Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

Péntek. 1981. április 3. 5 Demográfiai atombomba? Földünk néhány országá­ban már-már nemzeti ka­tasztrófával fenyeget a túl­népesedés. Az emberek szá­ma egyes becslések szerint akár 20 év alatt is megkét­szereződhet. A problémát súlyosbítja, hogy ezekre az országokra alacsony átlagos életkor, magas csecsemőha­lálozás és — a gazdasági bá­zis hiánya miatt — alacsony fejlődési ütem lesz jellemző a továbbiakban is. Ember, közel egymillió éve él a Földön. És több száz­ezer éven át a szaporodási arány és a halálozás csak­nem teljesen azonos volt A kőkorszak elején körülbelül 5 millió ember élt a glóbu­szon. Több százezer évre volt szükség, hogy az emberiség létszáma elérje az 1 milliár­dot, viszont a következő milliárdos nagyságrendű sza­porodáshoz már csak 75, a következőhöz pedig csak 35 év kellett. Ügy látszik, hogy 1985-re 5 milliárdnyi ember él majd a Földön. Ezt az ön­magát katalizáló folyamatot nevezik sokan demográfiai atombombának, s ez jelenti az emberiség egyik legfőbb problémáját napjainkban. T. Frejka és munkatársai 1974-ben számítógéppel el­lenőrzött becsléseket hoztak nyilvánosságra A prognózis 75 évre vonatkozik. Ezek szerint, ha minden házaspár csak önmagát reprodukálná, azaz, egy-egy házasságból csak két gyermek születne, Bkkor az emberiség száma háromnegyed éVszázad alatt nem haladná meg a 6 mil­liárdot. A másik verzió sze­rint — és ez az életkor vár­ható kitolódását is figyelem­be veszi — 75 év múlva 20 milliárdan lennénk. Reálisan várható viszont, hogy a fej­lődő országok lakosságának clettartáma 20—30 százalék­kal növekszik. És ezzel a le­hetőséggel ls számolni kell. Napjaink demográfiai bom­bái Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában robban­nak. A gazdaságilag fejlett országokban a születési arány megközelíti az optimális 17— 18 ezreléket. A Földünkre * jellemző átlagos születési át­lag mégis 34 ezrelék. S ez a fejlődő országok magasabb születési arányszáma miatt van így. A Föld egyes országainak — és ez széles körben is­meretes — óriási gazdasági és társadalmi problémái van­nak. Nehéz elképzelni, hogy gondjaik mivé válhatnak 20 —30 év múlva, a lakosságuk valóban megduplázódhat. Gondolkodjunk el a követ­kezőn. 1950-ben másodper­cenként eggyel, 1970-ben ket­tővel, azaz percenként 132­vel, naponként 190 ezerrel, hetenként 1 millió 300 ezer­rel növekedett a Földön az emberek száma. Ha ez az ütem fennmarad, 250 év múl­va a glóbusz minden pont­ján olyan lesz a népsűrűség, mint ma az emiatt óriási problémákkal küzdő brit fő­városban, Londonban. Egy más megközelítés: egy em­berre nem' jut egy négyzet­méternyi terület sem. Világos, hogy a gondokat csak családtervezéssel és tervszerű, hozzátesszük, vi­lágméretű születésszabályo­zási programmal lehet (le­hetne) megoldani. A legkü­lönbözőbb fórumokon, tudo­mányos kiadványokban elem­zik az ebbe a fogalomkörbe tartozó kérdések összefüggé­seit és ellentmondásait. Elő­térbe kerülnek szociálpoliti­kai, egészségnevelési, peda­gógiai, szülészeti és nőgyó­gyászati, szocio-farmakológiai szempontok. Nem közömbös az sem, hogy a klinikák mit tehetnek ennek az ügynek érdekében. Ez utóbbi dolog tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kérdés megoldásában milyen szerep vár az orvosi kutatásra és gyakorlatra. Tisztázzunk egy fogalmat. Mi is a családtervezés? Tár­sadalmi és biológiai értelem­ben vett gyűjtőfogalom, amely a tudatos és tervszerű utódlással kapcsolatos embe­ri magatartásformákat fog­lalja magában. Dr, Seregély György széles körben elfoga­dott definiciója szerint csa­ládtervezésen az