Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

Csütörtök, 1981. április 16. — j. Hiteles lehetőségek az éle!miszer-gaziaságban Beszélgetés az MNB elnökhelyettesével Megkülönböztetett figyelem övezi az utóbbi időben a magyar élelmlszer-gazdasá. got. Okkal. Az közismert tény. hogy az élelmiszer-ellátás mennyisége és minősége alapvető Jelentőséggel bír bármely ország életében, lakóinak közérzetében. Am a gazdálkodás iránt mind fogékonyabb közvélemény számára az agrárágazat népgazdasági jelentősége ls Ismert, mindenekelőtt azért, mert ez az ágazat az utóbbi években a nemzetközi piac által ls elismert eredményeket produkált. Ezeken az eredményeken alakulnak a népgazdasági terv által az élelmiszer-gazdaság számára megszabott feladatok, amelyeket azonban a megszokott módon aligha, csakis új lehetőségek feltárásával és azok ésszerű kiaknázásával leszünk képesek teljesíteni. Vajon mennyire hitelesek ezek a lehetőségek, a szó szoros és átvitt értelmében la: kérésünkre erről fejtette kt véleményét a hiteleket folyósító Magvar Nemzeti Bank elnökhelyettese. dr. Páles Gyula. — Véleménye szerint, milyen módon lehet é' rőt évre csaknem azonos ütemben növelni a mezőgazdasági termékek termelését, miközben elsősorban a termelés gazdaságosságát kell javítani? — Nekem is az a véléményem, hogy a VI. ötéves terv olyan nehéz feladatokat szabott meg az élelmiszeripar, -termelés számára, amelyeket rutinszerűen már képtelenség megoldani. Az évi három százalékos növekedési ütemet akkor is nehéz lesz tartani, ha a természeti csapások nem sújtanak bennünket. Ha ehhez hozzáveszem például a termelőeszközök árának emelkedéséből és a világpiaci versenyből fakadó követelményeket, nyilvánvalónak tűnik, hogy az olyan vállalkozói kedvet kell fellendítenünk, amelynek legfőbb tartalma a versenyképesség fokozása, minőségben és árban egyaránt. A magas termelékenységet. az alacsonyabb önköltséget és a lehető legtöbb új érték létrehozását kell minden gazdasági döntésnél első helyen megkövetelnünk. Ebben a folyamatban az üzemen belüli szervezés magasabb színvonala. a technika és a technológia fejlesztése mellett a társadalmi munkamegosztás korszerű módosulásának is helyet kell kapnia. A nyersanyagtermelés, a feldolgozóipar és az áruforgalom vertikális kapcsolatában az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ugyanolyan polgárjogon vegyenek részt és Jussanak el a piacra, mint ahogy eddig a monopol jellegű felvásárló. feldolgozó és exportáló nagy állami vállalatok eljutottak. Idetartozik a nagyüzem és a kistermelés változatos kombinációjának bővítése is, mégpedig a mezőgazdasági tsz-ek és állami gazdaságok sokszínű integrációs tevékenységének segítségével. A társadalmi érdek megkívánja, hogy az egyéni és csoportérdekek erős mozgató rugóit az elosztási rendszerünkben tudatosan használjuk fel. Ezért amikor erre alkalom adódik, erősítsük a vállalat 'tsz) egésze által létrehozott új érték (bruttó jövedelem) és az egyének jövedelme közötti szigorú összefüggést. A ,.nap. számos" szemlélet helyett a tulajdonosi érdekeltséget kell újra felfrissítenünk. — Megvannak-e mindezek társadalmi feltételei? — Azt hiszem, igen. A legfontosabbnak azt a politikai platformot tartom, amelyet a pártvezetés és az állami vezetés képvisel, amelyet a legutóbbi országos élelmiszer-gazdasági vezetői értekezleten Havasi Ferenc, a KB titkára és Váncsa Jenő miniszter kifejtettek, amikor megerősítették, több mint két évtizedes agrárpolitikánk progresszív maradandó vonásait. Meg kell mondanom, hogy „ közelmúlt évek rövid távú állami