Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

2 Szerda, 1981. április 22. Lakók és lakások 7. Fölsejlik a jövő — Csak a Jövőre szabad gondolni — kezdi a beszél­getést Ocskó Imre. a MÉ­SZÖV elnöke. — Ezt már megtették? — Értékeltük az elmúlt évek tapasztalatait s lép­tünk. — Mire jutottak? — Hogy valódi szövetke­zetté kell tennünk a lakás­szövetkezeteket — Éspedig..: — Legelőször tisztázni kell, mitől tagja valaki a közösségnek, önkéntesen lépjen be és kl. Mert most kezébe kapja a kulcsot, s eszi, nem eszi, nem kap mást. Legtöbben utána há­tat fordítanak a szövetke­zetnek. Szeretnénk ezen változtatni. — Van rá esélyük? — Elméletben semmi aka­dálya. Kapna mondjuk, ezer lakásra való helyet a szövet, kezet aztán elkezdené szer­vezni a tagokat meghirdet­né a szövetkezés feltételeit Beugrót, építési határidőt, kulcsátadást Csak szervezé­sen múlik minden. — Mennyivel lenne ez más, mint a mostani gya­korlat? — Az építkezés befejezése előtt is tudná a tag. mire adja a pénzét, s kezdettől látná, milyen lesz majd az otthona. — Bele is szólhatna? — A belső színek kiala­kításába minden további nélkUL Ízlésének idejében eleget tudna tenni. Nem idegesítené mondjuk a pi­rsa ma tapéta, rendesen meg­gyalultatná az ajtókat, ab­lakokat. Magfiénak érezné a lakást, jóval az átadás előtt kis maketteken akár be ls rendezhetné. — Nem túl ideális elkép­zelés ez? — Magam mindig opti­mista vagyok, hiszem, hogy a gyakorlat sem akadályoz meg ebbéli hitemben. Vala­mit adnunk kell az embe­reknek a pénzükért. Sajnos, ilyen lakótelepi szövetkezés­re nálunk még nincsen pre­cedens. Kemény viták se voltak érte. Vásárhelyen épültek házak, hasonló for­mában, csak kevesebb,, mint Rókuson, vagy az Északi­ban. Rendeletek útvesztőiben Dr. Dobay Dezső: — A jogszabály lehetővé teszi, hogy a tanács és a MÉSZÖV megállapodjon az évente átadható lakások számában. Szegeden az egyezség szerint 8 MESZÖV­beruházásban épült otthonok 10 százalékát oszthatja az Északi Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet A többi­vel a tanács rendelkezik. Akárcsak a tanácsi értéke­sítésű szövetkezeti lakások­kal — amelyet az állam építtet. Korábban voltak bo­nyodalmak. azért is jobb, ha a tanács jelöli ki a vevőket, mint a szövetkezet Lengyel László annyival egészíti ki: nem lett keve­seebb igénylő a névjegyzé­ken. — Építés közben nem le­het kiutalni a lakást? — Csak a készre köthető szerződés. Különben legény legyen a gáton, aki el tud igazodni a lakáskiutalások ma.i rend­jén, hogy kl, mikor kapja meg a lakását. Például a tanácsi értékesftésű szövet­kezeti lakások, ameddig ké­szülnek, állami tulajdonban vannak, amikor átadják, ak­kor lesz belőlük személyi meg szövetkezeti. Atirás után a szoba a lakóé, a csö­vek, a csatornák, a lépcsők, a ház körüli szegély a szö­vetkezeté, a Járda a közterü­lettel pedig az államé ma­rad. Mindhárom rendjére más ügyel. Ebből aztán ren­geteg kalamajka származik. Edzett Jogászoknak is isten­kísértés az ilyesmi. Hogyan képzelik? Ott folytatjuk a beszélge­tést a MÉSZÖV elnökével, ahol abbamaradt: mi lenne, ha a szövetkezeti lakásoknál „kikapcsolnák" a most ér­vényben levő kiutalási rend­szert. — Hogyan képzelik? — Az építkezés