Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

Ke<*d, 1981. május 26. Olyan diák, aki látja, amit lát ^l^^B Ritkák a jó dokumentum- som otthon, családi kórben re", hogy tudniillik megprófilmek a tévében. Üfiy ér- nem kapnak kelló inspiráei- bálják cáfolni a gyerekek tem: a fontos filmek. Mert, ót: gondolkodni és beszőni valóságról szerzett rossz taha erről a műfajról van szó, érdemes megtanulni. Csak- pasztalatait, s helyettük nem annyira esztétikai mér_ hogy: másként fest ez a fennkölt nevelési eéíok ideácéket használ az ember; sok- „probléma", ha olva*unk, it beültetni a fejükbe. kai inkább a téma, annak vagy hallunk róla mint ak- „ , , aktualitása lényegi, életűn- kor ha egy tanterembe ina- . Hem. ™ ket meghatározó vagy befő- ri tanuld S csöppenek "S**^ lyásoló jellege érdekli, mint és csak a nyuglalanító csön- S^Í^EÍLÍS a forma, a feldolgozás mód- det hallgatjuk hosszú per- Mfnyretgak, 4a tiiitortM ja. (A kettő persze, mint tud- cekig — a kérdés után: ki juk, csak a didaktikában tudná elmondani egy versel. M8'w .y^g- lA mm vegeszétválasztható. a tartalmi akár négysorosat! A 14—16 „ &J2?*2—5" szempontból kitűnő filmnek éves fiúk közül senki sem tu- De?feigetes egyeDKént ®emiadekvát tormát keU kapnia, dott egyetlenegy verset — Jlu mt*Tn és fordítva, feldolgozási bra- még elkezdeni sem. Ugyan- ^a^tói , tipikusan abvúrok is akkor születnek, ha csak megvan az okunk az ZT fontos, amit mondani akar idegeskedésre, amikor a kíaz alkotó.) Okkal hisszük pe- nos nyögdécselést, a betű- és , toaguüét. padig. hogy a dokumentum- srötéveszíéseket hallgatjuk. JSJLET film amolyan „valódi" tele- az olvasni nem tudást érré- tam p^ereik" mondanir-jriaisr &*—"ÍT Z -ESZJSZ » « napi érdekű, jelenünket, szen 1<ssz ra^tunk- W * nem annyira az örökkévalói kor ** önmagukat kifejez* tett a többek mini auket Ságnak kfczült, mint in- képtelen gyerekeket érásza- ember * bekakurettyotoat.) kább pillanatnyi eligazodá- koiUn és ügyetlenül arra iaiÁa *»« a film által f"**.?^ Prpblematikm késztetik_ hogy legaUteb ^ kiváltott kellemetlen érzete, íSo'1™ ffiSBBLÍI ** gondoiatpaneljeit je_ nyugtalanitó g^ttu mint a képernyő. Ahonnan gyezzék meg. Elkeseredetten in* «»tenek, hogy a öaoközvetlenül lehet beszélni — hallgatjuk tanöőik okfejtését maa iskolájának" ^ erőfeszítésekkel »Jm»»kA«fcépz6. azért, hogy „kibeszéljük ma- , „ ben ahei a nyolc owstályt gunkat". hanem a mozgási- igyekeznek ellensúlyozni a * táo. a használni igyekvés „rossz hatásokat", amelyek a íuazazaietsa.n wwszándőtával. u^y.'rvt az iskolán kfvtíi 1,6151 m,lnk;áeosztáty „fckoiáArért mondom mindent, érik. Vagy*: energiáik jó té- ff*" -"Okosabban intézzük mert a szerdán (sajnos késő Sze elmegy az alapjaiban éb döl«sjnk*thibázott.,neveld tevékenységaki dolgozik című dokumen- ' tumíilm nézetem szerint a ^tmmmmmmn^mm^^^mm^m fontosak közé tartozik — • mondanivalóját tekintve. Arra a gondolatra juttatta a nézőit, hogy „nincs ez így jól. ahogy van". Mármint a szakmunkásképzésben. A film nem fedezte föl a spanyolviaszt, amiről szólt — a szakmunkásképzés eüentmondágairöl — sokféle, más forrásból ismerjük. Régóta „benne van a köztudatban" például, hogy elképesztően kevés az úgynevezett közismereti tantárgyak aránya, hogy hetenként csak egyetlen magyar, és ugyanennyi