Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

CsOtSrtóTi, 1981. május 28. s Munkánk, életünk # Harmincéves a Balázs Béla Uttörőház A szegedi úttörők ottho- A tanárképző főiskola mód- túl elsődleges feladatunknak fennállásának 30. évfor- szertani tanszékének segít- nak tekintjük, hogv az útdulóiára emlékezhetnek ma. ségével olvan programokat, törőház és a szülők közötti A születésnap méltó megün- rendeztünk, olvan szakkőrö- kapcsolat még szorosabbá neolését hónapok óta tartó ket igyekeztünk létrehozni. Váljon. Mi úsv várluk őket lelkes . készülődés előzte amelyek megfeleltek a gve- hétköznap és ünnepnapokon, meg. Üj ruhát kapott, a Ko- rekeknek. élvezetesek voltak, mintha hazajönnének, möcsin Zoltán téri otthon. Értük dolgoztunk. Úgy em- # megszépült, megújhodott a lékszem. az alakulás után régi épület. három-négy évvel rendeztek A születésnap alkalmából Hogyap la kezdődött? La- ^ versenyt az ország úttö- ma. csütörtökön fél 5-kor punk 1951. június 3-1 szá- rohazal kózott- Ml pertuk mában adtunk hírt a móra- meK' városi úttörőotthoin avatá- A következő állomás 1971: sáról. Idézet a tudósításból: két jubileumot ünneoelhet.,A nemzetközi gyermeknap ték az úttörők. A7. úttörőszöleanagyobb szegedi esemé- vétség fennállásának neeved- „ .. . nve a központi úttöröotthon százados, az uttörőház ava- v.Hmvái TÍ1^ ,,„ felavatása volt. Ide vonultak fásának huszadik évforduló- " _ i!^,. ^„Y*,^" a fiatalok vasárnap délelőtt, iát. E kettős évforduló alA csinosan kifestett, feldl- kaiméból jubileumi hetet szí tett. gazdagon berendezett rendeztek, amelvnek keretéúttörőház boldoa váltások- ben felvették a város egvkokal zsúfolt..." Kántor Gab- ri lakója, a Kossuth-díias riellátől. a Rózsa Ferenc filmesztéta. Balázs Béla neSzakközépiskola tanárától, az yételső igazgatótól kérdeztem 1978. tavasza: a Balázs rolvnak. Kis Ernőnek, Réhogvan emlékszik vissza az Béla Uttörőház a Tisza-partra vész Istvánnak. Borbola költözött. Két év alatt sike- Istvánnak. Pártos Istvánnak. rül az úi helvet megismer- Nyolczas Erzsébetnek. Az tetni. megszerettetni a város emléklapot Kálmán Zoltán. úttörőivel, kisdobosaival. Az a Gagarin általános Iskola igazgató. Tóth Klára íev nyolcadik osztálvos tanulója foglalta össze napjaink mun- az úttörőház képzőművész káját: szakkörének tagja készítette. — Most. mikor ünnepiünk. A rókusi általános fakola pici nosztalgiával gondolok <^Pata átveheti az asztaliaz eltelt, harminc évre. Ügy. ^ms?. Balázs Béla Kupát, hogy ez az ünnep a hétköznapok munkájának ünnepe. — Néhány hónappal előbb Folytatnunk kell munka táradták át az újpesti úttörő- saimimal azt a lelkes tevéházat. a mienk volt az or- kenvsését. amelyet, az előszágban a második, vidéken döktől örököltünk Igvekaz első. Rengeteg ötelettel szűnik a lehetőségeket minél klnthető meg mindennap 9fordultak hozzám a szülők, jobban kihasználni, vonzó 18 óráig. programokat szervezni. Ezen M. E. nvertük Munklánk, életünk címmel kiállítás nyílik az úttörőházban. amelyet Kántor Gabriella nyit meg. Majd a Zalka Máté laktanva KISZ-esei csapatzászlót ajándékoznak cialrita brigád képviselői kötik fel az első emlékszalagot. Ezt követően Tóth Klára