Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

Szerda, 1981. április 15, 3 Húsvéti Minden évben a külföldi piac igényeinek megfelelően Csongrád megye mezőgazdasági nagyüzemeiből tejes és expressz-pecsenyebárányokat szállítanak a húsvéti ünnepekre. Ezekben a napokban a Gyapjú és Textilnyersanyagforgalmi Vállalat szegedi kirendeltsége mintegy 8 ezer tejes és expressz-hizlalású bárányt, vásárolt fel 42 gazdaságból, olasz és svájci exportra. A növekvő igények, a minőségi áru iránti követelmény az árak alakulásában is kifejeződik. A termelő üzemek közül a szentesi Termál Tsz és a Pankotai Állami Gazdaság értékesített legnagyobb mennyiségben, 2 ezer bárányt a húsvéti piacokra. A felvásárló vállalat az idén még 50 ezer bárányt exportál megyénkből. Természetesen a külföldi piacok mellett a belföldi húsellátással is törődik. A folyamatos felvásárlás mellett ezekben a hetekben a juhtenyésztő és hizlaló gazdaságokban tart a gyapjúnyírós is. Ez a szezon március elején kezdődött és május végéig elhúzódik. Csongrád megyében a Szentesi Juhtenyésztő Hizlaló és Értékesítő Gazdasági Társaság' —, amelynek 25 téesz a tagja — külön nyíróbrigádot szervezett. A harmadik éve együtt dolgozó tíz tagú brigád a szezonban 45—50 ezer anyajuhot szabadit meg a bundájától. A gépi nyírás: s egyben a brigád erénye az összeszokottság mellett a jó minőségű munka. A gyapjút a nagykereskedelmi vállalat folyamatosan és szerződés alapján vásárolja fel. KSSItanácskezás A KGST-tagorszúgok állategészségügyi-szolgálat vezetőinek részvételével kedden- értekezlet kezdődött Ncszvajon, a Heves megyei tanács továbbképző intézetében. Az ii esen megvitatják a tagországokat kölcsönösön f rintő időszerű állategészségügyi kérdéseket, intézkedéseket foganatosítanak az együttműködés hatékonyságúnak fokozásara, aján'ásikat vita.nak meg egyes állatbetegségek elleni küzdelem módszereire. Az értekezlet résztvevői egyeztetik az 1981—85. én középtávú együttműködési terveket is. A KGST-taeorszáPok állategészségügyi-si lágálata vezeőir.ek értekezlete április 17-én a megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvek aláírásával zárul (MTI) A három betű: BFF Á kalapácskorszak alkonya A vékony fémszálon megxnegcsillant a lámpa fénye. A fémszál egy rádióhoz tartozott, a rádió egy emberhez, aki mendegélt vele szépen a tehervagonok mellett, megmegállt, s néha beleszólt az adó-vevő készülékbe. A rádióban hallatszó hang. akár hasbeszélő is lehetett volna, monoton volt, és mindig ugyanazt mondta: Vettem. — Kocsi fel (ró vagyok — mutatkozott be a rádió tu-, lajdonosa. Bediktálom mi van a bárcákon. A főnökségen rögzítik, aztán úgy sorolják a kocsikat a különböző szerelvényekbe. A rádiós ember ment tovább. Emlékszem jegyzetelgető elődjeire, egyik kezükben füzet volt, a másikban ceruza. Összeírtak mindtnf, aztán beballagtak az állomásra — A rádió megszokott munkaeszköz lett a vasútnál — mondja Vecsernyés János, a Biztosítóberendezés Fenntartási Főnökség vezetője. Az ablakából az Izabeilahídra látni. — Emlékszik még a régi hidra? Bólintok. — A híd i6 új, a mi főnökségünk épülete is. A régit kinőttük. Vecsernyés ipari tanulóként kezdte a vasútnál. — Az ajtajára az van fölírva, hogy mérnöktanácsos .,. — Minden iskolát levelezőn végeztem. Munkáskádernek számítok. Tudja, én úgy voltam a tanulással, hogy