Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

4 Csué5rt«k, 1081. április 30/ Meggondoltan, nyogoitao... Népünk, nemzeti vagyonunk védelme 1982 szeptembertől Az utóbbi időben több­«zör hallunk katasztrófákról, s úgy tűnik, mintha gya­koribbak és súlyosabbak is volnának a korábbinál. Tény, hogy a műszaki-technikai fejlődéssel párhuzamosan, bi­zonyos katasztrófák bekö­vetkezésének valószínűsége, sót kockázata is megnöve­kedett. A katasztrófákra jellem­ző, hogy közvetlen és köz­vetett hatásaik, korai és ké­sői következményei egy­aránt az embereket sújtják, tömeges sérülésekkel és tö­meges elhalálozásokkal jár­nak. Ezeket a — tömegpusz­tító fegyverek alkalmazása esetén is jellemző — krité­riumokat például egy föld­rengés, vagy egy nagyobb méretű klórgázömlés adja, hatásukban és következmé­nyeikben felének egy atom­csapással. vagy vegyi táma­dással. E súlyos, katasztro­fális következménynek meg­előzése és elhárítása a szo­cializmust építő országok­ban az egész társadalom fel­adata. Hazánkban ls törvények, egyéb Jogszabályok írják elő. hogy katasztrófahelyzet­ben az egyes szerveknek, szervezeteknek és az állam­polgároknak milyen felada­tai. jogai, kőtelességei van­nak. Jogszabályaink rendelke­zései szerint katasztrófa­helyzetben, a felsőbb szer­vek döntése alapján, a men­tést irányítók utasítására az állampolgár köteles a ve­szélyeztetett területet el­hagyni, onnan kimenekülni, szükség szerint kitelepülni, elhagyni otthonát, eltűrni, hogy a kitelepítetteket ott­honába elhelyezzék, betele­pítsék, és köteles térítés nél­kül részt venni, közremű­ködni a mentésben, a köz­munkában. Az utóbb! évtized hazai árvízkatasztrófáinál — a Szamos-háton, a Tisza­völgyben és a Körösök men­tén, vagy megyénkben, a Maros mentén, Makó tér­ségében — meggyőződhet­tünk arról, hogy mennyire az egész társadalom ügye a mentés. 1970 Júniusában akadt példa arra ls, mi­ként lehet megszervezni rö­vid Idő alatt, váratlan ese­mény esetén több tízezer ember kitelepítését a ve­szélyeztetett területről, ki­vonni az állatállományt, ki­szállítani az anyagi java­kat. Az árvízveszély, tudatos és tervszerű védőműépítés. Somogyi Károlyné felvitele Arvizi védekezés 1970-ben Szegeden magas szintű technikai fel­készültségük ellenére na­gyobb. Az ország területé­nek több mint egyötöde ár­vízveszélyes, amit 4 ezer ki­lométernél hosszabb fővéd­vonal fog közre és közel másfél ezer kilométer a má­sodrendű védvonalak hosz­sza. Az árhullámok, a tető­zések előrelejzése, a kor­szerű védekezés ellenére mindig adódnak váratlan meglepetések, veszélyes helyzetek. Bármilyen veszélyhelyzet­ben döntő fontosságú az egyének magatartása és cse­lekedete. Olyan katasztrófa­helyzetekben, amikor vá­ratlanul bekövetkező föld­rengést, robbanást, tüzet, gázszagot érzünk, sem sza­bad megrémülni, öntevéke­nyen és megfontoltan. so­hasem ösztönösen kell cse­lekedni. Amikor a veszely előre jelezhető, a hatósá­gok közlik a riasztási jel­zéseket, esetleg Informáci­ót ls adnak rádión, televí­zlón, hangosbemondón ke­resztül. Van Idő a felkészü­lésre, de akkor is kérdés, mit vigyen magával az ál­lampolgár, és mit tegyen hátrahagyott otthonával, jó­szágaival. Személyi okmó­nyatt (személyt igazolványt, iskolai végzettséget, szüle­tést, házasságot igazoló ok­mányokat, gépkocsi forgal­mi engedélyt, gépkocsiveze­tői jogosítványt, utazási iga­zolványt stb.) értékpapírjait (pénzt, takarékbetétkönyvet stb.) értéktárgyakat, gyógy­szereket (különösen, amit rendszeresen használ: fájda­lomcsillapítókat