Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

-Szombat, 1981. április 18. 7 Tavaszi A tavaszi napsugár, a rügyfakadás nemcsak a természet éledését jelenti, hanem ilyenkor azt is, hogy szemmel láthatólag megújul felfrissül a várcw. az utcákon, a tereken. • parkokban emberek sokasága fordul meg. Szeged egyik jelképe a múzeum előtti szökőkút. Rövidesen újra magasba szökik a vízsugár: üzemelésre készítik elő a szökőkút víznyomó berendezéseit Nagy László felvételei Markoló a Tiszában. A hosszan tartó magas vízállás, amely elöntötte a rakpartot is, a visszahúzódás után sok hordalékot hagy az úttesten. Ezt már csak tolólappal és markolókanállal lehet eltávolítani úi lakások Az építőipari kivitelező szervezetele, a minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint a szövetkezetek idei tervében előirányzott i3 ezer 400 lakásból csaknem 4700-at adtak át az első negyedévben. A hosszú tél nem kedvezett az építkezésnek. s így jobbára azokat az épületeket adták át, amelyek már tavaly tető alá kerültek, és jól téliesített — fűtött — körülmények között végezhették el a befejező munkálatokat. A házgyárak panelszerelői télen sem pihentek és sokszáz lakás falélemét szerelték öszIsze, hogy gondoskodjanak a folyamatos munkáról és átI adásokról, hiszen az idén 32 | ezer új otthont építenek pai neles szerkezetekből. A ki| tavaszodással növekedett a | munkák üteme, s ez az igyej kezet mutatkozik meg abban, hogy jelenleg majdnem 49 ezer lakás építésén dolgoznak. Az első negyedévben átadott, csaknem 4700ból több mint 4300 új otthont az ÉVM-vállalatok dolgozói építettek fel. A tanácsi építődpari vállalatok az idén előirányzott 2800-ból 94, az építőipari szövetkezetek pedig a tervezett 3200-ból 216 új lakás munkálatait fejezték be az első három hónapban. Az építőanyagipar a kereslethez igazodva növelte termelését. Téglából és más íalazóanyagból, a saját házépítésekhez szükséges födémgerendákból 25—30, a falburkoló csempéből csaknem 20, a kályhacsempéből mintegy 25, a megrendelésre helyszínre szállított betonból 16—20 százalékkal többet állított elő, mint a múlt év azonos időszakában. Cementből, zúzottkőből, azbeszt-cement tetőfedőlemezekből és nyomócsövekből az év elejei igényhiány miatt mérsékelték a termelést A itólnlíriS kioiigiai Matástól a gyakorlati alkalmazásig Dr. Alföldi Lajos a tízéves SZBK-ról Sorok a Parlamentből Humanizmus és demokratizmus ... A megújított államigazgatási törvény parlamenti vitájában sokszor elhangzott e két fogalom. De ne csodálkozzunk ezen, amikor azt várjuk, hogy a hétköznapokat átszövő paragrafusok „emberarcúak" legyenek. Hiszen nincs olyan állampolgár, aki ne lenne ügyfél, ne lenne dolga az államigazgatással. Bár az új jogszabályok jövőre lépnek életbe. de nagyon sok embert foglalkoztat: az új törvény milyen garanciákat nyújt a gyorsabb, bürokráciáméntesebb ügyintézéshez. Annál is. inkább nagy az érdeklődés a mostani jogalkotás iránt, mert a törvény elfogadását széles körű társadalmi vita előzte meg. A kérdés ilyenkor: miért hasznosabb az új paragrafus, mint a régi? Ez iránt érdeklődtem az Országház folyosóján dr. Dobi Ferenctől, Szeged képviselőjétől. — Mint a többi ember, én is azt remélem, hogy tovább javul az ügyintézés. A „tovább" sok mindent jelenthet. Először is nem szabad elfelejteni, a törvény nem csodaszer. Ha nem alkalmazzák megfelelően, azt mondhatjuk, pontatlan. vagy akár hanyag az ügyintézés. Mert sajnos erre még mindig van példa. — Volt-e önnek elégedetlenségre oka? — Nem egyszerű kérdés. Mondok egy példát. A közelmúltban felkeresett egy választópolgár, aki azért fordult hozzám, mert tíz hónapja tart munkaügyi vitaja. Ennyi idő alatt fel lehet építeni egy házat, de a lelkiismeretlen ügyintézés miatt idegileg is „ki