egyének tu­datos cselekedeteinek összes­ségét értjük, amellyel utó­daik számát és az utódlás­sal kapcsolatos egészségügyi és társadalmi tényezőket a gyermek, a szülő és a tár­sadalom szempontjából egy­aránt optimálisan — felelős­bomba hatástalanítására. A.z ENSZ 1974-ben deklarációt adott ki. Ez kimondja: „Az utódok számának, születésük időpontjának szabad és fele­lősségteljes meghatározása, ugyanúgy alapvető emberi jog. mint a családtervezés­sel-születésszabályozóssal kapcsolatos információk bir­toklása és a szakellátás." Csak megjegyezzük, a Nemzetközi Családtervezési Szövetség évtizedek óta ered­ményesen működik. Miután a Föld nagy ré­szére a túlnépesedés jellem­ző, napjaink legfontosabb problémája a születéskorlá­tozás. Ennek két eszköze van; fogamzásgátlás, terhes­ségmegszakítás. Nemcsak az orvosok számára nyilvánva­ló az a tény, hogy a szüle­téskorlátozás eszközei közül a fogamzásgátlás tekinthető a legoptimálisabbnak, egész­ségvédelmi szempontokból is. Sajnos, a gazdaságilag fej­lett országokban is jelentős szerep jut ma még a teher­hességmegszakításnak. Dr. Sas Mihály és dr. Farkas Márton egyik tanul­mánya részletesen sorra ve­szi, hogy' milyen lehétőségek vannak a születéskorlátozás­ra, illetve az egészséges rep­rodukció segitésére. Anélkül, hogy az összes, táblázatba is foglalt módszert és sza­bályt felsorolnánk, meg kell állapítanunk, hogy mind a negatív, mind a pozitív csa­ládtervezés számára számos eszközt dolgozott ki az or­vosi tudomány. S ezek után szögezzük le, hogy — bár a demográfiai bomba ránk nem jelent igazán veszélyt — a családtervezés és a szü­letésszabályozás problémái­val nekünk is szembe kell néznünk. Az utóbbi két év­tized szociálpolitikai és egészségügyi rendelkezései az optimális közelébe vezették a Elhunyt Török Gábor 74 éves korában elhunyt Török Gábor, a forradalmi munkásmozgalom régi. sze­gedi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend , a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékérem. a Munka Érdem­rend arany fokozata, a Mun­kásőr Emlékérem és több más kitüntetés tulajdono­sa. Géplakatos szakmát ta­nult, s már fiatal korában tevékenykedett a Vasas Szakszervezetben. A fel­szabadulást követően részt vett a népfrontbizottság lét­rehozásában és egyik ala­pító tagja volt az ország első üzemi tanácsának, me­lyet 1944. október 20-án szervezett elvtársaival a kenderfonógyárban. N A KSZV szegedi kender­fonógyárában dolgozott mint rendészeti vezető, innen ment nyugdíjba, 1968-ban. Nyugdíjas korában is akti­van tevékenykedett a Tar­ján II. körzeti pártalapszer­vezetben. Temetése április hetedikén, délután 1 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalo­zójából. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Amatőrök megyei kiállítása Szegeden séggel és tervszerűen — ki- , . alakítja. Érzékelhető, hogy a magyar népességszaporodást. Hogy ez nálunk mennyire el­sőrendű, állandóan napiren­den levő ügy, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozatából (mely a párt munkájáról és felada­tairól szól) egy kiragadott mondat: „A népesedés fontos társadalmi és nemzeti ügy, melyre továbbra is nagy fi­gyelmet kell fordítani. A népesség egyenletesebb gya­rapodása érdekében javítani kell a gyermeknevelés felté­teleit, fokozni kell a több­gyermekes családok támoga­tását." Szigethy András Csapatzászló átadás Csapatzászlót adományo­zott a néphadsereg egyik dunántúli magasabb egységnek a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat munkáskollektívája. Ebből az alkalomból csütör­tökön ünnepséget rendeztek Zalaegerszegen. a Petőfi laktanyában. Balogh Kálmán ezredes, a magasabb egység parancsnoka vette át a vö­rös selyemlobogót Farkas Imrétől, a vállalat igazga­tójától. Az ünnepségen Kár­páti Ferenc altábornagy honvédelmi miniszterhelyet­tes mondott beszédet. Érdeklődők és művek a tárlatnyitáson Tizenegy képzőművészeti szakkör és alkotócsoport, va­lamint. 