Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

83 Vasárnap, 1981. április 12. Anti fasizmus és függetlenség Antifasiszták és ellenállók a Csillagbörtönben A

z ellenforradalmi rendszer uralomra jutása után nem sokkal, már 1921-ben gondoskodott arról, hogy keményen eljárjon azokkal a kommunista és baloldali erőkkel szemben, amelyek az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére szervezkednek. Ezért alkották meg az 1921. évi III. tc.-t. így a Csillagbörtönben már a Tanácsköztársaság bukása után őriztek politikai foglyokat. 1919 előtt a Csillagban csak köztörvényes elítéltek voltak. Az 1919—1935 közötti időszakban sok olyan politikai fogoly volt, akik később részt vettek az 1935-től nagy lendületet vett antifasiszta harcban, amely a Koaiimintern VII. kongresszusa után és nyomán bontakozott ki. így ezen foglyok harca az antifasiszta harc alapját és előzményét képezte. 1919—1935 között sok neves kommunista és baloldali szociáldemokrata került a Csillagba — többen kétszer-hárotnezor is — Így: Bernáth András, Bódi Veronika, dr. Czibula Antal, Cseh Imre, Deli Károly, Dinnyés Ferenc, Füssy László, Gesztei Mihály, Gera Sándor, Gladics József, Gombai Mihály. Iléger Mihály, Katona András, Komócsin Antal, Ladvánszky József, Lándor Béla, Rákosi Mátyás, Révai József, Sebes László, Stéhli István, dr. Szepesi Imre, Tápai József, Udvardi János, Vénig István, Zocskár András és mások. Az ö küzdelmeiket már 16 néhány értékes munka feldolgozta. Bárány Ferenc és Tamasl Mihály tanulmányai a Csongrád megyei munkásmozgalom-történeti füzetsorozatban, továbbá a Serfőző Lajos szerkesztette 1919 —1944 közötti időszakot felölelő dokumentumkötetben a velük kapcsolatos perek részletes ismeretét kaphatja az olvasó. Az 1935—1944 közötti csillagidőszak fegyenceiről Vadász Ferenc: Szeged, CsiUagbörtön, Brindza Károly: Mond el helyettem, elvtárs..., és Vladiszláv Rotbárt: Ne feledd régi barátod c. mélyenszántó írásai szolgálnak értékes adalékkal a börtönviszonyokról és a kcmnflTjuniata elítéltekről. Igen érdekes Puljer Fülöpnek a Csillagbörtön története c. kéziratos munkája is. A Kommintem 1935-ben megtartott VII. kongresszusa aktív harcot hirdetett a fasizmus ellen. Abból a helyes feldolgozásból kiindulva, hogy kizárólag a munkásság és az őt támogató szegényparasztság erőfeszítéseivel a fasizmust legyőzni nem lehet, kimunkálták a kommunista párt új szövetségi politikáját, a népfrontot. Veszélyes feladatot vállaltak azonban azok magukra, akik a munkásosztály vezetése mellett, az antifasizmus zászlaja alatt a legszélesebb társadalmi osztályokat, a progresszív erőket — amelyek érdekeltek voltak a fasizmus és a háború elleni harcban — közös frontba akarták tömöríteni. Emiatt ök a horthysta nyomozó szervek állandó megfigyelése alatt álltak. Az 1935— 1944 közötti antifasiszta és ellenállási mozgalomban való részvételük miatt a Csillagbörtönbe kerültek: Apró Antal, Baksa József, Brindza Károly, Demé.ny Pál, Dobó Miklós, Dömötör Ferenc, Dumitrás Mihály, Eesedi Géza, Fehér Kálmán, Gajtsin Grozda, Hajdók Béla, Halmi István, Hercz Pál, Horváth Imre, Karikás Frigyes, Kádár János, Keleti Ferenc, Killián György, Kiss Ernő, Kissné Kohn Ilona, Kohn Miksa, Krajkó András, Krajkó József, Korom Mihály, Kulich Gyula, Ladvánszky Jó rsef, Lengyel Gusztáv, Marusinek Miklós, Molnár László, Pálenyik Ferenc, Polyák János, Vlndiszlav Rotbart, Rózsa Richárd, Rudas Ervin, Ruzsinkó Mihály, Sebes György, SUnuuovits István, Steiner Andor, Sztankov Natalia, Tajti Ferenc. Tamás Aladár. Tótfalussy Sándor. Vadász Ferenc, dr. Weíl Emil, Vv'einhausz Aladár, Zocskár András és mások. Nchány szervezkedésről és esetről Méretnék részletesebben is szót ejteni. Rózsa Richárd — l/.o .