Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

2 Péntek, 198Í. március 13. Munkaszervezési megbeszélés Csütörtökön Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter el­nökletével ülést tartott a szervezesi tárcaközi bizottság. A testület megtárgyalta a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium felügyelete alá tartózó vállalatok elmúlt öt­évi szervező munkájáról ké­szített értékelést. Megállapí­tották, hogy az adott időszak­ban az ágazat területén kon­centráltabbá vált a szervezé­si tevékenység. Előtérbe ke­rültek az átfogó megoldáso­kat célzó, a szállítás raciona­lizálására. az üzemi folyama­tok korszerűsítésére, a mun­kaerő hatékony foglalkozta­tására irányuló szervezések. Az ágazati célokkal össz­hangban felgyorsult a kor­szerű módszerek alkalmazása Azt is megállapították, hogy a szervező munka általános javulása mellett a fejlődés mértékében a vállalatok kö­zött még jelentős eltérések tapasztalhatók. Megjelölték a szervezési tevékenység kor­szerűsítésének főbb felada­tait. A bizottság megvitatta a műszaki színvonal és a szer­vezettség főbb összefüggéseit is. Megállapította, hogy az új létesítmények, rekonstruk­ciók későbbi hatékony műkö­dése az eddiginél alaposabb előkészítő-szervező munkát igényel. Ehhez az építészeti és technológiai tervezők, va­lamint a szervező szakembe­rek iobb együttműködése szükséges. A testület ajánlá­sokat fogadott el a szükséges leendők kijelöléséhez. (MTI) Magyar—fisa kutatások A fenyőnemesítéssel kap­csolatos közös magyar—finn tudományos kutatások kez­dődtek Szombathelyen, az Erdészeti Tudományos In­tézet kámoni arborétumá­ban. amely ebben a téma­körben a hazai tudományos munka egyik fő bázisa. Az együttműködést köl­csönösen előnyössé teszi, hogy a finn kutatók a bő­vebb terméshozamok miatt több adathoz jutnak ha­zánkban, mint otthon, míg a magyar fél hasznosíthatja az északi rokonainknál előbbre tartó nemesítési alapkutatások eredményeit. Finnországból érkeztek a szükséges műszerek is. A közös munka október vé­géig tart Szombathelyen, ezt követi majd a tapasztalatok értékelése. (MTI) Ülésezett a MÉSZÖV elnöksége Segítik, az árutermelést a másodlagos gazdaságokban Az úi tervidőszakban — a nagyüzemi termelés bővíté­sé mellett — változatlanul nagy szerepet játszanak a másodlagos gazdasagok is a mezőgazdasági árutermelés­ben. Van egy sor ágazat, mint a korai szántóföldi zöld­ség, gyümölcs, a gombater­mesztes. a nyúl,- a galamb-, vagy éppen a sertéstenyész­tés! ahol a nagyüzemek se­gítségével és a családi mun­kaerő foglalkoztatásával je­lentős eriékeket lehet előál­lítani. Rendkívül fontos te­hát a meglevő adottságok, a nagy- és kisüzemi kooperá­cióban rejlő lehetőségek mind teljesebb kihasználása. A megyében a bruttó me­zőgazdasági termelési érték mintegy 40-42 százalékát ál­lítják elő a háztáji és kisegí­tő gazdaságok. Az elmúlt tervidőszakban közel 9 száza­lékkal múlták felül a IV. öt­éves terv termelésének átla­gát. A mezőgazdasági nagy­üzemek és a fogyasztási szö­vetkezetek sokoldalúan tá­mogatták é3 támogatják a vidékükön található mintegy 84—85 ezer háztáji, másodla­gos gazdaság árutermelését. A másodlagos gazdaságok évi termelési értéke mintegy 4—4.5 milliárd forint, amely­nek hatvan százalékát az ál­lattenyésztés. és