Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

Ke<*d, 1981. május 26. Olyan diák, aki látja, amit lát ^l^^B Ritkák a jó dokumentum- som otthon, családi kórben re", hogy tudniillik megpró­filmek a tévében. Üfiy ér- nem kapnak kelló inspiráei- bálják cáfolni a gyerekek tem: a fontos filmek. Mert, ót: gondolkodni és beszőni valóságról szerzett rossz ta­ha erről a műfajról van szó, érdemes megtanulni. Csak- pasztalatait, s helyettük nem annyira esztétikai mér_ hogy: másként fest ez a fennkölt nevelési eéíok ideá­céket használ az ember; sok- „probléma", ha olva*unk, it beültetni a fejükbe. kai inkább a téma, annak vagy hallunk róla mint ak- „ , , aktualitása lényegi, életűn- kor ha egy tanterembe ina- . Hem. ™ ket meghatározó vagy befő- ri tanuld S csöppenek "S**^ lyásoló jellege érdekli, mint és csak a nyuglalanító csön- S^Í^EÍLÍS a forma, a feldolgozás mód- det hallgatjuk hosszú per- Mfnyretgak, 4a tiiitortM ja. (A kettő persze, mint tud- cekig — a kérdés után: ki juk, csak a didaktikában tudná elmondani egy versel. M8'w .y^g- lA mm vege­szétválasztható. a tartalmi akár négysorosat! A 14—16 „ &J2?*2—5" szempontból kitűnő filmnek éves fiúk közül senki sem tu- De?feigetes egyeDKént ®emi­adekvát tormát keU kapnia, dott egyetlenegy verset — Jlu mt*Tn és fordítva, feldolgozási bra- még elkezdeni sem. Ugyan- ^a^tói , tipikusan ab­vúrok is akkor születnek, ha csak megvan az okunk az ZT fontos, amit mondani akar idegeskedésre, amikor a kí­az alkotó.) Okkal hisszük pe- nos nyögdécselést, a betű- és , toaguüét. pa­dig. hogy a dokumentum- srötéveszíéseket hallgatjuk. JSJLET film amolyan „valódi" tele- az olvasni nem tudást érré- tam p^ereik" mondani­r-jriaisr &*—"ÍT Z -ESZJSZ » « napi érdekű, jelenünket, szen 1<ssz ra^tunk- W * nem annyira az örökkévalói kor ** önmagukat kifejez* tett a többek mini auket Ságnak kfczült, mint in- képtelen gyerekeket érásza- ember * bekakurettyotoat.) kább pillanatnyi eligazodá- koiUn és ügyetlenül arra iaiÁa *»« a film által f"**.?^ Prpblematikm késztetik_ hogy legaUteb ^ kiváltott kellemetlen érzete, íSo'1™ ffiSBBLÍI ** gondoiatpaneljeit je_ nyugtalanitó g^ttu mint a képernyő. Ahonnan gyezzék meg. Elkeseredetten in* «»tenek, hogy a öao­közvetlenül lehet beszélni — hallgatjuk tanöőik okfejtését maa iskolájának" ^ erőfeszítésekkel »Jm»»kA«fcépz6. azért, hogy „kibeszéljük ma- , „ ben ahei a nyolc owstályt gunkat". hanem a mozgási- igyekeznek ellensúlyozni a * táo. a használni igyekvés „rossz hatásokat", amelyek a íuazazaietsa.n ww­szándőtával. u^y.'rvt az iskolán kfvtíi 1,6151 m,lnk;áeosztáty „fckoiá­Arért mondom mindent, érik. Vagy*: energiáik jó té- ff*" -"Okosabban intézzük mert a szerdán (sajnos késő Sze elmegy az alapjaiban éb döl«sjnk*t­hibázott.,neveld tevékenység­aki dolgozik című dokumen- ' tumíilm nézetem szerint a ^tmmmmmmn^mm^^^mm^m fontosak közé tartozik — • mondanivalóját tekintve. Ar­ra a gondolatra juttatta a nézőit, hogy „nincs ez így jól. ahogy van". Mármint a szakmunkásképzésben. A film nem fedezte föl a spa­nyolviaszt, amiről szólt — a szakmunkásképzés eüent­mondágairöl — sokféle, más forrásból ismerjük. Régóta „benne van a köztudatban" például, hogy elképesztően kevés az úgynevezett közis­mereti tantárgyak aránya, hogy hetenként csak egyetlen magyar, és ugyanennyi