Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

Szerda, 1981. április 8. 5 • w Zelei Miklós: Alapítólevél Akkoriban Temesi Feri Villoni attitűd ez, a gondolvolt a legjobb barátja. Far- kodó, a vagány, mert át nem merban Jártak, borzasak vol- verhető fiatalé, tak, ifjú nők holdudvara vet- Kötete sajnos kevesekhez t« őket körül irodalmi este- juthat el. mert első könyveken, külvárosi kocsmaaszta- ket nem adnak ki nagy pélloknál. Zelei Miklós úgy ér- dényszámban Magyarorszákezett Szegedre, hogy Ilia gon, s a kevésből is a zöm Mihály azonnal felfedezte a könyvtárak tulajdona költői tehetségét Egyáltalán; lesz, ahol néha elveszik az kit nem Illa fedezett fel ak- első, még vékonyabb verskoriban? Veres* Miklós is mindjárt pártfogásba vette; Szepesi Attila nemkülönben, nekem ls barátom lett hamar. A főiskolára járt, mafüzet a könyvtengerben. Pedig ez a költői névjegy megérdemelné. hogy sokan megismerkedjenek vele. Nem könnyű olvasmány az Ala gyar—orosz szakra. Tanári D/tólevél; nem andalodásra diplomát szerzett, bár soha való széplelkeknek üres nem akart tanítani; külön- óráiban. Gondolkodásra készfélo kalandokba sodródott, tető opuszok 6ora. de nem keresett kalandokat Ami mégis megjegyzést Aztán egyszeresek eltűnt a kíván; jobban kellene kölvárosbóL Ez nem sokkal tőnknek ügyelnie a költői diplomája kézhezvétele után fegyelem kötelező parancsaitörtént. Rákerült a veszte- ra; az az egy-két kidolgoséglistára ő is, aki a többi- zatlan ötlet nem szerepélek mellett Szeged neveltje ne versként, a kész vers volt. s talán polgára is le- igényével a gyűjteményben. hetett volna. Micsoda csapat volna! Dehát nincs az a csapat. Zelei Miklós különben sem szerette igazán ezt a városi, tudnivaló is volt. nem lesz ittmaradása. „Bizakodásra ítélt minket ez a város / nem a meglepetés jön el mi megyünk el." — írta még valamikor 1970 táján. Régóta vártam az első kötetét. sokáig szunnyadt álmos szerkesztők asztalfiókjai mélyén az Alapítólevél kézirata. De végre itt van! És bizonyít. Bizonyítja, hogy Zelei Miklós első könyve egy máris jel»ntős. s valószínűleg fejlődőképes költészet alapokmánya. Hogy kik "a mesterei, nehéz megmondani, — sokan vannak. Huszadik 6zázadi poéták főként Magyarországról és Európából. Egyben biztosak lehetünk; Zelei Miklós egyiküket sem utánozza még legkorábbi verseiben sem. Nincs is szüksége erre, hiszen őt elsősorban nem a formákkal való játék érdekli, a már megírt témák újravaríálása. ö a magáét mondja Versei helyzetjelentések egy ma harmincegynéhány esztendős értelmiségi állapotáról. Leghatékonyabb költői fegyvere a gondolatritmus és a groteszk szerkesztésmód, ami utóbbi kellemesen fanyarrá teszt ezeket az opuszokat; afféle modern Gémes Eszter A könyvet a Kozmosz jelentette meg, 1980-ban. Petri Ferenc óvodás Félmillió gyermek — az óvodáskorúak 87,6 százaléka — jár óvodába. Jelenleg 150 ezerrel többen részesülnek óvodai nevelésben, mint amennyit öt évvel ezelőtt ilyen intézményben gondoztak. Miként a Művelődési Minisztérium most elkészült tájékoztatójából kitűnik, évről évre jelentősen gyarapodott az óvodák száma. Az V. ötéves terv időszakában több mint 600 óvodát létesítettek az országban. Napjainkban 4700 ilyen intézmény működik, és lényegében valamennyi napköziotthonos. Egyes megyékben az országos átlagnál Jóval több az óvoda: például Pest. SzabolcsSzatmár, Borsod-AbaújZemplén megyében 300—380, a fővárosban pedig 647. Számos -régi óvodaéoü letet bővítettek, korszerűsítettek az utóbbi fél évtizedben, így az óvodai helyek száma meghaladja a 385 ezret. S csaknem 68 ezerrel több, mint amennyi öt évvel ezelőtt volt Emlékek-tükörben akarnék lenni, mondhatnám, hogy meglep. Am azért nem mondom, mert tudom: megSok szeretettel, kíváncsisággal. Illatos