Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-07 / 81. szám

Kedd, 1981. április 7. 5 KÖRZETI STÜDIÓ. A múlt héten két színvonalas műsorral is jelentkezett. Egy fésületlen riporttal kedden, amely a fülöpszállásiak életéről szólt, a címe: Élni. élni... A fésületlen jelzőben ezúttal nem a pejoratív értelmet kell keresni; olyanfajta tévés beszélgetéseket szeretnék jellemezni vele, amelyek nélkülözik a művi6éget, a „megcsináltságot", a spontaneitás hatását keltik, akárha rejtett kamerával veték volna föl. Pedig a kamera nagyon is jelen volt, például a fülöpszállási fiatalok parlamentjén. és elevenen regisztrálta azt a bizonyos „ne szólj szám, nem fáj fejem" magatartást és hangulatot A riporter. Király Zoltán, még bele ís szólt kérdéseivel a gyűlés csöndjeibe, mindazonáltal nem robbant föl a természetesség hangulata. Eme formai bravúc mellyel néhány fontos pereben észrevétlenül jelen lehettünk a község lakóinak beszélgetésein. úgy születhetett, hogy a tévések a szociológus nyomában indultak nézelődni a faluba, s nem az volt a szándékuk (mint annyi rossz riportnak), hogy gyors, sietős ítéletek alapján szép. kerek kénét adjanak: íme. ez a helyzet Itt. Hanem úgy csináltak, mintha nem tudták volna, mi a helyzet Ezúttal kívánAmi s ami esi, nyílt és érdeklődő volt a kamera. Nem intézkedni, elintézni, összefoglalni akart, hanem a közösségnélküliség társadalmi problematikáját fölvillantani — csepp a tengerben —, egyetlen falu életében. Akárha Hermann István tudós alaposságú fejtegetései tükröződtek volna a hétköznapi pongyolasággal, tétován és tanácstalanul fogalmazott félmondatokban, a megörökített elhallgatásokban-csöndekben, az emberi vágyak és a valóság művészkedéstől ment, egyszerűségükben beszédes televíziós szembesítéseiben. Buda Ferencet mutatta be az Alföldi Antenna szerdai adása. Óhatatlanul' összehasonlítja a néző ezt a költőportrét a nemrég sugárzott Simony 1 Imre-műsorral; s tudj'isten, ennek hagyományosabb formai megoldásait magam szimpatikusabbnak találtam. Igaz, nem kapott benne akkora szerepet a költő életének színtere, Kecskemét városa. mint amabban Gyula. Szerepelt viszont Buda Ferenc, hiszen JCirály Zoltánnal „végigbeszélte" a műsoridőt — nem mint Slmonyl, akit csak villanásra láttunk a róla szóló adáaban. Színész mondta a verseket, fíoll István, méghozzá Igen J61, de ezúttal „csak" szaváaak akusztikája és mimézise, valamint az arcáról készült néhány fraprr művi páns képi variáció közvetítette Buda mondandóit, s nem kellett föld felett, ég alatt szálldosnia, mint néhány színésznek a gyulai felvételeken. Ebben a műsorban is helyet kapott a zene (s a megzenésített vers), de arányosabban-értelmesebben, mint amabban. Míg a Simonyi-műsor „formabontása", vagy inkább: kétségtelenül érdekes és újszerű formai megoldásai kissé zavarossá tették a tartalmát a Budai-portré hagyományasabb, de míves egyszerűsége képes volt megismertetni velünk a költőt és az embert. Ezt is, azt is Kun Zsuzsa rendezte. ÜNNEPI TÉVÉJÁTÉK Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámájának televízióváltozata volt ez, szép, méltó munka, Szönyi G. Sándor rendezése. Az írónő rádiós és színpadi sikereket megért darabját nagy műgonddal fogalmazták képernyőre. egyaránt figyelve a nézői látványlgényre intimltásszilkségletre, s