Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

filfiO Y1LÁG PROLETÁRJA!, EG YESÜ LJETEXÍ 71. évfolyam 103. szám 1981. május 5., kedd Ara: 1,40 forint A Z MSZMP SZEGED VÁROS I BIZ OTT S Á G Á N AK L A P J A Százéves a Vöröskereszt riaiiiesilben Átadták az akadémiai dijakat Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében megkezdő­dött tudományos életünk idei legjelentő­sebb eseménye, az Akadémia 141. közgyű­lése. A kibővített ülés elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tag.iai. Megnyitójában Szentágothai János, az Akadémia elnöke kifejtette: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy köz­reműködött az MSZMP XII. kongresszusá­nak előkészítésében, a VI. ötéves népgaz­dasági terv véleményezésében, valamint egy sor fontos jogszabály megalkotásában. Az Akadémia tagjai részt vesznek a hosz­s'abb távú népgazdasági tervezés folyama­tában is. A tennivalókról szólva kiemelte, hogy fö feladat a kutatások hatékonyságának fokozása, az elavultnak tűnő tudományos minősítési és kutatóképzési rendszer kor­szerűsítése. Nagy figyelmet kell fordítani a tudományos kutatói utánpótlás nevelésére és a mobilitásra. Ugyancsak megoldásra váró tennivaló az egyetemi kutatások szer­vezettebbé, eredményesebbé tétele és a tu­dományos könyv- és folyóiratkiadás szín­vonalának emelése. A megnyitót, követően Szentágothai János átadta az idei akadémiai aranyérmet és az akadémiai dijakat. (Erről tudósításunk la­punk 3. oldalán.) Lázár György beszéde L®&GBt€z3 Pál beszéd® — Kitüntetések A dijak átadását követő­en Lázár György emelkedett szólásra. Elöljáróban a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja­it, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlé­sének valamennyi résztvevő­jét. Tanácskozásukhoz, fele­lősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánt, mqjd így folytatta: — Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszinte meggyőződés mon­datja velem, hogy a Tudo­mányos Akadémia közgyű­lése társadalmi életünknek mindig nagy figyelmet kel­tő, fontos eseménye. Ez ért­hető, hiszen e testület ál­lásfoglalásai mással nem pótolható hozzájárulást je­lentenek azoknak a felada­toknak a sikeres megoldá­sához. amelyeket a fejlett szocialista társadalom építé­se állít elénk. Pártunk és kormányunk már eddig is számos tanú­jelét adta annak. hogy igényli és megfelelő figye­lemben részesíti e tekinté­lyes testület véleményét. Biztosíthatom Önöket, hogy ez így lesz a jövőben is. — Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szólhatok —. hogy az Aka­démia közgyűlései jelenünk és jövőnk szempontjából mindig kulcsfontosságú tér mákat választanak tanács­kozásaik tárgyául. így van ez most is. A 141. közgyű­lés napirendjén szereplő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a műszaki ha­ladás" azért érdemel meg­különböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás és annak meggyorsítása egyike azoknak a funda­mentális jelentőségű felté­teleknek. amelyek nélkülöz­hetetlenek a népgazdaság­ban olyannyira szükséges minőségi változások keresz­tülviteléhez. A szocialista építő munka eredményes folytatásához hazánkban a belpolitikai feltételek jók. sőt kedvező­ek. Népünk nemcsak elfo­gadja, de tettekkel támogat­ja a XII. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtását. Az országban rendezett vi­szonyok vannak, érzékelhe­tően megnőtt a közös ügye­kért vállalt felelősség, töret­len az alkotókedv. A nem­zetközi helyzet alakulásában viszont az utóbbi években az enyhülés ellenfeleinek aktivizálódása miatt sajnos felerősödtek a kedvezőtlen folyamatok. A világpolitikában bekö­vetkezett kedvezőtlen • fejle­mények és az Önmagukban is hátrányos világgazdasági változások számunkra nem kevés gondot jelentenek, mert rosszabbodó külső fel­tételek között kell teljesíte­nünk azt az egyébként is nehéz feladatot, hogy elért vívmányainkat megőrizve rátérjünk egy új, a mai kö­rülmények és a jövő igé­nyeinek jobban megfelelő fejlődési pályára, helyreál­lítsuk népgazdaságunk egyensúlyát. Amikor gondjaink erede­téről szólunk, hiba lenne, ha csupán a megnehezült (Folytatás a 3. oldalon.) A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfor­dulójáról országos