Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

« 2 Péntek", 1981. április 65. Színe és visszája Jegyzetek az amatőrmozgalomról (2.) Amikor 1974-ben megje- alkotócsoporthoz. Ez a belső dicséretükre válik, legszeré­lent az MSZMP közművelő­dési határozata, majd en­nek nyomán törvény is szü­letett, a hazai amatőrmozga­lom óriási lendületet vett Ám jó magyar 6zokás sze­rint egyazon lendülettel jócs­kán átestünk a ló másik ol­Tény és való, hogy a vizuá­lis művészetek amatőr moz­galma nem az ilyen irányú tevékenységet tűzte zászla­jára. Csakhogy a kereslet és nevelő munka adhat további nyebbek is. Viszont hiány­impulzusokat. ez segítheti a zik a középgeneráció. Ügy vizuális esztétika müvelésé- tűnik, mintha e korosztály nek műhelyjellegét A gond ilyenfajta adottságokkal ren­épp az, hQrey nemcsak a delkező tagjai másutt, cp­mozgalom résztvevőinek, de pen forintokat hozó terüle­irányítóinak is szemléletet teken kamatoztatnák képes­kell változtatni, hogy a raj- §égeiket Csak a leginkább dalára. A kénzőművészet- zolás, a festés és a szobor- szorgosok a iegmakacsabbak ben ez úgy jelentkezett, készítés mellett egyenrangú- és legelszántabbak vállalnák hogyha valaki már festett nak ismerjék el az iparmű- az örömmel, az önmegvaló­4—5 elfogadható képet, kiál- vészét oly sok ágát a batik- sítás gyönyörűségével járó Iításra jelentkezett; tárlatot tói a szőnyegszövésen át a nehézségeket is. Ezeknek rendezett, minden üzem. vál- kerámiakészítésig vagy a munkáin láthatunk leggyak­lalat, KlSZ-bizofeság; bemu- hagyományőrző népművészet rabban árcédulákat, ők bő­tatók nyíltak klubokban, sokféle ágáig a bőrműves- szítik elsősorban — joggal tanácstermekben, előcsarno- ségtől a fafaragáson át a — a hivatásos művészeket, kokban, üzemi ebédlőkben, szövésig, hímzésig, csipke- ők a „potenciális ellenség". Ügy tűnik, az utóbbi egy- verésig. S ne legyen korlát- • két évben lendülete szelídül- ja egyetlen csoportnak, kö­ni látszik, idomul valós fel- zösségnek sem, ha színpad­adataihoz, értékeihez. Mint- képet akar formálni, ha 'át­ha visszaszorulóban lenné- szóteret igyekszik kialakíta­nék a hangyaszorgalmú és ni, ha parkokat szeretne em- kínálat piaci szabályai még vaskitartású dilietánsok, berszabásúvá tenni. El kell nagyban befolyásolják nem­erősödne az autodidakták jutni, hogy egyéni alko- csak a hivatásos művésze­becsülete, mind többet fog- tók változó, meglehetősen tek árutermelő tevékenvsé­lalkoznának a szakkörveze- heterogén színvonalú rétegé- gét, de az amatőrmozgalom tők, művészeti alkotóközös- fői legalábbis tudomása le- bizonyos szektorát is. Intéz­ségek irányítói az önmagu- gyen a mozgalom irányítói- kedések, határozatok szül?t­kat megvalósítani akaró nak, s teremtsen fórumot — tek ez ügyben, csakhogy a egyénekkel; mintha a moz- nemcsak kiállításit 1 — a szemléletet nehezen lehet galom hullámhegyének lát- találkozásra, a megméretésre ezekkel az adminisztratív tán — nem is ok nélkül — és értékelésre. eszközökkel megváltoztatni, •fölbőszült profik kezdené- A mostani kiállítások bl- ?oktaü inkább lehet olyan nek a tisztult irány miatt zonyítják, hogy igen nagy az kiállításokká!, mint