tárós lepénnyel várták tegnan. kedden délelőtt a baksi öregek nanközi otthonában Gémes Esztert író-olvasó találkozóra. A helyi általános iskola kisdobosai énekszóval köszöntötték a vendeget és az idős embereket, maid Eszter néni olvasott fel részleteket írásaiból. Az írőasszonv és közönsége hasonló helyzetben élte meg az elmúlt nehéz évtizedeket: a bakst tdös emberek salát emlékeiket, gyermekkoruk mítoszait láthatták ismét Eszter néni művészetének tükrében. Hogv valóban így volt. bizonyítja a felolvasást követő bensőséges beszélgetés is i A sz©ci@légla Magyarországa Beszélgetés Kulcsár Kálmánnal A közelmúltban meaielent könyve. A mai maavar tár- lósult meg, ezért elsődleges sadalom szociolóaiai mű létére lett eoészen szokatlanul, értelemben én az itteni orsláger: örvendetes módon hiánycikké vált az a munka, amely szágokat tekintem fejlődő társadalmunk ielenleai állapotát történetiséaében és szink- országoknak, ebben a logtronban eavaránt szemlélte, vizsaálta. Kulcsár Kálmán, a kai összefüggésben. Nálunk Maavar Tudományos Akadémia szociológiai intézetének ve- e folyamat legalábbis túlzetóie a közelmúltban konferencián iárt Szeoedcn. ekkor nyomó részben kibontakobeszélaethettünk. a leasikeresebb hazai szociolóaiai könvv zott a hatvanas évek végére. szerzőiével, a tudomány maavarorszáai ..első emberivel". Ami igazán lényeges ma: továbblépni ebben a folya— Mit szól könyvének hir- függéssel rendelkezik ennek matban. Viszont bizonyos fcvtelen-váratlan síkeréhez? következményeként, hogy klg ez még mindig akadá— Ha nagyon álszerény nagy részük ma is megtalál- lyoztatott. Részben a törtéható, élő. Ez a könyv ma- nelmi múlt, a megkésettség gyarázó elve. Persze van- máig ható következményei, nak.-akik ezt megkérdőjele- részben az eddigi magya' próbáltam a könyvben olyan zik... Ügy érzem, e ponton szocializmus negatív sajátosnyíltan feszegetni bizonyos kell tovább munkálkodnom, ságai miatt, problémákat, ahogyan csak Nemsokára a Magyar Tudo- _ A szociológia napjainkazokat a tudomány informá- mányban megjelenik egy ia- ban teljes mértékben polciói és módszerei révén ma nulmányom, Mit jelent a gárjogot nyert tudomány Magyarországon lehet. Hogy modernizáció Kelet-Európá- Magyarországon. Hogyan ílémén nyire érdekli a mai ma- ban, és hogyan viszonyul a n meg a mai magyar tzogyar társadalom a benne Nyugathoz? címmel. Köny- etológia helyzetéf élőket, mennyire Izgatja vem utószavának is felfog- _ Hallatlan indulatok feőket mindaz, amit viszonyai- ható. szültek nem" is olyan régen gos nyíltsággal és világos- _ Mondana többet a mo- nálunk a szociológiával kapsággal megmutatni igyekez- dernizációs folyamat elmé- csolatban Valósággal ördögi tem - ebből a szempontból letérői? tudománynak tekintették, egyáltalán nem lep meg, _ A magyarság legna- modern boszorkányoknak hogy a könyv olyan gyofe gyobb elméi, különösen a minősítették művelőit. Ezen san eltűnt a boltokbol. Egy- i8. század vége és a 19. szá- a fázison hál'iatennek már ben viszont nagyon reme- ^ eleje óta, mindig Nyu- tüi vagyunk Volt egy elleniem; ennek az eltűnesnek gatra tekintettek. S elkese- kező előjelű" véglet is; ámenem az az oka. hogy az ol- redve jöttek onnan haza, iyik világmegváltó csodavasok olyan szenzáciomozza- összehasonlítva a látottakat Bzert látott a szociológiában natokat találtak benne, me- a honi állapotokkal. A Nvu- Nyilvánvaló nem is keli lyek következtében elkap- gat mindig minta és mérce hangsúlyoznom: amennyire kodtak. Nem effele cseme- volt a magyar társadalom nem egyik, annyira nem s a gék nyújtasa volt a célom előtt. Mostapra a helyzet másik a mi tudományunk. — Milyen koncepcio aUip- alapvetően megváltozott. Ma mar e tekintetben kiJán mutatta fel tarsadaL Ami engem niet, ma