megkezdé­se után a tanács ránk bízná a folytatást. Mi aztán úgy egyezkednénk az építőválla­lattal, jelen esetben a DÉ­LEP-pel, ahogy tuanánk. Odáig is elmenetnénk, hogy a tag döntse el idejében, fa­lazzák be neki a fölösleges ajtót... Éreztetni tudnánk a tulajdonossal, hogy a lakása az övé lesz. Hirul se lenne ennyi garanciális hiba, s lé­nyegesen más közérzettel laknának az emberek. Elő­jönnének a klasszikus szö­vetkezet más előnyei is. — Például? — A lakók maguk alakíta­nák a környezetüket. A kö­zös helyiségeket olyanná tennék — még idejében —, ami a számukra a leghasz­nosabb. Gondolok klubra, könyvtárra, meseszobára, meg még rengeteg előre nem tudott leleményre. — Valami akadálya lehet, ha ezek csak vágyak? — Nem tekintik sehol se tárgyaló partnernek a lakás­szövetkezetet, s a lakótele­peknek nincs felelős gazdá­ja. A mi szövetkezeteink ké­pesek lennének erre — hi­szen országosan elismertek. Hogy ne kalandozzunk messzire, mást kérdezek: — Melyik szövetkezet az ideá­lis? — A városrészekben min­denképp az ezernél több ta­got számláló, a foghíjbeépí­téseknél és a Belvárosban a kisebbek. A nagy szövetke­zetek már képesek szembe­nézni a váratlan események­kel. Ott teljes mértékben megvalósítható a terv sze­rinti fölújitás. Annál is inkább, mert er­re a jövőben többet áldo­zunk. (... bízva a lakók és la­kások megújulásában, haza­felé bandukolva, a házunk előtt meglepetés fogad. A különben szótlan fiatalasz­szony sir a korlátra hajol­va: — Most mit csináljak, megint elöntött. Alig bír­tunk bemenni, ablakot nem nyithatok ebben a hideg­ben. És holnap nem is va­gyok szabad szombatos. A nagyobbik gyerek zo­kogva csoszog a hóna alá szorított játékállatkával, nyomkodja, nehogy megful­ladjon ,., Széles csikót hagy maga után a folyosón. Kis Idő múltán valaki egy zsákda­rabbal az alagsor felé irá­nyította a vécék vizét...) Majoros Tibor (Vége.) A rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatásáról F. 3. szegedi olvasónk rokkantsági nyugdíjas, portás beosztásban dol­gozik korlátozás nélkül. Ügy hallotta, hogy a rok­kantsági nyugdíjasokra van olyan rendelkezés, amely bizonyos esetekben korlá­tozza a teljes foglalkozta­tásukat. Kéri, ismertessük a rokkantsági nyugdíja­sokra vonatkoz.6 társada­lombiztosítási rendelkezést, amely a korlátozást előír­ja. A társadalombiztosítási rendelkezések szerint a rok­kantsági nyugdíjasok kor­' ItozáRii nélkül ugyanannyi !őn át foglalkoztathatók, inint az öregségi nyugdí­jasok. Azokban a munka­: örökben, amelyekben az öregségi nyugdíjas korláto­zás nélkül dolgozhat, pél­dául őri beosztásban stb., a rokkantsági nyugdíjas ls ha­sonló feltételekkel rendel­kezik. A nem fizikai mun­akörben foglalkoztatott egflégi és rokkantsági nyugdíjasoknak a nyugdíj folyósítása mellett elérhető keresete is azonos összeg­ben van meghatározva. Más kérdés az, hogy rokkantsági nyugdíjra csak az jogosalt, uU munkaképességét leg­alább 67 százalékban el­vesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy kerese­te lényegesen (legalább 20 százalékkal) kevesebb a megrokkanás előttinél. Ez tehát azt jelenti, hogy aki rendszeresen dolgozik, és megközelítőleg annyit keres, mint amit a megrokkanása nélkül