igazgató emléklapot. nvúit át az úttörőház egykori igazgatóinak: Kántor Gabriellának. dr. Csala Mihálvnénak. Papp Gyulának. Nagy Káavatásra. — Felejthetetlen élménv. Csapatostól érkeztek a gyerekek. elkísérték őket a szülők is. Annvi vendég összegyűlt. hogy a fele sem fért el a házban. — Vidéken elsőként iött létre a szegedi úttörőház. Nehéz volt a kezdet? Ekkor veszik át a Mezőgazdaságunk diákszemmel című pályázat díját az Uttörőház kerámia-szakkörének taglal. A Munkánk, életünk című kiállítás június 13-ig tenedagógusok. én is törtem a fejem. hogyan kellene a programokat összeállítani, miiven szakköröket indítsunk. hogy jól érezzék magukat agyerekek. Nem volt iránta előttünk, tapasztalalók nélkül kellett munkához látnunk. A kezdeti próbálkozások után termékeny munkacsoport alakult igazgatókból. úttörővezetőkből tettrekész szülőkből. akik szívügyüknek tekintették az úttörőkkel való foglalkozást. Vöröskereszt-ünnepségek Csaknem kétszázan vet- át Zsarkó Imre, a városi tek részt a Szegedi Ruha- Vöröskereszt titkára. Hasongyárban rendezett vöröske- ló ünnepségeket rendeznek resztes ünnepségen, ahol a a héten az Építőipari Szölegjobban dolgozó vöröske- vet kezet ben, a Taurus Guresztes aktivistáknak elis- migyárban, az AFIT-nál és merő okleveleket, jutalma- a Gyógyszertéri Központban, kat, a többszörös véradók- ahol vöröskeresztesek emlőnek pedig ezüst és bronz keznek meg a mozgalom fokozatú kitüntetéseket adott nagy elődeiről. Fegyelmi eljárásokat kezdeményezett a szakszervezet ÉDOSZ munkavédelmi vizsgálat Az élelmiszeriparban tovább csökken a balesetek száma; a szakszervezeti testületek a korábbinál többet foglalkoznak munkavédelmi kérdésekkel, és ez is jótékonyan érezteti hatását. Az elmúlt évben nőtt a munkavédelmi őrök száma, és a társadalmi munkavédelmi felügyelők bevonásával fokozták az ellenőrzéseket — ez derült ki az ÉDOSZ átfogó jelentéséből, amely az egyébként igen balesetveszélyes iparág helyzetével foglalkozik. Az elmúlt évben az egy évvel korábbihoz. képest mintegy harmadával több mélyi helyszíni munkavédelmi el- rendszeres lenőrzésre került sor. öszszesen több mint 100 átfogó vizsgálatot végeztek. Tíz esetben munkavédelmi határozatban kötelezték az üzemek gazdasági vezetőit arra, hogy nyomban tegyenek intézkedést a munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére, illetve — más esetekben — szoros határidőt szabtak a helyzet gyökeres megváltoztatására. Tizenként esetben fegyelmi eljárást kezdeményezett a szakszervezet, amelynek aktivistái és munkavédelmi szakemberei minden esetben részt vettek a súlyosabb kimenetelű balesetek kivizsgálásában. Az élelmiszeripari üzemekben a korábbinál nagyobb összegeket költenek a biztonságtechnika fejlesztésére. Az Ilyen Irányú terveket az élelmiszeripari vállalatok tavaly túlteljesítették. A nehéz fizikai munka gépesítéséért is mindeh eddiginél többet tettek. A gabonaiparban modern, nagy teljesítményű gépeket adtak át, a húsiparban pedig hozzáláttak a konténeres szállítás elterjesztéséhez. A konzerviparban folyamatos sterilizáló berendezéseket szereltek fel, s ezzel megszüntették a fáradságos kézi kiés berakodást, ami ráadásul az iparág