Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

Szombat, 1981. március 14. Tárgyaiások Pénteken befejeződtek Szombathelyen a határvizekkel foglalkozó magyar— osztrák vízügyi tárgyalások. A megbeszéléseken egyeztették a Szentgotthárd és Heiligenkreuz árvédelmét pzolgáló munkák ütemezését. adatokat cseréltek a Fertő-tó vízminőségéről, összehangolták a tó vízszintszabályozását. Az Országos Vízügyi Hivatal és az Osztrák Szövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium, valamint az illetékes vízgazdálkodási szervek képviselői a jövő héten Eisenstadtban folytatják a tárgyalásokat. Tanácsülés Móraha'ion Bírák tanáCSk Mórahalom nagyközség tanácsa tegnap. pénteken a művelődési házban ülést tartott. A testület először megvitatta és elfogadta a múlt évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásáról szóló beszámolót. Megállapította a tanács, hogy a szakigazgatási szervek takarékosan gazdálkodtak és biztosították a tanács felügyelete alá tartozó intézmények zavartalan működését. A fejlesztési alap nagy részét lakásépítésre fordították. Tavaly 21 célcsoportos lakás alapozását kezdték el. Másik nagy beruházása a nagyközségnek a 75 személyes óvoda építése volt, amelyet az idén áprilisban adnak át. Foglalkozott a tanács a határőrség és a lakosság kapcsolatával és megállapította a testület, hogy a helybeliek jelentős segítséget nyújtottak a hatóságnak a biztonságos határőrizethez. Megvitatták a közrend és a közbiztonság helyzetét is, majd előterjesztésekkel. interpellációkkal ért véget a tanácsülés. fényből Computergraphic és társai A Llnotype szedőgépek or• mótlan jószágok; zajosak, csörömpölősek; kazánjaikból forróság árad, fortyog az olvadt betűfém, miből is kitalálható már, hogy a laposztály nem tartozik az igazán kellemes munkahelyek közé a nyomdában. Van ugyan elszívóberendezés, de ha bekapcsolják, fülsiketítő surrogás tölti be a termet Mindazonáltal az ívtördelő — mert így is nevezik — a jelen. Egyelőre Itt készül a két megyénkben megjelenő napilap. Ahhoz, hogy megismerkedjünk a jövővel, csak pár lépcsőfokot kell megmászni; a fémgrádicson a Szegedi Nyomda fényszedő üzemébe jutunk, másképpen szólva: a gyárból a laboratóriumba, a nyomdászat őskorából a nyomdászat hőskorába. A szedőgépet itt Computergraphicnak nevezik. Nomen est omen... És ez a szedőgep még csak nem is hasonlít őseihez. Klaviatúrája előtt csinos fiatalasszonyok ülnek. — Mit tudnak ezek a gépék? Salánki János okleveles nyomdamérnök az NDK-beli Kari-Marx -Stadtban szerezte diplomáját, üzemvezetőként dolgozik itt: — Ahhoz, amit itt elektronikus ' jelekkel egy lemezre rá tudunk vinni, hagyományos eljárás esetén hét és fél mázsa betűfémre van szükség ... Mi nem is tesszük fel az említett kérdést. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit nem tud a berendezés. — Ismerkednek még vele... — Igen. Jelenleg próbaüzem van nálunk. Igaz, elkészült már néhány könyv a fényszedőben, de ez még csak a kezdet. Elsőként, s ez most kezdődő történelmünk fontos állomása, a Vámpolitika című könyv hagyta el a fényszedőt. — Játsszunk egy kicsit! — Játsszunk — mondja a mérnök, s odaül egy géphez. Amit művel szinte varázslatnak tűnik, pedig szavamra. nem először járok nyomdában ... Egy-egy billentyű lenyomásával megváltoztatja a szedés szélességét (annak a cikknek a hasábszélessége kilenc és fél ciceró, amit most olvasnak), s a gép szempillantás alatt átrendezi a sorokat. Ugyanígy cselekszik, ha javítást teszünk a szövegen. — És ez még nem minden — mondja Salánki János —, a gépnek telefonon is lehet szedési utasítást adni. Dobó József, a Szegedi Nyomda igazgatója mondja: — A berendezést Leidenben járva fedeztük fel, s miután fejlesztési programunkba beleillett, később meg is vásároltuk egy példányát. Teljesítménye egyébként húsz öntőgépével