Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

Ötszáz éve született • Francois Villon Több mint fél évezred választ el bennünket Villontól (született 1481. április 8.) és mégis m a i költőnek érezzük, varázsa átsugárzik a százéves háború korától napjainkig. Sőt. az utóbbi fél évszázadban él és hat csak költészete igazán — legalábbis a magyar irodalomban —, azóta szinte minden jelentős költőnk megpróbálkozott verseinek átültetésével Tóth Árpádtól Szabó Lőrincig, József Attilától Vas Istvánig, Illyés Gyuláig. Élete csupa ellentjnondás: tanult ember, és mégis rablóbandákhoz verődik; megjárja a börtönöket s a siralomházat, s közben tisztes életre vágyakozik; egyház ellenes rebellis, és mégis Jézus herceghez fohászkodik. Költészete sem mentes az ellentmondástól: a személytelen lovagi költészet formaruhájában a személyiség első igazi, nagy költője, a reneszánsz életérzés teljes költői értékű megfogalmazója. Mi hát hatásának titka? Gyergyai Albert, a francia irodalom legjelesebb magyar értője és ismerője így fogalmazza ezt meg: „... egyre feszültebben s bűvöltebben hallgatjuk, mert mindnyájunk dzsungeléból, létünk és múltunk bozótjából tör fel és száll felénk Villon hangja, ez a dallamos farkasüvöltés, ez a forró s féktelen panasz, ez a harsány ébresztő, pipogya, fáradt, agyonbástyázott' és elsatnyult életünkben, hogy megrendítse, kitágítsa, elmélyítse öntudatunkat, s minden korláton és konvención, minden logikán és érdeken túl egy szabadabb, féktelenebb és veszélyesebb életre emlékeztessen ..." A. J. Francois Villon Ellentétek Szomian halok a forrás vize mellett: Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz didereet: Hazám földién is száműzött vagyok: Csupasz féreg, díszes talárt kapok: Hitetlen várok, sírva nevetek: Az biztat, ami tegnap tönkretett; , Víg dáridó bennem a bosszúság: Ür vagyok, s nem véd iog. se fegyverek: Befogad és kitaszít a világ. Nem biztos csak a kétes a szememnek S ami világos, mint a nap: titok: Hiszek a véletlennek, hirtelennek. S sívrnúm az igaz körül sompolyog; Mindig nverek és vesztes maradok: Feklemben is fölbukás fen veget: Van pénzem, s egv vasat se keresek. És reggel köszönök jó éjszakát; Várom, senkitől, örökségemet: Befogad és kitaszít a világ. Semmit se bánok, s ami sose kellett. Kínnal mégis csak olvat haiszolok: Csalánnal a szeretet, szava ver meg S ha igaz szólt, azt hiszem ugratott: Barátom, aki elhiteti, hogv Hattvúk csapata a variú-sereg: Igazság és hazugság egvre-megv Es elhiszem, hogv segít, aki árt: Mindent megőrzők s mindent feledek: Befogad és kitaszít a világ AJÁNLÁS Herceg, kegves ióságod lássa meg: Nincs eszem, s a tudásom rengeteg Lázongva vallok törvénvt és szabálvt S most mi iön? Várom a oá":vabéremet Mert befogad s kitaszít a világ (Szabó Lőrinc fordítása) Az első hazai napelem Az emberiség az utóbbi években egyre inkább kezdi felismerni, hogy a Nap energiatermelésre is hasznosítható. Az olajválságnak nevezett energia, éhség, mind többeket kényszerit arra, hogy „munkára fogják" a Napot. A jelenlegi kísérletek és részbeni megvalósítások szerint (pl. Svédország. Görögország stb.) a napsugárzás felhasználásának lehetséges és kedvező módja a vízmelegítő berendezések elterjesztése. Előremutató szakvélemények szerint a napenergiát fűtő- és elektromos energiává is át lehet alakítani. Az első hazai napelem nemrégiben vizsgázott szakemberek előtt, egy célprogramnak a barcsiak általi megvalósításában. Érdemes a kérdéssel nálunk Is foglalkozni, mert hazánkban a napsütéses órák száma: 2020 éves átlagban A napsugárzás intenzitása egész évben azonos, ma* 1000 W. A napelem — a hazai, magyar szabadalom alapján készült — összegyűjti á napsugarakat, és hőenergiává alakítja át. Mivel a Nap pályája a Földhöz viszonyítva az év során különböző szöget zár be, erre a Kivitelezőknek figyelemmel sed lenniük. A napsugárzás akkor a leghatékdnyabb ha napelem a sugárzásra merőlegesen áll. Nálunk a napelemek legkedvezőbb beállítása: észak—déli irányú. A dőlési szöget mérésekkel kell beállítani. A most bemutatott hazai gyártású napelem alacsony nő. hasznosítású, viszont alkalmas 50—60 °C hőmérsékletű víz előállítására. Legkedvezőbb alkaimazási időpontjuk az év II. és III. negyedéve. Ekkor egy négyzetméter napelem egy nap alatt mintegy 3000 W energiát szolgáltat. Ez egyben azt is jelenti hogy egy ^egyszemélyes család napi melegvíz-igényét átlagban hat négyzetméteres napelem kielégíti. Energiahasznosító berendezésekhez egy vagy több napelem Kell. és ezeket lapos háztetőkön fixen kell beépíteni, optimális dőlésszöggel és tájolással. A felfogott hővel a tároló vize fűthető, és így a melegvíz csővezetéken fűtésre, tisztálkodásra, mosásra hasznosítható. BÁTYAI JENÖ ablakok sajátos formáival, klinkertégla-burkolattal . .. folytatja a hagyományt. Azt hiszem, senkinek sincs olyan érzése, hogy a post modern épület kilóg a térről. Sőt, jól illeszkedik a tömb másik két új háza, a véradó és az orvosi mikrobiológiai is. Már látható p váza a könyvtár és levéltárnak, csak fel kell öltöztetni. A körvonalakból, de különösen a makett alapján érezni lehet, hogy a funkcionalista betonvázas, függönyfalas épület, amelyet klinkertéglával burkolnak majd, méltó folytatása lesz az árkádsornak. Az intézmény úgy készül, hogy a Kelemen utca felé bővíteni lehet a következő évezredben. Hosszú története van eddig is a könyvtárnak, sok vita előzte meg az alapozást. Az országos tervpályázat győztese eredetileg 340 millió forintos beruházással képzelte el a kivitelezést. Végül egy másik tervet lehet megvalósítani. szerényebb költségekkel. csak idegen ojtással lehet a magyar architektúra vad fáját megnemesíteni." A tér nem zárult be a déd-, unokáknak maradt a mű folytatásra. Bár Rerrich elkészítette a teljes beépítés tervét. azonban nem volt pénz a befejezésre. Rerrich elképzelése szerint a plébánia épületéhez csatlakozik a közegészségtani intézet, a templom háta mögé tervezte a zenepalotát és mellé, a mostani könyvtár és levéltár helyére az' egyetem központi épületét. Akkoriban a levéltárnak és a könyvtárnak a régi Hungária (ma: SZAB-székház) helyét szánták. (Valószínűleg lebontással.) A teljes beépítés az Apáthy Kollégium bővítésével fejeződik be, körülbelül a könyvtárral egyidőben. Néhány évvel ezelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága elvetette, hogy fröcskölt panelből készülő építmény rontsa a Belváros képét. A mostani elképzelés is betonban látia a folytatást, ám azzal a különbséggel, hogy sima panelből archaizáló homlokzatot készítenek. Több építész szerint egyedül a rácsas ablakok nem illenek az új technikához. Hatszintes lesz az épület, imitált acél-alumínium tetővel. A DÉLÉP az idén elkezdi a munkát. Remélhetőleg két év múlva is annyi jót mondhatunk, mint most a tervezők és építészek. Régóta érdekli a szegedieket, mi lesz s szabadtéri acélszerkezetével. ami két évtizede a tér tartozéka A tanács 1972-ben szerette volna eldönteni a nézőtér sorsát. Országos pályázatot hirdetett. ér. sok hatcnáihaió ötlete? kapott. Az egyik: a téti időszakra szedjék szét a nézőieret, és az új szerkezetből ideiglenes raktárát alakítsanak ki. üe volt egy praktikusabb elképzelés is: mozgatható nézőteret szerkesszenek, ami a tér alá süllyeszthető, s betonlappal takarható. Akkor egy ilyen megoldás 30—40 millióba került volna. Ma a nézőtér