lehet borulni". Persze, tudom, minden ügyet nem Így kezelnek. De amit hangsúlyozni szeretnék, az ember azért megy a hivatalba. valamelyik irodába, tanácshoz, hogy gondját, baját gyorsan elintézzék. És mint ügyfél, azt várom, megértsenek, vagy ha nincs igazam, türelmesen rávezessenek, tévedtem. Azt pedig végképp nem szeretem, ha „kidobnak". Ne szó szerint értsük ezt. de hány ember érzi a lelketlen ügyintézésnél. Visszatérve a törvényhez, úgy lár tom. a sok egyszerűsítés megkönnyíti az államigazgatás dolgát, de az állampolgár helyzetét is. Vallyon Aladárné, Csongrád város képviselője az országgyűlés jogi bizottságának vitájában is részt vett. Éppen ezért tőle azt kérdeztem, hogyan születtek a paragrafusok, milyen meggondolás alapján lettek olyanok, ahogyan az országgyűlés elfogadta? — Sok vita volt. Am az 1937. évi törvény annyira megállta az idő próbáját, hogy több jogszabály változatlanul megmaradt. Mint bizottsági tagnak, alkalmam volt arra. hogy tanulmányozzam a törökszentmiklósi kísérletet. — Az államigazgatás dolgozói is rokonszenvvel • figyelték az ott történteket, ön mit tapasztalt? — Törökszentmiklósról hosszasan lehetne beszélni. Ma már mindegyik tanács korszerűsít. egyszerűsít. Törökszentmiklóson elsősorban azt vettem észre, hogy kevesebb tisztviselő milyen gyorsan, jól dolgozik. Ezenkívül a másik tanulság. Az állampolgárnak nem kell az egyik helyről a másikra menni ügyével, hanem minden kérését, gondját-baját valamelyik tanácsi dolgozó oly módon intézi el, hogy ő keresi fel a megfelelő embert. Az ilyen korszerű szolgáltatásnak igényét, a gyorsabb ügymenetet a törvénymódosítás is jól megfogalmazta. — A felszólalók azt is helyeselték, hogy a jogszabályok alkotásánál nagyobb becsülete lesz a szép magyar szónak. Ez valóban így lesz? — A válaszom igen, de még mindig nem lehetünk elégedettek, és mint pedagógus is mondom, az egyszerű ember nehezen érti a törvény nyelvét. — Mi tetszik a legjobban a jogszabály-módosításban? — Mint mindenkinek, a sok egyszerűsítés. Ezentúl majd szóban is el lehet intézni bizonyos ügyeket. De felhívnám a figyelmet arra is, hogy az állam számol azzal, az emberek jobban megismerik jogaikat és kötelességeiket. Szóval emelkedik az államigazgatás kultúrája. Halász Miklós Tíz esztendeje szinte jelképe városunk fejlődésének a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának impozáns épületegyüttese. Falai között egy évtizede nemzetközileg is számot tartott tudományos kutatások folynak. A magyar biológiai kutatás műhelye öt tudományos intézet munkáját szervezi, koordinálja. A szegedi központban a Biokémiai, Biofizikai, Genetikai és Növényélettani Intézet dolgozik. míg Budapesten az Enzimológiai Intézet. A tíz év eredményeiről dr. Alföldi Lajossal, az SZBK főigazgatójával beszélgettünk. © Az elmúlt évtizedeket világszerte a „biológia forradalmának" tartják. Olyan új kutatási irányok, módszerek, vizsgálati lehetőségek fejlődtek ki. melyek alapjaiban változtatták meg a kutatás struktúráját. A tíz esztendeje alakult kutatóközpont munkája, intézeteinek profilja mennyiben fogja át a biológiai kutatás egészét, az eredmények mennyire igazolták a választás helyességét? — Természetesen az MTA Szegedi Biológiai Központjában folyó tudományos munka nem fogja át a biológiai kutatási&c egészét. A modern kísérletes biológia meghatározott és egyes kiemelt területeivel foglalkozunk. Az intézmény létrehozásának idején a tudományos vezetés ezeket a kutatási területeket ítélte fontosnak, lényegesnek. A párhuzamosságok elkerülése érdekében nem szerepel programunkban olyan izgalmas s egyre inkább a biológiai kutatás középpontjába kerülő szakterület, mint a neurobiológia, és nem folytatunk orvosbiológiai kutatásokat. Tíz év múltán jogosan vetődik