tör­ténelemórára futja az ipari­tanuló intézetekben. Ahová pedig többségükben azok a gyerekek Iratkoznak, akik sem az általános iskolában, Salyok Erzsébet Újra megnyílt a Ba jor Gizi Színészmúzeum Vasárnap megnyitották a kezdeményezője és szervező­kibővített, megújított Bajor je megnyitó beszédében Gizi ezínészmúzeumot: a hanesúlyozta — a hajdani művésznő egykori villája — színházi előadások szerepeit, a Stromfeld Aurél utcában sikereit, hangulatát, étaé­— immár teljes egészében a a/eit eleveníti fel­magyar színészek emlékháza, A múzeum csaknem 99 a Magyar Színházi Intézet évvel ezelőtt Góbtoi Hűete állandó kiáiiításhelye, ahol a kezdeményezésére, az akkori 19. és a 20. század neves Népművelési Minisztérium művészeinek alakját, páiyá- anyagi támogatásával léte­ját szemléltetik. Az ország sült. A felújított, kibővített első színészmúzeuma <— mi- emlékmúzeumban 15 helyi­ként Elbert János, a Magyar séfben csaknem 30Ű színész Színházi Intézet igazgatója fényképe, személyes tárgya, és Gobbi Hilda KOBSUÜI- naplója, jelmeze kapott be­díjas művésznő, a múzeum tyd. Készülődés az épftotáborozásra A nyáron — a június 2t-i Idénymunkák elvégzését, gazdaságok gyümölcsöseiben, kapunyitástól — csaknem 70 vagy kipróbálják az erejű- kukoricaföldjeín, szőlőskert­ezer középiskolás, főiskolás ket lakásépítkezéseken, út- jeiben serénykedik majd. Az és egyetemista vállalkozik és vasútépítéseken — mon. ország mezőgazdasági üze­arra, hogy az idei. immár a dották a KISZ KB építőtábo- mei közül jó néhányan már 24. építőtábori évadhan erő- rok bizottságán. évek óta fogadnak nyári di­«ítee a KISZ építőtábort moz- — A gimnazisták, a szak- ákmunkásokat. galmának, a diákok önkéntes középiskolások és a szak- A nyári önkéntes diákmua. munkavállalásainak hagyó- munkástanulók, s a felsőok- kásókat mindenütt megfe. mányait. s vakációban M3 tatási Intézmények hallgatói lelő munkafeltételek, konkrét központi táborhalyen, szá- a napokban veszik át a feladatok és jól felszerelt tá­mos megyei szervezési. és KISZ-től kapott megbízóle- borhelyek várják. A napi 6 főiskolai, egyetemi építőtá- veiüket és utazási utalványa- órás munka mellett ezúttal is borban ragadnak szerszámot kai A fiatalok többsége eb- bőven válogathatnak majd a diákok, hogy meggyorsítsák ben az évadban ís a termelő- kulturális, politikai és sport­a sürgető mezőgazdasági szövetkezetek és az állami programok között. rádiófigyelő iro esete a rádióval Mocsár Gábor sincs eldöntve, de térjünk vissza a kutyákhoz.) önáluk nem úgy van ám, mint az emberek­nél. Az emberi „kiskutya" nem szívesen áll szóba az emberi „nagykutyákkal" — de inkább megfordítva áll ez; a „nagykutyák" lenézik a „kiskutyákat". Nem barátkoznak. De látná va­laki azt a mámoros őrömet, amikor Betli, az óriási boxer találkozik Pajtival, a pici tacskó­a jfti Tíz év egy kiskutya életéből Egy kit kutyolőgia » Próbáljunk meg egymás meüé állítani két • kutyát. Például Pajtit, a tacskót, meg ut­cabeli rimbonáiát a Betti névre hallgató rémisz­tő pofájú, amúgy nagyon játékos kedvű bo­xer t, (A boxer és a markunkban elférő kínai patotakutyácska párhuzamáról ne beszéljünk, mert a patotakutyácska tulajdonosa ezt az egy­más mellé állítást nem engedné meg, attól fél­ne. hogy a boxer keresztben elnyelné az ő ku­tyácskáját.) Nézzünk rájuk és — a hasunkat