történelemórára futja az iparitanuló intézetekben. Ahová pedig többségükben azok a gyerekek Iratkoznak, akik sem az általános iskolában, Salyok Erzsébet Újra megnyílt a Ba jor Gizi Színészmúzeum Vasárnap megnyitották a kezdeményezője és szervezőkibővített, megújított Bajor je megnyitó beszédében Gizi ezínészmúzeumot: a hanesúlyozta — a hajdani művésznő egykori villája — színházi előadások szerepeit, a Stromfeld Aurél utcában sikereit, hangulatát, étaé— immár teljes egészében a a/eit eleveníti felmagyar színészek emlékháza, A múzeum csaknem 99 a Magyar Színházi Intézet évvel ezelőtt Góbtoi Hűete állandó kiáiiításhelye, ahol a kezdeményezésére, az akkori 19. és a 20. század neves Népművelési Minisztérium művészeinek alakját, páiyá- anyagi támogatásával léteját szemléltetik. Az ország sült. A felújított, kibővített első színészmúzeuma <— mi- emlékmúzeumban 15 helyiként Elbert János, a Magyar séfben csaknem 30Ű színész Színházi Intézet igazgatója fényképe, személyes tárgya, és Gobbi Hilda KOBSUÜI- naplója, jelmeze kapott bedíjas művésznő, a múzeum tyd. Készülődés az épftotáborozásra A nyáron — a június 2t-i Idénymunkák elvégzését, gazdaságok gyümölcsöseiben, kapunyitástól — csaknem 70 vagy kipróbálják az erejű- kukoricaföldjeín, szőlőskertezer középiskolás, főiskolás ket lakásépítkezéseken, út- jeiben serénykedik majd. Az és egyetemista vállalkozik és vasútépítéseken — mon. ország mezőgazdasági üzearra, hogy az idei. immár a dották a KISZ KB építőtábo- mei közül jó néhányan már 24. építőtábori évadhan erő- rok bizottságán. évek óta fogadnak nyári di«ítee a KISZ építőtábort moz- — A gimnazisták, a szak- ákmunkásokat. galmának, a diákok önkéntes középiskolások és a szak- A nyári önkéntes diákmua. munkavállalásainak hagyó- munkástanulók, s a felsőok- kásókat mindenütt megfe. mányait. s vakációban M3 tatási Intézmények hallgatói lelő munkafeltételek, konkrét központi táborhalyen, szá- a napokban veszik át a feladatok és jól felszerelt támos megyei szervezési. és KISZ-től kapott megbízóle- borhelyek várják. A napi 6 főiskolai, egyetemi építőtá- veiüket és utazási utalványa- órás munka mellett ezúttal is borban ragadnak szerszámot kai A fiatalok többsége eb- bőven válogathatnak majd a diákok, hogy meggyorsítsák ben az évadban ís a termelő- kulturális, politikai és sporta sürgető mezőgazdasági szövetkezetek és az állami programok között. rádiófigyelő iro esete a rádióval Mocsár Gábor sincs eldöntve, de térjünk vissza a kutyákhoz.) önáluk nem úgy van ám, mint az embereknél. Az emberi „kiskutya" nem szívesen áll szóba az emberi „nagykutyákkal" — de inkább megfordítva áll ez; a „nagykutyák" lenézik a „kiskutyákat". Nem barátkoznak. De látná valaki azt a mámoros őrömet, amikor Betli, az óriási boxer találkozik Pajtival, a pici tacskóa jfti Tíz év egy kiskutya életéből Egy kit kutyolőgia »

