Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

2 Péntek, 1981. május 22. KISZ kongresszusi küldöttek dr. Lehóczky Pál Bedő Katalin Tapasztala! és tenniakarás Április 25-án a meovei küldöttgyűlés 36 küldöttet választott a KISZ X. kongresszusára. A jövő hét végén. 29-én. 30-án 31-én ülésező kongresszuson városunkat képviseli többek között dr. Lehoczkv Pál és Bedő Katalin. Most induló sorozatunk. első részében ők vallanak magukról: hoavan élnek, gondolkodnak, miluen terveik vannak. Dr. Lehoczkv Pál 1979 óta a SZOTE függetlenített KISZtitkára. 23. beteg orvosa az ideg- és elmegv óevásza ti klinika B osztályán — Hoavan tettek az egyetemi évek? — Battonváról kerültem Ezegedre. Az orvostudományi egyetemre jelentkeztem, első nekifutásra' felvettek. Az egyetemen társaim csoportvezetőnek választottak, lönöeen fontos, hiszen ők a lábalni. Tudom látom az majd 1975-bem agitációs jövő felnőttel. osztálytársaimon is. ezen propaganda titkárnak, egv — A mi generációnknak, e előbb-utóbb mindenki túlévvel később titkárhelvettes- békeviselt nemzedéknek az a esik. a tanárainkat sainánek. Ötödéves koromban legfontosabb, hogv megtalál- lom. Egyébként, izgat a talettem a SZOTE KISZ-titká- ja helvét, szerepét, feladatát nári pálya. lehet hogv azt fora. Közben megnősültem a a társadalom építésében. A gom hivatásomul választani, fiam. Péter hároméves. Fe- helyünk megvan. A kívánsá- — Iskolás vagy. ezt holeségernme! négy és fél évig gurik az. hogv részesüliünk avan értékeled? laktunk albérletben, valami- a életünk és a közösség — Élvezni kell az iskolát, vei több mint egv éve. hogv életének formálásából. A Tanárnak, diáknak arra kelÜjszegeden a garzonban KISZ-ben lehetőségünk is lene törekedni, hogv minkaptunk egv lakást. van. Csak és kizárólag rai- denki iól érezze magát. Hogv Viszonylag könnven ment tunk múlik, hogv élünk-e mi mit teszünk? Tinédzsea tanulás. Mindig a kancsó- ezekkei a lehetőségekkel. rék vagyunk, hevesek, soklódási pontokat kerestem és * SZor keményen' fogalmazunk keresem most is. melvek Bedő Katalin a Radnóti úgy hiszem bocsánatos bűnűanián logikámra támasz- Miklós Gimnázium második nök. a kamaszkor bűnei, kodva rendszerezni tudok, e osztályos tanulóia. két hó- — S a titkár mit tud. A funkciókat örömmel vál- napja az iskola KISZ-titká- érez? laltarn. természetesnek vet- ra. _ Nagyon meglepődtem, tem hogy dolgozom a moz- _ Beszéli a családodrólt mikor megtudtam, hogv a Balomban. _ Budapesten születtem többiek engem akarnak. Egy — Mi vonz a pszichiátriá- 1964-ben. de alighogy meg- éve vagyok KISZ-tag. alaphoz? születtem Szegedre költöz- szervezeti titkár voltam Ne— Bármily furcsa. az utol- - tünk. Ügy emlékszem, nvolc- kem mindegy hogy mit. hol. só lökést a mozgalomtól kan- éves voltam mikor szüleim csak dolgozhassak, tehessek tam. Emberi problémákkal, akiket nagyon szeretek, vég- valamit társaimért. Szükséközösségekkel foglalkozom re lakást, kaptak. Sokat hal- eem van a közösségre. Tutifleárként Az elmeevógvá- ]0k felbomlott családokról, dom. hogv ösztönösen cseszatban az egesz ^zemelvi- ismerek kallódó gyerekeket, lekszem. s ez nemcsak rám ségre próbálunk hatni. cvó- ilyenkor gondolatban mindig jellemző. hanem az egész gyítani. azt