a mondandó általánosan érthetőségére és szuggesztív erejére. Kiváló színészi teljesítmények segítettek, különösen Koncz Gábor (Géza fejedelem) és Sinkovlts Imre (Gyula) „különdrámál" közvetítődtek elevenen, érzékletesen, sokértelmflen; emberi tragédiák a nemzeti sorsfordulat drámájában. Sulyok Erzsébet Á parasztság tudósa „A ml parasztságunk erős, kemény és szívós." E mondat — Erdei Ferenctől származik, s a múlt héten szerdán este a Kossuth-adón hallhattuk, az „Emberül élni..." című Erdei-emlékműsorban, melyet Makón, a magyar parasztság és ^ népi mozgalom egyik nagy reprezentánsának pátriájában rendeztek. Móricz Zsigmond azt mondta Erdei Ferencről, oly higgadt és nyugodt, mint egy laboratóriumi kutató tudós. A hallott műsor alapján a köztudatban élő Erdei-képhez (tudós, szociológus, a hazai településszerkezet és paraszti életmód vizsgálója) több újdonság adható. Amit a közreműködő színészek (Bócs Ferenc, Berek Katalin, Bitskey Ti bor, Csernus Mariann, Márkus Ferenc, Nagy Attila) Erdei műveiből előadtak, abból kibontakozott a régi magyar alföldi élet Igen plasztikusan felidézett látványa. Jó tudni, hogy az önéletrajzi elemek tudós esetében sem méltatlanok a feldolgozásra. A hajnali pásztorkodás, a lócsutakolás, a szénrakodás képel mint egy pasztellszínekben pompázó életképsor darabjai álltak össze a hallgató előtt. Hallomásélményből vizualitássá változva. Ady Endre, Illyés Gyula, Petőfi Sándor, Simon István, Veres Péter műveiből hangzottak el részletek, válr takozva Erdei ferenc életútjának felidézése vei és műveinek adaptációival. A szerkesztő, Dorogi Zsigmond nem annyira a kronológiára, mint a hangulatkeltésre ügyelt. Igen jól tette: ha mondjuk A magyar faluból vagy a Város és vidéké bői olvasnak föl passzusokat a közreműködők, minden bizonnyal tizeaennyi hatást sem érhetne el: a szociológia tudományos nyelve nem alkalmas olyan emlékműstísok színvonalemelő feladatára, amely — eszmei missziót hívatott teljesíteni. Bevallom, eme, Erdei Ferenc emlékét idéző est hallgatása közben Illyés Gyula, Németh László, Veres Péter, Tamási Áron neve bennem újra azt a meghatott, tisztelgő érzést keltette fel, amit az oly sokat elemzett, emlegetett népi írói mozgalom jelent. A két háború közötti Magyarországon csodálatos tehetségvlrágzás bontakozott ki: ismét teljes eszmei és esztétikai fegyverzetben ugrott ki sok magyar Zeusztalentum Paliasz Athéné magyar irodalom fejéből. A népi mozgalom hatása jószerével a reformkor nagy nemzedékéhez mérhető. Ezeknek a tiszta, nem mindennapi géniuszoknak nem voltak dogmáik, de voltak elképzeléseik, nem voltak Galem a Kisszínházban komoly szervezeteik, de voltak felismeréseik, volt népük iránt érzett mélységes felelősségtudatuk és áhítatra méltó eszinei-erkölcsi kötelességérzetük. Szülőhazájukhoz úgy kötődtek, hogy a szeretet bírálattal, koncepciózus tervekkel párosult, s történelmünk legősibb osztályát, az ezer évet átszenvedett, földéhes parasztságot vizsgálták, óvták, érte hadakoztak, írtak, olvastak, vállaltak bíróságot, betiltást, j sőt meg nem értést is — a ' progresszió más oldalairól. Tévedhettek, de tévedéseiket megsemmisíti szándékaik tisztasága és tehetségük elsöprő ereje. Erdei Ferenc közülük való volt, általuk, velük, köztük lett a parasztság tudósa és a