Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

79 Vasárnap, 1981. április 12. „Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése" Tanácskozik a KISZ Szeged városi küldöttgyűlése A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresz>' szusara készül. E nagy jelentőségű esemény legfontosabb városi állomása a mai küldöttgyűlés. A szegedi Ifjúsági Házban mintegy 22 ezer ifjúkommunista képviseletiben 200 küldött ad számot az 1978-as tanácskozás óta eltelt három év eredményeiről, gondjairól, s határozza meg a következő időszak feladatait. Az MSZMP 1980. évi Szeged városi pártértekezlete a KISZ városi bizottságának munkáját értékelve, többek között megállapította: „Az elmúlt időszakban javult Szegeden a KISZ politikai tevékenysége, tartalmában erősödött a kommunista jelleg. A KISZ városi bizottsága irányító, segítő és koordináló munkája jól szolgálta a szervezeti élet fejlesztését, az ifjúságpolitikai célok megvalósítását." A küldöttek már megkapták a KISZ Szeged városi bizottságának beszámolóját a három évvel ezelőtti küldöttgyűlés óta végzett munkáról és főbb tapasztalatokról A beszámoló elöljáróban megállapítja, hogy ez idő alatt Szegeden fejlődött az ifjúsági mozgalom, a fiatalok eredményesen vettek részt a társadalmi-gazdasági feladatok megoldásában. legtöbbjüknek a közélet iskola iát jelenti az ifjúsági szövetségben végzett tevékenység. A gondosabb rétegpolitikai munka hozzájárult ahhoz, hogy gyarapodott a KISZ taglétszáma, javuit a szervezettség n szakmunkástanulók. munkásfiatalok és értelmiségiek között. Növekedett a párt-, állami és társadalmi szeri Sk ifjúságért érzett és vállalt felelőssége, javultak az ifjúságpolitikai célok megvalósításának feltételei. Á város fejlődéséért, a fiatalok személyiségének, tudásának kibontakoztatásáért A város fejlődéséért, a fiatalok személyisegének, tudásának kibontakoztatásáért sokat tett az elmúlt három évben a KISZ. Abból a felismert tényből kiindulva, hogy hazánkban semmilyen döntés, gazdasági, politikai, szociális intézkedés nem születhet a fiatalok igényeinek ismerete es munkája, részvétele nélkül. A beszámoló szükségesnek vélte szólni a szűkebb környezet, Szeged fejlődéséről, gazdagodásáról. Abban az elismerésre méltó ténymegállapításban, hogy most zárult le Szeged életében az eddigi legdinamikusabb fejlődést hozó öt esztendő, benne van a városban dolgozó és tanuló fiatalok mindennapi munkája, hisz a foglalkoztatottak körülbelül 40 százaléka 30 éven aluli. A városban folytatódott a munkásság strukturális átalakulása, nőtt a szakmunkások aránya, tovább csökkent a szövetkezett parasztság létszáma, de növekedett az ott dolgozó fiatalok száma. A szegedi értelmiség számszerűen és felkészültségét illetően is jelentősen gyarapodott, a 10—12 ezer értelmiségi dolgozó egyharmada 30 év alatti. Magas a nők foglalkoztatottsági aránya. Lényegesen fejlődtek és javultak az életkörülmények, melyeknek legfőbb élvezője a fiatalság. A tervezett 12 ezernél több, összesen 12 ezer 594 lakás épült fel, melynek 50 százalékába fiatalok költöztek. Javultak a kultúra és közművelődés lehetőségei, bővült az egészségügyi eliatas, új létesítmények szolgálják a sportolást A városnak ez a dinamikus fejlődése biztosította, hogy a fiatalon jó életkörülmények között dolgozzanak, tanuljanak, bontakoztassák ki képességeiket. Az eredmények mellett szól a beszámoló a fogyatékosságokról, hibákról, s igyekszik feltárni az azokat kiváltó okokat is. A társadalom egeszének fejlődésel-.ez viszonyítva a pályakezdő, osaladalapító fiatalok, illetve többgyermekes ifjú családok