negyven szá­zalékát a növénytermesztés adja. A megye sertésállomá­nyának hatvan, a szarvas­marha-állományának har­minc—harminchárom száza­léka található a kisáruterme­lő gazdaságokban.,Az export­árualapot növelő nyúl és ga­lamb. a toll. a hízott liba majdnem teljes egészét a kisgazdaságok adják. A MÉSZÖV elnöksége a tegnapi ülésén foglalkozott a témával. Megállapította, hogy a szövetkezeti kiskereskede­lembe kerülő zöldségfélék 90. a gj/iimölcs 70 és az állati termékek közel 100 százalé­kát szervezett. többnyire szerződéses formában adják ót a másodlagos gazdaságok. A burgonya-, a zöldség-gyü­mölcsfel vásárlás tekinteté­ben tíz fogyasztási szövetke­zet 4.1 helyen lát el termelés­szervező megbízást. Hat ÁFÉSZ a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát részére tíz helységből vásárolja fel a sertéseket. A kistermelők számára a szövetkezeti kiskereskede­lem tavaly 28 ezer tonna sze­mes terményt, 81,5 ezer ton­ta táptakarmányt és közel 40 millió forint értékű mű­trágyát. növényvédő szert ho­zott forgalomba. A fogyasztási szövetkeze­tek vezetőségénél jelentős szemléletbeli változás követ­kezett be a szakcsoportok szerepének megítélésénél. Fo­kozták a támogatást a felve­vőpiachoz igazodó állatte­nyésztési. növénytermeszté­si. kertészeti termékszerkezet kialakításához. Pillanatnyi­lag 67 szakcsoport tevékeny­kedik a fogyasztási szövetke­zeteken belül és a taglétszám ma már közel 7,5 ezer. A MÉSZÖV elnöksége — az előterjesztések megvitatá­sa után — határozatot foga­dott el újabb szakcsoportok létrehozására, a helyi mező­gazdasági termékek feldolgo­zásának szélesítésére, a hi­ánycikkek gyártására irá­nyuló bedolgozó rendszer bő­vítésére. A jövőben a magán­kereskedelem ellátásába is [lekapcsolódnak a szakcso­portok. Szélesebb választék A Városellátó eredményei, tervei Változatos tevékenységet folytat élelmiszer- és húsbol­tokat, vendéglátó egységeket működtet, saját vágóhíddal rendelkezik zöldség-gyü­mölcs- és vágóállat-felvásár­lással is foglalkozik a szege­di központú Csongrád megyei Városellátó Közös Vállalat. A sokrétű profilnak megfe­lelően árnyalt, az igények­hez rugalmasan alkalmazko­dó üzletpolitikával munkál­kodik az ellátás javításán. A vállalat 1980-as forgal­ma közel 16 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Nö­vekedett, majdnem 20 száza­lékkal, a kiskereskedelmi, 35,5 százalékkal pedig a ven­déglátásból származó bevé­tel. A bolthálózat korszerű­sítésével. az árubeszerzés ja­vításával. a vendéglátásban az éteiforgalom fellendülé­sével magyarazható a siker. Különösen jó eredményeket könyvelhettek el a főként közvetlen beszerzésből szár­mazó zöldség- és gyümölcs­értékesítésben. Elsősorban tagszövetkezeteitől és kister­melőktől vásárol mezőgazda­ság}* termékeket a Városellá­tó. Így biztosítja, hogy minél több friss, tetszetős portéka iusson boltjaiba, mellesleg — s a lakosság szempontjából ez cseppet sem lényegtelen — árait is kedvezőbben ala­kíthatja. Megelégedéssel fo­gadták a vásárlók a nyáron rendezett kedvezményes ak­ciókat. A lakosság érdekeit szolgálja, hogy a vállalat ta­valy korszerűsítette mihály­teleki vágóhídját. Idén — összhangban a népgazdasági célkitűzések­kel — a korábbinál is haté­konyabb. takarékosabb gaz­dálkodásra törekszik a