szabályozása miatt jó néhány termelőszövetkezetben visszafogottabban foglalkoztak közép- és hosszú távú fejlesztéssel, mint korábban. A vezetők egy része elkezdeti rutinból vezetni, a szövetkezeti dolgozókban pedig erőre kapott a rövid távú fogyasztói szemlélet, és sok helyen visszaszorult a szövetkezeti tulajdonosi szemlélet. Ezért volt öröm, hogy a termelőszövetkezetek megtett útjának helyes értékeléséből és perspektívájuk világos megfogalmazásából most új erőt — vállalkozókedvet — meríthetünk. — Hogyan ítéli meg a termelési rendszerek és az azokon kívülálló kisebb gazdaságok fejlődési, vállalkozási lehetőségeit az új Ötéves tervben? — A termelési rendszerek létrejöttének a VI. ó-éves terv kőzene táján rendkívül nagy jelentősége volt Üzleti vállalkozásaik révén — nem pedig az állam által nekik adott előnyök révén — szereztek elévülhetetlen érdemeket a mezőgazdaság fellendítésében. Ü.iabban azonban a népgazdasági egyensúly helyreállítása érdekében hozott intézkedések prlvilégizált helyzetbe juttatták őket. mert velük a kívülállók sem a szoros importkeretek felhasználása, sem a csökkenő mértékben igénybe vehető hitelek tekintetében nem versenyezhetnek. Ez a helyzet kedvezőtlen hatásokkal jár a rendszerekre is és a kívülállókra Is. Egyre Jobban látható, hogy a legjobb termelési rendszereknél ls növekszik azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknél romlik a befektetések megtérülési ideje. Néze'em szerint a túlságosan extenzíven kifejlődött, szinte az egész országot egy központból sok utazóval behálózó rendszerek hatékonyságának problémáit a jövőben sokkal kritikusabban kell elemeznünk, mint eddig. Nem azért, hogy okvetetlenkedjünk velük szemben, hanem azért, hogy új erőket hozzunk mozgásba és megújíthassuk a termelési rendszerekben még meglevő kezdeményező erőt. és egyidejűleg az azonos pénzügyi feltételek alapján a kívülálló, önálló gazdaságok kezdeményezéseit is felhasználhassuk, hogy szélesebb frontot nyissunk az alkotó vállalkozások számára. Gazdaságilag is célszerűnek látszik, hogy a rendszereken kívülálló gazdaságok egyforma eséllyel vehessenek részt a kiváló importgépek, a kivá-. ló vetőmagok és a leghatékonyabb vegyszerek beszerzéséért folytatott versenyben és az exportban. — A minél gazdaságosabb exportra való törekvés a nyersanyagok feldolgozási szintjének növelését is igényli. Milyen mó. don lehet ennek érdekében az élelmiszeripart fejleszteni és vállalkozókedvét fokozni? — Annak ellenére, hogy az elmúlt években elég sokat áldoztunk az élelmiszeripar fejlesztésére, az örökölt és nagyrészt elévült feldolgozókapacitást nem sikerült a mezőgazdasági termelés szintjére emelni. Azért sem, mert az élelmiszeripar fejlesztése szinte teljesen állami keretek közé szorult, s azért sem, mert élelmiszeripari beruházásaink nagy részét nem a nyersanyagbázishoz közel, hanem Inkább a fogyasztócentrumok szomszédságába telepítettük. Csak kevés olyan gyárunk van, amelyet a legjobb helyen és az új piaci igényekhez igazodva hoztunk létre. Sajnos, a legtöbb helyen hiányoznak a megfelelő raktárak, • nem üzleti jellegű az értékesítés. A vertikális kapcsolatok optimumától még Igen távol vagyunk. Mindemellett az a tény, hogy az élelmiszeripar az elmúlt ötéves tervben a tervezett 35 milliárd forinttal szemben több mint 50 milliárd forintot ruházott be, nagy előrehaladást Jelent. Nem dicsekvésképpen, de azért elmondom, hogy a különbség döntően exportfejlesztő hitelből származott és nagyon jó eredményekkel kecsegtet. Megvalósítás közben rengeteg bajunk volt ezekkel, sok keresztbe