egyik legbalesetveszélyesebb munkafolyamata volt. Azokban az üzemekben, ahol palackokat töltenek meg, egyre nagyobb számban alkalmazzák az automatikus leszedő- és rakotíógépeked. Ilyen berendezéseket szereltek fel például a sörgyárakban. A szakszervezeti ellenőrzés nyomán intézkednek a munkavédelmi őrhálózat további megerősítéséről, és határoztak arról is, hogy az üzemek közép- és felsőszintű vezetőitől fokozottabban számon kérik: megkövetelték-e a dolgozóktól a szevédőfelszerelések és folyamatos használatát. Slalisztskaförténeti vándorgyűlés A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikatörténeti szakcsoportja idei vándorgyűlését Kőszegen tartja. A tegnap, szerdán megkezdett kétnapos találkozón a szakcsoport tagjai kutatómunkájuk új eredményeiről adnak számot A vándorgyűlésen túlnyomórészt a mezőgazdasági statisztika kérdéseit vitatják meg. A szirripozionnak helyet adó Kőszeg az elmúlt századokban szőlészetéről és borászatáról volt híres, a vándorgyűlésen külön előadás ismerteti az értékes forrásmunkát, a XVIII. század közepe óta vezetett „szőlőjövések könyvét". A statisztikatörténeti vándorgyűlés két napján csaknem húsz elemző előadás hangzik el. A természet varázsa képekben Katona István fotóművész mintegy harminc alkotása A táj természete összegző címmel reprezentálja a fotós eddigi ténykedését. A szegedi Bartók Béla Művelődési Központban kiállított képek önmagukban is számottevő alkotások, olvanok. amelvek alapján a szerző eddigi munkásságára következtetni lehet Valóban a táj lelkét és annak bensőséges harmóniáját. titkait vizsgálja Katona István. magas technikai színvonalon kidolgozott képekkel bionvítva. a megvalósítás nem nélkülözheti a pregnáns formai megoldásokat. Téiban-természetben való gondolkodása mindenekelőtt hazánk szépséges vidékeit fedezi fel. nem hagwa kétséget afelől, hogv fák. vizek, felhők, erdők és az ezekre felelgető égboltok mindenkor meghatározói lelki és idegállapotunknak. Katona István képei két Mocsár Gábor Pajti Tíz év egy kiskutya életéből Egy kis kutyológia 01 Érthető tehát, ha Pajtiban sem teng tű! a a határtalan bizalom a nagyobb kutyák iránt Sőt. némely emberrel szemben is bizalmatlan, sőt egészen egyszerűen, ellenséges szándékkal ront nekik. No, nem kell félni, soha még senkit sem harapott meg, de némelyik járókelőt megijeszt hangos ugatással megdorgál. S nagyon különös, hogy kiket nem szeret. Először is, sajnos, azokat a testi hibás embereket, akik szokatlan mozgásokkal lépdelnek és bottal kénytelenek iárni. Ezeket megugatja. Nagyon csúf szokás, de nem lehet belőle kinevelni. Aztán az egyenruhásokat sem szereti! katonákat, rendőröket. Ez Sem éppen dicsérendő, sőt olykor épp a rendőrök esetében bizony — a Gazdira nézve — kockázatos is. Hatósági közeg elleni merénylet hűha! Mert ilyenkor a rendőr előveszi a kis könyvecskéjét, szigorú hangon felelősségre vonja Gazdit, miért nem tesz veszedelmes kutyájára szájkosarat. (Pajtira szájkosarat!) És miért nem pórázon vezeti, ha lehozza az utcára. (Pórázon vezetgetni Pajtit a bokrok közt, ugyan már!) EZ a felelősségre vonás persze a Magyar Népköztársaság szerint jogos, mert azért a Magyar Népköztársaság