170 egyéni alkotó kö­zel 500 munkát küldött a háromévenként megrende­Molnár Zoltánné, a rende­ző szerv, a megyei tovább­képzési és módszertani inté­zet igazgatóhelyettese em­léktárgyakat. okleveleket és zésre kerülő megyei képző- könyvjutalmakat adott át a és iparművészeti kiállításra, kiemelkedő munkát végző A zsűri döntése nyomán 122 szakköröknek és egyéni al­festmény, grafika és kis- kotoknak. plasztika került a Bartók Elismerő oklevéllel jutal­Béla Művelődési Központ mázták a szegedi Tábor ut­termeibe. ahol tegnap, csü- caij a hódmezővásárhelyi, a törtökön délután rendezték makói és a szegedi Vasutas meg az ünnepélyes tárlat- Képzőművészeti Kört. köny­nyitást. vekkel és tábori meghívá­Tóth Zsuzsanna, a megyei sokkal 15 egyéni alkotót, pártbizottság munkatársa A Diósgyőrben az idén nyá­megnyitójában szólt az ama- ron megrendezésre kerülő tőr művészet hazai fellendü- országos amatőr képzőművé­lésérfil. az alkotó ember ön- szeti kiállításra 30 alkotó 42 kifejezési örömeiről, közön- munkáját javasolta a bíráló ségformáló hatásáról. Ezután bizottság. születésszabályozás nem azo­nos a családtervezéssel — annak csupán része és esz­köze. A családtervezés ugyan­is főként társadalmi, a szüle­tésszabályozás viszont első­sorban biológiai fogalom. Amennyiben a születéssza­bályozás a reprodukciót szolgálja, úgy pozitív. De, ha a születéskorlátozás kerül előtérbe, hatása negatívvá válik. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete — a világ e terü­leten dolgozó orvosainak be­vonásával — hatalmas erőfe­szítéseket tesz a demográfiai Szigetelők Újfajta műszaki burkoló­és szigetelőanyagokat és a mind szélesebb körben al­kalmazott sátorponyvákat vonultatja fel a Győri Gra­boplast Pamutszövő és Mű­bőrgyár az április 7-én nyí­ló Hungaroplaston. a hazai műanyagipar nagyszabású kiállításán. Bemutatják egye­bek- között a hídpályák szi­getelésére alkalmas bitumen tartalmú pvc terméket. a Náfgrát, amelyet a győri gyár a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet­tel közösen dolgozott ki. Pályázat, kislermelöknek Több vállalat, hivatal, in­tézmény fogott össze, hogy segítse a kistermelőket. Pá­lyázatot hirdetnek az ottho­ni állattartás eredményeinek Bemutatására. Aki szarvas­marhát, sertést, juhot, barom­fit, nyulat vagy galambot tart s az írásra futja az ideje pá­lyázhat a díjakra. A szak­emberekből álló zsűri elbí­rálja és utána honorálja a jeligés írásokat. Arra számít a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség — és a többi tíz rendező, társszerv —, hogy több hasz­Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Ki az erősebb? — Vót erre szükség? — kérdi Imre. mert meghatotta az életösztön, ahogy a iuhász véde­kezett. — Tudjátok mög: nálam erősebb embört ne hordjon a vidék! * Ezt is Veszelkától hallottam. Imre beszélte el. kiszabadulása után. De megerősítette Gaidacsi Pál. 75 éves. aki az apiától hallotta A vonalrablás 1853-ban megindult a vonat az Alföldön is. Miért, miért nem. a mozdonyt bikának hívta a nép. Egyszer egv fogyatékos eszű legény őrizte a marhákat. A földiüket kettévágta a vasút vona­la. A marhák felmentek a sínekre, az őr pedig figyelmezteti a legényt, hajtsa le a marhákat, mert jön a vonat — Dehogy hajtom — felel a legény —. ez csak egv bika. Az őrnek kellett lehajtani, nehogy bai