Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-27 / 122. szám

5 Szerda, 1981. május 27: Vendinform-tanácskozás Kedvezőek az idén beveze- vállalat információs közössé­tett. úgynevezett szerződéses ge — a Vendinform — ta­üzemedtetési forma első há- nácskozásán. rom hóna DOR tapasztalatai a A kétnaoos eszmecsere el­belkeresked elem ben és a ^ napián elmondták, hogv a vendéglátóiDarban. Az ilv vendéglátó és a kereskedel­modon működd egvsé«ekben mi vállalatok 1428 üzletüket gazdagabb l«tt az áruválasz- kínálták fel szerződéses űze­tek. kulturáltabb a ktszolaá- meltetésre. Annak kevesebb láa. nagyobb a tisztaság, s mint a fele 654 — köztük 480 mindezek eredményeként 5— vendéglátóipart egység — 2® százalékkal emelkedett a működtetésére akadt vállal­forgalom — leientették be kozó. A legkapósabbak az kedden Székesfehérvárott a eszpresszók és a cukrászdák, Í^^VnáriT' elnöke 'adta Életmentő kitüntetése Farkas Györgyöt, a pálfai Egyetértés Termelőszövetke­zét huszonnyolc éves trakto­rosát "Életmentő Emlékérem­mel tüntették ki. A) fiatal­ember március 17-én kimen­tette a Sió-csatornából a tíz­éves Németh Máriát. A bátor fiatalembernek kedden, tegnaD Szekszárdon Szabónál Antal. a Tolna Filmjelentés Miskolcról húsz vidéki vendéglátóipar! voltak. I át a kitüntetést. w m UJ r r mu Könyvheti előzetes Az ünnepi könyvhét idei műholdakról című könyvet szállásunk című szovjet írók eseményeit május 30. és jú- Délben itt rendezik meg a elbeszéléseiből válogatott an­iiius 5. között rendezik meg Könyvröl-könyvért vetélke- tológia. A hazai ciganykölté­országszerte. Szegeden tizen- dőt. Ugyancsak csütörtökön szetet két könyv mutatja be, három pavilont állítanak a Somogyi könyvtár ad ott- Csenki Imre es Csenki Sán­tái a Dugonics téren, s itt hont Baka István, Szegeden dor Cigány népballadák ée rendezik meg az ünnepélyes élő költő szerzői estjének, keservek címmel adja közre megnyitót is. május 30-án, akinek a napokban jelent gyűjtését, a Fekete korall cí­szombaton déli 12 órakor, meg Tűzbe vetett evangé- mü versantológia pedig hét Előtte a MAV művelődési lium című kötete. A prog- cigányköltő verseiből ad vá­ház fúvós zenekara ad tér- ram ban közreműködik Nagy logatást. A magyar folklór zenét Az ünnepi programot Zoltán színművész. dr. Dobóczky Károlyné. az" r7MT „,„tio A rendezők jó néhány író tltkara és költő vendéget hívtak az immár hagyományosan van jelen a könyvhét kínálatá­.„„.„, - ^ '>aa Ezúttal Domanovszky Vasárnap a könyvhétre az ünnepi 'könyvhét"széledj Györ?? kétkötetes műve megjelenő néprajzi kötet eseményeire. Az érdeklődők ^f.A™0^!.™? Domokos Ottó: A magyaror- találkozhatnak Gémes Esz- ' " szági kékfestés című könyvé- tetrel. Bálint Ágnessel, Ora­nek megjelenése alkalmából vec2 Imrével. Lakatot Meny­rendeeziek közművelődési hérttel. Bor Ambrussal, Sz a- vállalkozás Dömötör Tekla programot- Fölverik sátrai- hőnyi Károllyal, Hegedűs könyve. A magyar nép hie­ltat a Dugonics téren a kör- Gézával, Bella Istvánnal, delemvilága és Domokos nyék kékfestő mesterrel, s Annus József jel. Major Klá- Ottó A magyarországi kék­fellép kékfestő-ruhájában az rával. Fenákel Judittal, Mo- festés című műve. A szegedi algyői páva-kör gyermekcso- CS£*r Gáborral és Lódt Fe- grafikusművész, Papp György portja is. Könyvpremiert renccel. Az író-olvasó talál- illusztrálta Dobos Ilona Gyé­rendeznek kedden. A zenélő kozók már elkezdődtek. Ma, mántkigyó című mesegyűj­szökőkút mellett délután 5 szerdán daután 2 órakor a teményét Ugyancsak szegedi órakor Oldal Gábor