is hoz néha félresikerült rendeletet, és ami a lényegesebb: nem ismeri Pajtit. A Pajti—rendőr konfliktus persze mindig békésen végződik, mert a környék gyerekei összefutó"k, védelmükbe veszik Pajtit, elmondják valamennyi jótulajdonságát, s mindezek hatására a rendőr zsebre teszi a feljelentő könyvecskéjét De itt is vannak kivételek. Az utcában, a körúton lakik egy rendőr, akit Pajti soha nem dorgál meg, sőt, örötnmel és bizalommal szalad hozzá, farkcsóválta szamuklálja a csizmáját. Vajon tniért? Azért mert ez a rendőr bácsi rendőrkutyákat idomít, s Pajti, megérezvén rajta a kutyaszagot, a bizalmába szeretne férkőzni, ami sikerül is. A harmadik fajta ember, akit Pajti nem szeret. s ez az ellenszenve az előbbiekkel szemben igen dicsérendő: a részeg. A részeg ember, aki gajdolva, tántorogva megy az Utcán, Pajti dühének céltáblája. Nekiront, harsányan ugatja. De ebben is Van kockázat: a részeg, vak mámorában mindenre képes. Meg is esett egy alkalommal, hogy egy tántorgó alak — este volt már —, kezében félig kiürült pélinkásüVeget Csöngetve közeledett, Fa.iti persze nekirontott. A részes ordítozott, a pállnkásüveggel agyon akarta ütni Pajtit. Hallatlan ribillló keletkezett, mert Gazdi is. Pajti is korholta a részeget az meg ordítozott. Kinyíltak fönt az ablakok, s néhány jókötésű férfi lekiabált: kell-e segítség? Gazdi azt mondta, nem kell, hiszen egy Ujjal fel lehetett volna buktatni a lábán alig álló, züllött egyént. Aki végül is tántorogva elballagott onnan, Pajti pedig nagybüszkén, diadalmasan hazavonult Van még valaki, azok kőzőtt, akiket nem szeret, ez a valaki azonban nem tartozik az előbbiek egyik kategóriájába sem. Az Illető ugyanis állatorvos, aki el szokott tavaszonként jönni, hogy beoltsa Pajtit veszettség eilen. Nincs rajta fehér köpeny, de Pajti már messziről megismeri a lépteit. Ha az ajtót nem tennénk be előtte, iszkolna befelé rémülten valamelyik szobába, ott úgy elbújna, hogy nemigen lehetne onnan ki imádkozni. Az első szúrást, úgy látszik, nem felejtette el — azóta Ilyen. De a szúrást a törvény előírja, nem mellőzhető. Ilyenkor Gazdi lefogja Pajtit, olyan módon, hogy a fejét a folyosó kövéhez szorítja, a fülével betakarja a szemét, tudjuk ugyanis, hogy Pajti füle olyan hosszú, hogy nemcsak a szemét lehet vele betakarni, hanem elér az orra hegvéig is. És akkor a doktor bácsi felhúzza a kutya nyakán a kutyabőrt, és ügyesen a bőr alá fecskendezi azt, ami megvédi a kiskutyát a veszettségtől. Nem lehet az olyan fájdalmas, mégis utána Pajti viharosan beront a szobába és ott elbúiik. És két napdg levert és szomorú, és szemrehányóan néz Gazdira: mintha azt mondaná: — És te még segítettél is annak.... hogy megszúrjon engem! Ilyen különös viszonyban van Pajti az emberekkel. Meg a kutyákkal. Legjobb barátja egy Dolli nevű szintén tacsi, ha találkoznak, se vége, se hossza a hancúrozásnak, kergetőzésnek, birkózásnak. Volt — fájdalom, csak volt — Dollin kívül más cimborája is, de közbejött valami, szomorúság nélkül nem lehet a dologról beszélni. Nem tudni, ml okból (talán ebből akart meggazdagodni) a Magyar Népköztársaság úgy döntött, hogy felemeli a kutyák után fizetendő adót. Azelőtt