rakott gerendán is át kellett ha. ladnunk, de végül is azt mondhatjuk: nem lesz egy sem közülük, amely ne produkálná a hitelszerződésben vállalt eredményeket A tapasztalat megerősíti azt a törekvésünket, hogy az exportfejlesztő hitelek révén aktívan segítsük elő a mezőgazdaság és az élelmiszeripar minél gyorsabb fejlődését. A mai feladat — amelyet a hitelnyújtásnál szem előtt tartunk — az. hogy az állami feldolgozóipar fejlesztése mellett a szövetkezeti élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztését is segítsük elő. A kormány hitelpolitikai Irányelvei lehetővé teszik, hogy a fejlesztési hitelek odaítélésénél a saját erő bevonását nem vagyunk kötelesek a régi módon megkövetelni. Különösen az úgvnevezett autonóm módon megtérülő beruházásoknál tekinthetünk el a saját erő követelményétől. Ezzel a hitellel megkíséreljük a trösztökön belül működő tagvállalatok önálló kezdeményezéseit is felkarolni. — Milyen, feltételek mellett részesülhetnek az élelmiszer-gazdaság egyes vállalatai é$ szövetkezetei a különféle hitelfajtákban? — A Magyar Nemzeti Bank mindenekelőtt olyan, a technikai haladáshoz szükséges exportfejlesztő hitelek igénybevételét szorgalmazza, amelyek révén jelentős devizabevételt Ígérő árukkal növelhető a termelés. A bank még az eddigieknél is nagyobb aktivitást kíván' ebben kifejteni. Ezért megnöveltük a megyei Igazgatóságaink hatáskörét. A megyei bankigazgatósápok saját hatáskörükben eddig 1.1 millió forint hitel kibocsátásáról dönthettek önállóan. ezután pedig 30 millió forint öszszegről. A hitel igénybevételének segítségével lehet megoldani — megfelelő termelésnövelés esetén — az egves gazdaságok gépesítését Olyan hozamtöbhletet kell elérni, amelynek a nettó devizahozaméból három év alatt megtérül a beruházás. Állattenyésztésre felvett exportfejlesztési hitel esetén az elvárt megtérülési Idő 5 év. Mivel a 30 százaléknak megfelelő SRlát erő előzetes biztosítása nem a legfontosabb követelmény, olyan helyen Is lehetőség lesz beruházni, ahol a saját pénzeszközök hlá-. nyoznak, s a hitel megtérülését Jövőbeni jövedelem garantálja. Aczél Gábor Kenőanyag - fémből A Belorusz Tudományos ókadémia Műszaki Fizikai 'ntézetének munkatársai bebizonyították, hogy a gépek súrlódó alkatrészei közé került fémpor megnöveli a berendezés élettartamát. Ezt a jelenséget felhasználva olvnn kenőanyagot készítettek melynek egyik komponense — réz. Bebizonyosodott, a kicsiny fémrészecskék kitöltik a súrlódó felületek mikroméretű egyenetlenségeit, s jobb csúszást biztosítanak. így mintegy 25 százalékkal sikerült csökkenteni az energiafogyasztást. (APN) Négymillió hektár termőföld Az elmúlt 15 év során a Szovjetunióban 4 millió hektár terméketlen, szikes területet változtattak át virágzó ültetvényekké: itt most a gabonától és árpától kezdve a cukorrépáig és zöldségféleségekig minden megterem. A szikes földek javítását a Szovjetunióban megvalósuló nagyszabású talajjavítás! program keretében hajtják végre. Hagyományok Tápén Falucsúfoló Bátor ember volt az. aki a tápait a szülőfalujában Kérdezte meg. hogy „mikor lösz Tápén szatyorszentülés?" Az erre való válaszokból kényekedve, no meg vérmérséklete szerint válogatott a régi falusi ember. Tette, mert — érzése szerint —: „csúnyán mögsértöttek". Ha olyan kérdezte tőle. aki a humort is értette és sértő szándéka sem volt, annak azt válaszolták: „majd amikor nyali kend a visszáját!" Ezt a választ ma kevesen értenék meg, mert hiszen minek van visszája? Nos, nem arra gondolt a jámbor lelkű tápai, nem hát. Tápén a szüvöttgyékénynek van szine, meg