magyar szociológia nagy egyénisége. Az emlékét idéző makói műsor hallatán tudnunk illik: büszkén kell vallanunk, hogy a halhatatlan népi mozgalom egyik tagja — Csongrád megyét kapcsolta be ebbe az eszmei vérkeringésbe. Domonkos László Hát, ezt is megértük: itt a Gólem. Isten hozta, csak ő hiányzott. Kívánságra megtekinthető, előadási napokon, a Kisszínházban. Stílszerűen érkezik, űrhajósruhában. Nyakig- robot, azon főiül zöldfejű, hideglelős kinézetű Drakula. Arra kifejezetten alkalmas, hogy holdtöltekor, nyári éjszakán, ha váratlanul fölsétál a folyóparti füzesekből, infarktust kapjon az ember. Műfogsora nélkül viszont szoborrá dermed, ártalmatlan. Hogy mire jó ilyenkor ha már nem lehet vele borotválkozni sem? Házirémnek. Kertitörpe helyett, télvíz idején. Műfogsorostul azonban csodákra képes. így például kihajigálja a hívatlan vendéget Ez a titka tehát, a műfogsor. A Sém titka, jó lesz rá vigyázni. Jiri Voskovec és Jan Weric/i darabja éppen félszázados. Még nem nyugdíjas, ámbátor erősen védettkorú. Megöregedett. Persze, ha úgy vesszük, a Rómeó és Júlia speciel háromszáznyolcvanhét esztendős, és ahhoz képest... ,de ne legyünk igazságtalanok. A Gólem egészen más káposzta. Vérrokonai, le- és íölmenői, inkább a vásári bohózatok, a commedia deli' arte, a politikai kabaré, a burleszk forrásvidékein tanyáznak. Amolyan kanavászdarab. Disznóbél, amibe jó hurkatöltővel pompásan ízesített, fűszerekkel dúsított húsmassza gyömöszölhető. Kanavász, vagyis vázlat, tetszés szerint kezelhető. S, ha akad mondandója valakinek vele-általa, hát elmondhatja bátran, maga a textus nem áll az útjába. Mi több, egyenesen íölkínálkozik a ceűrésre-csavarásra. Lehetőségei tehát a feneketlen tóé, ha terem búvár, aki tudja, mit keressen benne, miért merül alá. Trambulin, dobbantódeszka, akár a legfrissebb humornak. Hiszen szándékosan használt anakronizmusai révén eleve fölmentést ad: itt semmit sem kell komolyan venni, szó szerint érteni, telisteli áthallásokkal. Történelmi-logikai összefüggéstelenségei, a tények laza, szántszándékkal összekuszált halmaza szabad prédája a napi közlés szellemi ingereinek, átfedéseknek, ki- és beszólásoknak. Seregi Zoltán pontosan ebben a lehetőségében — hibernáltn. Nem vette föl a kesztyűt, ami", elibé hr.jított, beérte azzal, rvgy párbajra szólította — és megmerevedett. Akár a Gőlemje, niüfogsortalanul. Ez az előadás tudniillik alig szól többről (igaz, kevesebbről serri), mint hogy a Jó elnyeri jutalmát, ;> gonosz, meg bünteté&et. Nota bene, sokáig úgy föst, éppen fordítva történik majd. Sakknyelven szólva: szalonremi. Akkor hát mi értelme volt elővenni — merül föl a kérdés. Hasztalan tipródom, nehéz rájönni. Elsütnek néhány szó- és faviccet, szakállas poént. (Ízelítőül: „milyen vadász Scotta? — hatásvadász''; II. Rudolf és a Gólem párbeszédéből: „Te agyagból vagy, én császárból"; no és a százszázalékos lovagok dialógusaiból is valami színeset: „Nem megyek jobbra — baloldali vagyok". Satöbbi.) Antal Csaba színes jelmezei, pláne pediglen fehér alaptónusú, rajzolt-stilizált díszletei, a kerekeskút mélyétől a császári palota fényességéig még az akasztófadombot is megmutatják. Hadd legeltesse szemét a néző, ha már az agyát nemigen tornáztatják. Persze, jobb a békesség. Ne azt keressük hát, amit