Próbáljunk meg egymás meüé állítani két • kutyát. Például Pajtit, a tacskót, meg utcabeli rimbonáiát a Betti névre hallgató rémisztő pofájú, amúgy nagyon játékos kedvű boxer t, (A boxer és a markunkban elférő kínai patotakutyácska párhuzamáról ne beszéljünk, mert a patotakutyácska tulajdonosa ezt az egymás mellé állítást nem engedné meg, attól félne. hogy a boxer keresztben elnyelné az ő kutyácskáját.) Nézzünk rájuk és — a hasunkat fogjuk majd a röhögéstől. Es akkor felötlik forka (levágták), viszont leguggolt, s őszinte meg lehessen látni. Fajtt felkapta a fejét, nézte, nézegette, mi lehet az, ée amikor felismerte, hogy ott egy fcutpa jön, nekirugaszkodott és testét kiflialakúra hajlítva, lábait szinte láthatatlan gyorsasággal pörgetve rohant feléje. Gazdi hiába szaladt utána, hiába kiabált, hogy Pajti, Pajti, állj meg, ahogy a lavinát nem beszéd azt lehet megállítani — Pajtit sem. ilyenkor. És amikor Gazdi nagylihegve odaért, szeme-szája elállt a csodálkozástól. A két kutya szemben állt egymással, Pajti irtóztató gyorsan rezegtette a farkát, Betti nem rezegtette, mert nincs Jó és hasznos szokása a tűnt, a rádióhallgató kissé kait, miközben a jugoszláv nádiónak. hogy így május csodálkozott is ezen, de határ mentén marnavagovégén, az ünnepi könyvhét mindjárt meg is nyugodott, nőkből gyereksírás hallatelőtti napokban a Könyv- végtére is az írói személyi- szőtt, s fehér szakállú nagypremier című sorozat a kő- ség ily felszínes megnyílva- apák meredtek a kis rácsos, aelgő hétnapos kömyvünnep nulásai teljes mértékben el- vagy szöge-drótos ablakokon egyik-másik újdonságát veszi hanyagolhatók, mindenkoron át tünedező falujukra." Aha. szemügyre, a szerzővel ké- a mű bizonyítson, ha tud. fi * döbbenet; csak nem...? Rákosy esetében — tud. Ue nem. A másik feloiva^u- A jámbor rádióhallgató. írÚMt Elfogyott a cipóZfJ^LJnJÍ^L^L kinek könyvespolcán rendre fossla címmel adtak «io A melvéqyenek ismertetése ré- sorakoznak ^ ^ edcüg könyv tartalomjegyzekeben megjelent kötetei kedves Úl'eű cím nincs. A Koordiszerdán szerzőjének legújabb köny- nációk című írásban talált ra délután a Kossuth adón — vét is persze megveszi S a jámbor és immár végleg Rákow Gergely kerüli sor- föllapozván a Mennyből az elképedt rádióhallgató — a ra. Mennyből az oroszlán orosziánt megütközne veszi egVlk betéteként. Nem című novemáskötetével. A észre, ho'gy a rádióban hal- nagy dolog mondhatna Magyar Rádió, a Magyar igtt, címadó novella egészen nagyvonalúan. de valahoKönyvidndók és Könyvter- másként kezdődik, mint aho- S^an mégsem tudta megjmriák Egyesülese, valamint fiyan Mécs Károly felolvas- nyugtatni magát. Az írót » TIT budapesti irodalmi ta. Azután — hét oldal- szabadságról ebben az őrszakosztályának a Kossuth- lai hátrább — rátalál a sző- szagban oly sok szó hangklubban rendezett körös vegrészre, honnan tó L a nem el az elmúlt néhány évműsorát Tarján Tamás ve- részletként citált rádiós fel- tizedben, sót; még a művek rette, Huumann Péter és olvasás kezdődött. Első reak- iránti tiszteletről is. 1A harMées Károly olvasta tol a cíó: mi ez? Időhiány? A madik novella, a C-tHtamtn Sákasy-írásokat, & Faragó mdíor negyven percig tar- teljes terjedelmében hangVíímos, az Élet és Irodalom mtt, jutott idő arra. hogy zott el. Némi engedményre főszerkesztő-helyettese., to- megszólaljon a kritikus, a azért szükség vau.) igaz, már vábhá Lázár Ervin író be- szerző író-bwátja, maga a Dante alkalmazta az ín srélt a murőL a szerzőiről szerző s elhangzott összesen medias res eljárást az Isteni — S megszólalt maga Ráko- hiirom írásmű. Akkor? Mi színjátékban, de rémlik, sy Gergely is. Az a Rákosy található az úíkrimináJt hét mintha kissé másként érteiGergely. aki