kívánom bárcsak olvan korcsztályamra. Ezért legfon— Gyógyítani sokfélekén- otthonunk lenne, mint az tosabbnak tartom, hojnr mi ven lehet. envém. Most egv kicsit lel- elsősorban érzelmileg ázor.o— A WHO. az egészség- kiismeret-furdalásoma van. süljünk a KISZ-szel. ráérünk ügyi világszervezet az egész- — Miért? felnőttesen gondolkodni késéé fogalmát valahogy így — A másodikat elbliccel- sőbb. A romantikát kell kedefiniália: testi, szellemi szo- tem. Rámtört a kamaszkori resni. vonzó programokat ciális jólét állapota. Arra nyavalya vagy mi. szóval kell szervezni, hogv szinte kellene törekednünk, hogv nem tanultam eleget. Na- észre se vegyük, felnőtt kotarsadalmiunkban minél több gvon szégyelltem magam runkra politikát értő. ha egészséges ember élien. Hi- anvámék előtt. Tudom hogv tagiai Jegyünk társaöalszek abban, hogy az orvosok többre vagyok képes, a 4.1- mutifcnaifc. Mint titkár ezeket sókat tehetnek ezért. es teljesítmény gyenge. De tartom szem előtt — A fiatalok egészsége kü- most végre kezdek már ki- Mag Edit Nyári ' egyetemek Tanéeskezás az értelmiségről Az idén 23 nyári egyete-; Csütörtökön megkezdődött met szervez a TIT; a rendez-! Pécsett, a Baranya megyei vényeknek 21 város ad ott- I pártbizottság oktatási igazhont — jelentette be Kurucz j gatóságán az MSZMP KB Imre, a társulat főtitkára a j agitációs és propagandalaikozási szerkezetéről, jövedelmi viszonyairól, életmódjáról, Pozsgay Imre művelődési miniszter az értelmiség alkotó erőinek társadalmi csütörtökön tartott sajtótájé- j osztálya által szervezett or- hasznosuláséról, közéleti teszágos elméleti az értelmiség szerepéről a mai magyar társadalomban. A délelőtti plenáris ülésen Huszár István, az MSZMP ICB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója elnökölt. Lukács Jánosnak, a Baranya megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az értelmiség fogkoztatón. Elsőként — immár tizedik alkalommal — június közepén a kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetem nyitja meg kapuit, amely az óvodai nevelő munka feladataival foglalkozik. Először népesül be alkalmi hallgatókkal a győri műszaki főiskola előadóterme: Itt üzemszociológiai, munkaszociológiai és munkaszervezési témákról folyik majd az eszmecsere. Ifjúságpolitikusok, tudományos kutatók tartanak előadásokat Salgótar-1 , , , jánban a tízéves ifjúsági tör- jy\Q Q l\ISSZI0 (10ZDO ti vényről, eredményeiről. Legnagyobb múltú nyári egyetemünk — a debreceni — immár 53. alkalommal szolgálja a magyar nyelvhez és irodalomhoz, a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek terjesztését. Zalaegerszegen a népművészet a téma. A résztvevők a magyar népművészet egyes ágait, valamint Bartók Béla népdalgyűjtő munkásságát tanulmányozzák. Két nyári egyetemet — közgazdaságit, valamint állam- és jogtudományit — rendez a főváros. Ugyancsak kettőt — pedagógiait és művelődéselméletit — Szegeden a megyei TIT. A nyári kurzusokon az előadók sorába számos tudós, kutató, tudományos és közéleti személyiség kapcsolódik be. tanácskozás vékenységéről. Huszár Tibor helyéről és egyetemi tanár a magyar értelmiség történelmi fejlődésének jellegzetességeiről, Knopp András, a KB osztályvezető-ihelyettese az