belekóstoltam. aztán valahogy nem tudtam abbahagyni. És különbén is. a mi szakmánkban ez kötelezővé vált tizenöt évvel ezelőtt. Akkor kezdődött a vasút korszerűsítése. Először a bakterek tűntek el szép sorjában, Ott van helyettük az elektronika; kábelek, relék, áram kering a sínben is. Voltam egyszer egy Szergej vezetőállásában. Szergej nek az M 62-es mozdonyt becézik a vasutasok, a vezetőállás, meg az a fülke, ahonnan a mozdonyt irányítja a vezér. Ott figyeltem fel egy berendezésre; sűrű riódben is informálja a masinisztát, mit mutatnak a jelzők. Hogyan működik, erről kérdeztem Vecsernyést, aki bele is fog a magyarázatba, de nem sokra megy velem. Annyit megértek azért, hogy a sfnáramkörök vezérlik ezt az automatát, s a biztonságos közlekedést szolgálja. Aram nyitja-csukja a sorompók zömét is. — Az igazgatóság területén négyszázhúszonnyolc sorompó van. Ebből mór csak százhuszonhárom mechanikus rendszerű, nemsokára egy sem lesz az utóbbiakból — emeli fel az ujját Vecsernyés —, a fejlődést nem lehet megállítani. A fővonalakon automatikus térközbiztositó berendezések dolgoznak. — Ülök a gyorsvonaton. olvasgatok, vagy éppen kávéi^kortyolok, és vigyáz rám az elektronika ... — Az is. De azért a legfontosabb ma is az ember, aki uralja ezt a technikát. — Es aki megépíti? — Amikor én idekerültem, a BFF-en lakatosok dolgoztak, műszerész csak mutatóban volt, ma fordított a helyzet. Piszokul nehéz volt az átállás, megrázta az egész szakszolgálatot, s ma is vannak gondjaink szép számma1. Szegeden még csak-csak akad utánpótlás, itt van a Bebrits Lajos szakközépiskola, és ott megszerzik a gyerekek a szakmai alapokat a vasútismeretre gondolok, de az elek tromérnökök például nem is tudnak nálunk dolgozni, szakvizsgákat kell tenniük. Tudja, főként azért, mert ismerni kell a többi szolgálat munkáját is. Egymásra vagyunk utalva. — Hányan vannak? — Mérnökünk van három tucat. összesen körülbelül hatszáz ember dolgozik a BFF-en, de lehetnénk többen is. Hozzánk tartozik Kelebia is. Püspökladány is, meg a Kecskemét—Lajosmizse vonal is, egészen Pestimréig, nagy a terület. Háromszáztizenöt kilométeres szakaszon működik önműködő térközbiztositó berendezés, elektronikus fényjelző hatvanöt állomáson van. És akkor a távközlésről- még nem is szóltam. Bizonyára tudja, hogy a vasútnak önálló távbeszélőhálózata van. ez nekünk ötven gépkapcsolású telefonközpont állandó karbantartását jelenti. Mondjak még számokat? Ezerkétszáz kilométernyi légvezeték, 775 kilométer föld alatti kábel. több mint háromszáz kilométernyi erősáramú vezeték, amire nekünk kell vi gvázni. — És a rádiók. Sokhelyütt látok embereket adó-vevővel — Százhetven körül van a számuk, a nagyobb állomásokon rádiósközpont is van. De ennél modernebb dolog a mozdonyrádió-rendszer, a Szajol—Lökösháza vonalon dolgozik.,. — A lényege? — A vonatvezető közvetlen kapcsolatot tarthat rádión bármelyik állomással, a menetirányítókkal is, akik az igazgatóság egyik szobájában ülnek. — Mondják., hogy a modern . technika könnyíti is a munkát, meg nehezíti is. — Hát nehezíteni igazából nem nehezíti — töpreng el Vecsernyés —, csak meg kell tanulni bánni vele. Hogy mást ne mondjak, a vonalon dolgozó szerelőink, ha hiba van valahol beszállnak a terepjáróba, s mennek. Pillanatok alatt kell dönteniük, megtalálniuk a hibát, mert