legven. Hogv a pénzszállítás is áttevődött a vonatra, a betyárokat az piszkálta, hogvan lehetne kira­bolni a vonatot. Ez könnyen ment mert még telefon sem kötötte össze az állomásokat. Egyik állomástól a másikig előfutár 1árt. hogy mikor jön a vonat. Kistelek és Félegyháza között volt a legnagyobb a távolság. A megállók ritka kis őr­házaknál voltak Egv ilven őrházhoz ment be Rúz^a. Azt mondja az őrnek: — Adiék neköm egv bilétát. — Möddig szóljon a biléta? — Mi a szösz, hát beszélni is tud a biléta? — Dehogy! Dehogv! Meddig utaz kigvelme? — Hát adiék egv korona árút! — Az még a városon túl ls evlszi. — Csak adiék ha mögkedvelöm a raitalövést. lejárom a bilétát. ha nem. amit nem járok le. visszahozom, oszt ami DÍZ iár. visszaadódik. — Soha! Itt ilyen alkudás nincs! — feleli az őr. — Nem tom. van-é olyan jó rajta, mint a ló hátán? — Én mán ütem raita lobban döcköl. mint a ló. Me amék lóhoz odatapad a lovas, az csak rin­gás Mé2 volt egv óra hossza a vonatiövésig fgv beszélgettek. Kimentek a oálvára is. — Ilogy vannak ezök leszögezve? — kérdi Sándor. — ígv-e! — mutatia az őr. — Hát mivel húzik ki ezt a vasszöget? — Van annak húzója — feleli az őr — Nem­soká föl lösz az egész szödve. mer ez másod­röndű Resica-sín. Osztán a keleti exnressz vo­nat mög akar indúni Eurónán körüsztül aki csak az országok fővárosainál áll mög. Ki lösz e' mind cserélve Resica elsőre, diósgyőri, ózdi sí­nökre. — Még én is égvünnék munkásnak! — így Sándor. — Biz az jó lönne. mer olyan nehéz pálya­munkást kaoni. — Nem olvan messze vagyok én. mai' tuda­kozódok abba az üdőbe — mondia Sándor. Jön már a vonat, felszáll Rúzsa. Dülöngél ide­oda, végre leül. Azt mondia a szomszédja: — Kicsit döcög, ugve szomszéd? — Az a baj. nincs kantárszára — feleli Sán­dor. — De azért végigmék benne, vaav nem sza­bad? — Végig szabad menni, csak leülni nem sza­bad. ha nem oda szól a 1egv. — De neköm bilétám van — mondja Sándor. — Egv kutya az, egyik kutya másik eb! Vésiamegv. A sok medália a nvakba arany­láncok derékba téve raita az aranvórák. Nagv. kövér aranvgvűrűk. Férfiak mellén ls vastag aranv'áncok. Hizlalta a szemét a betvár. A leg­köze'ebbi megállónál leszállt, a cimborák már várták Nagv megbeszélést tartottak. — Nem szeretök az állammal kikezdeni, mer az hatalmas ám nem úgv. mint a vármögye — mondia Sándor De mind biztatta. — Űgv lőhetne ha egv mösállónál főmnnnénk. kifosztanánk űket de hogy gyüvünk le! Etörik a lábunk, ha leugrunk. (Folytatjuk.) nos ötlet kerül elő. S olyan jövedelmező tartási módokra, etetésre is bukkannak, ame­lyektől mindnyájan gazda­godunk. A hasznos, takarékos állat­tartást bemutató dolgozatért 1000—3000 forintot is fizet­nek (más jutalmakat is osz­tanak), és a még nem eléggé ismert tartási módokat pro­pagálják. Erre azért is van szükség, mert a VI. ötéves tervben továbbra is számí­tanak a kistermelökre. Ala­pozva a múltbeli tervidő­szakra, akkor is a mezőgaz­daság termelési értékének csaknem felét adták a háztá­ji és kisegítő gazdaságok. A jeligés pályázatok 3—10 ol­dal terjedelműek lehetnek. A dolgozatokkal még egy jeli­gés, zárt borítékot kell be­küldeni, amelyben a pályázó neve és lakcíme szerepeL Akik 1981 május utolsó napjáig eljuttatják az észre­vételeiket a Csongrád megyei Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőséghez (Szeged, Széchenyi tér 9. III. 332. Pf. 173), egy hónap múL va, június 30-án az ered­ményről is tudomást szerez­hetnek. Elveszett a „Csongrád megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet, Szeged 1." számú körbélyegzője. Használata 1981. április 2-től érvénytelen.

Next

/
Thumbnails
Contents