Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

2 Vasárnap, "tSírf. mSfns ST: Kádár János beszéde a KISZ X. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról.) re. egyebek közt anyagi eszközökre is szükség van. De a legfontosabb és legnagyobb erőnk a szilárd belpolitikai helyzet és a szocialista nemzeti egység. A legutóbbi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy egy országban szocializmust építeni, sikerrel előrehaladni csak akkor lehet, ha a társadalom erőit olyan forradalmi élcsapat vezeti, amelyet tudományos elmélet irányít, s amely valódi programot 'tud adni az ország népének; ha van olyan szilárd népi hatalom, amely érvényesíteni tud.ia a szocialista törvényességet és képes önmagát megvédeni; ha a tömegek támogatják a pártot és a népi hatalmat S további fontos tényező, hgoy dolgozni keli! Ez a fontos, s nem az elosztásra kelj új szervezeteket kitalálni. Az elosztást persze mindenki szívesen vállalja magára, legyen az a párt Központi Bizottsága, a szakszervezet. a KISZ. vagy egy vállalatvezető. De eloszlani csak azokat az anyagi es kulturális javakat lehet, amelyeket a nép létrehozott. Tehát: erős, jól vezető párt. szilárd nép; hatalom, tömegtarnogátás és munka. Ezek a tényezők a Magyar Népköztársaságban megvannak, műkődnek és tovább fognak erősödni] Népünk felzárkózott az élen haladókhoz Most ilyenek a viszonyok nálunk. Ennek ellenére az utóbbi években, részben „önerőből", részben nemzetközi hatások alapján többfelé ki. csit kritikusabb nézetek is jelentkeznek. Ezzel kapcsolatban csatlakozom az előttem szólókhoz. Fejti elvtárshoz és a többiekhez, mert úgy igaz. hogy nekünk minden kendözés és mellébeszélés nélkül a valódi problémákat kell napirendre tűznünk. És, ha valami javításra szorul, akkor cselekednünk kell. Ez a mi viszonyunk a hibákhoz, a hiányosságokhoz, fejlődésünk gondjaihoz. S szívesen veszünk minden olyan bírálatot, vitát, amely előbbre viszi ügyünket. Az ilyen építő szándékú viták és bírálatok mellett különböző helyeken és területeken pe&z6zímista nézetekkel is találkozunk. Nemrégiben kezembe került egy előadássorozat a halálról. Ez a probléma tudományos, — orvostudományi, pszichológiai vagy filozófiai — szempontból érdekes. Szívesen hozzáírtam volna egy bekezdést arról, hogy én egész életemben az élet problémáival foglalkoztam. Tudom, vannak olyanok, akik állandóan a halálra készülnek. De az emberek többsége nem ilyen, hanem az élettel törődik, mint ahogy népünknek is az élet, az előrehaladás a fontos. A helyenként jelentkező pesszimista hangulatok miatt nem fölösleges vívmányainkról is szólni. Ez nem a hiányosságok elhallgatása. Azért beszélünk az eredményekről. mert tudnunk kell, mit értünk el azon az úton, amelyen népünk évtizedek óta halad. Hatalmas történelmi vívmányaink vannak. Magyarországon. miután a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat a hitlerista megszállás alól, nép; hatalom Jött létre. Leraktuk a szocializmus alapjait, eljutottunk a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába. Ez azt jelenti. hogy felszámoltuk a feudalizmust. a nagybirtokrendszert. a kapitalizmust cs mindent, ami azzal jár. Megszüntettük az embernek ember által való kizsákmányolását Népünk bebizonyította, hogy a köztulajdonban levő termelőeszközóhkel, a közős gazdálkodassal az iparban és a mezőgazdaságúim haca'mas alkotásokra képes. Ugyanilyen történelmi vívmány a volt uralkodó osztályok műveltségi monopol i urnának megszüntetése. Köztudott, hogy Magyarországon nagy volt az analfabétizmus, a gyermekek közül sokan még az elemi iskola padjaiba sem jutottak