a vonatok nem állhatnak. Ott meg aztán nem, lehet galibát csinálni. A szerelő beavatkozhat a rendszer működésébe csak egy relét kell megpöckölnie, de ha neim tudná, hogy melyiket, arr.a még gondolni is ro6sz. — Ezért a sok vizsga? — Ezért hát — Ezeket a modern berendezéseket a BFF-en szerelik össze, az itteni dolgozók telepítik őket. — Évente beruházunk úgy körülbelül 55—60 milliót Nem kis összeg Hogy egy más mutatóval is érzékeltessem, mit is csinálunk: tavaly az anyagmentes termelési érték 240 ezer forintot tett ki dolgozónként — Vége a kalapácskorszaknak a BFF-en? — De még mennyire. Aigyőn például tudja mi pótolja a hídnál a vasutast? Tengelyszámláló. Olyan berendezés, amelyik rögzíti elektromos memóriájában, hogy hány tengely haladt át egy sínszakaszon, a híd másik oldalán meg visszaszámol, ha valami nem stimmel, megállítja a vonatot — Lakatosinasként kezdte a vasútnál, van még a szolgálatból vagy húsz esztendeje, mi lesz akkorra? Vecsernyés elmosolyodik. — Ki tudhatja, nem szoktam álmodozni, mérnök vagyok, nem költő. Kinéz az ablakon, hallgat egy sort, visszafordul. — Műszakilag azért mégis el tudom képzelni a jövőt, de ahhoz, hogy megépítsük, még sokat kell köz ben tanulnunk, mind a hatszázunknak. Petrí Ferenc és nyavalygás E

lőre bocsátom, meggyőződéses kiskertpáiti vagyok. Egy árva négyszögölem sincs ugyan, de hittel vallom, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji minigazdaságainak, illetve a hétvégi .nyaralók" kétszáz négyszögöleinek termelése nélkül akadozna élelmiszer-ellátásunk és a lakosság kedélyállapota is be-befelhősödne. Két legyet ütünk tehát egvesapásra. Fölmérhetetlen mennyiségű rejtett energia mobilizálásával, hasznos munkára ' fogásával a szocializmus alapjainak veszélyeztetése nélkül egészítjük ki a nagyüzemi gazdaságok produktumait és tesszük csaknem gördülékennyé a közellátást. Ráadásul olyan boldogságérzést táplálunk a ma még tulajdonosi szemléletmaradványokat is cipelő emberekben, amelyek különben. könnyen válhatnának morgolódássá, sőt. néhol negatív előjelű politikai hangulattá. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe teszem az egyéni szemlélet bizonyos fokú fölvirágzásat, és a hallatlanul nagyra nőtt élelmezési igények kielégítését, a másikba pedig azt az általános nézetet, hogy ebben a magyar szocializmusban öröm élni és do'goznj _ nos. akkor ez utóbbi tétel lényegesen súlyosabbnak, azaz értékesebbnek bizonyul. Ami mégis zavar, az a ,magadnak: élj" viselkedésmód kezdődő nagyhangúsága, a k'skertpártiság imitt-amott tapasztalható túlhajtása. már-már erkölcsi magaslatra emelése. Enyhén szólva, sántít az a szemlélet, hogy a háztáji és a kisegítő „parasztizálás" maga a jótétemény, úgyszólván a társas nagyüzem életképességének igazoló-, ja és megmentője. Tendenciózus okoskodás ez. Saját múltunk a tanú rá. sőt napjainkban bttonyos nemzetközi tapasztalatok is hitelesítik, hogy szocialista mezőgazdaság nélkül — amely mind korszerűbb eszközükkel és egyre kevesebb emberi munkaerővel képes nagy tömegű, folytonos és egyenletes élelmiszer-termelésre — lehetetlen ellátni egy erőteljesen iparosodó ország rohamosan növekvő igényű lakosságát. Ma már nyilvánvaló és szomszédaink is elismerik, hngy igen bölcs dolog a nyugdíjasok, a háziasszonyok, a ráérő családtagok rmittkakésaségét bekapcsolni