me­gyei vállalat. Az áruforgal­mi terv meghatározásánál figyelembe vették többek kö­zött. hogy a kereskedelmi há­lózat bővítésére alig van le­hetőség. A forgalom, a bevé­tel növelésének legfőbb mód­ja. a választék növelése. Kul­turáltabb, színvonalasabb munkára lesz szükség, s per­sze az igényekhez még in­kább alkalmazkodó üzletpo­litikára. E feltételeket szem előtt tartva a jövőben a ko­rábbinál is nagyobb mennyi­ségben vásárolnak fel zöldsé­;et és gyümölcsöt. A hús­ooltokban — ígérik — bizto­sítják. hogy mindig kapható­ak lesznek az olcsóbb hús­részek. Felülvizsgálják. ha kell módosítják, a vásárlói szokásoknak megfelelően ala­kítják az üzletek nyitvatar­tását. Legfőbb feladatnak változatlanul az alapellátás javítását, a kínálat bővítését tekintik. Tovább folytatódik a mi­hályteleki vágóhíd rekonst­rukciója. Az év második fe­lében hús- és élelmiszerbol­tot nyitnak — 145 négyzet­méter alapterületen T— Sze­geden. az Északi városrész­ben. L. Zs. Kezdeményezők a lakásépítő szövetkezetek Az elmúlt években is so­kat lehetett hallani a ma­gánépítőkről. Néha azzal hív­ták fel magukra a figyelmet, hogy nem kapnak cementet, ablakot vagy mestert és ezért gyártották az iratokat, kér­vényeket, beadványokat. S a hetvenes évek elején volt egy botrányos korszak is. amikor az ügyészség tucatjával vizs­gálta a félbemaradt építke­zéseket. Ez az idő szerencsé­re véget ért. A lakásépítő szövetkezelek megalakulásá­val és elszaporodásával si­került rendezettebben foly­tatni a munkát. Minden­képp rekorderedményt ho­zott az V. ötéves terv idő­szaka, hiszen szövetkezeti formában több mint ötezer lakás épült Csongrád megyé­ben. Napjainkban továbbra is izgalmas kérdés, hogy a ma­gánépítők milyen lehetőséget kapnak az otthonteremtés­ben a VI. ötéves terv idején. Könnygbb vagy nehezebb lesz a dolguk? Köztudott, ugyanis kevesebb lakás ké­szül állami .pénzből és egy­re nagyobb szerephez jut a magánerő. Sőt úgy is lehet fogalmazni: a tanácsok arra számítanak, hogy ezentúl több állampolgár önmaga megoldja lakásgondját. Hogy segít ebben a lakásépítő szö­vetkezet? Az idén a szövetkezetek szervezésében több mint 500 új otthon alapozását kezdték meg a megyében és 335 la­kásban az év végén már durranhat az otthont avató összejövetelen a pezsgősdugó. Szegeden elsősorban a DÉ­LÉP kivitelezésében készül­nek a házak. Tömegesen Ró­kuson, a B ütemben panel­ból. telepszerűen építtetnek a szövetkezet tagjai. Ez a legkényelmesebb és legegy­szerűbb módja is a lakás­szerzésnek. Ám a megye töb­bi településén is egyre in­kább virágzik a szövetkezeti mozgalom. A lakásépítési szövetkezetek még nagyon sok helyen előnyben részesí­tik a hagyományos technoló­giát. téglából rakják össze a házakat, mert a hagyomá­nyos építkezési mód sokkal olcsóbb az újnál. Ha egy lakásépítő szövet­kezeti vezetőnél az iránt ér­deklődünk. mi lenne a leg­fontosabb három kívánsága, csak egyet mond és kér: telket, telket és telket. Ugyanis kivitelezőt már ta­lálnak. Építtetőnek is sok a jelentkező. Különösen nagy az érdeklődés a csoportos, korszerű családi ház iránt. Ez a forma nemcsak Rúzsán, Kisteleken és Szegváron népszerű, ahol a többi tele­püléssel szemben nagyobb számban épülnek ilyen há­zak. A magyarázat egyszerű, a korszerű családi- házak el­sősorban