egyenértékű. — A technikai forradalom kora? — No. még nem egészen az, de elmondható, hogy a Szegedi Nyomda már megtette az első lépéseket felé. P. F. Somogyi Károlyné felvétele Laboratóriumnak látszik, de nyomdaüzem. Kisiparosok a lakosságért A KIOSZ körzeti csoportjának küldöttértekezlete Sajátos eszközeikkel a bírósagok is sokat segíthetnek társadalom- és gazdaságpolitikai céljaink valóraváltásában. Hisz nem csupán az ítélkezés, a bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók érvényesítése a feladatuk. Hivatottak a bűncselekményeket előidéző vagy polgári perekhez vezető okok feltárására, a gazdálkodásban tapasztalható törvénytelenségek, a közélet tisztaságát veszélyeztető jelenségek hátterének megvilágítására is. Az MSZMP XII. kongresszusának határozatai így nyilvánvalóan a bíróságok tevékenységében is iránymutatók. Nemrég, február középén országos értekezleten vitatták meg az érdekeltek a kongresszus határozataiból az igazságügyi szervekre háruló feladatokat. Tegnap, pénteken délelőtt hasonló céllal — de ezúttal már a helyi sajátosságokhoz igazodó tennivalók megbeszélésére — gyűltek egybe a Szegedi Megyei Bíróságon Csongrád megye bírái. A jelenlevők már korábban, írásba foglalva megkapták dr. Kun Lászlónak, a megyei bíróság elnökének az elmúlt öt év eredményeit értékelő, s az újabb feladatokat összegző referátumát. A büntető és a polgári ügyszakra egyaránt részletesen kitérő előterjesztés egyeben között leszögezi: a szakmai konzultációknak köszönhetően, az elsőfokon bíráskodók másodfokú gyakorlatra rendelésével, a fogalmazók és a kezdő birák oktatásával továbbképzésével emelkedett az ítélkezés színvonala. Alaposabbá vált az ügyek társadalmi összefüggéseinek vizsgálata, a bíróságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a jogpolitikai irányelvek érvényesítésére Sajátos eszközeikkel segítették társadalmi célkitűzéscink megvalósítását. Hasonlóan kell tevékerykedniük az elkövetkező években is — hallottuk az értekezleten. Hogy feladataikat helyesen határozhassák meg, a bűnözés fő vonásait és okait, a jellemző bűnelkövetési formákat, a változást jelző tendenciákat alaposan meg kell ismerniük. Csongrád megyében példamutatóan időszerű a bíróságok büntetöítélkezése. Az ügyelc 90 százalékát három napon belül befejezik. Azon lesznek, hogy ezt az eredményt a jövőben is megőrizzék. Céljuk továbbá, hogy a munkaigényesebb ügyekben is késedelem nélkül, a korábbinál magasabb szakmai felkészültséggel hozzanak döntést. A jogpolitikai elvek következetesebb érvényesítése érdekében kiegyensúlyozott gyakorlat kialakítására törekszenek a szigorú büntetést indokló esetekben. Fontos tennivaló még a nevelő jellegű büntetések, az új Btk. biztosította újszerű intézkedések bátrabb alkalmazása. A polgári ítélkezés időszerűsége ugyancsak javult az utóbbi években. Ezután — a perek jobb előkésznesével, a határidők pontos betartásával, a késedelmeskedő felek figyelmeztetésevei — próbálják megelőzni a peres eljárások elhúzódását. A jogviták lényeges öszszefüggéseinek feltárásán, a családjogi perekben pedig a gyermeknevelés szempontjainak érvényesítésén kell munkálkodni. A gazdasági perek elbírálásakor a gazdálkodás tisztességtelen megnyilvánulásainak viszszaszorítására, a jogi szankciók szigorú alkalmazására kell törekedni. Az értekezleten — melyre a társ igazságügyi szervek képviselői is meghívást kaptak — többen, személyes tapasztalataik, javaslataik ismertetésével kapcsolódtaic a vitába. A tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Mátyás Miklós vezérőrnagy, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, dr. Jakucs Tamás, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese, dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány és dr. Kereszty Béla megyei főügyész. Találmányok, újítások Hazai