helyzete relatíve roszszabbodott. Növekedtek a gyermekneveléssel kapcsolatos anyagi terhek, nem javultak kielégítően az ónálló otthonteremtés lehetőségei. Ennek következmenye, hogy a fiatalok közül is mind többen vállalnak a napi munkán túl jövedelemkiegészítést jelentő plusz munkát, s ezért nehezebb bevonni őket a közösségi tevékenységbe. Emelkedett. a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek száma, s kialakultak olyan ifjúsági rétegek, akiknek életszemléletével, magatartásával megkülönböztetett felelősséggel kell törődni az egész társadalomnak. Gondok jelentkeztek a család elsődleges felelősségének gyakorlatában, megfigyelhető a gondoskodás és figyelem hiánya, éppúgy, mint a túlzott kényeztetés. Nem kielégítő a fejlődés mértéke a diákszociális ellátásban, különösen az étkeztetés terén. Az ifjúsági sport és közművelődési intézményhálózat ugyan bővült, de á tartalmi és célirányos kihasználás terén lassú a fejlődés. A város KISZ-tagsága tisztességgel végzi mindennapi munkáját: tanúi, dolgozik, készül jövőjére. Az ifjúsági szervezetek nagy része jól és tudatosan alkalmazkodott a változó körülményekhez, a magasabb követelményekhez, kezdeményezően, tevékenyen járult hozzá a gazdasági eredmények növeléséhez. A megváltozott viszonyok arra kényszerítették a KlSZ-szervezeteket, hogy mindennapi munkájukban keressek az új formákat, módszereket, kritikusan vizsgálják felül saját munkamódszereiket. Az agitációs munka legfontosabb eleműnek és feladatának tekintették a párt- és kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek ismertetését, elfogadtatását Minden alkalmat megragadnak a gazdaságpolitikai agitáció szélesítésére, a feladatok tudatosítására. Egyre inkább döntő szemponttá válik a fiatalok megítélésénél, hogy ki hogyan állja meg helyét, menynyire példamutató napi munkájában. Az egyéni feladatvállalásokban első helyen szerepelt a gazdasági, illetve tanulmányi munkában való részvétel. A fiatalok nagy számban kapcsolódtak a különböző versenymozgalmakba, akciókba. Meghatározó számarányuk és részvételük a szocialista brigádmozgalomban, de gondok jelentkeztek az egyéni ifjúsági versenymozgalmakban. Hosszan lehetne sorolni a védnökség! tevékenyseg eredményeit, melynek új formáit, módszereit kell keresni az elkövetkezendő időkben. A középiskolás KÍSZ-szervezetekben a tanulás alapkötelességként való megjelölésével közeledett egymáshoz, az állami oktató-nevelő munka feladatrendszere ós a mozgalmi tevékenység. Ennek eredményeként sikerült elemi, hogy a KISZ nagyobb figyelemmel kísérte a tanulmányi munkát, a tanulmányi fegyelmet. A KISZ KB 1973ban elindított tanulmányi mozgalma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a KISZ-szervezetek és a pedagógusok egyöntetű vejemé nye alapján a tanulmányi mozgalmat célszerűbb csak az osztályokban, az egyéni képességekre, teljesítményekre alapozni, nagyobb teret engedni a korábban jól bevált osztályon belüli és osztályok közötti csapatversenyeknek. Ideje volna megszabadulni a sok és felesleges adminisztrációtól is. Az egyetemi-főiskolai KISZ-szervezetek központi feladata szintén a szakmai, tanulmányi munka továbbfejlesztése volt. A felsőoktatás területén jelenleg zajló oktatási reform megvalósításába bekapcsolódtak az ifjúsági mozgalom intézményi vezetői is. A tanulmányi fegyelem erősítéséhez azonban továbbra sem állnak rendelkezésre hatékony eszközök. A tudományos diákkörökben dolgozó fiatalok igen szép eredményeket értek el, s a KISZ-szervezctekket együtt nagyban hozzájárultak ahhoz. hogy felkészítsék az egyetemi hallgatókat a