Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-15 / 88. szám
SzeriJa, 1981. április 15. 5 Kiállítási napló Integrálódási törekvések A magyar képzőművészeti Péter, Marosvári György, ségeiről. Arról, hogy milyen élet lokális törekvései, a de- Szakáll Ágnes, Székelyhídi távolságtartással, milyen centralizálás eredményeképp Attila, Tömpe Emőke hatá- szemléleti optikán át érzélétrejőtt lehetőségei mind rozottan képviselik a valóság kelje és közvetítse élményekarakteresebben ismerhető- precíz, naturalista megfő- it. Érdekes módon a Szenteek föl. Igyekeznek integrá- galmazásából adódó lehető- sen élő Kéri László, a Bélódni művészetünk egészél>e, ségek széles skáláját Szo- késcsabára települt Tóth Ersajátos jegyekkel színezni a ciograüikus érdeklődés, ana- nő, a szintén csabai Várko gazdagodó palettát. Az Al- lítikus tájékozódás, doku- nyi János és a szegedi Pataföld, mint földrajzi egység, mentalista stílus precíz, ki Ferenc hasonló indíttatáhagyományaival és mai lehe- anyagszerű • fogalmazásmód sú, sajátos világot teremtő tőségeivel jó néhány szálon jellemzi festményeiket, gra- pikturát képvisel. A hagyogyarapítja képzőművészeti fikáikat, szobraikat. mányos alföldi művészet életünket. A szegedi és deb- A lényegre való törekvés, képviselői meglehetősen hiáreceni nyári tárlat mellett a a végső formák, struktúrák nyosan vannak jelen, s vásárhelyi őszi tárlat, a dél- iránti érdeklődés a békéscsa- igencsak tarka képet mutat alföldi tárlat, a szolnoki és bai grafikai művésztelep részvételük. A vásárhelyiek kecskeméti bemutatók és a távlatokat nyitó lehetőségei, közül Fodor József, Erdős békéscsabai alföldi táflat mint kohéziós erő, vonzot- Péter, Hézső Ferenc, Albert igyekszik mind rendszere- ták a vonal- és térproblé- Ildikó, Lantos Györgyi, Csisebb programmal, 6aját06ka- mák iránt érdeklődő fiatal kós András teszi le névjerakterrel kapcsolódni kiállí- alkotókat. Közülük jó né- gyét; a békésleket Gaburek tási struktúránkhoz. hány sok szállal kötődik ré- Károly, Koszta Rozália, MlaBékéscsaba 22. alkalom- szint az ipari bázis nyújtotta donyiczky Béla Vollmuth mai ad otthont az Alföldi technikai lehetőségekhez, ré- Frigyes képviseli. Szegedről Tárlatnak, s ez a szám ön- szint a tiszta geometrikus az előző évekhez képest magában is rangot jelenthet, szerkezettel elmondható gon- igencsak kevesen szerepel Figyelemre méltóbb azonban dolati modellekhez. Gubis nek, a szolnoki művésztelep az utóbbi évek jó néhány tö- Mihály, Lonovics László, Lu- ről Fazekas Magdolna és rekvése, melyet igyekezett koviczki Endre, Oroján Ist- Maggyes László posztimpvitorlájába fogni ez a kiál- ván e törekvések, figyelemre ressztontsta festményelvei lítási fórum. Részint számít méltó képviselői. szerepel. ' a Békésből elszármazott, a Néhány alkotó — minden- A 22. Békéscsabai Alföldi magyar művészetben már féle szervező munka és hí- Tárlat a Munkácsy Mihály rangos helyet kivívott alko- vataloo inspiráció nélkül — Múzeumban május 17-ig láttók részvételére Így kötő- hasonlóan gondolkodik a ható, dik mind erősebb szálakkal művészet szerepéről, lehétő- Tanéi Lajos a szűkebb pátriához a modPályázati felhívás A Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, az Országos Anyag- és Arhlvatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság az értékelemzés további hazai elterjesztése éa rendszeres alkalmazása érdekében pályázatot hirdet a technológiai energiafelhasználás és a termékek energiafogyasztásának értékelemzéssel történő csökkentésére. Pályázni olyan, a jelentkezés elfogadásáig meg nem kezdett értékelemzési munkákkal lehet, amelynek fő (kiemelt) célja a termelőnél és a felhasználónál (fogyasztónál) az energiafelhasználás csökkentése. A pályázat nyílt, jelentkezhet bármely gazdálkodó szervezet 1981. április 30-ig bezárólag. A részletes pályázati kiírást a Pénzügyi Közlöny 1981. évi 4. száma tartalmazza. B középfokú művészeti oktatásról A megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő művészeti • tanácsadó testület tegnap, kedden dé'után tartotta munkaterv szerinti soros ülését, dr. Müller Józsefné osztályvezető elnökletével. A szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatója, dr. Diós József tartott tájékoztatót az intézményben végzett középfokú művészeti képzés eredményeiről, helyzetéről és feladatairól. El- | mondta, hogy a zene! és felé találkozhatunk képzőművészeti szakképzés célja nem elsősorban a művészeti utánpótlás biztosítása hanem sokoldalúan fejlett, szakmai alapismeretekkel rendelkező fiatalok nevelése. Emellett nagy súlyt helyeznek a gyakorlati képzés során a képességek kibontakoztatására, fejlesztésére. E hagyományosan magas színvonalú oktató-nevelő munka eredményekent a művészeti .tagozatokon végzett hallgatók sikerrel felvételiznek a különböző művészeti főiskolákra. A magas színvonalú munka záloga a megfelelő tanári kar, amelyben ismert alkotóművészek vannak. A nyitott képzés eredményeként a Tömörkényben tanuló fiatalok munkájával sokvároaszerte, a zeneművészetisek gyakran lépnek fel itthon és külföldön. A tájékoztatóhoz Vántus István éa Hézső Ferenc főiskolai tanárok fűztek kiegészítést, amit élénk vita követett gyesegyházi születésű Schéner Mihály, a Párizst és Szarvast egyaránt otthonának érző Ruzicskay György, a Békésszentandrásról kiröppenő Lóránt János, a csabai születésű Cs. Pata) Mihály és Papp György. A Békés megyeieknek az elmúlt években sikerült a Viharsarokhoz kötni olyan tehetséges fiatal alkotókat mint Tóth Ernő festőművész, Varga Géza szobrászművész, Takács Győző grafikus- és iparművész. Ugyanakkor két rangos művésztelep is egyre Inkább magára talál és országos visszhangot vált ki. A békéscsabai Kner Nyomda ipari-technikai bázisán jó néhány esztendő óta sarjad az alkalmazott grafikai művésztelep munkája, Mindezek annyira éretten jelentkeznek a 22. Alföldi Térlat anyagában, hogy Immár karakteres és jellemző jegyeknek, fölvállalt és támogatott törekvéseknek könyvelhetik el az érdeklődök. Tulajdonképpen négy, jól körülhatárolható, specifikusan megfogalmazható művészeti törekvés képviselőinek ad bemutatkozási lehotőséget, terepet a békéscsabai kiállítás. Számában és színvonalában is figyelemre méltó a gyulai művésztelep résztvevőinek jelentkezése. Balogh Gyula, Lakatot J. Ünnepség a Szirmai iskolában Nagy László felvétele Szirmai István születésének 75. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap, kedden délelőtt a róla elnevezett tarjáni általános iskolában. Az Intézmény Igazgatója, Kovács József emlékezett meg a munkásmozgalom harcosának. a publicistának életéről, felelevenítette az iskolai nevelésről vallott, előremutató nézeteit. Megkoszorúzták Szirmai István emléktábláját. Az ünnepségen, amelyen a megyei és a városi párt-, állami és tömegszervezeti testületek képviselői mellett a Szirmai család tagjai, a nevet viselő szocialista brigádok képviselői is ott voltak, 120 Iskolást avattak úttörővé. Az Intézmény előcsarnokában, megnyitották a Szirmai István életét és munkásságát dokumentáló kiállítást. Ot nap munkával Feltételek és menetrend A hdrommüszakos és fo- alkalmazotti körben várha- lődését, a lakosság folyamalyamatosan termelő üzemek- tó, míg a csökkenés a mun- tos ellátását; ben ez év közepétől, a többi kások kövében. A veszteség- — a rövidebb munkahét a munkahelyeken 1982. január idők csökkentése tehát az vállalatok egymás közötti 1-től megkezdődik az ötna- ötnapos munkahét bevezeté- kapcsolatalt, a kooperációt pos munkahét bevezetése. A sének nélkülözhetetlen része, sem érintheti hátrányosan, törvényes heti munkaidőéi- A napi munkaidő kisebb- Kiket és mikor érint az talában 42 óra, a hároinmű- nagyobb mértékben minden ötnapos » munkahét bevezeszakos és a folyamatosan ter- betj 42 órát dolgozó eseté- tése? mclő üzemekben 40—42 óra ben növekedhet. A kéthe- Lényegében minden dolgolesz. Nincs még végleges tenkénti szombati munkanadőntés, de az előzetes elkép- pot ugyanls tíz nap alatt