börzekönyv Aligha vitatják manapság mar, hogy a szocialista termelési viszonyok között a népgazdaságnak fontos eleme a kisipar. Az elmúlt öt évben a szegedi és Szeged környéki kisiparosok — a körzeti csoport tagjai — az 1975-ös évihez képest mintegy 40 százalékkal növelték szolgáltató munkájukat. Míg 1975-ben 50 millió 225 ezer forint értékű munkát végeztek, addig 1980ban már 70 millió forintot tett ki a lakossági szolgáltatás termelési értéke, miközben az adott időszakban mindössze 12 százalékkal növekedett a körzeti csoport kisiparosainak létszáma. Többek között ezekről a jellemzőkről volt szó a csütörtök este Szegeden megtartott küldöttértekezleten, amelyen összegezték az elmúlt öt év eredményeit, s áttekintették a kisiparosok szervezeti életének kérdéseit is. Ezzel foglalkozva megállapítottak. hogy hasznosnak bizonyult a különböző szakterületekkel foglalkozó bizottságok megszervezése, amelyeknek munkája az ifjúságés szociálpolitikai, nőpolitikái, szociális, munkavédelmi és szakmai kérdésekre egyaránt kiterjed. A körzeti csoport szakmai bizottsága például a lakosság részéről beérkező reklamációk, szakmaietikai jellegű panaszok elbírálásával foglalkozik legtöbbet. Az öt év alatt összesen 429 esetben reklamált a megrendelő. s ebből 333 alkalommal jogosnak ítélték a kisiparos munkája, szolgáltatása ellen emelt kifogást. Mint a küldöttgyűlésen megállapították. a panaszok oka sok esetben az volt. hogy nem határozták meg előre pontosan az elvégzendő munkát. Másik „hibaforrásnak" azt jelölték meg. hogy előfordulhat a szakértelem hiánya is, mégpedig azért, mert „nem járnak el az iparostársak a különböző szakmai tanfolyamokra és oktatásokra". Hogy a szakmai továbbképzést fő kérdésként kezeli a KIOSZ, jó példa rá az elmúlt év decemberében sikerrel megrendezett kisipari építőipari napok eseménysorozata, melyen a legújabb szakmai feladatokról is szó esett. A küldöttgyűlés résztvevői foglalkoztak, a kisiparosok szolgáltató tevékenységének fejlesztési lehetőségeivel is. mellyel kapcsolatban többek közt megállapították, hogy a körzeti csoport — Szeged és a szegedi járás. Kistelek és Sándorfalva kivételével — területén sok még a „fehér folt". vagyis a megfelelő szintű szolgál tatássa] el nem látott település. Ezek felszámolására a helyi tanácsokkal közös erőfeszítésekre van szükség. Az értekezlet végén 35 küldöttet választottak, akik részt vesznek a KIOSZ megyei közgyűlésén. ötszáz oldalas zöld könyv, a lapjain négyszáz újítás és találmány. A címe: Hasznosítható hazai műszaki-szellemi alkotások. Küldetése, hogy hírül vigye 1200 vállalatnak, hány és miféle szellemi alkotás születet az elmúlt években az országban, melyeket azonban még nem vagy csak néhány üzemben hasznosítottak. E börzekönyvet ismertette pénteken, a Technika Házában a sajtó munkatársainak a Magyar Kereskedelmi Kamara szellemi termék szakbizottsága, a könyv gazdája. Hazánkban ez idő tájt kevés újítás születik, s ezek közül még kevesebb hasznosul. Mennyiben segíthet egy ilyen börzekönyv a szellemi termékek hasznosításában? — e kérdésre keresték a választ a tájékoztató résztvevői. Az nyilvánvaló — mondták a kamara képviselői —, hogy egy börzekönyv nem tudja megváltoztatni a hazai újítások, találmányok sorsát, de arra azért alkalmas, hogy információkkal lássa el a vállalatokat. Példa erre az elmúlt két év. Tavaly és tavalyelőtt már jelent meg hasonló börzekönyv, és nagy volt az érdeklődés, ami kétségkívül biztató jel Ám az is igaz: a sajtótájékoztató rendezői egyetlen példát sem tudtak mondani arra, hogy egy vállalat éppen a börzekönyvből merített volna ötletet valamilyen fejlesztési feladat megoldásához. Ellenmondás? Tasnádi Emil. a szellemi termék szakbizottság elnöke az okokat kutatva érdekes megállapítást tett: azt már minden gazdasági vezető — és a közvélemény