szocialista értelmiség szerepvállalására Igen jelentős az a szellemi tőke, amelyet Szeged felsőoktatási intézményei, tudományos, művelődési, egészségügyi létesítményei képviselnek. A diplomás fiatalok jó része megtalálta a hivatásához legjobban kötődő sajátos mozgalmi munkaformákat, társadalmi-közéleti feladatokat. A felsőoktatásban dolgozó értelmiségi KISZ-tagok szerepe rendkívül fontos a hallgatók szellemi fejlődése, munkakörülményeik javítása, szocialista szakemberré formálása érdekében. Szeged legnagyobb létszámú értelmiségi rétege a pedagógusoké, akiknék munkájára az utóbbi években igen nagy figyelmet fordítottak. A szűkebb és tágabb környezetért érzett felelősség kialakításának egyik fontos eszköze volt a különböző társadalmi munkák szervezése, amelyekből egyaránt becsülettel vették ki részüket a dolgozó és tanuló fiatalok. A KISZ-szervezetek gyermekintézmények építésére, bővítésére 498 fezer forintot, az úttörő-vízitelep megteremtéséhez 856 ezer forintot fizettek be. Széleskörű társadalmi összefogással segítettek fiataljaink többek között a Békés megyei árvízkárosultaknak. Az immár hagyományos Dolgozz négy órát Szegedért! környezetszépítő társadalmi munkaakcióban mintegy háromezer fiatal 7500 munkaórában dolgozott. Az őszi közhasznú munkavégzéseken szinte már elengedhetetlen a fiatalok részvétele. Évről évre növekvő számban vesznek részt a középiskolások és egyetemisták a nyári központi ós megyei építőtáborokban. ma emelkedett, jelentőségük táró elemzése bizonyította, nőtt. Mintegy hatezer fiatal hogy jó néhány klub integtagja ezeknek a közösségek- rálódott a város közművelőnek, s a városi bizottság fel- dési hálózatába. Rendszeres sportolással az Edzett Ifjúságért A KISZ tömegsportmunkájával szorosan összefügg a testedzés, az egészséges életmód általánossá tétele. A beszámolási időszakban nőtt a rendszeresen sportoló fiatalok száma. Hozzájárult ehhez, hogy iskolákban, üzemeknél és vállalatoknál javul talc a tömeges sportolás személyi és tárgyi feltételei. Még mindig akad azonban néhány iskola és üzem, ahol nincs szabadtéri sportpálya, a felsőfokú tanintézetekben pedig mindössze egy-egy tornaterem áll a sportolni, mozogni vágyó hallgatók rendelkezésére. Népszerűvé váltak a .természetjárás különböző formái és sikeresek voltak a sokféle sportágban szervezett versenyek. A beszáhioló megállapítja,, hogy a sporttevékenység a KISZ-tagok többségénél még mindig csak egyes akcióban való alkalmi részvételre korlátozódik. a folyamatos, rendszeres sportolás, testedzés nem vált a fiatalok mindennapjainak általános igényévé. A jogok és kötelességek összhangjának megteremtésével a fiatalok érdekeinek képviseletéért Politikai neve'amunkával és művelődési tevékenységgel a KISZ-tagok szocialista elkötelezettségéért A fiatalok világnézetének, gondolkodásmódjának, cselekedeteinek és magatartasának formálásában mind magasabb követelmények állnak az ifjúsági szövetség elolt. Sajátos eszközeivel és módszereivel úgy kell kapcsolódni a fiatalok komplex nevetéséhez, hogy ne hagyja ügyeimen kívül a mozgalmi jelleget, az életkori sajátosságokat, a rétegigényeket. Ügy kell dolgoznia — együttműködve és megdáztva a feladatokat a társadalom más szféráival —, hogy a marxizmus —leninizmus ideológiája a fiatalok számára határozott ismereteket, meggyőződést és elkötelezettséget jelentsen, hogy képesek legyenek érte bármilyen körülmények között kiállni, érvelni, dolgozni. Az ifjúság körében fölerősödött az érzékenység az ideológiai-politikai kérdések iránt, amit az ifjúsági mozgalomnak úgy kell kihasználni, hogy ismeret;>3vítő- és