visszája. Ha valamilyen okból-végből. bekötött szemmel kéne megnyalni a gyékény visszáját, bizony fölszisszenne mind, mert az apró pöszmöszök szálkaként merednének a falatforgatójukba. A szögediek éles. csúfolódzó kérdésére is kéznél volt a tápaiak válasza, ami most is talpra esett: „ Majd, ha Szögedébe' pap herülés!" FőÚj zsiliprendszer, rr rt r I ' I eromu es nid Építkezések Koreában A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosát, Fhenjant átszelő Taedong folyón duzzasztómű, vízi erőmű és korszerű közűti níd épül. A Mirim Duzzasztógát és tartozékai első szakaszának megépítését a Koreai Munkapárt VI. kongresszusa tiszteletére vállalták és teljesítették az ifjú építők. A teljes egészében saját erőből, hazai, anyagok és eljárások. hasznosításával épült rendszer elkészülte jelentős hozzájárulás lesz Phenjan energiaellátásához. A duzzasztógát pedig mind a Taedong, mind a Potong folyók vizének megfelelő tárolására és az igények szerinti hasznosítására lesz képes, ugyanakkor megelőzi az eddigi időszakos áradások kártételeit is. A vízi és szárazföldi közlekedés bővítéséhez is hozzájárul az új rendszer Itt épülő közúti hídja, amely alatt a kisebb és nagyobb teherhaiók biztonságosan közlekedhetnek Nampo és Phenjan között. ként a szegedi üzemekbe járó csinos tápai lányokba lépten-nyomon belekötöttek a szegedi, jobbára csak huncutkodni akaró férfiak A lányok mindig csoportosan mentek munkába, onnan este is szintúgy jöttek elő. Az ilyen csoport felé egyszál szögedinek nem volt mersze odahajítani a kérdést. Ha viszont ők is többen voltak, akkor „mögreszkírozták". Erre aztán kinyílt ám a szép lányok szája, de olyan csúnya szókra, hogy megbánták a hetvenkedő szögediek a kérdést, mint a kutya, aki hetet fiadzott. Honnan van hát a tápai falucsúfoló? Föltétlenül — mint ahogyan a kérdésben is megfogalmazódik —: a gyékényszatyornak vízzel való nedvesítéséből — tápaisabban paráholásából. Ugyanis a hasított gyékényszálakat szövés közben nedvesíteni kell, hogy nyálkássá válva könnyen csússzon az átalfákra kifeszített ijanok között. De a kész szatyrokat és egyéb termékeket is szentelgetní kellett, hogy ne töredezzen. Piacra dolgozó kúrtakufdk, vagy szaladókufák, a hajdani Mars téri vásáron kínálgatták szüveményeiket Otthonról hozott kisszékre letelepedtek, ami alá olyan félliteres formájú cserép csöpörkét tettek, kevés vízzel. Nyári délelőttökön, amikor hétágra pérkált az öreg, az asszonyok csak a szoknya alá nyúltak, és szentelgették a szatyrot, hogy amikor a naccságák mustrálgatják, akkor ne röpogjon, ne töredezzen, hanem, „finom, vaias lögyön a fogása". Ez a helyzet tehát a falucsúfoló házatáján. aminek hallatára a mai — gyékénnyel még foglalkozó — tápai öregek joggal haragszanak, mért a keserves munkájukat csúfoliák vele, amellyel a mindennapi kenyerüket keresték egykor, látástól-vakulásig. IfJ. Dele József PÁLYÁZATI FELHÍVAS! FIM Alföldi Porcelángyára pályázatot hirdet karbantartás-tervező, előkészítő és Iránvftő munkakörbe, eénészmérnők. üzemmérnök vagv cvnkorlott génésztechniküs végzettséggel Bén. szerszám és alkatrész szerkesztő-tervező munkakörbe felsőfokú scénész végzettséggel: állőeszköz gazdálkodő munkakörbe, gyakorlott középfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakemberek részére. » Jelentkezni lehet: FIM ALFÖLDI PORCELÁNGYÁRA. Hódmezővásárhely Erzsébeti út 7 x Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy vevőszolgálati Irodánk Csongrádi sgt. 12. szám alatt üzemel Hétfőtől péntekig 8—15.30 óráig, szombaton 8—12 óráig Telefon: 14-044, tart nyitva.