fel a kérdés, helyesen döntött-e a tudományos vezetés? Bár Magyarország a biológiai diszciplínák nemzetközi értékelésében néhány területen elismerést szerzett, a „biológiai forradalom", az ötvenes-hatvanas években bekövetkezett rohamos- változás, az úgynevezett molekuláris biológia felé fordította a tudományos érdeklődést. Ezen a téren hazánkban nem voltak hagyományok, hiányzott a fölkészült kutatógárda, de egyre nyilvánvalóbb és sürgetőbb volt mindezek megteremtése. Tíz év elteltével úgy hiszem, a döntés helyes volt. Az akkori fenntartások — hogy például miért foglalkozunk olyan genetikai kutatásokkal, amelyeknek nincs gvakorlati haszna — ma már nemcsakhogv megszűntek, de a gyakorlat szakemberek várják el tőlünk azok folytatását. Tíz évvel ezelőtt még meg sem született a génsebészet gondolata, de mivel az SZBK-ban folyt nuklei"savkutatás. ígv a génsebészet megjelenésekor időben tudott kaocsolódni az itteni kutatógárda, s bázisára építeni lehetett, meglevő eredményein frissen tudott profilt váltani. Tíz éve a mezőgazdaság ió néhánv vezetője laboratóriumi játszadozásnak vélte a növénv seitgenerikai és növényélettani kutatásainkat. Ma rendszeresek találkozóink fdományos egviittmnköddseink a mező vn—a^c-s szakembQ*"okkel l\Spnnvőzo hogv a bio'ámaj k"ia*ő'-'áz-.nnt i-rtnvai íTpren-^ác^l- aktuális és l/nvppas prolii Angr. hoz ko'ő-'nek s nélkülük —n szegényebb lenne az orSzáo. © Egy tudományos műhely eredményes tevékenységét leginkább nemzetközi összehasonlításokban lehet lemérni. Vajon a Szegedi Biológiai Központ tudományos eredményei hogyan integrálódtak a nemzetközi biológiai kutatások egészébe, miként kapcsolódnak a nemzetközi élvonalhoz, hogyan alakultak az együttműködések? — A világ összbiológiai kutatókapacitásának csak töredéke a Szegeden folyó tudományos munka. Irreális lenne a világ közepének érezni magunkat, de az is kétségtelen tény. hogy a kiemelt kutatási területeinken létrehozott eredményeinkkel a nemzetközi élmezőnyhöz tartozunk. Jelen vagyunk a biológiai kutatás „forró pontjain". Mindezek dokumentálhatók a nemzetközi szakirodalom hivatkozásaival, közleményekkel, meghívásokkal, nemzetközi konferenciákon való előadásokkal. Minden intézetünknek van olyan kutatasi eredménye, mellyel a nemzetközi élvonalhoz tartozunk. A Biokémiai Intézet a nukleinsav-kutatással, a Biofizikai a fényenergia-hasznosítás vizsgálataival, a Genetikai Intézet a légköri nitrogén megkötésének biológiai problémáival, a Növényélettani Intézet a fotoszintézis problémáinak vizsgálatával. Munkánkat az óriási mértékben felgyorsult tudományos és kutató tevékenység közepette rendkívüli módon segítik azok a személyes kapcsolatok, melyek kiterjednek a világ szinte minden pontjára. A nemzetközi jelenlétünk kétoldalú együttműködési szerződésekben is realizálódik. Az Amerikai Egyesült Államok és hazánk közötti egyezmény keretében például közös kutatási programokban veszünk részt. Kétoldalú kapcsolatunk van az NSZK kutatási minisztériumával és a Francia Nemzetközi Kutatási Központtal. A szocialista országok közül elsősorban a Szovjetunió és az NDK molekuláris biológiával foglalkozó kutatóbázisaival fejlődött ki gyümölcsöző kapcsolat. A nemzetközi éleiben való részvétel harmadik formája az intézetünkben működő nemzetközi továbbképző tanfolyam, melynek keretében eddig mintegy 160, harminc év alatti fiatal kutató töltött nálunk egy évet. Az ösztöndíjasok zöme a fejlődő országokból — India, Egyiptom. Indonézia, Afganisztán, Irán stb. — érkezett, de dolgoztak itt kanadai. angol, francia, spanyol, szovjet, vietnami és kubai fiatal kutatók is. © A molekuláris biológiai kutatások elsősorban alapkutatási jellegűek. Eredményei jórészt csak több áttételen és hosszú idő után segítik a gyakorlati