fogjuk majd a röhögéstől. Es akkor felötlik forka (levágták), viszont leguggolt, s őszinte meg lehessen látni. Fajtt felkapta a fejét, nézte, nézegette, mi lehet az, ée amikor felismerte, hogy ott egy fcutpa jön, nekirugaszkodott és testét kiflialakúra hajlítva, lábait szinte látha­tatlan gyorsasággal pörgetve rohant feléje. Gazdi hiába szaladt utána, hiába kiabált, hogy Pajti, Pajti, állj meg, ahogy a lavinát nem beszéd azt lehet megállítani — Pajtit sem. ilyenkor. És amikor Gazdi nagylihegve odaért, szeme-szája elállt a csodálkozástól. A két kutya szemben állt egymással, Pajti irtóztató gyorsan rezeg­tette a farkát, Betti nem rezegtette, mert nincs Jó és hasznos szokása a tűnt, a rádióhallgató kissé kait, miközben a jugoszláv nádiónak. hogy így május csodálkozott is ezen, de határ mentén marnavago­végén, az ünnepi könyvhét mindjárt meg is nyugodott, nőkből gyereksírás hallat­előtti napokban a Könyv- végtére is az írói személyi- szőtt, s fehér szakállú nagy­premier című sorozat a kő- ség ily felszínes megnyílva- apák meredtek a kis rácsos, aelgő hétnapos kömyvünnep nulásai teljes mértékben el- vagy szöge-drótos ablakokon egyik-másik újdonságát veszi hanyagolhatók, mindenkoron át tünedező falujukra." Aha. szemügyre, a szerzővel ké- a mű bizonyítson, ha tud. fi * döbbenet; csak nem...? Rákosy esetében — tud. Ue nem. A másik feloiva­^u- A jámbor rádióhallgató. írÚMt Elfogyott a cipó­ZfJ^LJnJÍ^L^L kinek könyvespolcán rendre fossla címmel adtak «io A melvéqyenek ismertetése ré- sorakoznak ^ ^ edcüg könyv tartalomjegyzekeben megjelent kötetei kedves Úl'eű cím nincs. A Koordi­szerdán szerzőjének legújabb köny- nációk című írásban talált ra délután a Kossuth adón — vét is persze megveszi S a jámbor és immár végleg Rákow Gergely kerüli sor- föllapozván a Mennyből az elképedt rádióhallgató — a ra. Mennyből az oroszlán orosziánt megütközne veszi egVlk betéteként. Nem című novemáskötetével. A észre, ho'gy a rádióban hal- nagy dolog mondhatna Magyar Rádió, a Magyar igtt, címadó novella egészen nagyvonalúan. de valaho­Könyvidndók és Könyvter- másként kezdődik, mint aho- S^an mégsem tudta meg­jmriák Egyesülese, valamint fiyan Mécs Károly felolvas- nyugtatni magát. Az írót » TIT budapesti irodalmi ta. Azután — hét oldal- szabadságról ebben az őr­szakosztályának a Kossuth- lai hátrább — rátalál a sző- szagban oly sok szó hang­klubban rendezett körös vegrészre, honnan tó L a nem el az elmúlt néhány év­műsorát Tarján Tamás ve- részletként citált rádiós fel- tizedben, sót; még a művek rette, Huumann Péter és olvasás kezdődött. Első reak- iránti tiszteletről is. 1A har­Mées Károly olvasta tol a cíó: mi ez? Időhiány? A madik novella, a C-tHtamtn Sákasy-írásokat, & Faragó mdíor negyven percig tar- teljes terjedelmében hang­Víímos, az Élet és Irodalom mtt, jutott idő arra. hogy zott el. Némi engedményre főszerkesztő-helyettese., to- megszólaljon a kritikus, a azért szükség vau.) igaz, már vábhá Lázár Ervin író be- szerző író-bwátja, maga a Dante alkalmazta az ín srélt a murőL a szerzőiről szerző s elhangzott összesen medias res eljárást az Isteni — S megszólalt maga Ráko- hiirom írásmű. Akkor? Mi színjátékban, de rémlik, sy Gergely is. Az a Rákosy található az úíkrimináJt hét mintha kissé másként értei­Gergely. aki egészen sajá- oldalon ami nem méltatott mezte volna a dolgot, mint tos, egyéni hangjával külön felolvasásra? Netán észté- a Könyvpremíer legutóbbi helyet foglal el a mai ma- ttkai szempontok szerint (?) adásának érintett illetéke­gyar prózában, s akinek ne- donlőtt volna így. aki dön- ««<i). A rádióhallgató, jám­vébez — több kitűnő no- terű hivatott? lássuk csak; borságát végképp feladva, vella és regény mellett — a novella második oldalán tovább füstölgött magában; az elmúlt három és fél év- néhány mondat Rákosi Má- éppen a fent említett jóságos tized egyik legjobb magyar fyásröí. a jóságos ée bölcs és bölcs atyának volt némi szatírája, Az óriástök fűző- atyáról, aki „— szintén jósá- baja például Madách Tragé­gcs és bölcs kórusával együtt diájával, de a Sákusyval (az — unos-untalan az amerikai ipszilonossalt) történt eijáras ésT' ztokózottnaíe négerek helyzetéről szóno- f^PÍán akárcsak a falansz­ter-san tUanlél lehetne eto­acini valamelyik színházban Madách remekét, természe­tesen az eredeti címmeL Vagy mondjuk a falatiszter­rzíníg Ha mást nem te. idót mindenképpen nyerne vele • kultúrát kedvelők serege, köztudott. hogy az pedig pénz, rohanó* korunkban jobban mint valaha. Egyébként valamit min­den kétséget kizáróan meg­értett a iámborságát vissza­nyert rádióhallgató. Hogy a szerző miért tűnt oly szűk­szavúnak az interjú közben, s hogy miért is oly indula­tos szinte minden írásában. Lám-lám, mi tesz egyetlen y-betű, gondolta elmélázva, majd végigsimított Rákos y Gergely-kötetein, s örült, hogv nem abban a szobában találhatók, ahol a rádióké­szülék. Domonkos I.ászló dik. Az író meglehetősen szűk­szavúnak ebben varrnak a sárga csikók, és a kérdés máig orrát állandóan a füvek közt terelgetve porszí­vózott a parkban. A járdán jött egy néni, ké­zenfogva vezetve egy kisfiút A kisfiú meglátta Pajtit — Anyu! Ott van egy kicskuta! Ugye, nem hajap meg! Gyeje ide kicskuta! — Könyörögve fordult az anyjához; — Ügy sejetoérn meg­simogatni... Mire a mama magához rántotta a gyereket, s val. Az dió alkalommal Gazdit elöntötte a ré- ezt mondta; mület. Pajti megpillantotta Bettit már jó metz- — Jöjjön csak ide az a ronda dögí Ügy, de szírői, Betti elég nagy ahhoz, hogy messziről úgy belerúgnák, hogy csak repülne. Gazdi meghallotta a párbeszédet és dühét visszafojtva, udvariasságot színlelve azt mondta a mamának; — Kedves asszonyom, először is, tanuljon meg magyarul... Micsoda? Hogy én tanuljak meg? Micsoda bennünk a kénlés, ami Gazdit elég gyakran foglalkoztatja: ha ez a görbelábú, kedves poiá­örömmel szagolgatta Pajti orrát. Aztán meg­kezdődött a körtánc. Ez inkább Pajtira vonat­jú, hosszú fülű apróság, vagyis a tacskó kutya, kőzik: körberohangálta_az óriási kutyát^ az is akkor az az ijesztő pofájú, rövid fülű, óriási " " - - * termetű boxer is kutya? Ekkora különbség a kettő kőzött és egyik is kutya, a másik is ku­tya? Vagyis kutya—kutya = egykutya? És hon­nan tudják egymásról, hogy az a másik — kutya? De ez még csak az alak, meg a nagy­ság — de hol vannak a színek? Mekkora tarka­barkaság! Az egyik, mondjuk a kuvasz hófehér rétttto — hacsak heverégzés közben össze nem pisz­kítja a szőrét —> a másik mondjuk a puli pe­dig fekete. D* van fehér puli is. Itt van aztán a sárgás-barnás Pajti meg az ausztráliai vörös szőrű dingó — mert az is kutya, bár vadon él — meg az