a diák nem gátat emelni, hanem se- űr a2 id6s alkotók és a fia. képzőművészek országos be­gíteeget nyújtani, mintha a tel amatőrök között. Erőiéi- mutatója. Bar meg kell je­néhány hang gazdag zene- jes ^ karakteres jegyekkel í^zni hogy mindkét nagv­karrá változna jelentkeznek a jórészt nyűg- *zabasu ko lektív tárlat meg­Az amatőr művészeti moz- dBas s legtöbbször paraszti lehetősen informóciószegény, Balmakban a képző- és Ipar- sorbdl érkez5 amatőr művé- egyetlen lista. katalógus művészeti, valaipint tárgy- gzek legyenek naiv festők sem 3,1 az eligazodni kívánó formálási tevékenység sajá- szobrászok vagy hímzők, és látogatók rendelkezésére, a tos helyet és rangot vívott ízinte tömegesen hallatják kepalairások is hianyosak. " magánaiu Elsősorban hangjukat a fiatalok, akik ^ P®dig ma már nem lu" azért. mert részint egyéni _ merem remélni, a rajzpe- xus, hanem szinte kötelező ^lKLmUí?kát Í!UéteIeZ . 82 dagógia megújulásának, gaz- szolgáltatás. Az pedig egy­énekkarok, tánccsoportok, dagodóa6nak nyomán — azerűen érthetetlen hogv irodalmi színpadok tevé- mind otthonosabban mozog- értnetetien, nogy kenységével szemben, más- a rizuáhs ^tétika űt miért bojkottálta a szegedi jelzőtáblái kőzött, ök a leg- kiállítást a budapesti művé­nyltottabbak, a leginkább ér- szeti szakközépiskolai? zékenyek, a ami legfőképpen T. L. Apad a Tisza Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájé­koztatás szerint tegnap, csü­törtökön a mintegy három hete elrendelt harmadfokú védelmi készültséget másod­fokúra mérsékelték a folyó­nak Csongrádtól a déli or­szághatárig terjedő szaka­szán. Tegnap, csütörtökön a szegedi hídnál lévő mérce 779 centiméteres értéket jel­zett. amely csaknem egv méterrel alacsonyabb az idei legmagasabb tetőzésnél. Most már Szeged belvárosá­nak szintjénél alacsonyabb a Tisza, s további apadás vár­ható a Maroson és a Hár­mas-Körösön is. Megszabadultak az elön­téstől a szegedi támfaltól le­vezető felső lépcsősorok. s kedvező, szép időben sorra benépesednék napozókkal. Nap mint nap újabb és újabb lépcsősorokról vonul le az ár. A kedvező idő hatására örvendetesen javult a belvíz­helyzet is Csongrád megyé­ben. A KISZ megyei bizottságának ülése A KISZ Csongrád megyei ségérőL A bizottság megvi­bizottsága tegnap, csütörtö- tatta a KISZ Központi Bi­kön ülé6t tartott. A tanács- zottsága által Javasolt kong­kozásra írásbeli jelentés ké- resszusi határozattervezetet, szült az 1981. évi tavaszi ve- Végül Kmetykó Lajos, a zetőségválasztó és értékelő KISZ vezetőképző-iskola taggyűlések, valamint a igazgatója tett javaslatot az KISZ-szervezetekben lezaj- 1981/82. évi politikai képzés lott küldöttgyűlések tapasz- intézkedési tervére. taiatairól. A taggyűlések a MM korábbi évekhez viszonyítva átfogóbban adtak számot a Ikarusok Amerikába végzett munkáról, jellemző volt a kritikus és önkritikus a meglévő hiányosságokat vállaló őszinte hangvétel. A küldöttgy űléseken nagy I figyelmet kapott o kongresz­szusi levél alapszervezeti vi­táinak összegzése. A beszámolóhoz szóbeli kiegészítést adott Szilágyi János megbízott megyei tit­kár. Szólt az alapszerveze­ték munkáját segítő