egészen sajá- oldalon ami nem méltatott mezte volna a dolgot, mint tos, egyéni hangjával külön felolvasásra? Netán észté- a Könyvpremíer legutóbbi helyet foglal el a mai ma- ttkai szempontok szerint (?) adásának érintett illetékegyar prózában, s akinek ne- donlőtt volna így. aki dön- ««<i). A rádióhallgató, jámvébez — több kitűnő no- terű hivatott? lássuk csak; borságát végképp feladva, vella és regény mellett — a novella második oldalán tovább füstölgött magában; az elmúlt három és fél év- néhány mondat Rákosi Má- éppen a fent említett jóságos tized egyik legjobb magyar fyásröí. a jóságos ée bölcs és bölcs atyának volt némi szatírája, Az óriástök fűző- atyáról, aki „— szintén jósá- baja például Madách Tragégcs és bölcs kórusával együtt diájával, de a Sákusyval (az — unos-untalan az amerikai ipszilonossalt) történt eijáras ésT' ztokózottnaíe négerek helyzetéről szóno- f^PÍán akárcsak a falanszter-san tUanlél lehetne etoacini valamelyik színházban Madách remekét, természetesen az eredeti címmeL Vagy mondjuk a falatiszterrzíníg Ha mást nem te. idót mindenképpen nyerne vele • kultúrát kedvelők serege, köztudott. hogy az pedig pénz, rohanó* korunkban jobban mint valaha. Egyébként valamit minden kétséget kizáróan megértett a iámborságát visszanyert rádióhallgató. Hogy a szerző miért tűnt oly szűkszavúnak az interjú közben, s hogy miért is oly indulatos szinte minden írásában. Lám-lám, mi tesz egyetlen y-betű, gondolta elmélázva, majd végigsimított Rákos y Gergely-kötetein, s örült, hogv nem abban a szobában találhatók, ahol a rádiókészülék. Domonkos I.ászló dik. Az író meglehetősen szűkszavúnak ebben varrnak a sárga csikók, és a kérdés máig orrát állandóan a füvek közt terelgetve porszívózott a parkban. A járdán jött egy néni, kézenfogva vezetve egy kisfiút A kisfiú meglátta Pajtit — Anyu! Ott van egy kicskuta! Ugye, nem hajap meg! Gyeje ide kicskuta! — Könyörögve fordult az anyjához; — Ügy sejetoérn megsimogatni... Mire a mama magához rántotta a gyereket, s val. Az dió alkalommal Gazdit elöntötte a ré- ezt mondta; mület. Pajti megpillantotta Bettit már jó metz- — Jöjjön csak ide az a ronda dögí Ügy, de szírői, Betti elég nagy ahhoz, hogy messziről úgy belerúgnák, hogy csak repülne. Gazdi meghallotta a párbeszédet és dühét visszafojtva, udvariasságot színlelve azt mondta a mamának; — Kedves asszonyom, először is, tanuljon meg magyarul... Micsoda? Hogy én tanuljak meg? Micsoda bennünk a kénlés, ami Gazdit elég gyakran foglalkoztatja: ha ez a görbelábú, kedves poiáörömmel szagolgatta Pajti orrát. Aztán megkezdődött a körtánc. Ez inkább Pajtira vonatjú, hosszú fülű apróság, vagyis a tacskó kutya, kőzik: körberohangálta_az óriási kutyát^ az is akkor az az ijesztő pofájú, rövid fülű, óriási " " - - * termetű boxer is kutya? Ekkora különbség a kettő kőzött és egyik is kutya, a másik is kutya? Vagyis kutya—kutya = egykutya? És honnan tudják egymásról, hogy az a másik — kutya? De ez még csak az alak, meg a nagyság — de hol vannak a színek? Mekkora tarkabarkaság! Az egyik, mondjuk a kuvasz hófehér rétttto — hacsak heverégzés közben össze nem piszkítja a szőrét —> a másik mondjuk a puli pedig fekete. D* van fehér puli is. Itt van aztán a sárgás-barnás Pajti meg az ausztráliai vörös szőrű dingó — mert az is