el. a középiskoláról és a főiskoláról nem is beszélve. Azóta nemzetünk birtokba vette a kultúrát: műveltté vált a magyar nép! A felszabadulásunk óta eltelt 36 évben történelmi elmaradottságot küzdöttünk le. Bár ezekben az esztendőkben éles harcot kellett vívnunk a hatalomért, azért, hogy kinek épüljön ez Az ország, s nem kevés hibával kellett megküzdenünk, mégis elmondhatjuk: évszázadnyi elmaradást hoztunk be, népünk elérte mindazt, amit a kapitalizmus nem tett lehetővé. Sőt, még ennél is többet: tovább ment a szocialista fejlődés útján. Történelmi vívmányunk az is, hogy a világban helyreállott a magyar nép és Magyarország becsülete. Népünk felzárkózott az élen haladókhoz és biztos jövendőjét a szocialista társadalmi rend keretében építi. Ezek a mi történelmi vívmányaink, amelyeket az idásebb nemzedék számon tart A fiatalok azonban nem nagyon ismerik ezeket, de kérjük, hogy néha gondoljanak arra, hogy ami ma nekik a világ legtermészetesebb dolgának tűnik, az néhány évtizeddel ezelőtt a mi számunkra, akik akkor hasonló korú ifjúmunkások voltunk, még vágyálomnak tűnt. között élünk. Erről is őszinién beszélünk, nem idealizáljuk viszonyainkat, s a helyzet megkövetelte feladatokat tüzünk magunk elé. S amikor azt mondjuk, hogy szilárd nálunk a belpolitikai helyzet akkor ebbe beletartozik az is, hogy nagyot léptünk előre helyzetünk reális megítélésében, népünk ismeri a valóságos helyzetet és ennek alapján adta támogatását a XIJ. kongresszuson ki űzött feladatok megvalósításához. A valósághoz az is hozzátartozik, hogy a munka hau.Ronysága nem kielégítő. Ez egyaránt vonatkozik a politikai a gazdasági és a kulturális munkára, s a tudat fejlesztésére. Eredményeink elmaradnak mind a szükségletek, mind a lehetőségek mögött. A vezetésnek is vannak hiányosságai. Én ennek tartom döntési rer, dszertln k nehézkességét, lassúságát és a bilrokratÍKUs vonásokat, amelyekkel különböző területeken még találkozhatunk. Ilyen továbbá a felelősség elmosása, amelyből számos hiba adódhat, s ide sorolom a rendelkezésre álló eszközök nem megfelelő kihasználását. A vezetés e hitiáiról szólva nemcsak a Központi Bizottságra és a kormányra gondolok, hanem a legkisebb egység vezetőire is. Mindenkinek meg kell tanulnia, hogyan küzdje le ezeket a hibákat. Kiváltképpen azért, mert a szocialista építés olyan szintet ért el Magyarországon, amelyről a további fejlődésért már nagyon meg kell dolgozni. Korábban, amikor az alapokról indultunk, tervezhettük az ipari termelés évenkénti 15 százalékos növelését, s ezt meg is lehetett valósítani. De amikor egy bizonyos fejlettségi szintet elérünk — és ez nemcsak az iparra vonatkozik —, akkor az eredményekért már nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Önök nagyon jól tudják, hogy a sportolók eleinte könnyen javítják meg korábbi eredményeiket, de utána már a századmásodperoekért is vért kell izzadni. Ez egy kicsit így van a társadalom fejlődésében is. Világosan kel! tehát látnunk, hogy mi is elértünk egy olyan fejlettségi szintet, amely után — a további előrehaladásért — alaposan meg kell küzdeni. Talán keményebben és jobban, mint eddig. Ugyanígy tudatában kell lennünk annak is, hogy a bonyolult nemzetközi viszonyok és a kedvezőtlen világgazdasági körülmények között hiányosságaink és nehézségeink erőteljesebben éreztetik hatásukat Meg vagyok győződve arról, s pártunk Központi Bizottsága is azt vallja, hogy — miután az utóbbi két évben szigorúbb követelményeket állítottunk magunk elé — most kicsit jobban dolgozunk. Bizonyos eredmények már mutatkoznak, s ez azt bizonyítja, hogy erőfeszítéseinknek