dedikál- gyermekkönyvtárban Bálint alkotó, Richter Ilona mun, ja A zene könyve művét. Ágnes találkozik a fiatal kaja az a 31 színes képtáb­Szerdán Szophoklész Antigo- olvasókkal, csütörtökön a iával illusztrált kötet, mely ne című tragédiáját mutat- Rózsa Ferenc sugárúti álta- úton-útfélen címmel jelent díszítő művészete címmel; ugyancsak kétkötetes Kiss Lajos A szegény emberek élete című munkája. Űttörő ja be a Dugonics téreo a lánas iskolába látogat. Tisza-parti gimnázium iro- Az ünnepi könyvhétre az tett ihletett akvarelleket tar­dalmi színpada dr. Kovács idén is nagy gonddal készül- talmaz. A kortárs Írók közül Zoltánné betanitásávaL Csü- tek a szerkesztőségek és ki- új könyvvel jelentkezik Bár­lörtökön rendezik meg a adók. Mintegy száz mű vár- dos Pál. Bor Ambrus, Csák Zrínyi Kiadó napját, ahol la a vásárlókat, köztük a megemlékeznek a kiadó te- hagyományos könyvheti fél- Sándor, vékenységének három évti- árú kiadványok az író- Gyurkó /.edéról s árusítják a min- szemmel 1980, a Körkép '81, Gyula. Kolozsvári Grand­den bizonnyal slágernek szá- a Rivalda 79—80, a Szép pierre Emü, Simonffy And­mltó kötetüket. Hazánk a versek 1980 és a Hol lészen rás. meg és növényekről készí­Gyula, Cseres Tibor, Csoóri Esterházy Péter, László. Hernádi Mi lesz veled, dokumentarizmus? dés a 21. Miskolci magyar matizmusból eredő) elége- jal-bajal miatt aggályoskő­E kér- detlenkedéa a „Disney-stí- dó, köztudottan gyakorlatias Film- lus" iránt. Vuk népszerűié- nők, úgy is, mint fiatal fa­fesztivál újságjanak első ol- ge szakmai igazolást is leségek meggyőzetnek, s dia­dalán volt olvasható. A két- nyert. Ugyanis avatott dalmasan bömböl tíz-egyné­kedő. tanácstalan és kissé szakemberek mondták ki: a hány csemete a dolgozószo­kétsegbeesett attitűd, amit e világon mindenütt észreve- baban, ahol az asztalok fő­cím sugall, a fesztivál ossz. hető bizoavos visszatérés a lé hajolva műszaki rajzokat képe alapján többé-kevésbé Jó öreg, Walt-féle „ősani- készítenek a filmben annyit elfogadható indokolt A pro- mációhoz". s a modern tech- beszéltetett. Igen csak naiv, fll — híradófilmek, animá- nlka korántsem zárja ki a valójában affele ..maguk ciós filmek, népszerű tudó- magas színvonalú rajzos sem tudják, mit akarnak". mányos és dokumentumfii- megoldások közül a hagyó- ifjoncok. Tény: a Bekeidö mek — alapján persze eleve mányosan figuratív. bájos után Vitézynél a Kollektív az összetettség, a sokféleség és ötletes alkotásokat Te- ház legalább annyira vissza­neheiVti kissé az egyértelmű hát: nem sikk (és nem is lépés, mint amennyire elő­ítélkezést, ám az összkép föltétlenül „haladó") a pél- rehaladás a magyar animá­talán mégis egyetlen szóban dóul három vonalkából és dós filmek jelene, mondjuk kifejezhető: vegyes. Két filmtipusról — a feU egér mutatott produkciók okán non. — bővebben érdemes szólni. két pacniból álló madár, A kiskakas arany félkraj­vagy akármi a vász- cárjához képest Akadt azért vigasz is... A magyar dokumentariz- s20bol»ts Béla Lépéshátrány Annál is inkább, mert egy mus, amely — úgymond — című szabálytalan portre­vitathatatlanul felfelé ívelő már iskolát is teremtett, filmjében egy hatvanöt éves és egy igen-igen bonyolult gyakori téma volt szakmai öreg pesti csövest mutat be, a vajúdás összes lehetséges berkekben egy-két évvel ez. megdöbbentő erővel. mély nehézségeivel küszködő előtt. Többnyire pozitív elő- emberséggel és igen nagy irányzat áll egymás mellett jellel. A Miskolcon bemuta- valóságismerettel. Gárdös Az úgynevezett animációs tott