Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

3 Csütörtök, 1981. május 28: Ma ismét Megkérdezzük a minisztert Ma, csütörtökön este is­mét jelentkezik a tévében a „Megkérdezzük a minisztert" sorozat. Ez alkalommal He­tényi István pénzügyminisz­ter válaszol a nézők kérdé­seire. Az ország pénzügyi helyzete és lehetőségei mel­lett szóba kerül a családok költségvetése, a beruházások és a támogatások kérdése. A beérkezett levélkérdések alapján nagyon sok állam­polgárt érdekel a külföldről felvett hitelek sorsa, az ár­és béremelkedés, a nyugdí­jak alakulása. A nap során délelőtt 10 órától az adás befejezéséig telefonon — a 190-4 55-ös hívószámon — is lehet fel­tenni kérdéseket a minisz­ternek. Az adás 21.25-kor kezdődik az első program­ban. (MTI) Nagylakon Dózsa-szobrot avattak A nagylaki művelődési ház parkjában tegnap, szerdán délután ünnepélyes külsősé­gek között avatták fel Dózsa György bronzszobrát. Avató­beszédet Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese mondott. A szobor al­kotója Lapis András szegedi szobrászművész. Az avatáson részt vettek Makó és Nagy­lak társadalmi és politikai életének vezető képviselői is. Tavaszi BNV - Tavaszi BNV Az idei tavaszi BNV-n is a legnagyobb kiállítási terü­leten a kohászat, a fémmeg­munkálás és szerszámgép­ipar — ez a három ágazat helyezkedik el. A kohászati bemutatókon a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tíz tagvállalata, valamint a Csepel Vas- és Acélművek gyárai, a Diós­győri Gépgyár, az Öntödei Vállalat több száz termékét állítja ki. Itt is bizonyítani kívánják, hogy a kohászat, mint az egyik legfontosabb iparág egyre fontosabb sze­repet tölt be a hazai ipar fejlődésében. A kiállított gyártmányok immár hűen tükrözik a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakításának eddigi eredményeit, vagyis azt, hogy az utóbbi években növelték az értékesebb ter­mékek. elsősorban az ötvö­zött és nemesacél-gyártmá­nyok, az acéllemezek, a be­tonacélok, valamint a kohá­szati másodtermékek soro­zatgyártását. Vaskohászatunk az elmúlt ötéves tervidőszak­ban rekordfejlődési ütemet ért el. és például 1979-ben soha nem látott mértékben exportált a tőkés piacra. A kohászati kiállítók sorá­ban érdemes megemlíteni a Csepeli Vasmű kovácsolt anyagait, melegen hengerelt acélcsöveit, a Qualitál Köny­nyűfémöntőde alumíniumko­killa öntvényeit és öntészeti tömbjeik A Dunai Vasmű új kohászati termékeket, a Le­nin Kohászati Művek henge­relt szerelvénylemezeket, hűtött, hántolt és csiszolt termékeket mutat be. Lát­ható továbbá a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Üexion­salgó szerkezeti elemei és a különféle görgőspálya ele­mek is. Kiállít a Forcon For­gácsoló Szerszámipari Válla­lat, amely külföldi licenc alapján készülő váltólapkás marófej családjának új tí­pusaival ismerteti meg az érdeklődőket A szerszámgépipari bemu­tató ezúttal is ió összeha­sonlítási alapot nyújt, hol tart a magyar ipar, mennyi­re korszerűek szerszámgé­peink, összevetve a külföldi partnerek termékeivel, első­sorban a legrangosabb koo­peráló cégekkel. Ez a kiállí­tás annál is érdekesebb, mert a magyar szerszámgép­ipar termeseinek immáron 80 százalékát exportálja. Je­lenleg a legkorszerűbb NC— CNC. azaz számjegy- és mi­niszámítógépvezérlésű beren­dezések aránya 40 százalék, a teljes hazai szerszámgép­ipari termelésen belül, és ezt az arányt 1985. végére leg­alább 70 százalékra kívánják növelni. Az is fontos tény, hogy a