megvan az értelme. Továbbra is követnünk kell azt a gyakorlatot, hogy problémáinkkal szembenézünk, új és korszerű megoldásokat kutatunk fel, keményen és fegyelmezetten dolgozunk hibáink és hiányosságaink felszámolásáért, nagy terveink megvalósításáért. Ezek a tervek öltenek testet a párt programnyilatkozatában, a XII. kongresszus határozataiban és a VI. ötéves tervben. A KISZ, mint az ifjúság tömegszervezete ls betölti funkcióját. Magában foglalja a társadalmilag aktív ifjúság ngyobbik felét, politizál velük, képviseli . érdekeiket. Hogy hol és hogyan kell javítani a munkán, ezt a KISZesek nálam jobban tudják. A KISZ-nek természetesen minden ifjúsági rétegre nagy figyelmet kell fordítania, de különösen a munkásifjúságra. Azért emelem ki ezt, mert partunk — a forradalmi élcsapat — a munkásosztály programját hirdeti és valósltja meg. Legfontosabb utánpótlási forrása a munkásifjusag, minthogy a munkásosztály egésze az a bázis, amely nélkülözhetetlen a párt egészséges továbbépítéséhez. Mint önök is tudják, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Kommiroista Ifjúsági Szövetség elnevezésének történelmi előzményei vannak. Ebből egyes KlSZ-isták, akikkel vitatkoznunk kellett, arra a hibás következtetésre jutottak, hogy szűk. elit ifjúsági szövetséget kell szervezniük, és ezért alig akartak felvenni fiatalokat. Vitákban tisztáztuk ezeket a kérdése. ket. Az ifjúság soraiból * Jelenleginél szélesebb körű KISZ-tagságra van szükség. Az az egészséges, ba a KISZ minél több fiatalt tömörít. hogy kommunistákat neveljen belőlük. A szocialista építés kezdeti időszaka ban Magyarországon volt egy hibás felfogás, amit úgy nevezhetünk, hogy kommunista gőg. Voltak olyan párttagok, akik mindenkinél különbnek tartották magukat, Ez hiba volt. és ilyenre nincs szükség sem a pártban, sem a KISZ-ben. Meg kellett magyarázni. hogy minden ember pártonkívülinek születik és azután lesz valamilyen úton-módon kommunista. R tekintetben tehát az emberek egyformák. De amikor a KISZ a pártnak utánpótlást nevel, akkor gondoljon arra. hogy mégis van valami, ami csak a kommunistát jellemzi. Ez pedig alapvetően az. hogy a kommunista a szocializmus. a kommunizmus eszméjére teszi fel az életét, és számára a közösség érdeke és boldogulása, a dolgozo osztályok és a nagy közősség, a nemzet felemelkedése a legfontosabb, A nevelésről Programunk a szocializmus és béke ' Munkánkról, életszínvonalunkról A párt távol áll attól, hogy a helyzetünket idealizálja. Nem állítjuk, hogy ami ma nálunk van, az már maga a tökéletesség, hogy nincsenek hibáink és gyengeségeink. Ilyenek bőven vannak, s nyíltan szoktunk róluk beszélni Pártunk szembenéz a valósággal, s ennek alapján dönt arról, mit tegyen, s hogyan haladjon tovább. A párt XII. kongreszszusa is teljes valóságukban tárta fel gyengeségeinket és problémáinkat, valamint számba vette azt is, milyen terveket tudunk most magunk elé tűzni. Mind a kongresszus. mind a VI. ötéves terv szigorú programot hirdetett meg, mert a valóságos helyzetből indult kl. Mérsékeltebb növekedési ütem mellett óriási feladatokat jelölt meg a termékszerkezet korszerűsítésében, a gazdasági munka és a kulturális tevékenység javításában, valamint az emberek alkotóképességének kibontakoztatásában. Nyíltan beszéltünk arról is, hogy az életszínvonallal kapcsolatban jelenleg felelősen és tisztességgel csak azt tudjuk az ország népének mondani, hogy most az elért s^int tartása és megszilárdítása a központi feladat, s a legközelebbi években új erőt kell gyűjtenünk az életszínvonal további emeléséhez. A következő esztendőkben tehát hatékonyabb