házilagos kivitele­zésben készülnek. Sógor, ko­ma, jó barát összefog és ka­lákában dolgoznak a hétvé­geken. Könnyű kiszámítani, hogy mennyi pénzt megspó­rolnak így a leendő háztu­lajdonosok. S ily módon megkönnyítik a pillanatnyi­lag még túlterhelt kivitele­zők dolgát is. Sőt nem túl­zás állítani, a beruházási piac feszültségeit is enyhítik. Általában kétévenként, a lakásépítő szövetkezetek va­lamilyen újdonsággal jelent­keznek. Most a szenéáció a Mihályteleken készülő min­tatelep. A szegedi városi ta­nács megbízás^ alapján ter­vezője a Budapesti SZÖV­TERV, ám kivitelező még nincs. Szeretnék megnyerni a szegedi építőipari szövetke­zetet. Egyelőre az az elkép­zelés, hogy a szövetkezet kő­művesei felhúzzák a falakat, de a szakszerelőipari munkát már „házilagosan" végzik. A mihályteleki mintatelepen közel 200 lakás készül. Két­három év múlva két típusú házba lehet majd költözni. Az egyik: kétszintes sorház, ahol a lakás-alapterület 100 négyzetméter, a telek nagy­sága 535 négyzetméter. A másik típus: földszintes ház, de a tetőtérben mandzard­szobát alakítanak ki. Itt a lakás alapterülete az előbbi­nél nagyobb — 113 négyzet­méter —. a telek pedig 576 négyzetméter. Az ilyen és ehhez hasonló téglaházakra nagyon sok jelentkező lenne. A nagyobb vállalkozásnak a közművesített telek hiánya szab határt. Köztudott, hogy egy kilométer csatorna, víz­vezeték milliókba kerül és a tanácsok anyagi ereje is kor­látozott. Végül is a magánépítkezé­sek lehetőségét az határozza meg. hogy a tanácsi forráso­kon kívül milyen módon le­het még a teleknagyságot növelni. Ugyanis tavaly jú­lius óta az érvényben levő rendeletek megtiltják, hogy a portán belül szikkasztásos módszerrel vezessék el a szennyvizet. Ez azt jelenti, hogy csatornákat kell lefek­tetni, ami előfeltétele az építkezésnek. Valószínű, hogy a magánépítőknek a jövőben nagyobb részt kell magukra vállalni a közművesítés költ­ségeiből is, ha azt akarják, hogy elegendő telek álljon rendelkezésükre. Persze, a szövetkezeti tagok anyagi helyzetét ismerve, ez csak úgy képzelhető el, ha ilyen célra külön hitelt vehetnek fel. Nehéz jósolni, milyen más gondokkal vagy örö­mökkel találkoznak a ma­gánépítők. Egy biztos, a VI. ötéves tervben lényeges sze­repet játszanak a lakásépí­tő szövetkezetek az otthon­teremtésben. Kezdeményező készségükre, szervező képes­ségükre még inkább szükség lesz, mint eddig volt. II. M. Megáradtak a folyók Harmadfokú árvízvédelmi készültség a Körösökön A csapadékos, enyhe idő­járás meggyorsította a hó­olvadást a Duna legfonto­sabb vízgyűjtőjében, az Al­pokban, s a 2700 méternél alacsonyabb hegyoldalakon mindenütt patakokban ol­vad a több méter vastag — a sokévi átlagot meghaladó — hóréteg. A legtöbb he­lyen az éjszakai fagy is elmaradt, ami fékezhetné az olvadást, s így a sok víz­től áradás indult el a Du­nán. 24 óra alatt Bécsnél több mint 1 méterrel emel­kedett a folyó szintje, s csü­törtökön az árhullám eleje már a Duna felső magyar­országi szakaszát is elérte. Dunaremeténél csütörtök reggelre 76 centiméterrel emelkedett a víz, ezért a fo­lyó szigetközi szakaszán el­rendelték az első fokú ár­vízvédelmi készültséget. így megerősített figyelőszolgá­lat tartja szemmel a folyót. A vízügyi előrejelzések sze­rint Budapestnél vasárnap Elismerő oklevéi Reklamációmentes szállí­tásaiért elismerő oklevelet kapott a Kőbányai Textil­művek a szovjet Exportlion külkereskedelmi egyesüléstől. 