magyar külkereske­delem ezekből a berendezé­sekből ebben az ötéves terv­időszakban már háromszor annyit akar a tőkés piacon értékesíteni, mint az előző öt évben. A magyar szerszámgépipa­ri bemutatón például a Cse­pel Művek új marógépeket, fogaskerék köszörűket, esz­tergaberendezéseket állít ki, míg a Szerszámgépipari Mű­vek standján hasonló beren­dezések mellett numerikus vezérlésű szerszámgépek lát­hatók. Információs irodát rendez be az ilyen termé­keket exportáló Technoim­pex Külkereskedelmi Válla­lat is. A külföldi kiállítók közül érdemes megemlíteni, hogy a szocialista országok több­sége kiállít ebben az ágazat­baa A bolgár MACHINO­EXPORT különböző eszter­gapadokat és hidraulikus be­rendezéseket. a csehszlovák STROJIMFORT fémmeg­munkáló gépeket és felület­kikészítő berendezéseket, a jugoszláv Dinara NC-szer­számgépeket, a lengyel Me­talexport és a román Másán­export-import ugyancsak leg­korszerűbb szerszámgépeit állítja ki. A tőkés kiállítók sorában érdemes megemlí­teni, hogy bemutatja szer­számgép újdonságait számos angol, francia és NSZK-beli cég is. Ez utóbbiakkal a ma­gyar szerszámgép" par már évek óta kooperációs kapcso­latokat épített ki. Ha azánkban szinte mindennap meghal valaki üzemi baleset miatt. A tra­gikus adat mellett ugyan kit vi­gasztal, hogy a korábbi évek átlagaihoz képest tavaly a biztonságtechnika úgyszól­ván valamennyi mutatója javult. Vígságra azért sem lehet ok, mert a balesetek sérült­jei, több mint kétmillió munkanapot töl­töttek betegállományban! Arról, hogy mennyire hamis a puszta számok bűvöletében értékelni a munkavé­delem helyzetét, egy váratlan találkozás győzött meg. Építőipari vállalatunk mun­kavédelmiséve.1 futottam össze. Ismeretsé­günk egy halálos munkahelyi baleset után kötődött, amikor is a vállalatvezetők mu­lasztásara, az óvórendszabályok semmibe vételére derült fény. Akkori faggatózásom kellemetlenül érintette egyébként lelkiis­meretes emberünket. Most viszont öröm­től sugárzott az arca. Nem csoda, hiszen — amint mondja — 12 százalékkal csökkent a balesetek száma a „bázishoz képest", és ha csak egy kicsit kevesebb a csonkolásos sérült, ha nincs az a csúnya haláleset, akár az agazati vándorzászlót is elnyerhették volna. A meglehetősen bizarr történet szin­te tálcán kínálja az alkalmat a moralizá­lásra. Arra, hogy szót csépeljünk embe­rünk embertelen szemléletmódjáról, bü­rokrata mivoltáról. Korántsem bizonyos, hogy igazunk lenne. Hiszen a biztonság­technika szakavatottjának bizonyára nem kevés szerepe van abban, hogy a vállalat­nál valóban jóval kevesebb baleseti ve­szélyforrás találhat, amint akár egy eszten­dővel ezelőtt. Munkavédelem — hisz maga a fogalom sem arra utal, hogy valójában a munkások vé­delméről, életük, testi épségük megóvásá­ról van szó. A szomorú statisztikákban mutatkozó javulás ellenére, a kifejezés mégis híven tükröz valamit a honi viszo­nyainkból. A korszerű gyártósor mellől ta­karékossági buzgalmukban elspórolják az automatikus biztonsági berendezést. A zajcsökkentésre nem áldoznak néhány tíz­ezer forintot, ehelyett kényelmetlen füldu­gókkal „szerelik fel" dolgozóikat. (Az eset gyakoriságának igazolásához elegendő egyetlen adat: Magyarországon több mint félmillió ember szenved maradandó hallás­károsodásban.) A rosszul értelmezett ter­melésközpontúságo't tehát szinte kivétel nélkül azok sínylik meg, akik nélkül pe­dig nincs „fölfutás", hatékonyság, avagy minőség. Pedig sokat fejlődtek a balesetel­hárítás