elszalasztottak, ami nincs. Érjük be annyival, ami látható, tapasztalható. Mert azért „válámi ván .. Messzebb ne menjünk, két ziccerszerep. Por és Hamu lovagoké, melyet a szerzőpár házi használatra kreáit maga-magának (el lehet képzelni, a 30-as évek elejének Prágájában, akkor és ott, mi minden fért bele). Rácz Tibor és Nemcsák Károly különszámai a cirkuszi ma'nézs fűrészporos levegőjével itatják át az úrhatnám vlgécek botcsinálta filozófiáját. Rácz komikus! vénáját jópánszor megtapasztaltuk már, Nemcsákot viszont csak imént fedeztük föl, a színmű vészetisek Goldonljában: hasonszőrű figurát játszott, a Truffaldinójét. Most is ellenállhatatlanok. Zsák a foltját, találják meg egymást, Nemcsák például ülepén huppogva járja a vltustáncot, kemény lábmunka, tetszetős attrakció. Azután. Kellemetes a mjuzik: faroslav Jezek hangulatos számait ifj. Nagy Imre hangszerelte-dirigálta, dzsesszes ritmusokkal, üdén, jó formán. S Veöreös Boldizsár koreográfiájára ismét alkalmat kap a balett, szárnyait verdesi, nem lankad, mozogva próbálgatja. Hanem a színészek? Rájuk sajnálatos módon nemigen gondolt itt senki, babérlevél aligalig termett a számukra. Valójában Inkább ismert-megszokott önmagukat adják. Tényleg nem szemrehányásképpen mondom, de ez van. Halványon körvonalMiott szerepében Máriáss Józsefet például úgy hívják II. Rudolf császár. Fekete Gizi Agrippina névre hallgat, Mentes József, meg Scottára (ez utóbbiak a rosszak, büntetésük az ára). Vass Gábor a csillagjós, Máriáss Melinda a mesterséges nő (ők a fentemlített jók, akik elnyerik jutalmukat). A Gólem Lakatos István, a testőrkapitány Herczeg Zsolt. Ne vegyék rossznéven — részvétem. Kivált a Óólemnek, Lakatosnak. Aki a szó szoros értelmében beleizzadhatott szkafanderébe, s még csak ki sem tehette lábát a, Földről. Csak nyögött, hörgött szegényke, vicsorított illedelmesen, miközben előle a mesterséges hölgyet is elhappolták. Jah, kérem, századok jönnek-mennek, s mit sem változik a világ. Már Kálmán királyunk megmondta, nincsenek boszorkányok. S a házlrémekre azóta is mostoha idők járnak. Nikolényi István Elhuny* Bugyi István sebészprofesszor A szentesi városi tanács és ván sebészprofesszor,'nyuga városi kórház vezetői, dol- díjas igazgató életének 84. gozói mély megrendüléssel évében elhunyt tudatták, hogy a város a Búcsúztatasára és temetémegye, a magyar egészseg- , " s ügy nemzetközileg is elis- sére április 8-án, szerdán mert alakja, dr. Bugyi Ist- délután kerül sor. Egészséget mindenkinek a 2G0Q. évre! Magyarország a világakcióban Egészséget mindenkinek a 2000. évre! — ezt a jelmondatot. adta ki az idei egész! ségugyi világnap, április ; 7-e aikalmából az Egészségügyi Világszervezet — emlékeztetett dr. Hutás Imre miniszterhelyettes hétfőn a világnap alkalmából az Egészségügyi Minisz.