értelmiségpolitika kérdéseiről tartott előadást. Délután három szekcióban tanácskoztak a téma kutatói, pártmunkások és propagandisták, valamint a különböző értelmiségi pályák jelenlevő képviselői. (MTI) Pajzán históriák A határ menti kulturális cserekapcsolatok keretében Szegeden vendégszerepel ismét a szabadkai Szerb Népszínház magyar tagozata ma, pénteken este 7 órától a Kisszínházban. Pajzán históriák — ez a címe bemutatójuknak. Kaló Flóriánnak, Wolf Péternek és Mészöly Dezsőnek Balzac könyve alapján írt zenés vígjátékának. Az előadást vendégművészek tervezték: a rendező Kerényi Imre, a díszletek és jelmezek Székely Piroska munkái, a koreográfus Széky József. Vezényel Murinyi Mátyás. A vezető szerepekben Pataki Lászlót és Szabó Ferencet láthatjuk, s a négy epizódban (A király kegyese, A két mafla szerelmes, Aki nem esmért rá a magáéra, Amador fráter) fölvonul szinte a teljes társulat. A darab szabadkai bemutatóját február 20-án tartották. Készülődés a nyári tárlaira Az idei Szegedi Nyári Tárlatra az ország képzőművészei 626 alkotást küldtek be. Az elmúlt héten a kiváló szakemberekből álló zsűri elvégezte munkáját, s kiválasztotta azt a 255 munkát, amelyeket bemutatnak az idei seregszemlén. A július 19-én nyíló kiállításon 61 festmény, 61 grafikai lap, 113 érem- és kisplasztika kerül közönség elé. Lomtalanítás után Mint lapunkban rendszeresen hírt adtunk róla, március 20—április 28-ig városszerte lomtalanítási akciót rendezett a népfront városi többnyire az úttörők — további felhasználásra. Az általános iskolás diákok és tanáraik példamutató módon járultak hozzá a gyűjtéshez: bizottsága, a városi úttörő- a MÉH vállalattal együttműelnökség. a városgazdálkodá- ködve rendszerezték, szállísi vállalat, a városgondnok- tották az értékesíthető anyaság, az IKV. a Vöröskereszt gokat. és a Dél-Ma^arországi MÉH A 25 általános iskola mindVállalat. A népgazdasági ér- egyike kivette részét ebből a deken kívül más nemes cél munkából, ezúttal azonban is vezette a rendező szerve- csak a legtöbb hulladékot ket: az akcióval a rokkantak leadó iskolákat soroljuk föl. számlájára befizetett forinto- A Zalka Máté iskola diákjai kat kívántaik gyarapítani. 24 ezer 788, a Rózsa Ferenc A fölösleges kacatok a sze- iskola tanulói 11 ezer 172. az méttelepre kerültek, a még algyőiek 10 ezer 880, a Révai hasznosítható hulladékokat általános iskola úttörői 8848 azonban megmentették Mocsár Gábor rokon át, s a szájában,... 6h. irgalom atyja, ne hagyj el..., egy csirke vergődik, és egyre halkulóbb hangon sipákol. A csirkét Pajti büszkén, nyilván dicséretet, netán fultővakarást várva, letette Gazdi lábai elé. Csillogott a szeme. Nem a erkéó, hanem a gyilkosé. A csirke csak annyit tett, hogy utolsó erejével felemelte a fejét, halk csippentő hangot hallatott, aztán a fej lehanyatlott. Végleg és őröltre. Pedig szépen fejlődő, tollasodó csirke volt, a szárnytollai már kezdtek kinőni. De ő már soha sem fogja használni azokat a tollakat. „Mit tettél, Pajti?" — suttogta Gazdi, s körbepislogott. vajon látta-e valaki az ő okos kiskutyájának gyilkos cselekedelét. Nem látta senki. Ez óriási szerencse, mert ha valaki meglátta volna és elterjesztette volna a rémhírt, hogy Gazdiék