a mezőgazdáik©:! is fű áramába, de csakis így kiegészítésképpen. az anyagi érdekeltség figyelembevételével és ébren tartásával érheti el a célját. Aki mostanában arról kezd szövegelni, hogy visszakozunk az egyéni földműveléshez, vagy az elaprózott gazdaságok megváltó természetét kezdi hangoztatni, az vagy sommit. nem tanult a történelemből, vasv képtelen szabadulni a kispolgáriság nyűgétől. És itt szeretnék pontos lenni, nehogy félreértsenek. Nem a foglalkozás szerinti kispolgárokkal, mint egy igen vékony társadalmi réteg tagjaival vitatkozom — hisz a pár százaléknyi egyéni gazda, maszek iparos, kiskereskedő szintén hasznos kiegészítője a szocialista nagyiparnak azzal, hogy mozgékonyabban, gyorsabban reagál bizonyos apró-cseprő, ám érthető és jogos igényekre —. hanem a kispolgári életfőifogással. amely osztályheiyzotre való tekintet nélkül szórja mostanság is fertőző spóráit,. Úgy vélem, nem a gyér létszámú kispolgárság, hanem a szívósan tovább tenyésző polgári életvitelre való törekvés a mi szocialista berendezkedésünk egyik rákfenéje. amely ellen minden berzenkedés és ellenkező híresztelés ellenére szívósan ke1* küzdenünk. Aki nyitott füllel jár-kel a társadalomban, az hallhatja, miként erősödik a csak önmagukkal törődök prédikációja, amire a rendes munkásemberek, a jelen életforma igenlői jogosan kapják fel nyugtalanul a fejüket.. Azért nem vagyunk és nem leszünk soha kibékülve a csak önmagukkal törődő egoistákkal, mert ők nemcsak a gazdaságban bomlasztják a fegyelmet és a teremtő kedvet, hanem demoralizáló hatást fejtenek ki a politikában. a művészetben, társadalmi életünknek szinte valamennyi szférájában. A mindennel hadilábon állók azzal jönnek, hogy egyhangú és unalmas ez a mai „ élet, egyébről sem beszélünk, csak az eredményekről. a problémákat pedig elhallgatjuk. Ez amellett, hogy hazugság, azt. próbálja a fülekbe fészkelni, hogy tágabb „életteret" kellene adni az elvtelenségnek, az úgynevezett politikamentes szellemi importnak. a szexhullámnak, az irodalmi értelmetlenségnek, a már-már mindent elárasztó krimitermésnek, a vagyonszerzés, az erőszak, a bűnözés módszereit ábrázoló filmecskéknek stb. Emlékezzünk csak rá: a buzgó szájtépök harminc év óta szajkózzák. hogy közös sikereink emlegetése sematikus dolog és egyenlő a komformizmussal (mintha szégyellnivaló lenne a párt politikájának helyeslése és támogatása), miközben egekbe emelik az amerikai életformát és kormánypártiságot. Ha a fölfokozódott munkalázban kisebb-nagyobb mulasztások, vagy vétkek maradtak megtorlatlanul. ezeknek sokan azért tapsoltak élénken, mert remélték, hogy ilyeneket ők is minden következmény nélkül elkövethetnek majd. Régóta átlátszó a módszerük. Amikor' az úgynevezett frizsiderszocializmustól féltették a népet, akkor nekik már volt hűtőgépük és nyaralójuk. Most mint régi autótulajdonosok, a benzinárak emelkedése miatt berzenkednek (az okok alig érdeklik őket), ám úgy állítják be. mintha a munkásság panaszkodna miatta. Mihelyt napvilágot lát egy olyan helyi intézkedés, amelynek életképességét nem meggyőzően igazolja a gyakorlat, rögtön rázendítenek, hogy lám, ilyen a szocializmus. Ahelyett, hogy elismernék, a hiba majdnem természetes kísérője a föltorlódott építkezésnek, a kockázattal járó gazdálkodásnak, rögtön mindent eltúloznak és a népi rendszer nyakába igyekeznek varrni. Ú