-a Ferencnek, ak illegális SabaU.frép szerkesztőjének íí\ ére — a megvár kommunista ro<>;<alam kiemelkedő egyénisége 1 •>?,>>-tél 3 és fél évet töltött a Csillaghaja. Kiszabadulása után a KMP paraszt'oizottságának vezetőjeként a kubikosokat és a földniunkásrfiat szervezte. Ezért 1935ben új/a letartóztatták, s ismét 3 és fél évi börtönre ítélték, így ismét a Csillagba került. KiszabaíUiíáz*. után a Szovjetunióba távozott. RJÍIXÚ Józsefet 1930 decem béré ben, amikor illegális mozgalmi munkára Hazatért, rövid működés után letartóztatták s háromévi fegyházbüntetésre ítélték, melyet a Csillagban töltött. A fegyházban tanulmányokat írt, melyeket kicsempésztek, s azt közölte az illegális és legális sajtó. Tamás Aladár — aki a KMP vidéki osztályának vezetője volt — 1932-ben lebukott, letartóztatták és 3 évi börtönre ítélték. 193G-ban a Csillagból Csehszlovákiába távozott. A Kommintem határozatai végrehajtásáért folytatott akciók közben tartóztatták le a Hajdók Béla vezetésével Szegeden működő organizáció tagjait, s a budapesti kapcsolataikat. Apró Antalt. Kohn Miksát és másokat. Ez idő táit ez volt Szegedon a legnagyobb kommunista szervezkedés. 1937ben a Csillagba kerültek valamennyien — súlyos — 3 évtől — 7 hónapig terjedő fegyházbüntetésekkel. Máig nem volt isfneretes az irodalomban — s eddig csak kevesen tudták —. hogy Kádár János másodszori súlyos, kétévi fegyházbüntetéséből egy nagyobb részt Szegeden, a Csillagban töltött, s innen Szegedről szabadult 1937. június 19-én. Killián Györgyöt 1931. július 18-An letartóztatták és két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után rövid időre Párizsba ment, majd hazatérve 1935—1938-ig ismét 3 évig börtönben volt a Csillagban. 1939ben a Szovjetunióba emigrált A jugoszláv kommunista mozgalom három kiemelkedő alakja raboskodott a Csillagban: Kiss Ernő, Gajisin Grozda és Sztankov Natália. Kiss Ernőt és Gajisin Grozdát kivégezték. 1940. áprilisában kommunista szervezkedésért letartóztatták Kulich Gyulát és 8 évi fegyházra ítélték. A szovjet hadsereg előnyomulása elől a szegedi Csillagbörtönből a váci fegyházba, majd a dachai koncentrációs táborba szállították és meggyilkolták. A kommunisták körletében reggel 5 órakor volt a nyitás és este 18 órakor a zárás. A nyitás és zárás közötti időben az elítéltek a folyosón tartózkodhattak, ahol Ipari, házimunkát és gyékényfonást voltak kötelesek végezni. A politikai elítéltek körlete szigorú őrizet alatt állt: „a körletet az elítéltek csak a séta Idejére hagyhatták el. Ezt a sétát a központi épület, a Csillag és a két Fogház által határolt 50x25 méteres helyen végezhették csak el A politikai elítéltekét nemosak a többi elítélttől, hanem a börtön személyzetétől is szigorúan elkülönítették. Kizárólag az a három börtönőr érintkezhetett velük, akik szolgálatra a körletükbe voltak osztva. A kommunisták zárkáiban a szokásosnál gyakoribb volt a cellamotozós. A belső szervezkedést próbálták leleplezni, s a cellában levő feljegyzésekre rácsapni, jegyzeteiket megvizsgálni" — írja Puljer Fülöp idézett munkájában. A kommunisták a börtönviszonyok között marxista képzést. pártok tatást és szemináriumikat sze;-vezíek, ogvmás között