kertiében egy csirkepusztító kutya van. Pajti élettörténete itt akár véget is érhetne, mert az itteni szomszédasszonyok borzasztóan féltik a csirkéiket: ölni tudnának értük. Ki tudja, milyen következménye lett volna a gálád gyilkosságnak, ha híre megy? De így mostanáig homály és titok fedi az áldozat eltűnésének körülményeit, magát az áldozatot pedig két arasanyi homok. Gazdi ugyanis elásta a tetemet de előbb Paiti lorrát többször beleverte, minden alkalommal ezen szavak kíséretében: „Nem szabad ..., nem szabad ..., nem szabad ..." A pedagógiai célzatú kioktatásra pontot téve. jó nagyot sózott Paiti fenekére. A kiskutya lelke mélyéig, vagy ha jobban tetszik, vérig megsértve iszkolt be a kis házikóba, ott is a szobába, ott is az ágy alá. Egész nap nem mászott ki onnan, s nem volt hajlandó Gazdival szóbaállni. A csirkepusztításnak a fenékreverésen kívül mégis lettek további sorozatos és a jövőt tekintve majdnem végzetes következményei. Hogy is kezdődött? Ügy kezdődött, hogy valamelyik szomszédaszszony (mert az sohasem derült ki, melyik szomszédasszonyé volt a csirke) alkonyatkor népszámlálást tartott hazatérő csirkealattvalói között, s bosszúsan megállapította: egy csirke hiányzik a létszámból. Reggel még megvolt, most meg — nincs. Vacsorakor meg is mondta a férjének: — Felháborító. Megint oda lett egy csirkém. A férj bosszúsan osztozott felesége szomorúságában. Sokáig tanakodtak, vajon mi vihette el. Róka? Görény? Rézfülű herkenytű? Héja? Gólya? Mert ha békát nem talál, elviszi bizony a E® csf 3 i Tíz év egy kiskutya életéből Ismerkedés a kerttel IC Hát, ha megérkeztünk, akkor Gazdi segítségével kimászunk a kocsiból, megállunk, körülnézünk, megcsattogtatjuk nevezetes füleinket, aztán megszamukláljuk a füveket, orrunkkal rátalálunk egy szag fonalára, azt fel akarjuk gombolyítani. evégből elindulunk egy ösvényen, közben a farkunkat izgatottan jobbra-balra mozgatjuk... — Nézd csak, ez a kutya tudja, hogy ez a kert a ti kertetek — jegyezte meg álmélkodva a szomszéd. — Ilyen okos kutya nincs még egy a világon — mondta büszkén Gazdi. — Fenét okos — legyintett a szomszéd —, csak jó a szaglása. Megérezte a lábnyomod szagát A szomszédék elköszöntek, elrobogtak, a kertben ketten maradtak: Pajti meg Gazdi. Ugyan mit fognak kezdeni egymással? Az első kirándulást persze később több is követte, elmondhatatlanul sok kalanddal, élménnyel, mindenféle dolgokkal, egy dolog bizonyos: a párnakorszak meg a babakorszak után elkezdődött a Kertkorszak. A legelső három nap természetesen az ismerkedés jegyében telt el. Minden különösebb esemény nélkül. Ka csak azt nem említjük, hogy mindjárt az első nap Gazdi az érni kezdő barackokban gyönyörködött, Pajti meg ide-oda bóklászott, orrát folyton a földön tolta, szagok után szamuklálva, s egyszer csak mit hallani: egy csirke sipítozik valahol a közelben. Gazdi rá sem hederített, még éretlen a szőlő, a szomszédok csirkéi (nincs a kertnek kerítése) szabadon jöttek-mentek, bogarásztak, futkároztak. Csak akkor szaladt ki a vér Gazdi arcából, amikor azt látta, hogy Pajti kocog feléje a szőlőso- gólya a csirkét is örökké éhes fiókáinak. Mirtdenre gondoltak, csak az igazi tettesre nem. Illetve ... — Kijött a szomszéd a