gynevezett hőskorszakunkban még úgy láttuk, hogy puszta öntudattal és lelkesedéssel is tető alá hozhatjuk a szocializmus épületét. Már rég beláttuk, hogy tévedtünk, s tudjuk; a tartós eredmények elengedhetetlen föltétele Sz anyagi érdekeltség. Akij^ azonban nemakarják észrevenni, hogy a kormányzat mindig szükség szerint, az élet követelményeinek megfelelően módosítja vagy korrigálja akár a saját rendeleteit is, azok változatlanul fújják a régi nótát, mely szerint nem fizetjük meg a teljesítményt. Adatok tízezrével bizonyíthatjuk, hogy fizikai munkások is tömegével keresnek hatezer—hétezer forintokat, ám ellenlábasaink akkor rögtön az ellenkezőjét kifogásolják. mondván: indokolatlanul túlfizetik ' a meióst, igazságtalanul és a munkás akarata ellenére differenciálnak az üzemekben, sok pénz van forgalomban, ami menthetetlenül inflációba torkollik majd stb. Pedig egy-kis jószándékkal könnven belátható lenne, hogy vigyázunk a kibocsátott pénzek és az árualapok arányára, hogy a munka szerinti díjazással csupán a szocializmus alapelveit akarjuk érvényesíteni. s hogy a lakosságot soha nem a teljesítmények után járó magas jövedelmek boszszantják, hanem a dologtalanul szerzett pénzek. A kispolgári önzés és nyavalygás szívósan védi egyre szűkülő hadállásait, vele szemben tehát nem tehetjük lábhoz a fegyvert. Az egészséges közvéleményre, az általános emberi és kommunista erkölcsökkel bíró társadalomra apellálva kell leráncigálnunk a leplet azokról az anakronisztikus figurákról — nevezzék őket bár maszek boltosoknak, vagy üzemi vasöntőknek —, akik zavarni próbálják közös dolgainkat. F. Nag.v István Útfelújítás, forgalmi változás Bizonyára örömmel fogadják az újszegediek a hírt: a városi tanács kezdeményezésére hamarosan megkezdődik a Bérkert utca teljes rekonstrukciója. Á régi, már jócskán meghibásodott burkolatot újra cserélik. Előző, leg azonban felújítják az elavult közműveket, köztük a vízvezetékeket is. Elsőként a Bérkert utca Közép fasor és Marostői utca közötti szakaszán, melyet a munkálatok idejére elzárnak a közúti forgalom elől. Ez természetesen a járművek elterelésével jár. Holnaptól, csütörtök reggeltől tehát — a tömegköz. lekedési járművek indulásától — már terelőútvonalon közlekednek a járművek, köztük az autóbuszok is. A terelőútvonalak a következők: Szeged felől érkezve a Bérkert utcáról a Közép fasorra, innen pedig a Bal fasorra kanyarodva, a Marostői utcátr át érkeznek a járművezetők vissza a Bérkert utcára. Hogy a csuklós autóbuszok zavartalanul közlekedhessenek. a terelőútvonalon egyirányú forgalmi rend lép életbe. megállási és várakozási tilalommal. Csakúgy, mint a másik terelőútvonalon, melyet az Újszegedről a Belváros felé igyekvők vehetnek igénybe. A Bérkert utcáról Szegedre tartó járművezetők jobbra kanyarodva, a Marostői, a Blaha Lujza utcán és a Közép fasoron át haladhatnak. Éz az útvonal ugyancsak egyirányú lesz. Ideiglenesen új helyre kerül néhány autóbuszmegálló is. A munkálatok zárultáig —a Bérkert utca Odesszai körúttól a Marostöj utcáig terjedő szakaszának felújítása várhatóan még az, idén befejeződik — a Bal fasoron a Marostői utca kereszteződése előtt, a Marostői utcán a műszaki bolt előtt, a Blaha Lujza utcán pedig a Közép fasor kereszteződése előtt alakítanak ki megálló, helyet