stb.) köt­szereket, gyermekeknek táp­szert, evőeszközöket, kon­zerveket, vizet vagy üdítő italt, fehérneműt, meleg ru­hát és takarót, zseblámpát stb. feltétlenül készítsen be a csomagba, de ez ne le­gyen több személyenként 13 —20 kilónál. Értékesebb használati tárgyait tegye biztonságosabb helyre, víz­és gáz főcsapokat zárja el, áramtalanítsa lakását, ál­latainak készítsen be takar­mányt, vizet és ne kösse meg, ne zárja be azokat, a veszélyes anyagokat (nö­vényvédő szer, féreglrtó, háztartási vegyszer stb.) te­gye jól zárható edénybe, vé­dett helyre. Az árvízi katasztrófák ki­vételével, szerencsére kevés, eddig csak kisebb jelentő­ségű esemény fordult elő hazánkban, de figyelmeztet­nek bennünket a dunaha­raszti és békési földrengé­sek, a balatonfűzfői robba­nás, az algyői és zsanai gáz­kitörések, a vámosgyörki vasúti, az aszódi közúti vegyszeres tartálykocsi-bal­esetek, a taksonyi foszgén­palackok ürítése a hetvenes árvíz során a Tiszába, vagy a nagy esőzések után a Ba­latonba és más felszíni és talajvizekbe került növény­védő szerek, mérgező anya­gok. A gondos előrelátás, a váratlan véletlenszerű ve­szélyhelyzetekre való tuda­tos felkészülés nyugalmat és biztonságot jelent mind­nyájunknak, ami nemcsak technikai, pszichológiai, ha­nem politikai kérdés is. Uj magyar műszer: A közművek, az állam tu­lajdonában és kezelésében lévő, fóként a városok la­kosságának és létesítményei­nek víz-, világítás-, gáz-, termálvíz-, telefon-, csator­názás szükségletét ellátó, termelő jellegű műszaki lé­tesítmények egységes nyil­vántartását szolgáló ÉVM utasítás 1979. július 1-én lépett életbe. Az utasítás szerint 1989. december 31-ig kell elkészíteni a főváros és a többi város egységes közműnyilvántartását. Ez a hatalmas munka egyben azt jelenti, hogy csak 10 év áll az illetékeseknek rendelke­zésre, a mintegy 70 ezer kilométer hosszúságú köz­műrendszer felmérésére. Ezeknek a földalatti csövek­nek, kábeleknek nyomvona­la ugyanakkor jelentós mér­tékben ismeretlen, a tér­szín alatti mélységgel is a műszaki adatokkal együtt. E nagy fontosságú felada­tot annál Is Inkább szük­séges megoldani, mert az utóbbi évtizedekben a pon­tos ismeretek hiánya jelen­tős károkat, nemegyszer ha­lálos baleseteket is 'okozott. Mindezen feladatok pontos és hiteles megoldására egy új magyar találmány, a su­persignal szolgál. Az új műszert a három feltaláló — két mérnök és egy fizi­kus — úgy fejlesztették ki, hogy az ma nemzetközi színvonalat képvisel, és több vonatkozásban is igen kedvező tulajdonságú. Pon­tossága: 10 centiméteren be­lül képes meghatározni a szokványos mélységben lé­vő vezeték helyét. A ko­rábbi hasonló rendeltetésű műszerekkel szemben az is nagy előnye, hogy jelzéseit nem torzítja a külső zaj, mert hangjelzés helyett a feltalálók automatikus digi­tális kijelzést alkalmaztak. Ezzel a szubjektív zavaró tényezőket is kizárták. A műszer kezelése igen egy­szerű. Mindössze három gombot kell kezelni. A for­matervezett műszer méretei kicsinyek, és súlya is ked­vező. Adóberendezésével kettő, a nyomkereső vevő pedig mindössze egy kilo­gramm súlyú. Ezzel a mű­szerrel a feltáró munka 30 —50 százalékkal gyorsabb. Integrált áramkörénél és különleges korszerű kapcso­lásainál fogva, a supersig­nal 40—60 százalékkal ke­vesebb energiát fogyaszt, mint elődei. Az akkumu­látorok helyett, amelyeknek töltése elkerülhetetlenül za­varja a munka folyamatos­ságát, száraz elemeket hasz­nálnak. Az itt felsorolt előnyöket bizonyára sikeresen használ­ják majd az egységes köz­műrendszer felmérésében. Ez