Erre két-három, sőt négy fős csapatokat alakítottak. Kívülről is jött segítség. A Vörös Segély napi 8 pengőt juttatott a kommunista elítélteknek. A hozzátartozók révén a szegedi illegális és legális mozgalom élelmiszert és könyveket juttatott be a kommunista politikai foglvok számára. Azt a börtönőrt — Kolompár Jánost — akihez a szegediek kapcsolatot találtak, e cselekedeteiért a börtöniga-'gató 1943 március 2-án elbocsátotta állásából és a keleti frontra vitték. A kommunista elítéltek száma a Csillagban erősen változott. A Tanácsköztársaság bukása utáni években átlagban 200—300 fő volt, majd a 30-as években a létszám lecsökkent 40—50 főre. 1935-t.ől ugrásszerűen emelkedett a létszámuk. Maid 1940-től a felszabadulásig előbb elérte, majd meghaladta az 1000 főt. A bebörtönzött kommunisták foglalkozásukra nézve nagyobbrészt gyári vagy ipari munkások, földművesek, mezőgazdasági napszámosok, egyetemi hallgatók, kereskedők. kereskedősoírédek. tanoncok. valamint, háztartásbeli és több más foglalkozásúak között oszlott meg a bebörtönzöttek szociális összetétele. A felszabadulás előtt a szovjet csapatok közeledte nagy riadalmat váltott ki a Csillagban, a kommunista foglyoknak pedig reményt hozott. 1914. szeptember 28-án az Igazságügyi Minisztérium rendeletére az intézetet Vácra evakuálták. Az elítélteket gyalog menetben az állomásra kísérték. Ez lehetővé tett®, hogv 12 fő megszökött. Az előzetes letartóztatottakat Budapestre, a Markó utcai Fogházba szállították. A felszabadulás után megindult a régi közigazgatási apparátus demokratizálása, az Igazoló bizottságok, az ügyészségek megszervezése. a Népbíróságok felállítása, s megkezdődött a reakciós. fasiszta törvénvek hatálytalanítása. A szegedi Csillagbőrtön „lakói", politikai foglyai megcserélődtek — oda a nép- és háborús bűntettek elkövetői és az új demokratikus rendszerrel szembenálló, annak törvényeit súlyosan megsértő elemek kerültek. A még büntetésüket töltő elítéltek végleg kiszabadulhattak. nemcsak álmukban, ahogyan Radnóti írta: „megtöretett testüket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogoly ... hazaindul ilyenkor." Végleg hazaindultak a kommunista elítéltek is, Ítélkezni és új világot teremteni. PF.RNEKI MIHÁLY Az életről szólt mindig... Emlékezés Szirmai Istvánra H

a Szirmai István munkásságát szemléltető életrajzi adatokat felsoroló jegyzéket olvassuk, egy küzdelmes életút állomásaival ismerkedhetünk. A pártmunkás, az újságíró szép hivatását gyakorolta nagy odaadással, kommunista meggyőződéssel, a köz javára. Holnap lenne 75 éves, s már több mintegy évtizede, hogy szívroham vetett véget életének, s ejtette ki kezéből a tollat, amellyel oly ékesszólóan tudott írni a máról és a holnapról. Korán esett ki kezéből a toll, bölcsessége, harcos humanizmusa már csak műveiben van jelen közöttünk. A szó és a tett elválaszthatatlanul összefonódott Szirmai István pártmunkás és újságírói tevékenységével. Az életről sízólt mindig, s nem gondolt az elmúlásra. A cselekvő máról szólt a szebb holnap érdekében. Sokan emlékeznek még Szegeden írott szavaira, amelyek a Délmagyarország hasábjain jelentek meg közvetlenül a felszabadulás után: „Jogos reményekkel indulunk az új élet. elé... Szántsunk, vessünk, forgassunk fegyvert, szigorai paragrafusokat olvassunk ellenségeink fejére, hogy a harc új szakaszában győzelemre vihesse a nemzet új hármas jelszavát: földet, kenyeret, szabadságot." Az új élet, az új rend alapozói, a szocialista énítés zászlóbontói népes seregéhez szólt, akiket az alkotás öröme éltetett. Hitte és tudta, hogy új rajok, ÚJ munkásseregek nőnek fel a szabad/ág éveiben. Epül a tál és épül a lélek, törvényességgel, tiszta renddel, gyarapodik emberségben. Hosszú, küzdelmes volt útja ZtUhtól. ahol 75 esztendővel ezelőtt. 