instrúk- i üzletkötésekről jelenleg torok eredményes tevékeny-1 tárgyalások folynak. Az Ikarus népszerű csuk­lós buszai az Egyesült Álla­mokban is sikert arattak. Az észak-amerikai üzemeltetők eddig 112 csuklós autóbuszra kötöttek szerződést, további részt szuverén művek létre­hozására vállalkozik az in­terpretálással szemben. Ép­pen ebből a két sajátosság­ból adódik a mozgalom irá­nyítóinak, az amatőr tevé­kenység fölött bábáskodók­nak legfontosabb feladata és felelőssége. Az ugyanis, hogy kibányásszék a személyisé­gekből az egyéni mondan­dót, megtalálják azokat az anyagokat, műfajokat, kife­jezésmódokat, melyek leg­inkább megfelelnek egy-egy műkedvelő alkotó személyi­ségének. Másrészt lehetősé­get teremtsenek a kollektív kontrollra, a közösségi meg­méretésre még azok számára is, akik egyénileg dolgoznak, nem tartoznak szakkörhöz, Fizikatanárok ankétja ötszáz pedagógus részvé- tatásához a jövőben felhasz­telévél csütörtökön Nagyka- nálandó készülékek, számító­nizsán megkezdődött a kö- gépek kezelését is elsajátít­zépiskolai fizikatanárok há- Ják. A pénteki fórum romnapos országos ankétja, keretében az üj tantervek­Az idei. jmmár 24. találko- hez készült tankönyvek írói­zó újdonságának az úgyne- val folytatnak eszmecserét a vezett műhelyek számítanak, részvevők, amelyekben nemcsak a leg- A nyitónapon energtafor­úiabb kísérleti módszerek- fásaink a jelenben és a Jö­kel ismerkednek meg a ne- vőben címmel hangzott el velők, hanem a tantárgy ok- előadás. Oktatás, kultúra, gazdaság Elkészült a nyári egyetemek programja A TIT megyei szervezeté­nek munkatársai megkezdték a két szegedi nyári egyetem előkészítését, szervezését: összeállították az előadásso elmélet különféle témakörei- haladás és a gazdaság kap­ben. A nyári egyetem szer- csolatát a szocialista társa­vezői mindig az időszerűsé- dalmi rendszerben. Érdekes­get és a tudományos kutatá- nek ígérkezik az új gazda­sok új eredményeinek köz- ságpolltlkal törekvések eti­rozatok témáit, fölkérték az vetítését tartották szem előtt kai vonatkozásainak elem­előadókat, küldik a meghí- az egyes témák megválasztá- zése. vdkat( 8 hallttatóknaic Az sakor. A másik. az „öregebb" idén jubileumot ünnepelnek: A jub)leum évében nem nyárl egyetemre, a pedagó­változtak a célkitűzések, ki giaira nem kevéssé fontos tagadná, hogy a mostani té- témát választottak: képes­makör ls nagyon időszerű, ségfejlesztés, tehet séggondo­hiszen a kultúra és a gazda- zás. Köztudomású, hogy a mi ság összefüggéseiről lesz szó. iskoláink feladata valameny­A Július 23. és 30. között nyi tanuló képességeinek. tizedik zett a művelődéselméleti egyetem. Molnár Zoltán, a TIT megyei titkára elmond­ta, színvonalas előadásokkal, gazdag programokkal kíván­"?,LTiegemlékeZnÍ éVͰr" rendezendő 'nyári egyetem tehetségének kibontakoztatá­előadásain arra mutatnak rá sa, ezzel a társadalmi mobi­a szakemberek, milyen szo- litás elősegítése. A pedagó­ros kölcsönhatás létezik e gusok tudják legjobban, kettő, a kultúra és a gazda- hogy ennek feltétele: olyan ság között; az előbbi nem iskolai nevelési rendszer, fejlődhet az utóbbi nélkül, amelyet a következő vezér­de a