ünnepség­gel emlékeztek meg hétfőn Budapesten, A milliós tag­ságú tömegmozgalom több mint 800 vöröskeresztes ak­tivistája vett részt az Épí­tők Dózsa György úti szék­házának kongresszusi termé-. ben rendezett centenáriumi ünnepségen. Vendégként je-. len voltak az európai nem­zeti vöröskeresztes mozgal­mak és a Nemzetközi Vö­röskereszt szervezetek kép­viselői is. Emberiességgel a békéért! — ez a nemzetkö­zivé vált, jelmondat és a ju­biláló Magyar Vöröskereszt centenáriumi plakettje éke­sítette a szónoki emelvényt, ahova először Kállai Ferenc színművész. lépett, s Bárányi Ferencnek, a vöröskeresz­tesekről írott versével kö­szöntötte az ünneplőket. Dr. Gegesi Kiss Pal aka­démikus, a Magyar Vörös­kereszt Országos Vezetősé­gének elnöke üdvözölte ez­után az ünnepség elnökségé­ben helyet foglaló Losonczi Pált. az Elnöki Tanács el­nökét, Cvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárát, Sarlós Ist­vánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kárát. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, az ünnepség résztvevőit. Elnöki megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a Vörösketeszt' száz' evén át olyan eszme szolgálatában tevékenykedett, amelynek éltetője a bajba jutott embe­reken való segítés, s ez egy­ben emberi kötelesség. Hantos János felszólalása Hantos János, a Magyar Vöröskereszt végrehajtó bi­zottságának elnöke ünnepi beszédében áttekintette a szervezet hazai történetének évszázadát, Síádásr János köszöntő levele Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munikáspárt Központi Bizott­sága és a magam nevében — alapításának 100. évfor­dulója alkalmából — tisztelettel köszöntöm a Magyar Vöröskeresztet, a szervezet több mint egymillió tagiát. Az 1863-ban útjára indult nemzetközi Vöröskereszt­mozgalomhoz kapcsolódva, a Magyar .Vöröskereszt százéves fennállása alatt nélkülözhetetlen szerepet töl­tött be a háborúk, a természeti katasztrófák áldozatai­nak segítésében. Hagyományos feladatai az utóbbi idő­ben úi vonásokkal gazdagodtak. Részt vállal a környe­zet. és az egészségvédelem feladataiból, támogatia a segítségre szoruló magukra maradt idős embereket. Tevékenységével bátorítja az emberi önzetlenség és fe­lelősségvállalás mind teliesebb kibontakoztatását. A Magyar Vöröskereszt magasrendű humánus példamu­tatással. százezrek társadalmi munkájának és áldozat­vállalásának szervezésével, ösztönzésével fontos társa­dalmi feladatokat, teljesít, szocialista társadalmunk épí­tésének aktív részesévé vált. Ma népünk szilárd egységben a szocialista társa­dalom építésén dolgozik. E történelmi léptékű munka középpontiában az ember áll. A Magyar Vöröskereszt amely az emberről való gondoskodás felelősségteljes in­tézménye. jelentős szerepet tölt be népünk vívmányai­nak gazdagításában. Elismerésre méltó munkájára, hasznos közreműködésére pártunk és társadalmunk to­vábbra is számít. A Magyar Vöröskereszt aktívan és kezdeménvező­en járul hozzá az országok együttműködésének fejlesz­téséhez. a népek közötti barátság erősítéséhez, a béke megvédéséhez. Az űi társadalom építésén munkálkodó magyar nép és a békeszerető emberiség érdekeit szem előtt tartva, a Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevé­kenységével továbbra is segítse hazánk békepolitiká­ját, szolgálja a népek és nemzetek békés eávmás mel­lett élését, együttműködését, szolidaritását, támogassa a Nemzetközi Vöröskereszt • Emberiességgel a békéért! ielszavának megvalósulását. A Magyar Szocialista Munikáspárt Központi Bizott­sága nevében megköszönöm a vöröskeresztes aktivisták önként vállalt társadalmi munkáját, önzetlen fárado­zását. Kívánom, hogy erősödjék tovább a 100. évfordu­lóiát ünneplff Magvar Vöröskereszt, s mind teljesebben töltse be humanista küldetését az ember, a jövő. a ha­ladás érdekében. Budapest. 