kell zelések szerint a kétműsza- ledolgozni. Általában napi kos üzemekben ugyancsak félórás munkaidönüvekedéshetente 40—42 órát dolgoz- sej ken 3Zámolnt. Az átlagos napi munkaidő 8 6ra 24 perc lesz (5x8 óra 24 perc •» 42 óra). Ehhez még különböző mértékű ebédidő is já- _ _ rulhat. Amennyiben a több- karendet, miután az esetle, műszakos vagy folyamatos ges változások időpontja és időalapot, ahol az ebédidőt munkarendben dolgozók heti mértéke a szövetkezeti dejelenleg is munkaidőn kívül munkaideje 40 óra lesz, ak- mokrácia elveinek megfeleadják ki. A dolgozok másik kor a napi tényleges mun- lően a helyi döntésektől, része pedig hetente csupán kaidő nyolc óra marad. kezdeményezésektől függ. 41,3 órát dolgozik és 2,Sorát Az ötnapos munkahétre 1981. július 1-től kezdve « való áttérés időpontját, a konkrét megoldási módozatokat helyileg határozzuk meg. Helyileg, önerőből te nak majd. Az edédid.ő sehol nem lesz része a munkaidőnek. Az ötnapos munkahétre való áttérés azokban az üzemekben csökkenti a munkazót érint 1982-ben a heti munkarend módosítása. A heti ötnapos munkahét bevezetésének feltételei a mezőgazdaság állami szektorában is megteremthetők. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nem szabályozzák központilag a munétkezéssel tölt. Ebben a körben a heti 44 órás munkaidő csupán formálisan csökken 42 órára, valójában 30 perccel növekszik. A számítások szerint az ötnapos munkahét bevezetésével a munkaidőalap hasonló mértékben növekszik és csökken. Mind a növekedés, mind a csökkenés a becslések szerint 24—28 ezer dolgozó munkaidejének felel meg. A két ellentétes irányú és lényegében azonos arányú mozgás mégsem közömbösíti egymást. A munkaidőalap nöháromműszakos és a folyamatos üzemekben kezdik meg az áttérési a rövidebb munkahétre. A gazdálkodó remtik"meg ak ötnapos mun- szervek döntő többsége 1982 kahét zavartalan bevezeté- első negyedévében vezeti be vekedése ugyanis zömében feladatainak megoldását, fej sének feltételeit is. Melyek ezek a feltételek? — A pénzügyi helyzet nem romolhat, központi (létszám, bér) támogatás áltatában nem vehető igénybe; r£J meghatároznl. Ahol egy— aK?°,gouzok rnunkabére másfél év sem elegendő a nem csökkenhet; felkészülésre, ott egyedi el— az ötnapos munkahét b(rális alapján kapnak maJd bevezetese nem zavarhatja lehetösóget a határidőmódoaz adott gazdasági egység g{tásra az ötnapos munkahetet. Hogy minden üzem, intézmény számára legyen elegendő idő a felkészülésre, az áttérés befejezésének időpontját 1982, december 31-re célszeGémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Dr. Benke Béla vallomása Leszerelték a hintó kerekeit, hogv a nádasból ki ne látsszon, A vendéglátás szívélyes volt, a veszély elmúltáig néhány napot itt töltöttek. Enni-innivaló volt, kolbász, szalonna, nagy, kerek sajt, finom bor a papok pincéjéből akadt bőven. Még a csecsemőkorban levő családtagjának is akadt dajkája, mert ha sírásra fakadt, Rózsa Sándor ringatta álomba a kis Ferkót. Hosszú évek múltán már Benke Ferenc jogász volt a szegedi törvényházban, amikor ott találkozott Rózsa Sándorral. Megindultan csak ennyit mondott— Sándor bécsi, hát itt kellett magával találkozni?" A betyárvilág vége Rúzsa Sándor tömlöcben van, a bandája bujkál, ki erre, ki arra. Most már felszámolják őket Bátrabb a lakosság is. Mindenki várhatja, hogy elfogják, haragos? kerül mindenkinek. Most már jelentgetik f?' egymást: „Ez is vele •tartott." „Ez is orgazda v H." Igencsak éjjel mentek a följelentettért. Egy kovácsmester is bekerült a bíróságra, hogy Rúzsa sűrűn Járt hozzá. A bíróság a vallatás után sértetlenül elbocsátotta, mert igazolást nyert, hogy csak a lovát patkoltatta nála. Rúzsa Sándor után elfogták név szerint: Veszelka Imrét, Keszeg Veszelkát, Csicsadót, Nagymihályt, Drinkóczit. piszét, Suszter Jánost, Kókait, Racskát, Veszelka Pétert, Kőművest, Betyár Pistát és még sokakat. De nem. ennyi volt befogva, rengetegl Ha nem bizonyult rájuk semmi, kiengedték. Nem