munkát. Vajon a szegedi intézmény kutatói találtak-e gyakorlati partnerekre, s melyek azok a területek, ahol a leginkább eredményes és hasznos az együttműködés? — Kutatási eredményeink a gyakorlat szférájában mindenekelőtt a gyógyszer-, a vegyszer- és növényvédőszer-iparban és a mezőgazdaságban realizálódhatnak. Ezek természetesen nem feltétlenül azonnal és közvetlenül tudják segíteni a termelést. Az igényeket legtöbbször a valóság veti fel, a gyakorlat fogalmazza meg. ígv például a génsebészeti kutat ópsonort az inar igényeinek kielégítése céléból foglalkozik az inzulin előállításának problémáival. A legsikeresebb kapcsolatokat üzemek kutatási megbízásai teremtették meg. A budapesti Rozmaring Tsz-szel közösen fejlesztettük ki a vírusmentes gerbera és szegfű termesztésének biológiai feltételeit, s ennek nyomán létrejött az a kutatási-fejlesztési-termelési társulás, mely vírusmentes gerbera-, szegfű-, s majd szőlőoltvánnyal látja el az országot. A növények hidegtűrő képességének vizsgálata is elméleti kérdésként indul, s ma már úgy tűnik, hogy sikerül kémiai eljárással kertészeti növényeket — paprika, paradicsom — átmeneti időszakra hidegtűrővé tenni. A kutatási eredmények nagyüzemi kipróbálása az ország több gazdaságában folyamatban van. Harmadikként a Gyógyszerkutató Intézettel együttműködve végzett munkánkat említeném. A baktérium sojtfúziós eljárás kezdetben tudományos érdekesség volt. mígnem a gyógyszerkutatók fölismerték, hogy az eljárás alkalmazható az antibiotikumokat termelő mikroorganizmusok esetében is. © Egy jól működő kutatóműhelynek megfelelő objektív körülményekre. fölszereltségre, jól képzett kutatógárdára és valamiféle közös szemléletre is szüksége van. Mennyire sikerült ezeknek harmóniáját kialakítani? — Ebben a tudományos intézetben sikerült egységes szemléletet kialakítani, melynek lényege, hogy a mi feladatunk olyan előremutató, általános biológiai törvényszerűségek feltárása, olyan alapkutatások végzése, melyek belátható időn belül hatással lehetnek a gyakorlati életre. A négy intézet nem négy elkülönült szomszédvár, hanem együttgondolkodó, együttdolgozó, egységes kollektíva. A tudományos team-ek különböző intézetek kutatóiból is alakulhatnak, hisz egy-egy biológiai problémának mas-mas speciális aspektusát képviselik. Az objektív feltételekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy műszerparkunk tíz év alatt elöregedett. s csak kitűnő műszaki apparátusunknak köszönhetjük. hogy legfontosabb készülékeink folyamatosan munkaképesek. A gazdasági szorítások miatt a most induló ötéves tervre elképzelt felújítási programunkat csak részben tudjuk megvalósítani. Nagyobb gond a devizaigényes vegyszerek beszerző, se, ami számunkra kulcskérdés, s véleményem szerint ezen nem lehet takarékoskodni. © Hogyan tudná megfogalmazni és jellemezni az elkövetkezendő öt esztendő legfontosabb feladatait? Módosulnak. alakulnak-e a kutatási irányok? — Az elkövetkezendő öt évre született elképzeléseink szerint folytatjuk azokat a fö kutatási munkákat, amelyek jellemzik intézetünket. Egészen új kutatási téma bevezetése nem szerepel terveinkben, de igyekszünk ügyelni arra. hogy meglevő témáink ne csontosodjanak meg. ne váljanak rossz értelemben vett hagyománnyá. ne az önfenntartás legyen a kutatás mozgatórugója, hanem a valós igényekhez való kapcsolódás, a tudomány belső fejlődéséből adódó feladatok megoldása. Figyeljük, hogy mi történik a világban. s igyekszünk megtalálni a biológiai kutatásnak azokat a lényeges pontjait. ahová időben és eredményesen csatlakozhatunk. Tíz év nem nagy idő. de ez alatt énpen tíz eszter '"u i-egedtünk. A bátorság, r -ugalmasság, a nyitói , a és egészséges vitaszellem biztosítéka, hogy fiatalok tudjunk maradni I'andi Lajos