gazdasági munkára, jobb tudományos, közoktatási, kulturális tevékenységre van szükség, és fokozottabban kell mozgósítani az emberi tényezőt, mert bonyolult világpolitikai helyzetben. számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülmények Kedves Elvtársak! A VI. ötéves terv jó és fontos terv. Az eredmények még kezdetiek, de azt már elmondhatjuk, hogy az indulás biztató volt. Sok területen mutatkoznak máris az ésszerű munka eredményei, s megvan a reményünk arra. hogy tovább tudunk haladni a fejlődés útján. Az eredményekről szólva gondoljunk a mezőgazdasági dolgozók helytállására. Tavaly a mostoha időjárás miatt késett az érési folyamat, összetorlódtak a munkák. Mindezek tetejébe szokatlanul korán állt be a tél. Amit az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozój a múlt év őszén és a keserves hosszú telet követő tavaszon végeztek, azért minden elismerést megérdemelnek. Le a kalappal előttük! Becsülettel, erőfeszítéssel az összes időbeli hátrányt leküzdötték és most a mezőgazdasági munkák előbbre tartanak, mint más években. Ebből is látható, hogy, ha valami rajtunk múlik, akkor az igyekezet és a szorgalom meghozza az eredményét. Érvényes ez a termelésre és sok más területre is, így például a politikai munkára, a tudományra, az oktatásra, a kultúrára és minden alkotó tevékenységre. A becsüleles lgyekvésnek is köszönhető, hogy bár a nemzetközi gazdasági körülmények tovább romlottak az utóbbj másfél évben, az életszínvonalat eddig sikerült tartanunk, s ha a jövőben kicsit még jobban dolgozunk, akkor tartani is tudjuk. Az életszínvonal megőrzése és megszilárdítása nagyon komolyan vett programunk. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy a jövőben jobban kell érvényesíteni a teljesítmény szerinti elosztás elvét. Népünk túlnyomó többsége becsülettel, dolgozik az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a szolgáltatásban és más területeken. De még nem mindenki végzi így a munkáját. Ahogy ez a nagyobb menetelésnél lenni szokott, vannak, akik húzzák és tolják a kocsit, és vannak, akik közben fenn üldögélnek a vendégoldalon és vitetik magukat. Ez így nem megy! Az embereknek a teljesítmény alapján kell az anyagiakból részesülniük. Társadalmi méretekben jobban és hatékonyabban kell érvényt szerezni a szociális igazságnak és a szocialista erkölcsnek, amelynek legfőbb követelménye, hogy a mi társadalmunk a munka társadalma, itt dolgozni kell. ha valaki boldogulni akar. mert a nép is ezt teszi. Belpolitikai törekvéseinket illetően jó programunk és helyes politikánk van: sikeresen építjük a fejlett szocialista társadalmat és védelmezzük a békét. A mi programunk: a szocializmus és a béke — a haza felvirágoztatása. Ebben bízni kell. ezért dolgozni kell, és az eredmények nem maradnak el. Hazánkban a szocialista közgondolkodás tért hocüt, erusodik a s^pciaiista öntudat és áldozatiwí zség. Erről tanúskodnak a szocialista brigádmozgalom ós munkaverseny eredményei is. De ezzel egyidejűleg — aminek bizonyos társadalmi okai is lehetnek — erősödött az egyéni gyarapoüasra vaío hajlam, az önzés. • Ugyanaz az ember néha a kollektívában szocialista módon, a saját szűkebb Körében viszont egoista módon gondolkodik. Amikor társadalmi, közösségi célokról és érdekekről van szó, bizony alvadnak, akik megkérdezik: mit kapunk érte? Ez így nem jól A kommunista számára az eszme és a közösség az elsődleges, és annak rendeli alá saját egyéni érdekeit, céljait, életmódját, életstílusát. Erre kell nevelni azt. a fiatalt, akiből azt akarjuk, hogy valóban kommunista legyen. Remélem, hogy a KISZ a továbbiakban