kutya, bár vadon él — meg az a sok tarka kutya. Van olyan feketefehér Kutya ezek rendszerint korcs kutyák, még fajtájúi' sioc„, amelyekről nem lehet megállapítani, vajon mely;k az alapszíne, a fehér-e vagy a fekete. (E; éppen olyan dolog, mint az a vita, amit a tudósok évek óta folytatnak, m 'öaerii egymás rajának ugorva, hogy a zebrána*. melyiK az alapszíne. A sárga-e és ebben van* A a fekete csíkok vagy pedig a fekete ée ugrott jobbra, balra egyet-egyet; de amit Pajti művelt! Betti gazdája is mosolyogva nézte ezt a mutatványt, a járókelők is megálltak, azt várták, mikor eszi meg a nagy a kicsit. De hát erről szó sem volt. Alig lehetett szétválasztani egymástól a két kutyát, s azóta is roppant módon örülnek a találkozásoknak. Igen jó barátok — ... mert azt nem úgy mondják, hogy belerúgnák, hanem belerúgnék. Másodszor pedig, ne úgy nevelje a kisfiát, hogy gyűlölje, hanem úgy, hogy szeresse az állatokat. — Mi köze hozzá, hogy én hogy nevelem a gyerekemet... Igaza van. Mindenki úgy neveli jóra, avagy rosszra a gyerekét, ahogy akarja. Közben azonhan történt valami. Pajti ide-oda fürkészett Oda sem figyelt, hogy a járdán egy csapat gyerek közeledik. Lehettek nyolcan-tízen. Velük volt egy néni, bizonyosan a tanító néni. Amikor a gyerekek meglátták Pajtit, uccu neki, hozzárohanlak. Pajti farkcsóválva fogadta őket. A gyerekek körbe guggoltak, Pajti pedig körbejárt köröttük. Mindegeknek megszagold, a cipő- j Sá'i^s?bo£r"kusTgZ Magyar nevű orchidea Az egyesült államokbeli Harward egyetem magyar Íme, a járókelők mit gondoltak; megeszi a nagy a kicsit. Igen, mert ők az emberi viszonyokat akarták alkalmazni a kutyái viszonyokra. Az emberi világ milyen? A fehérek hajdan rabszolgaságba vitték a fekete színű embereket. jét. (Ki tudja miért. Pajti az ismerkedést mindig a cipőnél kezdi.) A gyerekek pedig sorban, ahogy Pajti elhaladt előttük, megsimogatták a kiskutyát. Gazdi odaballagott hozzájuk. De akkor már ott volt a kísérő néni is. Mindketten meghatottan nézték ezt a gyermek—kutya baIrtották az indiánokat, mert más volt a színük, rálkozást. Gazdi szívét azonban pár pillanat Örök a harc a sárgák meg a fehérek, meg a feketék között. A kutyáknál ez a szégyenletes ellenérzés ismeretlen. És ennek ellenére annyi, de annyi tévas gondolat forog az emberek agyában a kutyákkal kapcsolatban, hogy erről külön könyvet keltene írni. Csak egy megtörtént esetet mondjunk el épp Pajtival kapcsolatban. Gazdi levitte futkározni, 6 egyéb dolgokat ehntéwú Pajti ahogy szokta, múlva valami elszomorította. A gyerekek csak ennyit tudtak mondani, pedig már hét-nyolc évesek lehettek: Uuuuu ... Vuuu... ku... ku... uuuu... És csillogott a szemük: eleven kiskutyát simogathatnak. Azonnal kiderült, hogy a gyerekek sikefnémák. És az utcában levő nevelőotthonból jöttek ki sétálni. Senki nem nevelte őket arra, hogy gyűlöljék az állatokat (Folytatjuk.) ray László, egy eddig ismeretlen orchideanemzetséget fedezett fel Venezuelában. Hajdani tanára, a Pécséit élő Horvát Olivér botanikus tiszteletére „Horváttá Andicola"-nak nevezve el. Garay László, akit a Mecsekalján dolgozó tudós vezetett be a botanikába a felszabadulás előtt vándorolt ki, és 195« óta dolgozik az Egyesült Államokban. Jelenleg ő az orchideák legnagyobb szaktekintélye a világon.