a műszer nem kíván burkolatbontást, a burkola­ton keresztül ls megbízható jeleket ad, és jóval olcsóbb, mintha röntgen-eljárással dolgoznának. Az új műszer bizonyára Szegeden ls hasznos alkal­mazásra talál a százéves — néhol ennél is idősebb — csatornarendszer, de a ké­sőbb létesített egyéb köz­művek feltérképezéséi en, szolgálva az egységes köz­műnyilvántartást. Az új műszernek szakem­berek előtti bemutatkozásá­ra április végén kerül sor Budapesten, a Magyar Ur­banisztikai Társaság helyi­ségében. Bátyai Jeuő Minden szombat szabad az iskolákban Hazánkban fokozatosan át­térünk a 42 órás munkahét­re. Jó néhány iparágban, a népgazdaság számos terüle­tén — korábbi kísérletekből, részintézkedésekből adódóan — akadt már „előzetese" en­nek az intézkedéssorozatnak. Az oktatás területén viszont — amelyre szintén vonatko­zik ez a döntés, s amelynek helyzetéről már az előző parlamenti ülésszakon szólt a művelődési miniszter — előjeleiben és teendőit te­kintve is különleges megol­dásokat kíván a rövidített munkahét. Előzménynek tekinthető szakasz: a tizenegy napos ta­nítási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gon­doktól mentes. Ez mindmáig az általános iskolák „lec­kéje". Társadalmi vitára bocsátják A Köznevelés, a Művelő­dési Minisztérium oktatáspo­litikai hetilapja teljes társa­dalmi szinten szándékozik teret adni az 1982 szeptem­berében tervezett ötnapos ta­nítási hét bevezetésével kap­csolatos javaslatoknak. Igen nagy szükség van a vélemé­nyek egyeztetésére, a tapasz­talatok és az ötletek kicse­rélésére! Olyan kérdésekre kell ugyanis megnyugtató és nemcsak egy tanévre szóló, hanem — esetleg — évtize­dekig érvényes feleletet kap­ni (lehetőleg konzultatív módszerek nyomán) mint: hogyan és miként célszerű majd beosztani a tanévet, általános iskolákban, illetve középiskolákban? Miként gazdálkodjék jól Iskola és család a diákszombatokkal — ugyanakkor hogyan ma­radjon mégis értékénél és mértékénél a tananyag? Az üj beosztású iskolai rend megteremtésével mennyire gyarapítható az otthoni diák­elfoglaltság? Az utóbbi év­tizedek szinte legnagyobb vállalkozása lesz az ötnapos tanítási hét megvalósítása. Kellő megalapozásának ilyen — társadalmi méretű — konzultációja tehát nemcsak hasznos, hanem elengedhe­tetlen is. Milyen hosszú legyen a tanév? A szocialista demokrácia szélesedésének egyik jele az oktatási szervek vélemény­kérő módszere. Nem a ter­vezett és immár bejelentett Intézkedés megkérdőjelezését várják, hanem okos és hasz­nosítható tanácsokat, javas­latokat. Elképzelhető ugyan­is többféle módszer arra, hogy a nemrégiben korsze­rűsített tananyag ne rövi­düljön tovább és hogy a ki­dolgozott, megújított tanter­vek, tanmenetek se károsod­janak. A változatok közül társadalmi méretű konzultá­cióra tarthat igényt például olyan kérdés megítélése: meghosszabbítsák-e június végéig a szorgalmi időt? A hazai tanévbeosztásban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy június vé­génél előbb nem zárták be az Iskolakapukat. Elképzel­hető a korábbi tanévkezdés ls, hasonlóan jó néhány nyu­gat-európai ország oktatási menetrendjéhez .., Vagy: csússzanak-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tárgyak, netán legyen a mai­nál is több a hetedik és nyolcadik tanítási óra, de ne nyúljon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósítá­sának máris vannak pártfo­gói és ellenzői. Szülőktől is érdemes véleményeket ösz­szegyűjtenl, hiszen a köz­ponti intézkedésnek koránt­sem öncélú szabadidő-növer lés lesz a