vitafórumokat teremt, ahol a gyakran felszínes ismeretek elmelyíthetők, a torz nézetek tisztázhatók, a társadalmunktól idegen elképzelések meggyőző munkával kiküszöoölhetők. Annál is inkább, mert: a fiatalok döntő többsége elfogadja ideológiánkat, tudatában van a szocialista hazafiság lényegéneit, képes összekapcsolni tartalmát és elválaszthatatlanságát a proletár internacionalizmussal. A fiatalok érzékenyen és kritikusan veszik észre társadalmunk negatív jelenségeit, mint például a közömbösség, az anyagiak túlzott hajszolasa, a munkaprkölcs lazasága, a vezetői példamutatás lúányossága. A KlSZ-szervezetek feladata elsősorban az, hogy őszintén, bátran, felelősségteljesen és kritikusan vessék fel ezeket, a hiányosságokat, 6zemély szerint bírálják a felelősöket és kínáljanak megoldási javaslatokat A KISZ-szervezetek agitációs tevékenysége lassú de folyamatos javulást mutat. A fejlődés elsősorban a szóbeli tájékoztatásban mérhető. A KISZ-vezetők rendszeres tájékoztatást kapnak és felmerülő kérdéseikre minden esetben körültekintő választ. A tömegpolitikai tevékenység színvonalának emelkedését jelzi, hogy mind több azoknak a KíSZ szervezeteknek a száma, amelyek kiemelkedő politikai, társadalmi évfordulókhoz méltó megemlékezéseket, kiállításokat, pályázatokat önállóan szerveznek. Gazdagodtak a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei, erősödött a szegedi ifjúsági napok politikai tartalma, emelkedett művészeti programjainak színvonala. A politikai képzés legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a KISZ-tagokban és a bekapcsolódó KISZ-en kívüli fiatalokban széleskörű társadalmi-politikai érdeklődést ébresszen, bővítse ismereteiket, teremtsen lehetőséget véleményük elmondására, növelje azok számát, akik az MSZMP politikájának értő és tudatos megvalósítóivá válnak. A hazafias. honvédelmi nevelést a politikai kepzes fontos és szerves részeként kezelték. Az Ifjú Gárda, mint a legnépszerűbb honvédelmi forma, betöltötte feladatát, bár nem sikerült a dolgozó fiatalok arányának lényeges növelése. A fiatalok életmódváltozása hatással van a szabad idő hasznos eltöltésére. A KISZ-tagok többsége igényt tart a színvonalas kultúralódásra. szórakozásra és testedzésre. Azt sem titkolja a beszámoló, hogy nem kevés azoknak a száma, akik öncélú szórakozásban, torz közösségi formákban keresnek időtöltést. A közművelődési, kulturális tevékenységet meghatározta, hogy a beszámoló időszakában tudatosult: a közművelődési munka állami és társadalmi szervek közös feladata. Akciók sokaságával aktivizálták a fiatalokat, irányították érdeklődésükét az olvasás, a filmművészet, a honismeret, a helytörténet, a különböző művészeti ágak felé. Mindezt segítette, hogy két esztendeje megnyílt a szegedi Ifjúsági Ház. mely sajátos lehetőségei mellett igyekszik vállalni a módszertani központ szerepét is. Az ifjúsági klubok száAz elmúlt években megjelent határozatok és dokumentumok elősegítették, hogy a fiatalok mind nagyobb számban vegyeneit részt a közéletben. Jogaikat kötelességeikkel összhangban igyekeztek tudatosítani és képviselni. A beszámolási időszakban nőtt a fiatalok részvétele a közéletben, a választott tisztségekben. A párt tisztségviselőinek 10.2. a tanácstagok 16. a Hazafias Népfront városi testületeinek 23, a szakszervezeti tisztségviselőknek 23.6 százaléka fiatal. A fiatalok vezetővé válásával azonban még nem elégedettek, s ez a gond a nők körében még erőteljesebb. Minden ifjúsági rétegben kialakultak a folyamatos érdekvédelem és érdekképvzselet szervezeti keretei, a tartalmi munkában azonban eltérőek a tapasztalatok. Az üzemekben, intézményekben és tanintézetekben a demokrácia gyakorlásának kiemelkedő fórumai a kétévenként megrendezésre kerülő ifjúsági parlamentek. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ott sikerülj valós tartalommal megtölteni a fórumok munkáját. ahol megfelelő volt az előkészítés. ahol a párt-, állami, szakszervezeti és KISZ-vezetők együttműködése rendszeres és folyamatos. Az érdekvédelmi és érdekképviseleti munkát több területen is tovább kívánja fejleszteni a KISZ Szeged városi bizottsága. Részt kér abban, hogy a lakáselosztás még igazságosabb és a közvélemény számára megnyugtató legyen, hisz a lakáskérdés továbbra is az ifjúság legége. tőbb szociális problémája. Á cselekvés egységéért Az ifjúsági mozgalom tevékenységében az utóbbi időben jellemző volt. hogy elsősorban a munkavégzésre, a kötelességek teljesítésére, a tanulásra serkentő szervezetté vált, amelynek csak másodlagos funkciója a kulturált szórakozás, a művelődés feltételeinek megteremtése, a sportolás, az érdekvédelem és érdekképviselet. Ez a jelenség nem növelte a KISZ népszerűségét a fiatalok körében. Ugyanakkor lényegesen bővültek a KISZ-en kívüli cselekvési lehetőségek, s ez lehetőve tette a fiatalok más irányú orientálódását, s következményként annak fölismerését, hogy a KISZ-tagság jelentős része nem érezte, milyen többletet jelent a mozgalomhoz való tartozás. A KISZ KB 1974 áprilisi határozata megfelelő feltételeket teremtett a munkához. ennek nyomán növekedtek a követelmények. A KISZ-tagok nagy részének van egyéni feladatvállalása, közösségi megbízatása. Növekedett, bár nem mindenütt egyenletesen, a tagság aktivitása, javult a fegyelem. Egyes szervezeti eszközök ós módszerek merevsége és differenciálatlansága. a túlcentralizált, a túlzottan szabályozott és esetenként bürokratikus jelenségek akadályozták a mozgalom öntevékeny jellegének kibontakozását, megújulási törekvéseit. Szegeden a KISZ-tagság létszama 22 ezer 632, a tagok 786 alapszervezetben dolgoznak. Közülük 6505-en középiskolások, 5173-an egyetemisták, főiskolai hallgatók, 10 ezer 954-en dolgozó' fiatalok, akik között 5112 a munkásfiatal. A szervezettség 46 százalékos. A KISZ pártmegbízatásként irányítja az úttörőszövetség munkáját. Közös cél. hogy az úttörőmozgalomban a gyerekek olyan élményeket szerezzenek, melyek révén kialakul és erősödik bennük a közösséghez való tartozás érzése, a közösen végzett munka öröme. A kapcsolatok közvetlen célja, hogy az úttörőmozgalom felkészítse tagjait a KlSZ-életre. Az együttműködés legfontosabb láncszeme az ifivezetők tevékenysége. A KISZ-fiata lok 85 százaléka KISZ-ajánlással kerül a párt soraiba. Az ajánló és párttaggá nevelő tevékenység tervszerűbbé vált. jobban igazodott a pártszervek elképzeléseihez. A KISZ pártirányítása minden szinten jónak ítélhető, a pártvezetők figyelme fokozottan fordul az ifjúsági mozgalom felé. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség sajátos feladataival, eszközeivel és módszereivel veszi ki részét az ifjúság nevelésének sokszínű, komplex munkájából. A feladatok egyre nőnek, a mozgalomnak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez, az összetettebb, differenciáltabb igényekhez, A KISZ Szeged városi bizottságának beszámolója. melynek legfontosabb megállapításait közöltük ezeken a hasábokon, hiteles képet nyújt az elmúlt időszak eredményeiről és gondjairól, s egyúttal utal azokra a tendenciákra. melyek kijelölik az elkövetkezendő időszak feladatait. Minden bizonnyal hasznos eszmecserére ad alkalmat a mai küldöttgyűlésen.