kereshetne, az a Jo­gosultság egyik feltételével már nem rendelkezik, és így a rokkantsági nyugdíjra jo­gosultsága megszűnik. Er­re akkor kerül sor, ha a rendszeres munkavégzés egy­Szénszállítás — csővezetéken Novokuznyeckl szakembe­rek a Szovjetunióban első­ként egy 250 kilométer hosz­szú szénszállító csővezeték lefektetését tervezik. A kö­vetkező ötéves időszakban már az új csőrendszer kap­csolja össze a kuznyeckl szénmedencében levő Insz­kaja aknát a novoszibirszki hőerőművel. Később egész úsztató szállítórendszert hoz­nak létre, ezek segítségével látják el a kuznyeckl szén­nel Nyugat-Szibéria és az Ural villamos erőműveit. A csővezeték tervezett hoésza eléri a kétezer kilométert. Így sok tízezer vagon szaba­dítható fel, s gyakorlatilag nullára csökken a szállítás közbeni anyagveszteség. APN—KS Flcafaüok között Hadd mondjam el mind­járt itt az elején azt, hogy vannak olyan nevek és dá­tumok, melyek feljegyzésre, megörökítésre kívánkoznak a múltról szóló történetek lapjain. Nem legendákra, va­lós dolgokra gondolok. Az emlékező tollat egy 1981. április 10-én megtartott fel­olvasóülés élményei adják a kezembe. A KISZ Csong­rád megyei bizottságának vezetőképző táborában, a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében szervezett rendez­vény ösztönöz az írásra. Remekbe szabott előadáso­kat hallottam a megyei If­júsági mozgalmakról, me­lyek végre históriává ala­kultak. A rendezvény dí­szére válik Csongrád me­gyének, s ezen belül Sze­gednek. Két veteránt is meghívott a rendezőség:en­gem és Machánszky József elvtársat. Jólesően tapasz­taltuk, milyen tisztelettel és szeretettel vett körül ben­nünket a KISZ-tagság. A felolvasóülés végén az el­nök külön köszöntött ben­nünket, és két KISZ-tsta pi­ros szekfűcsokorral kedves­kedett nekünk. Ebéd után közvetlen beszélgetésbe ele­gyedtek velünk. A fiatal elvtársak meleg embersége emlékeket ajzott fel bennem és Machánszky elvtársban. A szocialista if­júmunkás mozgalom múlt­jából, a húszas években tud­tam meg a következőket a régi harcosoktól: az első magyar szocialista ifjúmun­kás, Heckmann István ci­pészsegéd 1868-ban tűnt fel tizenhét éves korában a magyar munkásmozgalom­ban, Budapesten. Kapcsolat­ban állott Táncsics Mihály­lyal. Sok viszontagság után 1887-ben vetődött Pécsről Szegedre, és itt élt ötven éven át haláláig. Sok pro­pagandistát, agitátort és szervezőt nevelt az alföldi szocialista munkásmozga­lomnak, melynek úttörője, fáklyavivője volt. A szocia­lista ifjúmunkás mozgalom alapjait öt inaslegény rak­ta le Szegeden, 1908. május elsején, Kovács Péter kár­pitostanonc kezdeményezésé­re. A tízes években már mindnyájan jól ismert har­cosok a felnőtt munkásmoz­galomban. Amikor kitört az első világháború, bevonul­tatták őket katonának, és ki­vitték őket a frontra. Gele­ta György nyomdászsegéd ti­zedelés áldozata lett az 1918-as cattarói matrózláza­dás leverésekor. Horthy el­lentengernagy végeztette ki. Gulácsi György nyomdász­segéd orosz fogságba ke­rült, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ka­tonája lett, Zalka Máté lo­vas csapatában harcolt, a Krím-félsziget elfoglalásáért folyó küzdelemben halt hősi halált. Miklós György kő­művessegéd, mint