1981. május 4. KADAR JÁNOS. a Központi Bizottság első titkára nemzeti kormány már 1944 decemberében intézkedett a jelentősebb ál- Vöröskereszt újjászervezésé­lomásait. Szólt egyebek kö- ről. 1945 áprilisában Buda­zött arról, hogy a Debre- pesten munkához látott új cenben megalakult ideiglenes szervezeti formában a Vö­Kiváló cím a húskombsnátnak Valamikor nyereg alatt puhítottuk, manapság a bol­tokban keressük. S ha nincs vagy ha nem olyan, amilyet elképzeltünk, elégedetlenes vagyunk. A magyar húsevő nemzet. Valamirevaló étke­zést hús nélkül nem tudunk igazán elképzelni. A húsel­látást biztosító vállalatok­nak éppen ezért nem köny­nyű a dolguk. A Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát koliektívája tegnap dél­után a fent említettek mi­att is ünnepelhetett. Kiss Ferenc, a szakszerve­zeti bizottság titkára beveze­tőjében köszöntötte Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztert, Papdi Józsefet, a megyei pártbi­zottság titkárát. Szabó Já­nosnéi, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Berta Ist­vánt, a Szeged városi párt­bizottság titkárát és Papp Gyulát. Szeged város taná­csának elnökét. Az ünnepségen Bálint László, a Szegedi Szalámi­* gyáV és Húskombinát vezér­igazgatója mondott beszédet. Bevezetőben az elmúlt évek eredményeit elemezte E! mopdta,. hogy az ötödik öt­éves terv időszakában a vártnál nehezebb feltételek között gazdálkodott a vál lalat. Sem a hatékonyság ja­vulása. sem az exportképes­ség növekedése tekinteté­ben nem sikerült elérni a kívánt szintet. 1980-ban új korszak kez­dődött. Eredményesnek bi­zonyult az új szabályozó rendszer. Termelési csúcsok születtek a szegedi gyárban is. A tervezettnél mojdnem 30 százalékkal teljesített többet a szegedi húskombi­nát. Váncsa Jenő beszédében az ágazat népgazdasági fon­tosságát hangsúlyozta. El­mondta. hogy a húsellátás politikai kérdés. Országunk lakossága jövedelmének 45 százalékát élelmiszeripari cikkekre költi. Természete­sen fontos az is. hogy a? ágazat miként járul hozzá népgazdasági egyensúlyunk javításához. A miniszter megítélése szerint a szegedi húskombináthoz hasonlóan kell minden vállalatnak te vékenykedni. Beszéde után Váncsa Jené átadta a Kiváló Vállalat ok levelet Bálint Lászlónak, a vállalat vezérigazgatójának Ezt követően Szilágyi Sán­dor, az ÁHT vezérigazgató­ja adott át kitüntetéseket. Az Április 4. szocialista bri­gád kollektívája tőle vette át megérdemelt jutalmát. Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetésben részesüli Bakos István. dr. Boross Ist vánné, Ézsiás Béla Forró Sándor Klement Árpád Kovács Sándor. Nagy János, né. Rizsik János. Szabó Fe renc. Újhelyi József. A VáL lalat Kiváló Üzeme címét j Maros utcai szalámiüzem es az energiagazdálkodási osz­tály dolgozói nyerték el. Ahogyan a miniszter is hangsúlyozta, ezek a szép eredmények a vállalat 2600 fős kollektívájának köszön­hetők. ők. a munkások azoK akik nagyban hozzájárulta < ahhoz az elmúlt évben hogy javult külgazdasági mérle­günk. s javult Szeged es Csongrád megye lakosainat ellátása. Ezt a munkát ismerte el a tröszt és a húskombinát vezetése akkor, amikor i vállalat 70 dolgozójának mintegy félmillió forintnyi jutalmat adott át Nagy László felvétele Váncsa Jenő átadja, az oklevelet Bálint Lászlónak röskereszt központi vezető­sége. Legfontosabb feladata ak­kor a hadifoglyok, külföldre került magyar állampolgárok hazatérésének megszervezése, itthoni fogadása és az eltűn­tek keresése volt. A szociá­lis jellegű feladatok megol­dásában óriási munkát vég­zett a munkások és a pa­rasztok támogatását élvező nemzeti segély. A szimbó­lumként választott mentőöv szemléletesen fejezte ki sze­repét a felszabadulás utáni első években. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanacsa 1954. évi 32. számú törvényerejű rende­letével a magyar törvények­közé iktatta a nemzetközi diplomáciai értekezleten 1949-ben elfogadott genfi egyezményekei. majd megal­kotta a Magyar Vöröskereszt­ről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletét. Ez utóbbiban kifejtette a Ma­gyar Vöröskereszt tevékeny­ségében bekövetkezett lé­nyegi változásokat, és de­mokratikus tömegszervezet­nek minősítette az addigi egyesületet. Megváltozott te­hát a Magyar Vöröskereszt társadalmi helye és szerepe. Időszerűvé vált az első kong­resszus összehívása. Az 1956­os ellenforradalom miatt azonban erre csak 1959-ben kerülhetett sor. Azóta öt kongresszus értékelte a szer­vezet fejlődését, és megje­lölte az egyes ciklusok főbb feladatait. Jelenleg a Ma­gyar Vöröskereszt 13 ezer alapszervezetében több mint (Folytaimé a X

Next

/
Thumbnails
Contents