1980-ban pontosan a határ­idők szerint 3 millió mé­ter, minőségileg kifogásta­lan textíliát szállítottak a Szovjetunióba. Az ezt elismerő okleve­let a Köbtex szocialista bri­gádvezetőinek csütörtöki tanácskozásán nyújtotta át a vállalat kollektívájának Borisz Nyikolajevics Zsul­dibin, a Szovjetunió keres­kedelmi képviseletének he­lyettes vezetője. (MTI) várható az árhullám tető­zése, miszerint az alsó rak­part széléig emelkedik a víz. A Tisza bal oldali mel­lékfolyóin, elsősorban a Körösökön hevesebb ára­dások alakultak ki. A Feke­te-Körös medrében a víz szintje Antnál már szerdán a késő esti órákban elérte a vízmérce 500 centiméte­res jelzését, s ekkor elren­delték az első fokú árvíz­védelmi készültséget. Ám csütörtökön rohamosan to­vább emelkedett a víz. dé­lig elérte a 760 centimétert, s az áradás folytatódik, az előrejelzés szerint megkö­zelíti majd a korábbi ma­ximumot. Hasonlóan heves áradás indult el a Sebes­Körösön is, s ezért csütör­tökön mindkét folyó men­tén harmadfokú árvízvé­delmi készültségbe léptek. Az áradó Berettyót másod­fokú. a Kettős- és Hármas­Köröst, továbbá a Mátrából eredő Tárnát első fokú ké­szülség vigyázza. Kárelhárí­tási beavatkozásra nem volt szükség, de óvatosságból már készenlétbe helyezték a Gyulai Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi osztagát. A Ti­sza csak lassan, mérsékelten árad, Vásárosnaménynál egv nap alatt alig két és fél méterrel duzzadt, ami nem jelentős, mert korábban na­gyon alacsony volt a folyó­vízszintje, medrében tehé' még bőven van hely arra i> hogy könnyen befogadja a^ áradó bal oldali mellékfo­lyók vizét. (MTI) Magyar szabadalom Űj magyar szabadalom, a polisztirolhab beton haszno­sítására kötött szerződést hat építőipari vállalattal a Li­cencia Találmányokat Érté­kesítő Vállalat. Az újfajta könnyűbeton alkalmazása az épületek energiaveszteségeit csökkenti, kedvező műszaki tulajdonságai révén tetők, födémek, falak és a külön­féle előregyártott elemek, válaszfalak tökéletes hőszi­getelését oldja meg. A találmány nagy előnye, hogy alkalmazása semmiféle beruházást nem igényel, mi­vel a polisztirolhab beton az építőipari vállalatok hagyo­mányos berendezéseivel is előállítható, illetve szállít­ható. Ráadásul a friss be­ton szállításához mixerkocsi­ra sincs szükség, mert az anyag a szállítás közben nem „esik", nem rázkódik i szét. Az új terméket már i kipróbálták: a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat a nemrég felépült Zalai úti óvoda mintegy 2000 négyzet­méternyi tetőszerkezetének hőszigetelését polisztirolhab­bal végezte el. A szakértők arra számítanak, hogy ha­marosan több építőipari vál­lalat érdeklődik az új anyag iránt, a polisztirolhab a magánépítkezőkhöz is eljut. 1 A licencia vállalat nemrégi­ben kísérleti szerződést kö­tött egy kuvaiti házgyárral, amelynek értelmében olyan szendvicspaneleket készíte­nek. ameb'ben polisztirolha­bot haszná'nak hőszigetelő rétegként. Ha a házgyári kí­sérletek jó eredménnyel zá­rulnak, és megoldódik a po­lisztirolhab csoportzsalus ön­tése. akkor Kuvait is vevő lesz az új anyagra.

Next

/
Thumbnails
Contents