fejlett kultúra is visz- szavakkal lehet jellemezni: dulóról A mflvelődéselméleti nyári egyetem néhány év alatt va­lóban országos hatókörű fó­rummá vált: az utóbbi öt év­ben rendszeresen valameny­nyi megyét képviselik a hallgatók, a népművelők, a szahat a gazdaságra. Ebben képességfejlesztés, tehetség­művelődésirányításban dol­gozók. Fokozatosan egyre többen jöttek a kürzusokra a vállalati, üzemi művelődés szervezői. A kilenc év alatt kétezren hallgatták meg a majdnem 200 előadást, a a hatásrendszerben van kü­lönös szerepe a személyiség­nek, az úgynevezett „emberi tényezőnek"; a kurzuson so­kat foglalkoznak a művelt ember szerepével a gazdasá­gondozás, felzárkóztatás, a pályaválasztás helyes irányí­tása. A nyáron az e témák­ban folytatott pedagógiai és pszichológiai kutatások új­donságairól és az iskolai kulturális élet, a művelődés- átfogóan elemzik a szellemi gi fejlődésben, többek kőzött gyakorlat tapasztalatairól Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról i Rúzsa Sándort elárulják Erre Rúzsa felugrott, kl az istállóba, fel a lo­vára. ráhasalt, ha üldözték, igencsak ígv mene­kült. Egvrészt azért, hogv n lónak is könnvebb. másrészt azért hogv a golvónak ne legven cél­Dontla Még veregette ls a lova nvakát. az ide­gesen tooorzékolt horkolt Messziről megszima­tolta az idegen ló szagát Árkot kellett, ugratni neki. mert csak ígv nverhetett nagv egérutat. Mée azt az árkot Rúzsa soha nem ugratta át. Rá­hasalva a ló hátára térdével a hasát szorítá. mintha eev személv lett. volna a ló és lovas. HODD! Sikerült! Akár vissza is nevethetett volna ráiuk. de mérges volt hoev eev szerelmes éjsza­kát elraboltak tőle. Már csak bandukolva ment. mert tudta hoev a katonák azt az árkot át nem ugratják. Addig ő akármelyik tanvában eltűnik. De nem ígv történt ám! A tömörkénvi úton szintén üldözőbe foeta eev másik csaDat Ezeket későn vette észre mert a nádastól nem látszottak Talán ha a maeánvos lovas futásnak nem ered nem is üldözik Uevan­is azt gondolták hoev a betvárok bandásan jár­nak Nosza, utána! Kevés volt az előnve mert maidnem lőtávolsáaban volt. ő ezt eev-kettőre megnövelte volna de olvan szerencsétlenül iárt hoev eev egészen kis konott gödörben botlott mee lovának a lába s ezzel eevldelűlee bokában az ő lába is megficamodott. Máskor árkokat, ma­gaslatokat ugratott, most ebbe a csekélv kis gö­dörbe kellett belevesznie. Persze közrefogták, megismerték, megkötözték szekeret rendeltek a legközelebbi tanvából és Félegvházára szállítot­ták be. Ehhez a városhoz volt legközelebb az el­fogatási helve Itt töltött két naDOt. megbilincsel­ve. maid aztán Rádav átkérte Szegedre. A feladó betvár megkaota a Dénzt leteleoedett a kisteleki határban levő rozoga tanváián Azt hitte, minden be van felezve. De ezt a szavát Rózsa Sándornak mindig eszében tartotta: , — Ha cimbora árúna be. kögvetlenebb tűnnék hozzá lőnni. mint a veszött kutváhó. még a bör­tönvbű is mögbbosszúnám! . Ez a szó nem hagvta nyugodni, mindig a fü­lében csengett Hogv Rúzsa Sándor bent volt a szegedi várban, a többit már könnvű volt összeszedni. Bekerült Pisze Noczki Csicsadó. PAkai Nagvmihálv. Mée Veszelka mindig