érlumban tartott sajtókonferencián. Hosszabb távú törekvéseknek szabnak irányt, jelölnek meg konkrét feladatokat minden évben az egészségügyi világnap nemzetközi és nemzeti progiamjai. Ne.n öncélúan, ezt ma már soksok eredmény támasztja alá; például az, hogy világszerte sikerült felszámolni a Országos diáktalálkozó P'.akátpályázat B mm § mm Bjm a különdíjasai A Forradalmi Ifjúsági Napok gáláján, április 4-én, az Ifjúsági Házban nyílt a megyei politikai plakátpályázat kiállítása. A legjobb alkotók különdíjat kaptak a KISZ Csongrád megyei bizottságától. Ebben részesült Szekeres Ferenc. Nívódíjat nyert Bója Gergely, Csirmaz Katalin és Varga István. Munkajutalomban részesült Patakiné Vass Katalin, Mráz János és a szentesi Kontakta-gyár dr. Münnlch Ferenc KISZ-alapszervezetének alkotó közössége; . A két évtizedes múltú diáknapok országos rendezvényeit tartották felszabadulásunk ünnepén; ezek folytatódnak az elkövetkező hetekben az ország fesztiválvárosaiban. A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett művészeti bemutatókon a megyék legtehetségesebb középiskolásai vettek részt. Szegeden a képzőiparművészek és népi díszítők találkoztak, immár negyedszer. Ezen a találkozói? a fiatalok arany okleveles munkáiból kiállítás nyílt április 4-én a Horváth Mihály utcai Képtárban. A KISZ Csongrád megyei bizottsága, a Móra Ferenc Múzeum és a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola által rendezett bemutatón dr. Diós József, az iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg a klállíitást. A legeredményesebb alkotók különdíjat kaptak. A Csongrád megyei tanács különdíját Pálfi Gyula, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium tanulója, a szegedi városi tanács különdíját a pécsi gimnázium és művészeti szakközépiskola alkotóközössége. Juhász Zsuzsanna, a Tömörkény István gimnázium tanulója vette át a KISZ Csongrád megyei bizottságának különdíját. A KISZ Szeged városi bizottságának különdíjában Amrein Ágnes, a pécsi gimnázium tanulója részesült. A Tömörkény István gimnázium különdíját Somogyi Zoltán és Pongrácz Alfréd, a győri 400-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói vették ót. A kiállítás április 12-ig tekinthető meg. A negyedik diák képzőművészeti találkozó vasárnap és hétfőn folytatódott. A tizennégy megyéből érkezett résztvevők előadásokat hallgattak korunk művészeti irányzatairól, az amatőr művészeti mozgalom helyzetéről, szerepéről. himlőt. vagy legújabban visszaszorulóban van a Különösen egészségromboló dohányzás. Az idei jelszó mögött — miként a miniszterhelyettes és a minisztérium vezetői hangsúlyozták — elsőrendűen az a feladat húzódik meg, hogy a harmadik évez red küszöbére a Földön mindenütt és mindenkinek biztosítsák az egészségügyi alapellátás lehetőségeit. Áz Egészségügyi Világszervezet Idei felhívásában ezzel az ajánlással fordul valamenvnyi kormányhoz, a megvalósítást elősegítő nemzetközi szervezetekhez, s meghirdetett jelszavával a kisebb-nagyobb közösségekhez csakúgy, mint az egyénekhez. Magyarországon az alapellátás intézményei és személyi feltételeit már biztosítottuk, így nálunk az új jelmondat az egészségügyi intézményrendszer továbbfejlesztésére, korszerűsítésére serkenthet — mondta dr. Hutás Imre. Hozzátette: a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erők helyes felhasználása és széles társadalmi összefogás teremtheii" meg a feltételeket ahhoz hogy a magyar lakosság egészséges, legalábbis a mainál mindenképpen egészségesebb legyen a 2000. évben. Az egészségnevelők soksok teendőnek néznek elébe. Magyarországon is, a betegségmegelőzésre helyezzük a hangsúlyt, egyebek között az egészséges életmódra neveléssel. a civilizációval járó fizikai és szellemi egészségkárosító tényezők kiküszöbölésével. I