elenyésző csekély összeget kellett fizetni — a felemelt adóhoz képest. Most meg, miután Pajti nem minősül házőrző ebnek, évi adója 650 forint lett, mert kedvtelésből tartott eb-bé lépett elő. Több adót kell fizetni érte, mint egy fülsiketítőén berregő, szennyező füstöt pöfögő, kisebbfajta motorkerékpár után. Üjabban ennek az adóját elengedte az Állam, a Pajtiét nem. S a következmény? Leírni Is kegyetlenség: egyik kutya a másik után tűnt el a környékről. Gazdáik mondták ezt ls, mondtak azt ls. Kivitték a tanyán lakó rokonokhoz. Kivitték a külvárosba, udvaros házba házőrzőnek. Az igazság ezzel szemben az, hogy — nagyobb részét elpusztították. Emlékezzünk ré: akkoriban a budai erdőkben autókból kidobott, félig elvadult kutyák kóboroltak. A gyengébbje persze elpusztult. Az erősebbeket a vadőrök lövögették le. Pajti cimborái is hasonló sorsra jutottak, A gazdátlanná vált kutyák a város egyik elhagyott öreg temetőjében gyülekeztek, onnan rémisztgették a járókelőket. Ezek miatt az örökké éhes kóbor állatok miatt magasra csapott a kutyagyűlölet, ez az oktalan és indokolatlan ellenszenv. Hogy miért Volt minderre szükség — ki tudja. Pajti maradt áx utcában egyedül, szinte hírmondónak. Gazdiéknak eszükbe sem jutott, hogy megváljanak tőle, például olyan módon, hogy eladják a klinikának, kísérletezési célokra, mondjuk ötven forintért. Életük végéig szégyenkeztek volna, ha megteszik. így hát Pajti élete biztonságban van, telnek az évek, ős2ül a pofája, s egyre megrög2öttebbé válnak szokásai. Az évek persze Gazdi és Mami fölött ls telnek, egyre több betegség sanyargatja őket. S ezt Pajti megérzi. Ha valamelyikőjük beteg, netán nyögdécsel a fájdalomtól, Pajti komoran beül a kosárba, s szomorúan nézi, nézi a szenvedőt. (Folytatjuk.) Katona István: Naplemente nagy csoportra oszthatók, aszerint, hogv színes technikával. avagv a fónv-árnvék fehér-fekete relációval hívják fel magukra a figyelmei Színes fotói középpontiéban a Nap színvariánsai. egvegy sötétebb, kontrasztosabb part vagy faág ölelésében. Fehér-fekete kénéi pedig a maga valóságában a természet egyszerűen monumentalitását Idézik. ..A címtelen" fotók nagy erénv«, hogv nem témákat variál hanem hangulatokat, és ezek alapián döbbenti rá a nézőt a mindannyiunkban ott bujkáló természetszeretetre, arra a vágvra. hogv részesei lehessünk Katona István természetelvű képel varázsának. Sok tekintetben mintha egy festő komponáló akaratát látnánk dolgozni kénéin, amelyben óhatatlanul szimbolikus jelentést kan egvegy fa. vagy éppenséggel maga a tái is. A látvánv igazsága és megdöbbentő varázsa izgatja a fotóművészt akinek legtöbb képét majdhogynem szétfeszíti a téma áradó-sodró erele. Talán éppen ezért is érhető tetten, érezhető ki a fotókbői egyféle szenvedély, vatrv éppenséggel Ural lágyság. Ar. erdők fölött úszkáló ködök vagv a ködben Úszó balatoni horizont, vagv éppenséggel a virágba borult fűzfák, nemcsak a természet teazára. hanem szépségére is figyelmeztetnek. A pontosán megoldott fotósfeladatokból így lesz nagyon is reális. közérthető művészi okfeités. amelvnek lényege a természet varázsában és annak megragadott titkaiban keresendő. Polner Zoltán l