kint volt. Már üzenet ls ment hozzá egv foglártól, hogv ezer aranvat hozzon eev este magával és ennek a foglárnak adla oda. Mert. hogv érthetővé teavem a dolgot a betyá­rokat engedték a hozzátartozókkal beszélni. Ök meg a reitekhelven hallgatták, mit beszélnek, ki van még kint. merre buikál stb Ígv tudta mee Rúzsa Sándor is ki árulta el. Még maguk a nvo­mozók is mint mai bűnösök gyilkosoknak tették magukat úgv vallatóztak a betvárok közt. be­szélték el saiát bűneiket ami nem is volt hogv maid azok is vallanak De bíz azok nem vallot­tak! Vesze'ka megkapta Rúzsa üzenetét. Ö már sei­tette. mi reilik az eeész mögött ö is örült a le­endő bosszúnak mert örzse őt is csúffá tette. Mióta csak kiszabadult aztán örzsét hűtlenség­ben találta, mindig fente rá a fogát De nem adó­dott alkalom .a bosszúállásra. A szegedi vár előtt sétái a foglár. Sötét alak közeledik. — Alii! — kiált az őr. — Jó barát' — Takarodi vagv lövök! — Kigvelmed se ellensége az aranvnak! Az mög hullik, ha csöndesebb a szó. — Mit. akarsz? Az idegen belemarkol a zacskó aranvba. úffv csillogtatta meg az őr előtt — Mit kívánsz? — Engedd ki Sándort! — Inkább az életem kérd! — Akkó csak szóni engedd. Azér Ls 1ár ennvi. Megcsördül az aranv a markában. — Annvit megengedek — felel az őr A marék aranv az őr zsebébe hullik. — Sándor! — Itt. vagvok I —• Jó cimborám! — Imre! — Tudod-8. ki adott fő? — Tudom. Kókánv mögmondotta. egv lóko­nv&mt — De blzonvos-8 ez? — Olvan bizonvos. minthogy belül vagv a rá­cson. — Fővötte a oízt. émönnek innét lakni. — Ha most odamöhetnék olvan kéielögve vé­gezném az utolsó gyilkolásom, mint eev szerel­met! — Ereggv Imre! Téeöd ls möecsalt az a ké­nvó. ne élvezzék a vérdíiat! — Eridl te. Sándor, bernék helvötted! Hidd ide az őrt — Annvi aranvt káosz, ami egész életödre öléé lesz ha kieresztő. — Hát csak nem ettem bolondgombát? Zse­beim tele vónának arannyal. feiem meg nem vé­na! — Böcsületszavamrn mondom, mire a váltás lösz itt löszök. — Csakhogy olvan nincs! Betyárböcsület? — ne­veti az őr. (Folytatjuk.) nyújtanak összegezést az el­méleti szakemberek és okta­tók, akik július 14-től 21-ig tartják az előadásokat. A hagyományok szerint a szegedi nyári egyetemek nemcsak a szakmai ismeret­szerzésben segítenek az or­szág minden részéből ideér­kező hallgatóságuknak. Nép­szerűségük titka az is, hogy más művelődési alkalma­kát, kulturális értékeket is tudnak kínálni: hallgatóik szabadtéri előadásokat te­kintenek meg, s válogatnak a szegedi nyár egyéb, gaz­programjaibóL Polner Zoltán új kötete Rangos költői sorban. Tor­nai József, Vészi Endre után. Illyés Gjrula válogatása előtt jelentette meg a békéscsa­bai megyei könyvtár, mind­össze 250 példányban, a sze­gedi költő, Polner Zoltán vá­logatását Varáz-lások -Im­mel. Babonákat, szokásokat, hiedelmeket gyűjt csokorba Polner. szám szerint hatva­nat. melyek eddigi kötetei­ben már napvilágot láttak. A népi világ kiveszőben lévő kincseinek feltárásában ez a munka is pótolhatatlan leletmentés a művészi rep­rodukció. pontosabban a költői újrateremtés szintjén, s mint ilyen, szervesen il­leszkedik Polner munkássá­gába.

Next

/
Thumbnails
Contents