Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

5 Csütörtök, 1981. április 2. Az operatőr etnli Ritka vendége volt Khgl Sándor szobrászművész műtermének a napokban. Eiben István operatőr emlékére készített szoborkompozíció eredeti méretű gipsz-szobrát tekintette meg a MAFILM vezetősége képviseletében Illés György, Kossuth-díjas kiváló művész, sok-sok operatőr-generáció útrabocsátója. a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, a magyar filmművészet kimagasló egyénisége és Vayer Tamás, a filmgyár díszlettervezője. Az Eiben István munkásságára utaló operatőr-emlékművet a MAFILM parkjában, a magyar hangosfilm fél évszázados jubileuma alkalmából állítják föl még az idén. Illés György Eiben tanítványának és pályatársának is tartja magát Így beszél róla: — Eiben István 1916-ban, tizennégy évesen lett a Kinoriport munkatársa, a tízes évek végétől pedig a legtöbbet foglalkoztatott operatőr. 1958-ig, haláláig, mintegy 150 filmet forgatott. Olyan híres magyar alkotásokat. mint A kék bálvány, Mágnás Miska. Üri muri, Dollárpapa, Rokonok, Felfelé a lejtőn. Igazi őstehetség volt aki mozigépészből verekedte magát az európai filmművészet kimagasló alakjává. Operatőri habitusának lényege azoknak a filmeknek szándékából és mondandójából fakadt, amelyeket a két háború között forgatott A karrier-történetek. vígjátékok operatőri feladata, hogy eladhatóvá tegye a soványka cselekményt megszépítse, díszítőelemeivel fokozza a mondandó idealizmusát A felszabadulást követően. Eiben hatalmas tapasztalatainak birtokában is, ez okozta a legnagyobb nehézséget Nehezen tudott váltani, idegen volt számára a realizmus, a valóságábrázolás. — Illés György első filmjót 1952-ben Fábry Zoltánnal forgatta, mely a rendelőnek. is első önálló alkotása volt. Azóta sok-sok közös siker fűződik nevükhöz. Kérem. szóljon legfrissebb kötős munkájukról. — Örkény István Rekviem — In memóriám Hannover István, szül. Budapesten 3917-ben, megh. 1951-ben a vád fegyházban című, 1960ban írott novellájából forgatunk filmet Örkénynek ez a szívszorító története az ötvenes évek első éveibe veNépfrontmegbeszélés Ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, a béke- és barátsági bizottság elnöke tájékoztatott a megye népfrontbizottságainak idei béke-, barátsági és szolidaritási programjáról. A településfejlesztési verseny 1980. évi eredményeiről, az 1981. évi célkitűzésekről dr. Bérezi Gyula, a megyei tanács vb tervosztályónak vezetője számolt be. A megyei bizottság ás az elnökség idei munkatervét ösz Károly, megyei népfront titkárhelyettese ismertette. Elhunyt idős Dudás Béla Hetvennégy éves korában elhunyt idős Dudás Béla, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Munka Érdemrend, a Tanácsi Munkáért Emlékplakett tulajdonosa. 1945 óta volt tagja a pártnak. Tanult szakmája kovács, a Falemezgyárban dolgozott. Itt az üb elnöke volt. Az ellenforradalom idején sokat zaklatták mozgalmi tevékenysége miatt. Részt vett Kiskundorozsmán a párt újjászervezésében, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Aktív közéleti tevékenységet végzett. A járási pártbizottság apparátusában dolgozott, onnan vonult nyugdíjba. Kiskundorozsmán helyezték örök nyugalomra. Rokonai, elvtársai, barátai búcsúztatták. Az MSZMP szegedi járási bizottsága Cserepek új film Nagy László felvétele Az Eiben-emlékmű előtt KligI Sándor, Illés György és Vayer Tamás férjet a régen látott Kálmán György alakítja. Egy éjszaka története a Rekviem, amikoris visszapergetik a szereplők emberi sorsát. Annyit dolgoztam már Fábryval, hogy szinte szavak nélkül értjük egymást. Élet— 1965-ben diplomáztam és ismeretlenül Fábry Zoltánt kértem opponensnek. Ügy foglalkozott velem és munkámmal, mintha régi jó barátok lennénk. Emberileg a legtöbbet adta azokban az időkben. A filmgyárba keművének minden alkotását rülve egy véletlen során juegyetlen gondolat inspirálja, a humánum. Az erőszak ellen, az ember mellett foglal állást. Van mondanivalója, képileg is megfogalmazható véleménye korunkról. Személyiségének varázsa abban rejlik, hogy történeteit úgy adja elő: nemcsak a nézőknek szerez örömet, hanem minden munkatársának, a főszereplő színésztől az ügyelőkön. világosítókon át a kellékesig Azon kevesek közé tartozik, aki mindig erről sugallja minden beszél, amit gondol. A film- nulása, hogy a rendezők között tán 6 az utolsó, aki ismeri a titkot: cipőt a suszternál, ruhát a szabónál... — Fábry képzőművésznek indult. A főiskolán Réti István tanársegédje, majd színházi rendező. 1945 után a Magyar Szinház főrendezője. Grafikákat és könyviilusztrációkat készít. Első filmjét 52-ben rendezi. Hogyan dolgozhat Vayer Tazeti el a nézőket Hannovert ^ndezö mellett, akinek viBaldzsovits Lajos. Nettit. Frajt Edit, Pelle Gdlffy László, áz tottam stábjába. Együttes munkáink során kicsit feszélyezett, hogy ő képzőművészként közeledik a munkához, ám feloldotta nehézségeimet, hogy mindig tiszteletben tartotta a másik ember elképzeléseit. véleményét. Ma ez az önállóság már természetes, mlndanynyiónknak konkrét és határozott elképzelései lehetnek. Fábrynak megvan az a varázsa, hogy személyiségével ambicionálja társait, s azt megnyilváprodukcló minden résztvevője egyenrangú alkotótárs. Kligl Sándor Élben István emlékére készített operatőrszobra hitelt nyert a tanítványok. pályatársak szemében is. A magyar hangosfilm az Idén ünnepli megszületésének 50. évfordulóját. A jubileum egyik szép aktusa lesz a szegedi szobrász művének leleplezése a Magyar Filmgyártó Vállalat ..... - kertjében. Emlékezésül a mas díszlettervező egy olyan magyar ^ eUs_ méréséül a szegedi szobrászÖyüfá't zuális kultúrája Igencsak nak. ügyvéd- meghatározó jellegű? i Tandi Lajos Színes magyar film. Irta: Gaál István. Fényképezte: Lőrinc József. Rendezte: Gaál István. Főbb szereplők: Zygmunt Malanowicz, Várkonyi Szilvia, Szakács Eszter, Bihari József, Tanay Bella, Kovács János mintha ezt mutatná. A Cserepek az ember talpraállását, a válságokból történő kilábolást rögzíti, s úgy, hogy szinte szokatlannak tűnik a kimondott tények, a párbeszédek már-már közhelyszerű volta, szinte bántó életszerűsége. Pedig csak olyanok — A főhőstől azt kérdezi gim- mint a valóságban. Gaál nazista fia: mi az, hogy mar- ugyanis, Bergmant követve, ginarizálódás? A kérdés Gaál eljutott a felismerésig: a István új filmjének kulcssza- filmművészet színpadszerű vára vonatkozik. Az emberi- elemeit a premier plánok társadalmi marginarizálódás, roppant tudatos alkalmazásáa szélre vetődött, idegi éser- val ügy illeszti képi keretkölcsi válságba került személyiség lehetőségeit járja körül, nagy figyelemmel, pontossággal, a képi dramaturgia Magyarországon ritkán látható kitűnő alkalmazásával. Gaál István rengeteget tanult Ingmar Bergmantól, s a nagy mester keze nyoma látszik legújabb alkotásán. Igaz, egyben mintha Gaál vissza is téxne művészi indulásának bizonyos módszereihez, ám tény: kísérlete sikerrel jár Jóval magasabb művészi színvonalon, mintegy megszüntetve-megőrizve tudta megvalósítani látomását. Víg András formatervező sorsa egyszerre hordozza magában a Jelen Magyarországnak súlyos, az értelmiséget alkalmasint kilátástalan helyzetekbe is sodró valóságait, és az embernek, mint örök választásra ítéltetett individuumnak aprólékos, hiteles ábrázolását. E kettősség egyetlen pillanatra sem bomlik fel, sőt: egymást erősíti, egymást egészíti kl mindvégig. Gaál István nem oknyomozó, riportelemeket is tartalmazó művészfilmet készített, noha be, hogy o verbális eszközökön túl képes bonyolult lélektani törvényszerűségeket egymás mögé sorakoztatni. Legfőbb élmény a film színészi teljesítményei közül a ismerése, hogy az emberek talán mégsem végzetesen idegenek egymástól — melyeknek köszönhetően újra fel tudja emelni a fejét és vállalja a további harcot: telitalálat. Személyiségének ellentmondásait legtöbbször csak egy-két apróbb mozdulattal, szemrebbenéssel regisztrálja, bravúrosan. A sajnos élete utolsó filmszerepében látható Bihari József, továbbá Tanay Bella és a szegedi Kovács János még az, akiknek játéka külön is dicséretet érdemel. A film végén nyári záporban egy öregasszony virágcserepeket tesz ki az esőbe: hadd ázzanak, attól nőnek jobban. Víg András, hirtelen lengyel Zygmunt Malanowlcz ötlettől Indíttatva, odafut játéka. Ahogyan ez a baráz- hozzá, és segít cserepeket rádőlt arcú. szemeiben hallat- kosgatni, miközben szakad lan keserűséget hordozó szí- az égi áldás. Soha ne lássunk nész elénk állítja azt az ér- szebb filmi jelképet arra az telmiséglt, aki maga sem ké- örök erkölcsi követelményre, pes igazán kimondani mind- miszerint az ember vállalja azt, ami miatt kórházba ke- a sorsát jelentő harcot. Hírül, kimondani a tényezőket szen attól nő igazán. — fia, szülőföldje, annak fel- Domonkos László Üzletek ünnepi nyitvatartása Holnap, pénteken valamennyi élelmiszerüzlet 19 óráig tart nyitva. Az ennél később záró boltok szokásos hétköznapi nyitvatartásuk szerint várják a vásárlókat. Az egyműszakos élelmiszerüzletekben 12—13 óra között ebédszünetet tartanak. A a látszat néha, piaccsarnok, a piacok, a piac Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Ki az erősebb? Eavszer Rúzsa Sándor felvetette a kérdést: — Ugyan van-e nálam erősebb embör az Alföldön? — Vanl — mondta Kátai. — Alig hiszöm én azt! — feleli Sándor MÖg §e tűrnék nálam erősebb embert a körnvezetömbe! Kl vóna á? — Alpár körül él ügv juvász. annak az erelive nem mérkőzik sönkl — mondja Kátai. Rúzsa gondolkodik: még a salát emböre is tud nála erősebbet? Kimegy, két úl kötőfékszárat kerít elő. — Imre. gyere! Mögvünk Alpárra! Szomömbe tűnt őkelme neköm. mikó a szentösi vásárba összeveszött a cigányokká! Az isztrongia botja volt nála csak úgv hullott a néo előtte. Ha erősebb nálam, akkor ű annvl. mintha hótt lönne. Ha gyöngébb hagv éliön! Többet nem beszéltek 1ó éjszakába hajlott már az este. amikor odaértek. A pulik felriadtak, a juhász kilépett, leszólította őket — Jő estét kévánunk! — Adion az Isten — fogadia a iuhász — Kerüljenek kentök beljebb! — invitálja őket. — Mög se kérdi ké kik vagvunk? — En két embörtű odabe is ráérök kérdözősködni. Hosszú deszkaasztal mellé ülteti őket. — Jó az üdő! — mondja Sándor. — Ühüm! — felel a juhász. — Hány a láb kedné? — kérdi Sándor. — Háromszáz négavel. — Oszt égyedű haikászi kend? — Nem a': égy bujtár. két puli mög a szamárl — Hány szélke a téj? — Van az vagy negyven. — Sok — feleli Sándor. — Sajtolunk — válaszol a juhász. — Sok-é a forint? •>, — Sok. de nekem abbú szűken pottvan. — Hogv-hogv? — kérdi Sándor . — A gazda kasszlrol. — Kcdnek nincs felesége? — Az a faluban van. — Akkó csak ketten vannak kentök? — Egv szállá sé többen. — Ügy hallom, ké erős embör! — A hír émén, a jó ló húzta kocsi után porzik az út! — Miben reilik kendnek az ereie? — Ahogy kévántatlk. Bírok emelést, szaladást öklözést. ujjhúzásl. kötélszaka itásl. MindegyI — Ad la ké az ujját! — Miket? — A kicsit! Összeakasztják a kisujjukat. A juhász nevetve. Sándor nekivörösödve Sándor kisuila kiegyenesedett. Ott buikált már a kegyetlen láng a szemében. Előveszi a két kötőfékszárat, az asztalra teszi. — Válasszák kéd! Mőlvünk bíri északaitani? — Játszva! — felel a Iuhász. — Ide süssl Egy rántásra. Jó vót? — Jó! — felel Sándor. Most már raita a'sor Eavet-eavet csavarint a kötélen a kezén keresztül foaia. — De nem oda ám Buda! Az én kezembe simán vót a kötél nem csavartam a kezem feiire. Ugyan még így is nehezed lösz ^szakajtani. Megpróbálja, húzza, hogy még a fogai Is kivillannak. Részletekben szakadt el, három ágra volt fonva. Ránéz Imrére, azután a juhászra Úgv tűnt neki. hogy azok gúnyosan mosolyognak. — No, ügyé. csak északadt. — Ahogv. úgy! — feleli a iuhász. — Jóccakát! — És elmentek. Azt mondja a juhász a bojtárnak: — Ezök visszagvünnek! — Mibül gondoli ké? — Mikó éköszöntek. nem mondták, hoav ..nyugodalmas ióccakát!" De te ne aludH Hónap mai' alsző. Ha lódobogást halló kőts fő! — Jó vanl Csak aludiék ké nyugodtan! — Mer én nem félők ám kettölüktű sé. ha a rezes kampoiű isztronga botom a kezembe vöhetöm. mind a kettőt agvonveröm vele. Különösképpen. ha az udvaron vénánk. Mer ebbe a kis helyiségbe nem tudok kellőképpen hadakozni. De az udvaron gverökjáték lönne leteríteni űket. Ügy ám. Pista! Ezzel n ..prlccsön" (egy szál deszkaaitó volt) befelé fordult, pillanatok alatt el is aludt. De a boltár is elaludt ám! A két betvár valóban visszament. Lovaikat megkötötték a kútágashoz, Lopakodva bementek, ajtót zárni akkor nem lehetett mert kócmadzag volt a kilincs, esetleg azt behúzták belülre, de ha felemelték az ajtót, szabad volt az út. Egyébként is a pásztorok nvltott altónál voltak. A kötél el volt hurokra készítve az alvó iuhász nyakába húzták de még ígv is alig bírtak vele. A kútáaasra húzták fel. ők mea a vedért a kútba lenvomták ketten. Csak hajszálon múlott, hogv ineg nem menekült. Ugyanis az eszméletét nem vesztette el és a kútgémet átölelte az eavlk kezével — a másikkal mea a kötelet lazította a nyakán Ezt meglátták a betvárok. s a salát kampós botjával verték a kezét meg a fejét míg meg nem halt. (Folytatjuk.) területén levő pavilonok 17 óráig lesznek nyitva. Az édesség-, a dohány- és a virágüzletek, az Iparcikk és ruházati szaküzletek, az áruházak a pénteki nyitvatartási rend szerint fogadják a vevőket. A vendéglátóhelyeken viszont szombati nyltvatartás lesz. Április 4-én, szombaton a dohány-, édesség- és virágboltok vasárnapi, a vendéglátóhelyek szombati nyitvatartás szerint üzemelnek. Minden más üzlet, áruházéi piac zárva lesz. A vasárnapi tej- és kenyérárusításra kijelölt vendéglátóhelyeken a szokásos rend szerint forgalmazzák a két alapvető élelmiszert. Április 5-én, vasárnap a pihenőnapnak megfelelően tartanak nyitva a dohány-, az édesség- a virágüzletek, a piacok és a piaccsarnok, csakúgy, mint a vendéglátóhelyek. Minden más üzlet, áruház zárva lesz. A vasárnapi tejhez és kenyérhez a szokásos, kijelölt helyeken lehet hozzájutni. Április 6-án, hétfőn nem lesznek nyitva a hétfőn rendszeresen zárva tartó hús- és élelmiszerboltok. A többi kereskedelmi és vendéglátóipari üzlet, a piacokhoz, a piaccsarnokhoz hasonlóan a hétfői rend szerint lesz nyitva. Forgalomkorlátozás A hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából rendezendő koszorúzési ünnepség miatt holnap, nenteken 15 óra 30 perctől 18 óra 40 percig forgalomkorlátozás lesz Szegeden a Széchenyi téren és környékén. Több busz terelőútvonalon közlekedik.