is — átérzi, és átgondolta, hogy versenyképes termékekre van szükség. De az, hogy mitől versenyképes egy termék, már kevésbé tudatosult. Versenyképes lehet egy termékünk külföldön, ha a jó minőség mellett olcsó. Az olcsóság azonban a termelőmunka hatékonyságúnak függvénye, s azé is, hogy mennyire tudjuk növelni a szellemi munka hányadát a termékek előállítása során. Ez pedig nagyrészt az újító és feltaláló kedvből táplálkozik. Természetes, hogy a fellendülés nem a börzekönyvtől függ, az évenkénti kiadás csak egy folyamat részeként tekinthető. E folyamat következő állomása az lesz, hogy együttműködési megállapodást kötnek az Ipari Minisztériummal. A megállapodás célja, hogy végigkísérjék a szellemi termékek sorsát egész a megvalósulásig. Ugyanakkor azt is tervezik, hogy összeállítják az ipari termelést gátló hiánycikkek listáját, s megkeresik a módját a hiányzó alkatrészek, szerszámok gyártásának, például a Kisiparosok Országos Szövetségének bevonásával A kör itt zárul be: a gyárakban ugyanis gyakori jelenség, hogy éppen alkatrész- vagy szersrámhiány miatt nem tudn >k megvalósítani egy-egy újítást, műszaki ötletei A bürz*könyv haszna xi-.^t-r mutatkozik meg. ha az uj,'tá-okra, találmányokra fogadóképes lesz a vállalat. Alkotói nívódíj Alkotói nívódíjat alapított a Dunai Vasmű a kiemelkedő szakmai munka ösztönzésére. A kohászati kombinát társad a Imi zsűrije évente egymillió forinttal jutalmazza a gazdaságos eljárások, új technológiák alkalmazóit, a jelentős újítások találmányok szerzőit, a sikeres üzletkötések lebonyolítóit, az önköltséget javító takarékossági és munkaszervezési intézkedések kidolgozóit. A tíz-húszötven ezer forint összegű nívódíjakat nemcsak műszaki vezetők, hanem szakmunkások és szocialista brigádok, munkaközösségek is elnyerhetik. A Dunai Vasmű alkotói nívódíjait első ízben 1931. május elsején ítélik oda az arra érdemes szakembereknek. Az áradó Duna első fokú ái-vízvédelmi készültségben őrzött szigetközi szakaszán Dunaremeténél 24 óra alatt 32 centiméterrel emelkedett a víz. s még mintegy félméteres áradásra számítanak. Pénteken folytatódott az áradás a Tiszán és mellékfolyóin. A Tisza felső szakaszán Tiszabecs és Olcsvaapá. ti között első fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, s Tiszalöknél szabad utat nyitottak a víznek a duzzasztómű zsilipéinek felnyitásával Első fokú készültségbe lépett a Bodrog, a Szamos és a Krasznának az országhatártól Darvasig ter jedő szakasza. s a Túr mentén gyors egymásutánban első fokúról másodfokúra erősítették a készültséget Heves áradás alakult ki a Körösök felső szakaszain. A Fekete-Körös árhulláma a péntekre virradó éjszaka Antnál tetőzött s a vizszint 12 centiméterrel haladta meg a korábban mért 988 centiméteres maximumot. Pénteken hajnalban robbantással kaput nyitottak a gáton a mályvádi árvízi szükségtározóban, amely 75 millió köbméter víz befogadására képes. A védekezési munkák erősítésére pénteken megérkezett a Körösök völgyébe a szolnoki és a szegedi vízügyi igazgatóság árvízvédelmi osztaga 300 emberrel és több vizijárművel. A Sebes-Körös bal partján a kornádi és az újirázi (foki) híd közötti, mintegy 5 kilométeres szakaszon nyúlgát építésével magasítják a töltést. Megkezdték a védekezési anyagok kiszállítását a Kettős-Körös gátjaira is, hogy ugyancsak nyúlgáttal magasítsák a védvonalat. Ezen a szakaszon a Pécsi Vízügy; Igazgatóság 150 embere segíti a munkát. A megáradt folyók mentén összesen 1066 kilométer hosszú töltést őriznek árvízvédelmi készültségben. Ebből 686 kilométer hosszú szakaszt vigyáznak első fokú. 69 kilométer hosszú töltést másodfokú, s a Berettvó bal partján, a Fekete-, a Fehéra Sebes- és a Kettős-Körös mentén nedig 291 kilométer hosszú Tútet védenek harmadfokú készültségben A gátakon összesen 1755-en dolgoznak. I I