feltételei az utóbbi években Bizony­ság erre, hogy a vásárvárosban nemrégi­ben látott nemzetközi kiállításon nemcsak nyugatnémet légzőberendezésekre, pille­könnyű csehszlovák sisakokra, vagy fran­cia gyártmányú biztonsági övekre csodál­kozhatunk ra. Megállapíthattuk, hogy nem maradnak el mögöttük a magyar védőesz­közök sem, hogy csak az érintésvédelmi készülékekre, savtól óvó, lángálló védőru­hákra utaljunk. Kérdés, hogy mindezeket mikor láthatjuk viszont a gyárakban, a veszélyes munkahelyeken. T avaly '212 millió forint táppénzt fi­zettek ki az üzemi baleset miatt be­tegállományba kényszerülő dolgo­zóknak. A munkahelyi ártalmak révén, idejekorán rokkantnyugdíjba kerülők szá­ma riasztóan növekszik. Kieső munkaere­jük — mérhetetlen veszteség. A megelőzés — vagyis a humánus és hatékony munkás­védelem — feltehetőleg csupán ennek a mammutösszegeknek a töredékét emészte­né fel. És akkor még mindig csak a pénz­ről beszéltünk. Szó sem esett a munkából kiesők szenvedéséről, jövőjéről, lehetősé­geiről, életkedvérőL G. L. F. llel a tapasztalatokul Mépf?omtmiznka Mőrafa&Bmon Mórahalmon, a tanácshá- látogatást tettek a Homok- nek az albizottságok, az utea­zán tartotta kihelyezett ülé- kultúra Szakszövetkezetben, és lakóbizottságok munkájá­sét tegnap, szerdán a Haza- ahol Masa József, elnökhe- nak. Így érhető csak el, fias Népfront Csongrád me- lyettes tájékoztatott a közös hogy a lakosság legjavát be­gyei elnöksége. A tanácsko- gazdaság munkájáról. ' kapcsolják a közös tevé­zás munkájában részt vett Mórahalmon nem volt zök- kenységbe. , , , , A tartalmi szervezeti mun­kenomentes a nepfrontmoz- javulása meUett azonban Kalas László, az MSZMP Központi Bizottságának mun­katársa, Szögi Béla, a me­gyei pártbizottság osztály­vezetője, dr. Somogyi Ferenc, galom fejlődése. Amint az a tavaly novemberi falugyűlé­létezik még a mozgalom si­keres működését hátráltató' zött szóbeli kiegészítőt, va­lamint a helyi párt és ta­nácsi szervek képviselői vá­laszoltak a feltett kérdésekre. Végezetül az elnökség tagjai és a meghívott vendégek A Mag; r Kábel Művek kl'rRásón * szegedi gyár termé­kei is főszerepet játszanak Nagy LászM felvételei Nagydíjat kapott a salgótarjániak — Dexion-salgó — taanszpori berendezés* Szerdán Siófokon megin­dult a forgalom a második Sió-hídon. A negyvenöt mé­ter fesztávolságú — a gya­logosok részére mindkét ol­dalon járdával ellátott — híddal együtt elkészült az 1300 méter hosszú, kétszer két forgalmi sávval épített útszakasz is. amely része a tervezett 70/A jelű útnak. A híd átadásával az országos főútvonal városi átkelési sza­kasza a városközpont déli határára terelődik át. Az új létesítmény növeli a közúti átkelési lehetőség teljesítő­képességót, csökkenti a vá­rosközpont forgalmi zsúfolt­ságát. Változatlan probléma azonban a vasút északi ol­dalán elhelyezkedő üdülőte­rületek gyors megközelítése, ezért megkezdődött a har­madik Sió-híd és a gyűjtőút építése. £ beruházás első felkészülésről. Egyebek ko­sén is elhangzott: az előző körülmény: a helyi művelő­a szegedi járási pártbizottság néSY esztendőre választott dési házban nincs állandó első titkára, Rakovszy István, testület nem váltotta be a helyisége a népfrontbizott­a Hazafias' Népfront Orszá- hozzáfűzött reményeket, tag- ságnak. így összejöveteleik gos Tanácsának munkatársa íainak aktivitása az évek megrendezése mindig külön is Az elnökséri ülés Naau előrehaladásával egyre csók- gondot okoz számukra. Pe­is Az