kertjébe. Hozott magával egy görbe lábú tacskó kutyát is. — Gondolod, hogy cz fojtotta volna meg? — Dehogyis gondolok én oiyat. Nem azt gondoltam én, hanem azt, hogy szólnék neki, adná kölcsön a kutyáját. — Kutyát kölcsönkérni? Én még ilyet nem is hallottam. Minek kérnéd kölcsön? — Már többektől hallottam, hogy arra ni, nem is messze, ahol sz a szétrobbantott betonbunker van, a giz-gazok, tüskés bokrok jíözött rókafészek van. Rókalyuk. A tacskó oiyan kutya, hogy kiássa a rókalyukat, és ott bent megfojtja. Megöli. Ez a mániája. Ügy találták, hogy ez nem is olyan buta gondolat. Másnap a szomszéd elő is adta Gazdinak ezt az okos elképzelést. Gazdi azonban hallani sem akart róla, hogy az ő kiskutyáját ilyen veszedelembe sodorják. Bújjon bele a rókalyukba?, ilyet aztán soha, de soha. — Segítenék én neki. Megásnám a lyuk száját, neki csak az lenne a dolga... — Szó sem lehet róla! — Pedig úgy tudtam, meg tudom is, hogy az ilyenfajta kutyák borzasztó ügyesen ásnak, szinte belebújnak a földbe. — Hohó! Az megint más, mint belebújni a rókalyukba, és ott élet-halál harcot vívni a kölykeit védelmező rókával! Ki tudja, melyik maradna ott megfojtva. Pajti-e, vagy a róka? — Idehallgass, kedves szomszéd. Garantálom, hogy semmi baja nem történik. — Garantálod? Ugyan már! A rókalyuk mélyén hogy tudnál Pajtinak segíteni? — Ügy, hogy van nekem egy ócska csizmám. Annak a szárát levágnám, és aztán ... — És aztán? — És aztán abból valahogy szabnánk ügyesen egy gallérfélét a kutyád nyakára, ami megóvná őt attól, hogy a róka átharapja a torkát, vagy bekaphassa a nyakgerincét..így aztán, garantálom ... De Gazdi nem engedett a negyvennyolcból. Nem akarta kockára tenni kiskutyájának az életét egy büdös, dühös róka miatt. A szomszéd tehát eredménytelenül távozott, de amilyen konok ember, ő sem tett le a szándékáról, hogy Pajtival kiásatja a rókát, ami elvitte a feleségének a csirkéjét. (FolytatjukJ forintot érő, hasznosítható papírt, textilt és vasat juttattak vissza a népgazdasági termelésbe. A szegedi úttörők — a lakosság segítségével — összesen csaknem 78 ezer kilogramm papírt 2129 kilogramm textilt és 68 ezer kilogramm vashulladékot vittek a MÉH-telepre, 147 ezer forint értékben. Az iskolák átvették a gyűj: ért járó összegeket, s maguk döntötték el, hogy hány forintot utalnak át a rokkantak számlájára. A városgazdálkodási vállalat által elfuvarozott, értéktelennek minősített hulladékok között is akadt azonban sok, forintot érő anyag is. A gondos válogatás után csaknem 28 ezer kilogramm lemezhulladékra és 200 kilogramm papírra bukkantak, melyek értéke meghaladta a 22 ezer forintot. Ez az összeg is a rokkantak számlájára írt pénzt gyarapítja. Filmfesztivál Miskolcon, a szakszervezetek Borsod megyei tanácsának székházában csütörtökön ünnepélyesen megnyitották a 21. miskolci filmfesztivált. A megnyitón, amelyen 9 országból érkezett több mint 40 külföldi vendég is részt vett, bemutatták György István Balázs Béla-dijas érdemes művész „A mi városunk, Miskolc" című filmjét. Ezt követően a szakszervezetek Borsod megyei tanácsának székházában és a diósgyőri vasas'művelődési központban megkezdődtek a fesztiválvetítések. Csütörtökön 19 alkotást mutattak be a közönségnek.