is ennek szellemeben végzi munkáját. Az ifjúság életkörülményei és életszínvonala elválaszthatatlan a nép életkörülményeitől ós életszínvonalától. Magyarországon az életszínvonal nem alacsony és az életkörülmények nem roszszak. Ezt állapítják meg a külföldiek is. akik szép számmal iönnek mennek, s egyöntetűen azt mondják. hogy nem élünk roflsaiL Ez vonatkozik a fiatalságra ia. hiszen van ennivalója, tud öltözködni, van munkája. Nem akarom a kapitalizmussal ijesztgetni az ifjúságot, mert hazánkban soha többé nem 'esz kapitalizmus. De a fiatalok utaznak és látnak eleget, s nézzék meg, hogyan élnek kortársaik a lökés világban. A munkanélküliek között igen magas a fiatalok aránya. s munka nélkül nincs igazi élet. A mi fiataljainknak biztosított u munkalehetőség, és n* dolgoznak, akkor megfelelő bért kapnak, amiért vásárolni is tudnak. A fiatalnál a műveltség megszerzése nem ugyanazt jelenti, mint a felnőtt embernél. Számára a tanulás egy életre szóló beruházás, amellyel a' saját jövendőjét építi. Hazánkban az általanos Iskola nyolc osztályát az adott korosztály szinte teljes egészében elvégzi. Középfokú képzésben a megfelelő korosztály 96 százaléka részesül, amihez mindjárt hozzáteszem, hogv a középiskolai tanulók száma most a kétszerese, az egyetemi és a főiskolai hallgatóké pedig csaknem a tízszerese annak, amennyien a Horthy-rendszer'ően voltak. Ez is mutat ie.. hogv ifjúságunk birtokába veszi a műveltséget, a Kultúrát. Az ifjúság problémái Az if/usagi szovetsegrol Kedves Elvtársak! A Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt ifjúsági szervezete, s e minőségében betölti funkcióját. Kereken 850 ezer tagja van s ezenkívül — helyes, hogy itt erről szó esett — egymilliós az úttörők mozgalma. A KISZ az úttörőktől kapja az utánpótlást. a párt pedig a KISZtől. A pártnak más utánpótlási forrásai is vannak, gondolok a szocialista brigádmozgalomra a munkásőrségre és a népfrontra, de jelenleg az új párttagok 75 százalékát felelős KISZ-ajánlásra veszik fel a pártba. Mint tudják, a pártkongresszus is foglalkozott az ifjúság problémáival. Ezek közül kettőt említenék: az egyik a lakáskérdés, ta másik a pályakezdés. Mindkettőt napirenden tartja a párt, a kormány és a társadalom, és mindnyájan javítani szándékozunk a helyzeten. De a lakásgondokról szólva azért ne felejtsék el. hogy a tanácsi lakások 57 százalékát ifjú házasok, fiatal családok kapták, öt év alatt 200 ezer fiatal család költözött ú] lakásba. Mind emellett jogos igény, hogy javuljon a helyzet, s üdvözlöm a KISZ-nek azt a szándékát, hogy maga is próbál kezdeményezni. Nem ismerem annyira a mai ifjúság gondolkodását. mint maguk a fiatalok. De annak idején szóba sem kerülhetett, hogy mindjárt kétszobás, összkomfortos lakásban induljon a családalapítő fiatalember élete. Akkor az volt a fiatal vágya — talán még most is az —. hogy akármilyen kicsiny, de sajat otthona legyen. ahová mint fiatal házas hazamehet. Ezt kell nekünk mindenekelőtt elősegíteni többféle módon és formában. mert ez jogos igény. De ezeket a jogos igényeket is helyesen kell értelmezni. Elhiszem, hogy egy fiatalember önálló komfortos lakást szeretne, autóra és külföldi utazásra vágyik. Ezek jogos igényei lehetnek egy fiatalembernek, de ne felejtsék, hogy ezt így egycsapásra egyetlen társadalom sem tudja megadni. Lehetetlenség. hogy mi egy fiatalembernek húsz vagy huszonegy éves korára garantáljuk a lakást, a gépkocsit, a külföldi utazásokat. Nem mondhatjuk neki: „ülj be testvér a készbe, éljen a szocializmus". Ez így nem megy, ezért neki is kell valamit tennie. A jogos igényeket számon