elnoksegi ules Nagy ^ hiányosságok mutat_ ^ élénkm6 munkabi_ Istvannak, a népfront me- koztak az elvégzett munlcá- ZOttsági programok is igé­gyei elnökének megnyitóját ban is, gondot jelentett; nye]nék a „saját otthon" követően, a mórahalmi nép- hogy igen sokat távol ma- nyugalmát. Az emberekben frontmunkát tárgyaltak meg. radtak az egyes rendezvé- meg js Van a szándék a kö­Az írásban kiadott beszámo- nyéktől. Okulva is a korábbi zÖS munkára, hiszen ki-ki lóhoz Zentai Gyula, a helyi tapasztalatokból, a bizottság olyan területen tevékenyked­népfrontbizottság titkára fű- legfőbb feladatául tűzte ki bet amelyhez képességei, az MSZMP XII. kongresz- képzettsége alapján "kedvet szusa, a népfront VII. kong- érez. A társadalmi munkát resszusa határozatainak tel- szervező albizottság tagjai a jesítése mellett, hogy meg- település- és gazdaságpoliti­erősítik a kollektív munkát, kai feladatok végrehajtását nagyobb figyelmet szentel- segítik, szervezik, ellenőrzik a településfejlesztési ver­senyt. Már eredményeik is vannak: május 1-én 75 sze­| mélyes óvodát adtak át, amely a lakosság mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkájának is kö­szönhető. Az utcák szépíté­sére, az új vásártér kiala­kítására is buzdítják a móra­halmiakat. akik az ottani fásí­tást már befelezték. A nő- és rétegpolitikai albizottság ed­dig is sok foglalkozást rende­zett: látogatott a kismamák klubja, a szabás-varrás tan­folyam, sok érdeklődő ke­reste föl az ételbemutatót. Különös gonddal fáradoznak az asszonyok a család és az iskola kapcsolatának elmé­lyítésén. A művelődési és oktatási albizottság az isko­lában működő MSZBT tag­csoporttal erősíti kapcsola­tát, s közösen rendeznek előadásokat, kiállításokat a béke és a barátság jegyében. A Népfrontmozgalom szo­rosan együttműködve tevé­kenykedik a helyi pártbizott­sággal és a tanáccsal, hogy együttes erővel, a lakosságot is bevonva valósítsák meg a társafialompolitikai. község­politikai és művelődési fel­adatokat. A második Síó-hídon is megindult a forgalom Épül a harmadik hid — Fe/iődö Siófok szakasza jövőre fejeződik be, s ezzel összefüggő útvonalat hoznak létre a Balaton part­ján, a gépjárművek elkerül­zött elmondotta, hogy Sió­fokon a főszezonban nem ritka a napi 120—150 ezer vendég. Elhelyezésükre ké­hetik a vasútvonal kétszeri k szen állnak a SZOT- és a keresztezését. Távlati tervek szerint ez az úgynevezett „belső út" létesít majd vas­úti keresztezésmentes köz­vetlen kapcsolatot Zamárdi —Siófok és Balatonvilágos üdülőterületei között. Befe­jezéshez közeledik a MÁV körzeti kereskedelmi pálya­udvarának áttelepítése az ipartelepre, ami a környe­zetvédelmi szempontból is jelentős javulást eredményez majd. A VI. ötéves tervidő­szakban elkészül az új autó­busz-pályaudvar. Az átadás alkalmából Gáti István városi tanácselnök tá­jékoztatást adott o vendég­várásról, az idegenforgalmi vállalati üdülők, a magán­üdülők, a kempingek. Tel­jes erővel dolgoznak a ke­reskedelmi és vendéglátó­egységek áruval feltöltésén. A Balaton egyik legnagyobb áruellátója, a Somogy—Zala megyei FÜSZÉRT, éjszaka is szállít. A Kaposvári Hús­kombinát, a Tejipari, vala­mint a Sütőipari Vállalat kü­lön túrajáratokkal továb­bítja a friss árut. Gazdag, változatos kulturális prog­ramról is gondoskodnak. Be­fejeződött a szabadtéri szín­pad rekonstrukciója, felújí­tották a nézőteret, a színpa­dot, korszerűsítették a han­gosító- és világítóberendezé­seket

Next

/
Thumbnails
Contents