1908. április 13-án született. A párizsi, maid a kolozsvári egyetemi tanulmányai, az ifjúsági mozgalomban végzett munka, a Kommunisták Romániai Pártjában szerzett tapasztalataival töltött be különböző pér+fctezyégeket a felszabadulás előtt Erxféiyben, Magvarországon a Békepártban, majd miután a Szálaaí-pueoB után megszökött a fewencszá/e.dból. 1944 novemberétől Steivreden, ahol részt vett az MKP szervezésében majd a Délmagverország szerkes-tőséeének munkájában, irányításában. Ha szegedi újságírói tevékenységét, tanácsait, figyelmezte*'seit eleven igényként akarjuk közvetíteni, végső és Jegmam'iendóbb nyomatékkal a lelkesítő és minden áldozatra kötelező igényét kell a jövőbe emelni. A bizalmat, a kezdeményezőkészséget, a Jövővállalást visszük magunkkal, hogy a munkások, e kommunisták ereje — az ország ereje a párt építő céljainak eszmei szépsége, serkentő teljessége. A munkásmozgalomban, mint marxista ideológus, politikai \vezető, a nép, a szocializmus ügye önzetlen szolgálatában került magas párttisztségbe. Éveken át munkálkodott az MSZMP Politikai Bizottsága tagjaként, a Központi Bizottság titkáraként. Sajátos feladatának tekintette, hogy élő és írott szóval a jövendő történelem hordozóinak minden tagjában felébressze a forradalmi cselekvőkészséget. Agitatív erejű, szókimondó publicisztikáit, írásait marxista eszmeiség, határozottság és következetesség jellemezte. A munkásosztály ügye iránti elkötelezettsége éppúgy tanulsága írásainak, mint a felelősség, a tudatosság. a hozzáértés. A dialektikus érvelés, a hatékony meggyőzés ugyanúgy' jellemezte beszédeit, írásalt, az ő stílusát, mint a nehézségeket, a gondokat felvető bátorságát, a hibák meg nem alkuvó bírálata. Elítélte és elutasította a szellemi gőgöt, a pózt, az előítéleteket. Ilyen kövekkel volt kirakva életpályája, amely törést is szenvedett, hiszen 1953 januárjában törvénytelenül letartóztatták, bebörtönözték. Egy év múltán vádemelés és peres eljárás nélkül került szabadlábra, és ismét az újságírás, az Esti Budapest főszerkesztői tiszte volt munkáia. Az ellenforradalom kitörését követő napokban az eszmei zűrzavar felszámolásáért végzett munkájával adta tanúságát: a pártmunkás, az újságíró Szirmai István minden szavából, soréból példázó következetesség, mély marxista ismeret, kiváló politikai érzék sugároz. Rendíthetetlen kommunista meggyőződéssel végzett munkája közben mindig emlékeztetett a múlt tanulságaira, ha úgy vélte, a jelen, a holnap érdekében em® szükség van. Ezt tette, amikor 1958-ban Csongrád megye 3. számú országgyűlési választókerületében képviselővé jelölték. Mint párttisztségviselő, országgyűlési képviselő 1959. május 1-én együtt vonult fe! a szegedi kenderfonógyár dolgozóival. Korai halálával a magyar munkásmozgalom olyan embert vesztett el. akinek személyében eggyé olvadt a pártmunkás és az újságíró. A szocializmus teljes felépítésén munkálkodó magyar nép legjobbjainak egyik erőforrása, hogy Szirmai István és harcostársainak törekvéseit valósíthatjuk meg. Ezért is emlékezünk rá tisztelettel, születésének 75. évfordulóján. NAGY PAL FELEDY GYULA RAJZA HINCZ GYULA RAJZA