internacio­alista Bugyonnij lovashad­seregében harcolt, valahol Tarnopol előtt tűnt el, fel­derítés közben. Kovács Pé­ter túlélte a háborút. Visz­szatérése után tevékeny sze­repet játszott az őszirózsás forradalomban, majd a pro­letárdiktatúra kivívásában. A Szegedet megszállva tar­tó francia hadsereg katonai bírósága ötévi kényszermun­kára ítélte. Francia fe­gyenctelepen halt meg Gua­yanában, 1926-ban. Ennyit a régmúlt idők­ről. A „Válogatott dokumen­tumok Csongrád megye munkásmozgalmának törté­netéből 1917—1919" című kötetben (437, 438. oldal) említés történik Ördögh Já­nos és Donáth László szo­ciáldemokrata ifjúmunkásve­zetőkről. A KIMSZ-et érin­tően Serfőző Zoltán sze­rencsére kapcsolatba került Kliss Kálmán KIMSZ-tag­gal. Nincs más komoly nyom Szegeden... Kedvező a helyzet 1919. augusztus közepétől. Dr. Bá­rány Ferenc, Lénárt Béla és még egy-két elvtárs érté­kes nyomokra és adatokra lelt a Peidl-kormány buká­sát követő Időkből. Kutatá­saiknak köszönhető, hogy 1919. augusztusától a fel­szabadulásig elfogadható ké­pe alakult ki a szegedi szo­cialista ifjúmunkás mozga­lom történetének. E rövid mozgalmi vlsz­szaemlékezéssel kívántam viszonozni a KISZ-esek szí­vélyes vendéglátását. Az el­mondott dolgok az előadá­sok hallgatása közben ele­venedtek meg emlékeze­temben. Belénk mart az a fájó érzés, hogy Ladvánsz­ky József építőmunkás és dr. Szepesi Imre fogorvos korán elhagytak bennünket Megrontotta örömünket, hogy Gladics József, Gera Sándor, Kekezovich János, Bozóki Lajos, Szabó István, Strausz Sándor, Lengyel Ágoston és más volt ifjú­munkás mozgalmi társaink régen kidőltek a sorból, nem vehetnek részt velünk az ünnepségen. A forradalmi ifjúmunkás mozgalom utó­dai felsorakoztak a felnőtt dolgozók mellé, országépítők váltak belőlük. Újszegeden, a KISZ ve­zetőképző táborában a KISZ lelkes híveire találtam. Pusztai (Pipicz) József II Nap titkai nyomában A Távol-keleti Tudomá­nyos Központ Usszuri Nap­fizikai Obszervatóriumának rádióteleszkópjával első íz­ben sikerült venniük a nap­korona külső rétegeiből ér­kező rádiósugárzást. Az usszuri csillagászok a nagy optikai távcsövek mel­lett két rádiótávcsővel ren­delkeznek a Nap rádiósugár­zásának megfigyelésére. így nyomon követhetik a köz­ponti égitestünk felszínén, Illetve a felszínt övező ezer kilométeres széles zónában lezajló aktív folyamatokat n/ I \7 tv I V TV • ... festékek huzamban négy hónapnál hosszabb Ideig tart. A jogo­sultság megszűnése esetén közömbös, hogy a rokkant­nyugdíjas olyan munkakör­ben dolgozik-e, amelyben egyébként a nyugdíjra jo­gosultak nyugdíjuk korlá­tozása nélkül foglalkoztatha­tók. Olvasónk a fentiekből már el tudja bírálni, hogy a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó korlátozási ren­delkezés vonatkozik-e önre vagy sem, a keresete alap­ján. Dr. V. M. 7ILATE3C BELSŐ FALFESTÉK u! és régi épületek festésére alkalmas • vízzel hígítható • gyorsan szárad • fény és Idöjárásálló • ecsettel, hengerrel, szórópisztollyal felhordható • alapszíne fehér • szinezöpasztával a kívánt színárnyalat beállítható • 1 és 315 literes kiszerelésekben kerül forgalomba JYKUls Szaktanácsadás: TV/ÍV V .• imaj ' •é l'J ; V . jf .

Next

/
Thumbnails
Contents