dokumentumfilmek Ja- Péter Tragolettója ügyes, filmek Jelentik vizsgálódó- va része felhívta a figyel- stílusos alkotás, bár itt-ott sunk első terrénumát (Ma- met arra: a kép távolról az arisztokratizmus csapdá­napság már a hagyományos sem ilyen felhőtlen. A már j^t nem tudja elkerülni, lé­értelemben vett rajz- és próbált, bevált alkotók, pél- a peBtj Vidámpark bábfilmek éppúgy ebbe a dául Dárday István és Vi- „közművelődési intézmény", kategóriába tartoznak, mint tézy László új műveikkel jellegének képtelen abszur­a különféle új, korszerű el- mintha szintelenednének, ditásáról Versenyen kívül járásokkal készült „trükkös" erőtlenednének. A kétaégki- vetítették a magyar doku­kis alkotások.) A kiindulási vül tiszta. humánus, tisztes- mentarizmus két ifjú. új fe­pont teljesen kézenfekvő: a séges indulatokból táplálko- negyerekének Gulyás Jó­magyar filmművészet törté- zó Dárday-fllm. a Tékozló nosnafc ^s Gulyás Gyulának netének eddigi legnagyobb nélkülözés, bátran ée fele- már-már Végh Antal ötlet­sikerét a közelmúltban ép- lősséggel mutat föl ugyan add penészleki riportjához pen animációs film érte el: élő társadalmi anomáliákat, hasonlóan nagy hírű. Van­Rófusz Ferenc A légy című (Zalaszentlászlón a faluház nak változások... című filmje Oscar-díjat kapott, társadalmi összefogásból filmjét. Az egy évtizedet Dr. Matolcsy Györgynek, a történő felépítését megaka- közrefogó alkotás az utóbbi Pannónia Filmstúdió vezető- dályozó helyi vezetés már- évek egvik legszebb legma­jének sajtótájékoztatóján el már maffiaszintű machiná- radandóbb müve ebben a ls hangzott jó néhány elé- cióit). de az erőteljes szociá- műfajban, nem kisebb sze­gedetlenkedő kérdés: vajon lis töltés, úgy tűnik, ala- mélyiség, mint maga Illyés miért nincs elég kópia a csonyabb igényű, már-már Gyula méltatta meleg sza­filmről. miért nem vetítik egy „szimpla" riportfilm vakkal a szándékot és a — éopen Miskolcon (sem)? eszközeivel operáló esztéti- megvalósítást. A Gulyás fi­Általában viszont a feszti- kummal érvényesül. Magya- vérek versenyfilmje. A ha. válón bemutatott animációs rán: Dárday nem gazdálko- rang-ügy a Vannak változá­filmek láttán büszkén kije- dott jól saját anyagával. E sok.., után halványabbnak lenthető: a műfaj honi pro- tény pedig részben a befő- tetszett (ebben a rendkívül dukcjói mindenféle nem- gadó hatást, részben a szán- rossz technika is ludas le­zetközi mezőnyben állják a dékolt „robbantás" erejét het), de az őrségi faluban versenyt. még Oscar-díj csökkenti, sajnálatos módon, ellopott harangláb kálváriá­nélkül is. Különösen Tóth Még vitathatóbb és főleg el- ja végső soron ugyanazt bi­Pál kedves, szellemes film- Szomorítóbb a másik rende- Z(>nyítia, mint a penészleki je. a Hogyan lehet meg- ző. Vltézy László fesztivál- fjjm • e|-re a két fiatalem­szlánt és filmje. A Kollektív ház berre ugyancsak érdemes Tibor helyenként helybeli, miskolci novumot figyelni a jövőben. Animália-sorozata dolgoz föl: 18 frissen végzett H„ k^itenmk bironyfi'rtu^magyar ani- ^orfgg^ közössé- J* TíSZtiSS^ ijeszteni egy Oroszlánt Hernádi briliáns mációs filmművészet magas nívóját. Na és persze lektív házban". egymásba fffj^,.?aZÜ? - Vuk. A kisróka Mjskol- nyíló szobákkal, csak közös lesz veled' maouar doku' con is „taralt", szenzáció helyiségekkel, s e vállalko­lett, ám egyben komoly ta- zásuk hogyanjáról-mikéntjé­nulságokkal is szolgált. Ne- ről erőteljesen lelkesedő, vezetesen: akármennyire ta- optimista összképet tér elénk pasztalható is itt-ott némi a mű, azonosulva. A