lekicsinyítve r aromezres befogadóképességgel, körülbelül 15—20 millió forintból lesüllyeszthető lenne a már kész tervek alapján. Dédapáink azt mondták: ..erre a térre valóban büszke lehet Szeged városa". Ügy gondolom, mi sem hisszük másként HALASZ MIKLÓS Ahogy elnézem a megálmodott tervek fotóit sajnálom, hogy nem tudták befejezni az építkezést Ma már fölösleges meditálni. mi lett volna, ha . .. Maradt az örökség, a folytatás, más építőanyagokkal, technológiával. Ügy tűnt a hatvanas évek közepén, hogy az örökséget elkótyavetyéljük. Az akkori szegedi főAz elmaradt éniiletek terveinek fotói: a plébánia mellett a közegészségtani intézet; a Fogadalmi temnlom háta mögé került volna a zenepalota és az utolsó képkockán az egyetem központi épülete. Helyén ma könyvtár, levéltár énül Rerrich Béla elkészítette a Dóm tér télies beépítési tervét. A rajz szerint. ilyen lett volna, ha befejeződik az építkezés A tér bezárul „A sokszor tűzette, vízvette ősi város népe megérezte, hogy a földjén ez a kis folt a maradandóság tere" — írta ezt, Móra Ferenc arról a helyről, amelyet ma Dóm térnek nevezünk. Szeged írója el volt ragadtatva Rerrich Béla alkotásától akár déli nap aranyában látom, akár telihold ezüstjében, méltóságos nyugalmában mindig van valami nyugtalanító, csakugyan a mi földünkből nőtt ki ez a csoda?" Ám Móra kortársai sem vélekedtek másként és érdemes idézni Ybl Ervint akinek a szakértői véleménye azt bizonyítja, milyen szenzáció volt a huszadik század első évtizedeiben Rerrich Béla tere. „... feltétele volt a művészi hatás zavartalanságának a tér egységes, zárt udvarszerű kiképzése ... Rerrich Béla épületéi, bár a múlt stílusok hagyományaiban gyökereznek, mégis a mai kor kívánalmait fejezik ki. Végre sikerült a monumentális építkezések terén is kitörni abból a körülzárt gyűrűből,, amelybe a rosszul értelmezett konzervatív felfogás szorította a magyar építőművészetet ... Rerrich Béla érezte, hogy századokra szóló építkezés jutott neki osztályrészül és ezért sehol sem fejezte ki magát köznapian... Az árkádos templomtér már ma is úgy hat, mintha patinás műemlék lenne. A régi olasz és angol motívumoknak modern átírása és klinkertéglával való összeházasítása kitűnően sikerült. Nem szabad itt a helyi gyökértelenséggel előhozakodni. Éppen ennek a megoldásnak és anyagnak a feladata az, bogy a magyar Alföldön gyökeret eresszen és alapja legyen a további fejlődésnek. Sajnos, a közelmúlt építészete az Alföldön olyan sivár képet mutatott, hogy építészt a guta kerülgette, amikor a magánépítők ügyészséghez fordultak, mert nem kaptak építési engedélyt A város tiltakozott, hogy az akadémia szegedi székháza melletti magántelekre egy gépészmérnök elképzelései alapján jellegtelen, a Dóm térhez nem illő épületet felhúzzák, És felépítették. Abban az időben városesztétikai normák alapján nem lehetett megtorpedózni egy Ilyen tervet Ma már igen. az országos építésügyi szabályzat kizárja a városképbe nem illő építményt. Bár a szemünk lassan megszokja a látványt bosszankodásunkat is, mint a házat, belepi a por. azért nem lehet sző nélkül hagyni, hogy egv fontos városépítési lehetőség maradt kihasználatlanuL Üres volt a plébánia melletti telek, illetve nyaranta a szabadtéri műhelyei dolgoztak ott. A másik oldalon pedig földszintes házak sorakoztak. Amikor a hetvenes éveket írtuk, a tanács elhatározta, folytatja az építkezést, Tarnay István szegedi építész Ybl-díjat kapott a SZOTE oktatási épületéért. Érezni lehet művén a kontinuitást. Bár Tarnay nem utánozza az árkádsort, de Rerrich építészetének lényegét követi — igaz, más anyagokkal. Tiszteletben tartia a környezetet és néhány jellegzetességgel, az