a sok tarka kutya. Van olyan fekete­fehér Kutya ezek rendszerint korcs kutyák, még fajtájúi' sioc„, amelyekről nem lehet megálla­pítani, vajon mely;k az alapszíne, a fehér-e vagy a fekete. (E; éppen olyan dolog, mint az a vita, amit a tudósok évek óta folytatnak, m 'öaerii egymás rajának ugorva, hogy a zeb­rána*. melyiK az alapszíne. A sárga-e és ebben van* A a fekete csíkok vagy pedig a fekete ée ugrott jobbra, balra egyet-egyet; de amit Pajti művelt! Betti gazdája is mosolyogva nézte ezt a mutatványt, a járókelők is megálltak, azt várták, mikor eszi meg a nagy a kicsit. De hát erről szó sem volt. Alig lehetett szétválasztani egymástól a két kutyát, s azóta is roppant mó­don örülnek a találkozásoknak. Igen jó barátok — ... mert azt nem úgy mondják, hogy bele­rúgnák, hanem belerúgnék. Másodszor pedig, ne úgy nevelje a kisfiát, hogy gyűlölje, hanem úgy, hogy szeresse az állatokat. — Mi köze hozzá, hogy én hogy nevelem a gyerekemet... Igaza van. Mindenki úgy neveli jóra, avagy rosszra a gyerekét, ahogy akarja. Közben azonhan történt valami. Pajti ide-oda fürkészett Oda sem figyelt, hogy a járdán egy csapat gyerek közeledik. Lehettek nyolcan-tízen. Velük volt egy néni, bizonyosan a tanító néni. Amikor a gyerekek meglátták Pajtit, uccu neki, hozzárohanlak. Pajti farkcsóválva fogadta őket. A gyerekek körbe guggoltak, Pajti pedig körbe­járt köröttük. Mindegeknek megszagold, a cipő- j Sá'i^s?bo£r"kusTgZ Magyar nevű orchidea Az egyesült államokbeli Harward egyetem magyar Íme, a járókelők mit gondoltak; megeszi a nagy a kicsit. Igen, mert ők az emberi viszo­nyokat akarták alkalmazni a kutyái viszonyok­ra. Az emberi világ milyen? A fehérek hajdan rabszolgaságba vitték a fekete színű embereket. jét. (Ki tudja miért. Pajti az ismerkedést min­dig a cipőnél kezdi.) A gyerekek pedig sorban, ahogy Pajti elhaladt előttük, megsimogatták a kiskutyát. Gazdi odaballagott hozzájuk. De ak­kor már ott volt a kísérő néni is. Mindketten meghatottan nézték ezt a gyermek—kutya ba­Irtották az indiánokat, mert más volt a színük, rálkozást. Gazdi szívét azonban pár pillanat Örök a harc a sárgák meg a fehérek, meg a feketék között. A kutyáknál ez a szégyenletes ellenérzés ismeretlen. És ennek ellenére annyi, de annyi tévas gondolat forog az emberek agyá­ban a kutyákkal kapcsolatban, hogy erről kü­lön könyvet keltene írni. Csak egy megtörtént esetet mondjunk el épp Pajtival kapcsolatban. Gazdi levitte futkározni, 6 egyéb dolgokat ehntéwú Pajti ahogy szokta, múlva valami elszomorította. A gyerekek csak ennyit tudtak mondani, pedig már hét-nyolc évesek lehettek: Uuuuu ... Vuuu... ku... ku... uuuu... És csillogott a szemük: eleven kisku­tyát simogathatnak. Azonnal kiderült, hogy a gyerekek sikefnémák. És az utcában levő ne­velőotthonból jöttek ki sétálni. Senki nem ne­velte őket arra, hogy gyűlöljék az állatokat (Folytatjuk.) ray László, egy eddig is­meretlen orchideanemzetsé­get fedezett fel Venezuelá­ban. Hajdani tanára, a Pé­cséit élő Horvát Olivér bo­tanikus tiszteletére „Horvá­ttá Andicola"-nak nevezve el. Garay László, akit a Mecsekalján dolgozó tudós vezetett be a botanikába a felszabadulás előtt vándorolt ki, és 195« óta dolgozik az Egyesült Államokban. Je­lenleg ő az orchideák leg­nagyobb szaktekintélye a vi­lágon.

Next

/
Thumbnails
Contents