hét­(hol sznobizmusból, hol dog- köznapok gyakorlatias gond- próbálkozónk mentarizmus"? értékeléssze­rűen talán úgy lehetne vá­laszolni a látottak alapján: magam sem tudom. neki­vágtam. először ment a do­log. most aztán... tovább Mocsár Gábor Pajti Tíz év egy kiskutya életéből Egy kis kutyológia 0(1 Gazdi a már távozó mama után nézett és mit látott? A kisfiú cibálta az anyja ke­zét, bömbölve sírt, ő is Ide akart jönni, de az anyja nem engedte. Gazdi csak a fejét csóvál­gatta, Pajta meg folyton a farkát. Nagynehezen lehetett elvonszolni a gyerekeket tőle. Pajti jókorákat tüsszentve nézett utánuk — láthatólag szeretettel. Mert igenis. Pajti szereti a gyerekeket. Bár az igazat bevallVa, tart egy kicsit tőlük. Miért? Mert a gyerekek is szeretik Pajtit, csak az a baj, hogy nem tudnak vele bánni. Folyton a legkiválóbb testrészei, a füle meg a farka után kapkodnak, pedig nincsen olyan állat, amelyik eltűrné, hogy a farkát hu­zigálják. Pajti sem tűri, sőt... kaff... olykor mérgesen odakap. Csakugyan: ki tudná megmondani, miért nem szereti egyik állat sem, ha a farkát megfogják és huzigál ják. Régi történet, de jellemző és akár meg is történhetett. Éktelenül nyivákol, nyávog a macska, de keservesen ám! Gazdasszonya odanéz, s látja: kisfia fogja a macska farkát, emiatt nyivákol a szerencsétlen állat. „Ne húz­gáld a macska farkát, te kegyetlen!" Mire a kisfiú: „De anyu, én csak fogom, ő húzza!" És ki ne ismerné a török Mehemed történetét a tehenekkel? Hiába figyelmeztették: „Meg ne fogd a tehén farkát!" Nem tudta ezt Mehe­med / Felrúgták a tehenek". Pajti is szereti a gyerekeket, azt is szereti, ha szeretik a gyere­kek, csak a fülét meg a farkát hagyják békén! Jóban van az utcán járókelő gyerekekkel, mert azok is szeretik őt. Annyira, hogy bizony ebből a kölcsönös szeretettből furcsa dolgok adódtak Az öregedő Gazdi szemében egyik gye­rek olyan, mint a másik, de a gyerekek szemé­ljen Gazdi = Pajti. Mert rendszerint együtt lát­ják őket. így aztán Gazdi legnagyobb meglepe­tésére, amikor három apró sráccal találkozott, azok köszöntek neki. A meglepetés jogos, hiszen mindenki tudja, hogy újabban a gyerekek le­szoktak arról, hogy köszönjenek az idösebljek­nek akkor is, ha ismerik őket. Hogy miért nem szeretnek köszönni, rejtelem. Mindenképpen rossz dolog ez. De Gazdi nemcsak azon lepődött meg. hogy a srácok egyáltalán köszönnek neki, hanem inkább azon, hogyan kö­szönnek. Azt mondták: „Csókolom. Pajti bácsi!" Mamival még különösebb dolog történt. El­ment a közeli ABC áruházba. Tél volt, hideg volt, Pajtit nem vitte magával. Amikor kijött az áruházból, tele szatyorral, egy kisfiú, akinek hosszú sál lógott a nyakában, de annyira, hógy majdnem rálépett, karjait lötyögtetve megszó­lította Mamit. — Hát a kiskutya hol van? — Mami csak né­zett rá. — Hol van a Pajti? Alszik a jó meleg szobában? — Honnan ismered te Pajtit? Mire a kisfiú elvigyorodott és azt mondta: — Hát tudom én, hogy a néni a Pajti anyu­kája. Mami majdnem elejtette a szatyrot, s körül­nézett, nem hallotta-e valaki, amit a kisfiú mondott, hogy ó lenne Pajti anyukája. Mindezekből az látszik, hogy Pajti meg a gye­rekek viszonya különleges viszony. Nem általá­nosítható. A szeméből látszik, persze csak azok számára, akik tudnak a kutyaszemből olvasni, hogy roppant jóindulatú és egyáltalán nem bor­zolja a szőrét, ha jószándékú gyerekek közeled­nek hozzá. Miért is borzolná? Pajti azonban a felnőtteket is szereti. Megszamuklálja a cipőjü­ket, s ebből megérzi — ki szereti a kutyákat, s ki nem. Azokat