szíve- egyenlítődési folyamat tamunkat? sebben kóborlok a fejlődő pasztaiható. Ezért vagyuk — Mindenekelőtt az egész országokban, bár jó néhánv- optimista. Ma már nem mai hazai társadalmi prob- szor Jártam Nyugaton is. „zűrológia" a szociológia, s lematikát történelmi fóiya- Am azt mondom, a fejlődő amit eddig elért, az nemzetmatba helyeztem. A magyar országok sokkal tanulságé- kdzl szinten sem kevés, elmaradottság, „másság", a sabbak manapság számunk- ugyanakkor új feladatokat megkésettség, a modernizá- ra. A nyugati társadalmi kell megoldania, sürgősen, ciós folyamat sajátosságai — fejlődés organikus volt. min- Kidolgozni azokat a kategóe tényezőket tartom újszerű den szférában gyakorlatilag riákat, amelyek a mai társavizsgálat tárgyainak, kulcs- egyformán alakult, az 'pari daiom adekvát megragadásáfontosságúaknak. Meggyőző- és a polgári forradalom egy- ra alkalmasak. Üj fogalmadésem, hogy a ma Magyar, szerre jött létre. A moderni- kat ken meghatározni: péi. országát csak akkor érthet- zácló ezzel szemben az, ha déul a munkás vagy a pajük meg igazán, ha ilyen az érintett társadalomban raszt már nem az. ami 30— történelmi perspektívába he- nincs ilyen organikus fejlő- 40 éve volt, ezek a fogalmak lyezzük. Eddig jobbára úgy dés, az impulzust kívülről teljesen új tartalmakat tcapszemléltük a magunk ma- kapja tehát mintát (is) kö- tak. Társadalmunk vezetése gyar világát, mint ami vala- vet. de egyben a világpoliii- js egyre inkább igényli, mi kimerevített, önmagában kába történő belehelyeződés hogv tudományos informálétező egész, Nyugat része, igényét is. A modernizáció ciókat kapjon helyzetünkről, „a kereszténység védőpaj- azonban nemcsak minta, ha- Az persze már külön dolog, zsa", két kultúra ütköző- nem saját nemzeti idenUiá- hogy az adott mechanizmus pontja és hasonlók. A ma- sunk védelme is. S ez utóbbi hogyan használja fel ezeket gyar társadalom fejlődésben roppant fontos. A moderni- az információkat. De ez — elmaradt volt ugyan, de záció ekkéopen a világon világprobléma. annyi sajátossággal, össze- először Kelet-Európában vaTörténetek Rúzsa Sántlorról Rücskös András karácsonya — Húsz 6zemélvre — felel a csordás. — Mikor lösz kész? — Két pipaszó mögválaszti! — Keszeg Vészelka nem járt itt? — Nem! — Akkó máma estére mög kő neki ielönni! •=» A bötlehömösök? — kérdé Bakaesi. — Ühüm! Még az öccse is mondta, hogy ű vőt. Rücskös. — Mindön tisztázódik estére. — A kubikba vótak a testök? — Ott de mán cvitték űket — Fokossal verték űket agvon! Csúnva munka! Gverőköleet! Méghozzá botlehömösöket! Kukoricaszárbú vőt a bötlehöm. Szögén vök! — sajnálkozik Bakaesi. de már a paorikást forsatia a bográcsban. A tíz betvár végigül a szárnvék tövében. pioáznak. Egv ember a töltésen nógatja lovát a kocogásra. Semmi kedve annak.- naiv — Vótá? — Vótam. — Igenvősen onnan gvOssz? •— Onnan. . — Mit tudtá mög? — Esött a hó tegnap, de a vérnvomok látszanak. A tűz utolsót lobbant a bogrács alatt. — Kész! Lőhet önni — .mondia Bakaesi. — Elsőbb a dógom igazítom é Rücskössé — szól Rúzsa Sándor. Feláll, a szemében ott bujkál a zöld jáng. Aki ezt ismeri, az már remeg. A csarénv háta mögé megy a lováért rövidre íogott kantárszárral már vágtáz is a töltés felé. — Várunk! — kiált utána Veszelka Imre. A lóról szakad a hab, mire a Tisza széli nádashoz érnek egv igen iól elreitőzött tanva felé. Bezörget a keresztvasas kisablakon. — András! Hé! Nem mozdul semmi. — Hallod-Ü? Én vagvok! Beugrik a kerítésen, az eresz alatt tapogat valamit. Megvan. Egy tál oaprikás. Orrához emeli, semmi hagymaszag. Tegnapi! E' még mámmá nem övött itthun! Most a Hajdában iszogat! Utá#a! tiakottabb helyre ért a kutvák felüvöltöttek. Már csak a Tisza választja el a kocsmát őtőle. A csónak a túlsó parton. Ide