akarom felsorolni a kínzóeszközöket, de a szöges bölcső volt a legveszedelmesebb Azt nem bírta ki Csicsadó, belehalt Ment a szorító, a sütögetések, a gúzsbakötések, huzavonásan ment a vallatás. Egyszer aztán, mikor mér 31 gyilkosságot beIsmert Rúzsa Sándor, köztük vagy 10 perzekútort, kérdezte az ügyész, ezt vagy azt miért tette? Csak ezt válaszolta: . — A' kérőm, igön nagyon mígszógát a halálra! Ennél egyebet nemigen felelt. Hanem mikor azt a kijelentést tette: „Én mán unom! Eddég a subások, gubások vallatta: tak, mosmán gyüjjenek a pantallósok sorba!" — megijedtek a bírósági tagok, mert akarva, akaratlan mindnek volt összeköttetése a betyárokkal ök nem is üldöztették szívesen, csak tessék-lássákképpen. Mert akkor ki nem léphettek volna a városból birtokaikra vadászni, halászni, szórakozni. Kénytelenek voltak még elfogadni is a „Sándor gveröktül" egy jó lovat, egy ürüt stb. Most a Sándor kijelentésére észbekaptak, éjjel a börtönében fel- • keresték Sándort, és a lelkére beszéltek: Hová gondol, ha őket belekeveri, föltétlen Halál vár rá! Hat halál is kevés volna az 6 elkövetett bűnelért! De ha nem keveri bele őket, annyit segítenek, hogy nem lesz halát a büntetése. És ha él az ember, addig reménye is van. Lám, az első büntetéskor ls kegyelmet kapott. , így aztán Sándor megnyugodott. Rövidesen el is ítélték őket. Sándort életfogytig, Veszelka Imrét 15 évre a Palásthy-gyilkosságért meg a vonatrablásért Egy kömpöcl 10 évet kapott, Veszel, ka Péter kötél általi. Pisze életfogytos. Veszelka Jóska orgazdaságért szintén kötélre. Suszter János 9 évet kapott, két gyilkosságot vállalt el. 40 esztendei garázdaságtól, lopástól, rablástól, gyilkosságtól menekült meg a lakosság a betyárok felszámoláséval. A szegedi urak is azon vol. tak, mentől' messzebb kerüljön Rúzsa Sándor. A szamosújvóri börtönbe került. Itt varrta a pitliket. Mikor kísérték a vonatra, a keze meg volt bilincselve. Ahogy haladt a vonat vele, tanyák, fák. pusztaságok futnak visszafele. Rúzsának mind ismerős ez a táj. Halad a vonat a halál felé. Feláll, bámul az ablakon kifelé. A mellkas hullámzik, a szív melegédni kezd. Onnan tör utat magának valami fel a szemig. Gördülnek a könnyek a borostás arcon végig Nem szégyelli már, ez az érzés ismeretlen volt előtte. Volt már imádsága, mormolja is: — Nem látlak többet, érzőm, Alföldem, királyságom, annyi időn körösztül menedéköm, hazám, házam, búvóhelyem! Mindön fátul, bokortúl, nádastul, mindön ingovántul búcsúzok, akik mindmind befogadtatok, rejtegöttetök, sosü látlak többet! A vonat nem törődik senkt fáidalmával, az csak fut-fut zakatolva, szállítja Rúzsát Szamosújvárra. Itt nem látott egyebet, csak köveket és rideg falakat. Nem sokáig bírta a rabságot. Megkapta a tüdőbetegséget, utolsó idejében már csak a madárhangokra csillogott fel a szeme. Meghalt 1878-ban, Szamosújváron. (Végt.) A tanácsok feladata, hogy a lakosság ellátását, a közlekedést, a gyermekintézmények üzemeltetését az ötnapos munkahéthez, a napi munkaidő alakulásához igazítsák. A helyi tanácsok az utazási torlódások elkerülése végett összehangolják az adott területen levő üzemek, hivatalok munkakezdési időpontját. A napi munkaidő növekedése általábun hátrányokkal jár. A munkaidő végén a fáradtság hatására csökken a teljesítmény. Aligha kétséges, hogy a napi munkaidő növekedéséből adódó hátrányokat ellensúlyozzák a heti két pihenőnap előnyei. Megtakaríthatjuk kéthetente egy napon a munkába- és a hazautazási időt, fáradalmat. Az újabb szabadnap Jól szolgálhatja a pihenést, segítheti a munkaerő regenerálódását, növelheti a kulturálódás, a hasznos időtöltés lehetőségét Ahhoz, hogy ez a lehetőség valósággá váljék, hogy elkerüljük a céltalan időtöltés buktatóit, sok még a tennivaló. A több szabad időt jól hasznosítani csak társadalmi összefogással, kezdeményezésekkel, új kulturálódási, sportolási, aktív kikapcsolódási lehetőségek teremtésével, az életszemlélet és a magatartás formálásával lelhet K.J.