ő sem szereti. Mert — Isten bo­csássa meg nekik — vannak olyan felnőtt em­berek is, akik nem szeretik a kutyákat. Még az olyan kicsiket sem, mint Pajti. Biztosan azért, mert valamikor egy dühös kutya megharapta őket. s erre emlékeznek. De vajon mitől van Pajtiban ennyi jóindulat? S miért nincs némelyik kutyában? (Ez utóbbi nagyon ritka eset.) Gazdi ezen is sokat töpren­gett, s arra a következtetésre jutott, hogy né­mely kutyák azért gorombák, mert vele ls go­rombán bánnak. Ha valaki azt akarja, hogy éber és dühös házőrző kutyája legyen, lánccal meg­köti. A kikötött kutya méltatlannak ítéli álla­potát (Az ember nem így volna?), s emiatt dü­hös. Hát ha még a gazdája megkér valakit, ide­gen embert, hogy jöjjön el hozza és ostorral né­hányat suhintson a kutyájára, akkor aztán biz­tos lehet benne, hogy kiváló, torkaszakadtából ugató, láncát vadul tépő házőrző kutyája lesz. így kell házőrzővé nevelni a kutyát. Pajti azon­ban — néhány figyelmeztető fenéken csapko­dáson kívül — soha ki nem kapott, soha senki nem gorombáskodott vele Milyen egyszerű: bár az emberek is így nevelődnének! Emiatt aztán nem árt, ha a kisgyerekek, meg a felnőttek kissé óvatosak a kutyákkal szemben. Kl tudja, milyen nevelést kapott az a kutya. Ütötték? Verték? Akkor vigyázni kell vele, mint az olyan emberrel, akit szintén ütött, vert a sors. Ezek közt a vert sorsúak közt ls akad olyan, aki azt, amit a sorstól kapott, embertár­sain akarja megbosszulni. Például Pajti ls majdnem megjárta egyszer a nagy bizalmaskodással. Találkozott az utcasar­kon egy kiismerhetetlen fajtájú, torzonborz nagy kutyával. Látszott a kutyán, hogy. nincs úgy gondozva (minden este zuhany alatt megfürdet­ve), mint Pajti. Koszos volt. amolyan kóbor ku­tya. De mindez Pajtinak nem számított: boldo­gan rohant az új kutyatestvér üdvözlésére. Ug­rált körülötte, az pedig nézte, lenézte, mit mű­vel ez a vakarcs. Aztán megkapta Pajti nyakán a bőrt, fogait bele is mélyesztette, s a kisku­tyát a levegőbe emelte. Pajti visítozott, mind a négy lába kalimpált, mintha úszni akarna, de a felsőbb hatalom ellen semmit sem tudott tenni. Szerencsére épp idejében odaért Gazdi, nála volt a görbe bot. jó nagyot csapott Vele az idegen kutya orrára — Pajti megmenekült. De néhány vércsöpp jelezte, milyen veszedelemből. (Folytatjuk.) A fesztivál zsűrije kiosz­totta a díjakat: A SZOT nagydíját kapta: Fehéri Tamás Protokoll szerint című művéért. A Borsod megyei tanára díját — megosztva — Varga Csa­bának és Hernádi Tibornak ítélték oda Ebéd. illetve Animália a macska című al­kotásáért. Miskolc vái'OB dí­ját Vitézy László Kollektív ház; a televízióét Péterfjy András Iskolapélda: a Hon­védelmi Minisztérium politi­kai főcsoport főnökségéét pedig Magyar József: Mi. büszke magyarok című film­je kapta. A miskolci feszti­válok történelében először a zsűri Fair play díjat is ki­adott: „A légy" című film alkotójának, Rófusz Ferenc­nek ítélte oda, aki az Oscar­díj elnyerése után azt tar­totta „fair"-nek, hogy visz­szavonta nevezését a miskol­ci .filmfesztiválról. Domonkos László Postásüdülő Üjabb üdülővel gazdago­dott az európai hírű gyógy­fürdőhely. Hévíz; elkészült a 110 személyes postásüdülő. A tervezett határidőnél ne­gyed évvel korábban hozta tető alá a Zala megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. Az új létesítmény az első pihen­ni. gyógyulni vágyó vendége­kel június 15-én fogadja. A zalai építők másik hévízi munkájukkal, az új SZOT gyógyüdülő építésével is jól haladnak.

Next

/
Thumbnails
Contents