célja. Még csak az sem kizárólagos Indíték, hogy a százezernél több, érintett pedagógus is méltán tarthat igényt rövidített munkaidő­re... Már az előkészítés időszakában is, a társadalmi érdek a döntö. A vélemények kialakításá­nak egyik „leginkább racio­nális formája az lehet, ha a kisebb közösségek ötletei, gondolatai — kozmetikázás nélkül, átgondoltan, az egy­mástól elütő Javaslatoknak helyt adva — eljutnak a helyi tanácsokhoz, Illetve vál­lalkozik tolmácsolásukra adott esetben a szakszerve­zet". Lényeges, hogy a javasla­tok kellő Időben jussanak el az intézkedésre hivatott, ve­zető testületekhez — a mi­nisztériumba, a szakszerve­zeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelődés­ügyi osztályaihoz. Várnak a szülők javaslatára Nehéz, fontos szerepet vál­lalnak a tizenegy napos ta­nítási ciklusban részt vevő középiskolák tantestületei. Az is fontos, hogy a szülői munkaközösségek tevékeny­ségét jól ismerő, sőt bizo­nyos értelemben szervező népfront-szakemberek is hal­lassák szavukat, éppen a szü­lői javaslatok, illetve gondo­latok tolmácsolásában. Több mint másfél millió általános és középiskolás di­ák tervezett szabad szom­batjáról, ennek pedagógiai vonatkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a következő hónapokban. Csak helyeselhető, hogy az okta­tási tárca nem hirdetett meg eleve elrendelt szabályokat, hanem megbízik — és bizo­nyos fokig rá is hagyatkozik a közös bölcsességből ková­csolódó javaslatokra, a.szak­szervezet álláspontját is be­leértve. A bizalom természetesen felelősségvállalást is feltéte­lez. Hiszen a közösen kiala­kított módszerek vizsgáznak majd a gyakorlatban, a min­den heti iskolai szabad szombat társadalmi, családi hatásában ls. Y. M. A humusz, a tőzeg, a mo­csár iszapja, sőt a barna­szén is tartalmaz olyan hu­ni insavakat, amelyek állat­gyógyászati cikkek alapanya­gát adják. A lipcsei Kari­Marx Egyetem állatgyógyá­szati tagozatának tudóskol­lektívája — közösen a Wein­böhla Állatgyógyászati Gyár kutatógárdájával — a barnaszénben levő hu­minsavból űj gyógyszert ál­lított elő. a Kalumint. amely az állatok napi takarmányá­hoz. ivóvizéhez keverve ki­váló gyógyhatású a gyomor vagy a bélrendszer megbe­tegedésének esetén. A fiatal egyedéknél ez a betegség gyakran növekedésbeli el­maradáshoz vezet. Eddig importgyógyszert használtak erre a célra az állatorvosok. Ez azonban drága megoldás volt és idővel hatástalan is. A Kalumint már üzemi méretekben is kipróbálták, miután a klinikai tapaszta­latok kedvezőek voltak. A gyógyszer gyulladásgátló ha­tása kitűnő volt, s az álla­tok jól viselték a beadását is. Az eddigi kísérleti ered­mények azt bizonyítják, hogy a Kalumin alkalmazá­sával a megbetegedések gya­korisága mintegy 40 száza­lékkal csökken, a betegség időtartama pedig lerövidül és a gyógyszer hosszabb ide­ig tartó adagolása esetén i9 tartós a hatása, mivel az NDK-szabadalom szerzőinek sikerült az alapanyagot úgy kinyerniük a barnaszénből, hogy eredeti, természetes tu­lajdonságai nem mennek ve­szendőbe. A gyógyszer al­kalmazásának az élelmisze­rekre semmiféle káros hatá­sa nincs. (BUDAPRESS— ADN) A tápéi Tiszatáj Term el őszö vetkezet fe'vételre keres esztergályos. autószerelő, mezfleazrtasági gépszerelő, géplakatos és hálózati villanyszerelő szakmunkásokat. Jelentkezni leheti Tápén, a tsz gépműhelyénél. jsr Motorosok, figyelem! műbőr sportzekék fényvisszaverős kesztyűk nagy választékával várjuk ruházati osztályainkon SZEGED NAGYÁRUHÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents