Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

2 Péntek, 1981. április 17. Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) pasztalatokat nemrég a kormány értékelte is. Ez az értékelés döntési rendszerünket sok vonatkozásban még mindig bonyolultnak és bürokratikusnak, a döntési hatáskörök elrendezését pedig túlzottan centralizáltnak minősítette, s megállapította, hogy emiatt a jogilag egyébként viszonylag jól kiépített felelősségi rendszerünk sem tud mindig magfelelően funkcionálni. Ezért a Minisztertanács elhatározta, hogy intézkedéseket kell kidolgozni a döntési mechanizmusok korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy az irányítást végző szervek és a helyi szervek döntési jogköre pontosabban elhatárolódjék egymástól. A döntési és a felelősségi rendszer javításához hasonlóan a kongresszusnak igen fontos gondolata volt az is, amely az államélet továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá tételét, a határozottabb fellépést a bürokrácia minden jelensége ellen, így a túlszabályozással szemben is. szerű és leghatékonyabb hasznosításának, s ennek révén annak is. hogy a terület- és településfejlesztési célok mihamarabb megvalósuljanak. minél jobban kielégítsék a lakosság szociális, kulturális és eyéb igényeit. Az ésszerű takarékoskodás az élet minden területén alapvető követelmény, s ez kihat az igazgatás rendelkezésére bocsátott pénzeszközök mértékére ls. viszont jó koordináló, összehangoló tevékenységgel bővíthetők a lehetőségek, a lakosság „közérzetének" javításához. Ennek pedig elsőé rendű politikai jelentősége van — mutatott rá Markója Imre, majd szinte tételesen elemezte a beterjesztett törvényjavaslatot. Jól tudjuk természetesen, az érdemi ügyintézői tevé. — A javaslat. mondta hogy a bürokratizmus elleni kenységben egyaránt. — arra törekszik, hogy az harcban még sok a teen- Miként az expozéban a indokolt és lehetséges mérdőnk. S azt is tudjuk, hogy továbbiakban elhangzott: tékben tovább egységesítse ez a harc csak akkor lehet társadalmi érdek, hogy — az államigazgatási . eljárást, sikeres, ha nem jelszósze- a lakosság igényeinek, szük- Az újjászülető törvény határúén folyik, hanem megpróbá- ségleteinek mind színvona- lyát csaknem valamennyi lünk a bürokrácia gyökerei- lasabb kielégítése érdeké- államigazgatási eljárásra hez ls lehatolni. A kormány- ben — az igazgatás szerve- tervezzük kiterjeszteni, és a nak ezért az a véleménye, zési-szolgáltató jellegét a törvény rendelkezéseitől hogy a közigazgatásban je- jövőben erősítsük. Itt fon- csak ott lehet majd eltérni, lentkező bürokratizmust csak tos teendőként említette a ahol ezt a jogszabály kifeugy lehet véglegesen leküz- miniszter a közigazgatás jezetten megengedi. Sajátos deni. ha: folyamatosan kor- koordináló, összehangoló vonása a javaslatnak, hogy szerüsítjük és egyszerűsítjük szerepének és tevékenységé- általánosságban, az egész az államigazgatás működé- nek fejlesztését, amely — eljárás során csökkenti az sét és szervezetét a feladat- mint mondta — biztosítéka írásbeliséget, és lehetővé te-, és hatásköröket pontosan, a lehet valamennyi helyi erő- szi a korszerű technikai eszmodern irányítási és veze- forrás összefogásának, ész- közök alkalmazását. Bürokráciamentes ügyintézést Kádár János és Gáspár Sándor az ülésteremben Papp Gy. Lászlóné felszólalása A fellebbezési iog biztosítása tési elveknek megfelelően úgy állapítjuk meg, hogy az érdemi ügyintézés minél közelebb kerüljön a lakossághoz. Az államigazgatás Minden ügyfelet másszó- mányban biztosított és más létszámviszonyait ezt. köve- Val minden állampolgárt alapvető személyi, családi toen és ennek megfelelően érintően hangzott el az ex- és vagyoni jogot megvonó alakítjuk ki. Ugyancsak a pózéban, hogy az államigaz- vagy korlátozó, illetve ilyen bürokrácia leküzdését szol- patási eljárásban a legálta- kötelezettséget megállapító galja, ha a mar emiitett lánosabb jogorvoslat a fel- államigazgatási határozat tádontésl és felelősségi rend- lebbezés; a törvényesség el- madható meg bíróság előtt. szerunkön a szükséges kilga- járási garanciái között is A javaslat szerint — a torzításokat elvégezzük, a bü- elsődleges helye van a fel-,, vény végrehajtásaként — rokratizmust növelő jogsza- lebbezési jog biztosításának, minisztertanácsi rendelet bályi vagy jögl jellegű elő- Ezért a törvényjavaslat min- határozza meg részletesen a írásokat pedig megszüntet- den első fokú határozat, eí-'.bírósági felülvizsgálat eseJ"*- len biztosítja ezt a jogorvos- 'teit. MegVáltoíülí s -vé£reA bürokratizmus elleni latot, kivéve a MIrrtS2terta- hajtási bírság összege: azzal harc sikere jórészt az igaz- nács, vagy annak tagja ál- szemben, aki az államigazgatási apparátusok dolgozóin tal hozott első fokú határo- gatási szerv határozatának is múlik. A többségben le- zatot. Űj szabályozást vezet nem tesz eleget, az eddigi vő jók példája mutatja, be a törvényjavaslat az ál- 1000, Illetőleg 5000 forint hehogy a kellő felkészültség- lamlgazgatási határozatok lyett 10 ezer forint bírság gel és hivatástudattal vég- bírósági felülvizsgálatára, szabható ki. Mivel az államzett munka a bürokratizmus amely a szocialista törvé- igazgatási határozatok gyors ellen ls hat. a gyenge minő- nyesség egyik Igen haté- végrehajtása elsődleges társégű és lélektelen ügyinté- kony, elismert eszköze. Té- sadalmi érdek a törvénvjaz.és viszont csak növeli a teles felsorolás helyett a vaslat a végrehajtás elévúbürokráciát Emiatt ls törek- törvény úi szövege egy álta- lését — amely eddig nem ezünk arra, hogy a közigaz- lános szabályt tartalmaz, s volt korlátozva — három gatásban a reális szükségle- ebben rögzíti, hogy az alkot- évben határozza meg. tekhez Igazodó létszámú és •• "; kiválóan felkészült gárda dolgozzék, s ezért vizsgáljuk igen gondosan ennek olyan fontos feltételeit mint Dr. Markója Imre "Végül a tén a hatósági kényszert példáuh az államigazgatás kormány nevében az előter- egyaránt alkalmazzák — r.eképesítosi és ösztönzési jesztett törvénytervezethez vezetésen annak érdekében, rendszerének továbbfejlesz- egy módosító indítványt hogy elő tudják mozdítani a tett. Mint mondotta, ez is jogok érvényesülését és a A bürokratizmus ellen bizonyítja, hogy a törvény- kötelességek teljesítését, az ható tényezőnek tekintjük javaslatok az utolsó pillana- állampolgári fegyelem megazt is, ha tovább javítjuk a tig a. viták kereszttüzében szilárdítását. A módosító inközigazgatás információ- állnak, s véglegessé csak a dítványt a miniszter azzal rendszerét, szükség esetén szavazást követően válnak, indokolta, hogy e mondat kidolgozzuk annak új mo- A módosító indítvány: a ja- felesleges ismétlésként hat, delijét, s ha határozottan to- vaslatból hagyják el a 2. pa- mivel az abban foglalt gonvább lépünk az Igazgatási ragrafus (2.) bekezdésének aolatot a törvény alapelvei munkafolyamatok gépesité- utolsó mondatát amely azt konkrét rendelkezésében, valamint a korszerű fogalmazza meg. hogy az álmunkamódszerek elterjesz- lamigazgatási szervek a se is világosan kifejezésre tésében, az ügyvitelben és meggyőzést és szükség ese- juttatják. Papp Lajos felszólalása Egy módosító indítvány Tisztelt Országgyűlés! Ked. ves Elvtársak! Az előttünk levő törvényjavaslat elődje, az 1957. évi IV-es törvény azon ritka kivételek közé tartozik, amely sikeresen kiállta az évtizedek próbáját. A szocialista állam, a társadalmi viszonyok fejlődése és ezekkel kapcsolatban a szocialista államigazgatás területén bekövetkezett változások azonban ma rrtár indokolják, hogy az ' eddigieknél egységesebb, ésszerűbb, korszerűbb. a törvényességet, a humanizmust, valamint a hatósági munkával is elérő célokat hatékonyabban szolgáló törvény kerüljön' megalkotásra. Ézt az elvet fejezte ki az a széles körű társadalmi vita, ás, sppi,, a törvénytervezet" RialakitaSÚt megelőzte. . f Tiszteit - OtszággyűlésJ. A továbbiakban a törvényjavaslat azon kérdéseivel szeretnék foglalkozni kicsit részletesebben, . amelyekben megítélésem szerint az ügyfél érdekeit szem előtt tartó célok fogalmazódnak meg. A tervezet. 13 § (2) bekezdése például kimondja, hogy a nagyszámú érdekelteket érintő, eljárás megindítását közhírré kell tenni akkor. ha a kötelesség jogszabályi rendelkezésen alapul. Ezzel az állampolgárok felesleges zaklatása mellőzhetővé válik, az eljárás egyszerűsödik s ezzel egy időben igen nagymértékű, főként adminisztratív jellegű tevékenységtől mentesül az államigazgatási szerv. Nagyon pozitív rendelkezést tartalmaz — és a lakosság széles körét érinti — a tervezet azon része is, amely úgy rendelkezik, hogy a 30 napon belüli általános ügyintézési határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály megállapíthat, hoszszabbat pedig csak törvény, törvényerejű, vagy minisztertanácsi rendelet A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága általam ismert rendelkezései már a korábbi időben meghatározták azokat az államigazgatási ügyeket, ahol a rövidebb határidők a feltételeknek megfelelően észszerűen bevezethetők voltak. Például azonnali, 3—8— és 15 napon belüli határidőket jelöl meg. Az időbeniségre vonatkozó rendelkezések nemcsak a jogszabály tételes felsorolásában szerepeinek, • hanem szellemében is az időben történő cselekvést szorgalmazzák. Erre példa a tervezet 42 § (2) bekezdése, amely kimondja: ha az előirt határidőn belül az eljáró szerv a kérelem teljesítését nem tagadja meg. úgy az a kérelemnek helytadó határozatnak minősül. Számos egyszerűsítési és a bürokrácia csökkentését is szolgáló új rendelkezés található á tervezetben. Ilyen például a tervezet 16. paragrafusa (2) bekezdése és a 26. § is. Ezek kimondják, hogy az állampolgártól nem lehet olyan igazolást kérni, amelyet az eljáró szerv nyilvántartása tartalmaz. Nem hívható fel az ügyfél olyan adat közlésére, amelyet a tanácsi szerv az ugyanazon tanács másik szakigazgatási szerve nyilvántartásából megállapíthat Ezzel nagymértékben csökken a lakosság indokolatlan megkeresése hiányzó adat pótlására. De egyidejűleg a szakigazgatási szer,vek együttműködését is fokozottabban érvényre juttatja. A szakigazgatási szervek együttműködésével kedvező a tapasztalatom a Hódmezővásárhelyi városi Tanács ügyfélszolgálati tevékenységéről. Megtalálták azt a szervezési formát. amely lehetővé teszi a jó és gyors ügyintézést A város lakossága igen kedvezően fogadta az új szervezeti egység létrehozását. A tanácsi ügyintézésben nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak az emberi tényezők. az együttműködés mind a tanácsi vezetők és ügyintézők, mind a tanácsi dolgozók és az ügyfelek között. En az együttműködést fel-., tételezi a tervezet azon pontja is. amely kimondja, hogy az idézésre való megjelenésre a szakhatóságnak több lehetőséget kell biztosítani az ügyfél számára. Ezáltal a beidézett személy szabadon választhatja meg a számára és munkaideiére egyaránt legkedvezőbb időpontokat. Meggvőződésem, hogy a törvényjavaslat humánusan, a mai követelményeknek, megfelelően fogja szolgálni az állampolgárok alkotmányos jogainak és kötelességeinek érvényesítését akkor.. ha az államigazgatási szerv dolgozói a törvénv szellemében. nagvfokú felelősségtudattal gondoskodnak a törvény végrehajtásáról. Az elmondottak alao'án a törvénytervezettel a maenm részéről egyetértek és elfogadom és a Tisztolt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Tájékoztató az MNB tevékenységéről Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke emlékeztetett arra: az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénytervezet 1957-es parlamenti vitájában figyelemre méltó észrevétel hangzott el: a törvény csak akkor töltheti be szerepét, ha azt nyomon követi az államigazgatás egyéb irányú fejlasztése. Azóta — különösen az utóbbi évtizedben — magas szintű pártés állami határozatok végrehajtásaként felgyorsult az államélet, a szocialista demokrácia átfogó továbbfejlesztése. az állami munka sokirányú korszerűsítése. Az államigazgatási területbeosztásban végbement főbb változások kapcsán Papp Lajos szólt a közös tanácsok kialakításának előnyeiről, rámutatva: a közelmúltban — a Hazafias Népfronttal együttműködve — mintegy 100 községre kiterjedő vizsgálat alapján megállapították: a közös tanácsok többsége megfelelő gondot fordít a társközségekben lakók ellátásának javítására. Az államtitkár ismertette a tanácsok technikai, szervezeti korszerűsítésének, a személyi feltételek javításának eredményeit, majd a módosítás várható hatását taglalta. A tanácsok számára abban van a most előterjesztett törvényjavaslat jelentősége, hogy az államigazgatási eljárás korszerűsítése tovább javítja a közigazgatási tevékenység, mindenekelőtt a hatósági ügyintézés, benne a hatóság— ügyfél kapcsolat feltételeit A most módosításra kerülő eljárást törvény szabályai és szelleme negyedszázadon át közéletiségre, jogokra és kötelezettségekre nevelték, tanították az ügyintézőket és az állampolgárokat egyaránt. Most is azon leszünk — erre már kész terveink vannak —, hogy minden tanácsi dolgozó mielőbb alaposan megismerjen törvény úl rendelkezéseit; hogv hatályba lépésének idejétől a törvényben foglalt célok és alapelvek maradéktalanul érvényesüljenek — mondotta befejezésül Papp Lajos. Timár Mátyás elsőrendűen azzal jellemezte a Magyar Nemzeti Bankot — mint a Magyar Népköztársaság központi bankját —, hogy részt vesz a népgazdasági tervezésben, közreműködik a szabályozó rendszer formálásában, s mindennapi munkájával törekszik a tervben foglalt célok megvalósítására. Az V. ötéves terv éveit így idézte fel a bank elnöke: — A kormány gazdaságpolitikai céljaival összhangban együttesen törekedtünk a beruházások, a készletek növekedésének mérséklésére. Azt vártuk, hogy a kevesebb induló új beruházással s a már folyamatban levők gyors befejezésével olyan új kapacitásokat lehet működésbe hozni, amelyek már a tervidőszakban hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg iavításához. Azokat a fejlesztési elgondolásokat támogattuk, amelyek az ország exportképességét kívánták erősíteni, és ahol a viszonylag rövid kivitelezési idő. a kapacitások gyors belépése gyorsan elérhető kiviteli többletet ígért. Az egyensúlyi szempontok érvényesítésére törekedtünk a belföldi piac tekintetében is. Az exportfejlesztési hitelek eredményességét látjuk abban is, hogy vállalataink és szövetkezeteink tevékenységében sikerült nagyobb súlyt adni az exportnak és — ami ezzel együttjár — a minőségnek, a műszaki fejlesztésnek, a gazdaságosabb munkának. Természetesen mindez jelentős anyagi előnyt eredményezett az országnak. Szólt arról Is Timár Mátyás, hogy hazánkat a nemzetközi pénzpiacon 1ó hitelnépességű országnak minősítik. Ebben elsősorban hazánk politikai stabilitása, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája látszik alapvető szerepet. Hozzá iárult ehhez kereskedelmi és fizetési mérlegünk utolsó két esz. tendőbeli gyors és nagyarányú javulása is. Mindennek köszönhetően a népgazdaság fejlesztési céljaihoz szükséges külső forrás bevonását kedvező feltételek mellett tudtuk-tudjuk megoldani. Elhangzott a beszámolóban az is: a Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bank vagyona és követelései — ideértve az arany-, a valuta- és a devizakészleteket, az értékpapírokat — kereken 582 milliárd forintot képviseltek. Az 1980. évi nyereség mintegy tízmilliárd forint volt, s ezen összeg zöme az állami költségvetésbe kerül. Az MNB tevékenysége most — hangsúlyozta Timár Mátyás — szorosan kapcsolódik a VI. ötéves terv megvalósításához. Ennek megfelelően a munka középpontjában továbbra is a külső és belső egyensúly javítása, a már elért eredmények megszilárdítása. a jövedelmezőség fokozását előmozdító hitelezé. si tevékenység álL «