kell csalni Rücsköst. ö azt naevon 1ól tudta, hogv az öccsével a jel a vadlúdeágogás Bal keze hüvelykujjával megfogta a gigáját:' — Gó! Gál Lit! — ilven hangokat hallatott. — Gá! Gá! — úiabb gágogás. Sándor behúdarab földet beiárt az már ma. Lefordulnak a zódott a kanvarba iárt útról, már ott is vannak a cserénvnél Ke- A kocsmában csak Rücskös volt meg Mislc. a szeg leucrik a lováról egv cölöohöz köti. mert tót fuvaros. Ennen azt mesélte hoev a városkaMikor összeérnek, akkor ismeri föl. hogv nem az öccse. — Én vónék! — szól Sándor. Rücskös hátratántorodik. — Te? Sándor a csárda felé int. — Vannak-e? — Csupa magam. 6Önki több! — Sönki? A tekintetük gyilkol, hallják egymás szívverését. — Nem iárt erre sönki? — Nem — feleli Rücskös. — Bötlehömösök se? Rücskös rendben volt vele. hoev leszámolás lasz. Nem vár már semmire, nekiugrik Sándornak eevenest a torkát kapja el. — Té! Erre nem számított Sándor, dulakodnak, a földre akarnak vágódni. Esés közben rántja meg Sándor a mordálv ravaszát ő került alul. de a lövés a torkát érte Rücskösnek, a száián lövellt a vér vastag sugárban kifelé. Sándor arcát is lefröcskölte. Rücskös a végét iárla Sándor föléle haiol. — Osztán kik vótak? — Nem tom. Két gverök. Huszonnégy krajcár vót náluk. Horkantott még egynéhányat, klnvúlt.. meghalt. Sándor lova előjött, a halott fejéhez állt. — A hóttnak a lábához kö áni. még annyi tisztösségöt se tudsz hóka? Aztán átvezeti lovát a töltésen, vágtában indul. Gá! Gá! Gá!' Igazi vadludak húznak délre. Az arcáról a vért hóval mosta le. Hull a hó. Rücsköst betakarja. Még. éifél sem volt. ott volt úlra a csordásnál. reggelig ő sem maev el innen, Odafordul a nioá- pjtánv elfogatta, s hogv húzgálta a körme alá a Már a harmadik oioaszó lárta vártukban, zókhoz. süvegéhez csapja a kezét megáll Sándor szálkákat, előtt. — Adj' Isteni — Neköd is! — felel Sándor. Keszeg áll nem mond semmilyent sem. ..Maj' mondi. ha akari harapóval nem szödöm sc nem adom a szót!" De ez csak gondolat. Imre már Ismeri Sándor minden rándulását. Ö kérdez; — Kinn mög vadludak húznak mée a szárnyuk csattogása is hallik Kimék mán mögnézöm — mondia Rücskös De 6 tudta, hogv ezek nem Igazi ludak Csónakba ül megkerüli a zsombékost a iel iránvában kiköt. — Te vagv? — kérdi. — Én — hangzik a felelet Veszelka megpillant Sándor kezefe.ién egv vércsönpet — Tanákoztatok? Bent a pásztorok a betlehem előtt éneklik: .Mert ma születött a te Odvösségtök!" Egyik születik, a másik hal. (Folytatjuk.) — Mit tehet, mire lehet Ijó a szociológia Magyarországon? — Szélesebb tömegeknek megvilágíthatja a társadalmi folyamatokat, felhívhatja a figyelmet igen lényeges nehézségekre. Segíthet megértetni saját helyzetünket és saját életünket országunkban. S ha ennyit tesz — már nagjvn-nagyon sokat tett. Ehhez arra van SZÜK; ség, hogy a szociológia JODban „a közönség elé lépjen". ötven éve jelent meg utoljára könyv a -magyar társadalomról, egy Weisz István nevű szerzi) műve Inkább leíró jellegű munka volt. Remélhetőleg nem kell újra fél évszázadot várnunk arra, hogy jöhessen a következő. (Bár nem biztos hogy ebben a hosszú várakozó ban csak a szociológia voit a ludas.) Mindenesetre a szociológiai tények népszerű, közérthető ismertetése egtiáltalán nem lenne felesleges. Hadd gyakoroljak önkritikát: az én könyvem is lehetne közérthetőbb, magam is túl vázlatosnak tartom. Tudjuk: mindenről lehet érthetően és egyben értelmesen (tudományosan i«') beszélni, írni. Az igazán nagy tudósokat mindig ez jellemezte. Nálunk valahogyan nem elfogadott norma mintha nem tartanák méltónak az „akadémikusi szinthez". Szerencsére vannak kivételek (akadémikusok is)... S e követelmény alapfeltétel is ahhoz, a nit 1

a szociológia Magyarországon tehet. Domonkos László