Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* 71. évfolyam ,60. szám 1981. március 12., csütörtök Ára: 1,40 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁG Á N A K :L APJA ö Kádár János foiadta Ernesto Aoqusto Melo Antiínest ' '' '•ftSSSHBHau / Wé^jjsi jjaHEsfljB [HPS1 21 RC 1 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt K5zponti Bizottságának első titkára nerdán a KB1 székházában fogadta Ernesto Augusto Melo Antunest, a Portugál Forra­dalmi Tanács tagját, az alkotmánybizottság elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Új kezÉiéiipzésslf, alkalmazkodás az igényekhez Idegenforgalmi tanácskozás Munkaverseny, brigádmozgalom Az idegenforgalomban ér­dekelt szakemberek máris készülnek a nyárra. Sőt, már tavaly októberben, a Balatonfüreden rendezett második országos idegenfor­galmi konferencián azt la­tolgatták — figyelembe véve az előző évek tapasztalatait. — milyen új kezdeményezé­sekkel lehetne idén tovább fejleszteni a bel- és külföldi turizmust. A különböző szakmai összejöveteleken felvetett jó ötleteket érde­mes kölcsönösen kicserélni, miképpen célravezető egyez­tetni a számos utazási iroda, idegenforgalmi bizottság cél­jait, tevékenységét is. Hiszen a jövőben az eddiginél össze­hangoltabban, új formákat keresve kell munkálkod­nunk, meglevő tartalékain­kat okosabban hasznosítva kell vonzóvá tennünk prog­ramjainkat. S mert a szezonra nem árt idejében készülni, a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztálya a cé­lokat és lehetőségeket egyez­tető megbeszélésre invitálta tegnap délelőtt a megyében tevékenykedő utazási irodák, valamint a vendéglátásban közvetve, de nagyon is érde­kelt kereskedelmi és vendég­látó vállalatok képviselőit. Farsang Lászlóné dr., a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője ismer­tette a megjelentekkel az elmúlt ötéves terv idegen­forgalmi tapasztalatait. Az eredmények és a még meg­oldásra váró feladatok tag­lalásakor részletesen kitért a Csongrád megyei helyzet be­mutatására is. Tavaly 14 millió külföldi érkezett Ma­gyarországra, hazánkból pe­dig 5 millió ember utazott idegen országokba. Jelentő­sen fejlődött a belföldi tu­rizmus is. Míg 1975-ben 85 millió éjszakát töltöttek az országban barangoló állam­polgáraink kereskedelemi és egyéb szálláshelyeken, 1980­ban már 110 millió volt — szakmai nyelven fogalmazva — a vendégéjszakák száma. Egyre népszerűbbek az egy-két napos hétvégi ki­rándulások. Ez a tapasztalat Csongrád megyében is. A jövőben olyan programok szervezésére kell töreked­nünk, melyek alkalmasak arra, hogy az utazókat tar­tózkodási idejük meghosz­szabbítására ösztönözzék. Vendégmarasztaló elképze­léseinket azonban — legye­nek bármily vonzóak, vál­tozatosak az idegenforgalmi rendezvények — csak úgy tudjuk sikerrel megvalósí­tani, ha javítjuk a szolgál­tatások színvonalát — hang­súlyozta. A hazai és külföldi turisták fogadására a keres­kedelemnek és a vendéglá­tóiparnak is feli kell készül­nie. Mégpedig jobb, a ke­reslethez rugalmasabban al­kalmazkodó kínálattal. Adottságaink minden téren kedvezőbbek, mint koráb­ban. Idén immár közel 7400 szálláshely áll a vendégek rendelkezésére — a Posta­kocsi csárda mellett épült nyaralóházakkal 104-gyel, a Mártélyon emelt jurtákkal — 40-nel szaporodott a férő­helyek száma. A hivatásos vendéglátók is könnyebben megbirkózhatnak nyáron fel­adataikkal. Most már sze­zonkezdettől zárásig számít­hatnak a Szőke Tisza üdülő­hajóra. ielentősen bővült ka­pacitásuk a Szeged Nagy­áruház éttermével. Ahol a lehetőségek megengedik, te­raszokat alakítanak ki, így né'dául Vásárhelyen, a Sa­rokház cukrászda és Makón a Korona étterem-előtt. Évről évre gondot okoz — lapunk Postaláda rovatához érkezett levelek is bizonyít­ják —, hogy meglehetősen sivár a hazai és külföldi vendégeknek vásárlásra kí­nált; speciálisan szegedi em­léktárgy. A megye más vá­rosaiban sem jobb a helyzet, ezért — hangzott el a ja­vaslat a tegnapi idegenfor­galmi megbeszélésen — a kereskedelem még időben gondoskodjék az ízléses em­téktárgyak megrendeléséről. Vendégmarasztaló törekvé­sünk sikere persze még sok egyébtől függ. Csak a leg­fontosabbakra utalva nem ártana, ha a szállodákban, éttermekben, kereskedelmi üzletekben többen beszélné­nek idegen nyelveket, ha az utazási irodákban készsége­sebben, udvariasabban fog­lalkoznának az érdeklődők­kel, ha a vendéglátóhelyeken kultúráltabb környezetet te­remtenének. Jó lenne továb­bá, ha a határátkelőhelyeken szükséges formalitások bo­nyolításánál kevesebb körül­ményeskedéssel találkozna a külföldi vendég, s a hazai, kiutazó turista. Ladányi Zsuzsa Nemrégiben széles körű munkaverseny bontakozott ki a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXVI. kongresszu­sának tiszteletére. Ehhez a DÉLÉP több brigádja is csat­lakozott. A vállalat sikeres évet zárt. A termelési érték elérte a 3,3 milliárd forintot. Az ipari termelés 9,7 száza­lékkal növekedett. Az előző évinél 53 lakással többet épí­tettek, 550 óvodai, 160 bölcső­dei férőhely épült, és 52 is­kolai tantermet is átadtak. Mindezek ismeretében ért­hető, hogy a 87 milliós terve­zett nyereség helyett 126 mil­liós többletet mutatott a mér­leg. Ahogyan ezt a szocialis­ta brigádvezetők küldöttérte­kezletén megállapitották, a túlteljesitesben a munkaver­senynek és a brigádmozga­lomnak van döntő szerepe. 337 brigád tett fölajánlást; ez azt is jelenti, hogy majdnem 4 ezer ember vállalta, hogy a hármas jelszó jegyében tevé­kenykedik. A Kiváló Munka­hely címért 55 termelőegység versenyzett, az eredmények önmagukért beszélnek: a vál­lalat túlteljesítette lakásépí­tési tervét, eleget tett buda­pesti feladatainak, Békés megyében, az árvíz sújtotta területen 30 családi házat adott át. A szegedi Domus Áruház a határidő előtt 3 hónappal készült el. Jó ütem­ben haladt a munka Pakson, Martfűn és Szolnokon. 1980­at a takarékosság évének je­lölték meg: és sikerült is több mint 12 millió forint ér­tékű anyagot megtakarítani­uk. A dolgozók 120 ezer óra társadalmi munkát vállaltak. Közös céljainkért végül is 134 ezer órában dolgoztak. Munkájuk értéke meghalad­ja az 5 millió forintot. Mind­ezeken tűi kilenc bölcsödét, 22 óvodát és 20 általános is­kolát patronaltok. Az építőiparra vonatkozó ágazati és megyei célkitűzé­sek alapján elkészült a vál­lalat ez évi terve. Űj vonás, hogy az idei évtől a Békés megyei építő- és szerelőipari vállalatot az ÉVM átszerve­zéssel beolvasztotta a DÉ­LÉP-be. Ezzel az építőipari kapacitás 110 millió forinttal, a létszám 500 emberrel növe­kedett. Mindez azt teszi lehe­tővé, hogy a tavalyinál 5 százalékkal több építésszere­lési munkát tudnak elvégez­ni. Megépítenek 2898 lakást, ebből 360 Budapesten készül el. Átadnak egy 16 tantermes iskolát, egy 100 férőhelyes óvodát és egy 80 férőhelyes bölcsődét, A vállalat létszáma 1981­ben várhatóan 1 százalékkal csökken. A termelékenység viszont 6 százalékkal növek­szik. Szükséges azonban, hogy az önköltséget csökkent­1 sék, mert másképp nem való­színű, hogy a tervezettnek megfelelően alakul a vállala­ti nyereség. Ügy gondolják, hogy 15 millió forint értékű anyagot és energiát tudnak megtakarítani. A vállalati be­ruházásra fordítható pénz­összeg csökken. A szocialista brigádvezelők értekezletén szó esett szociál­politikai kérdésekről is. E mondták, hogy a csoporti személyszállításra körülbelül 44 millió, az utazási kedvez­mények finanszírozására pe­dig másfél millió forintot fordítanak. A vállalat min­den munkahelyén biztosítja az üzemi étkezést, a hozzá­járulás összege körülbelül 12 millió forint lesz ebben az évben. Hatvan vállalati dol­gozó juthat lakáshoz a DÉ­LÉP segítségével. Március 21-én és május 16­án kommunista műszak lesz a vállalatnál. Ezek munkabé­rét a lakásépítési alap bőví­tésére szánják; MiMfHHÜi Rókusi panoráma, toronydarukkal Benépesült a határ Országszerte megkezdőd­tek a tavaszi munkák. Az őszi kalászosokat 1,4 millió hektáron csaknem minde­nütt műtrágyával látták él. Néhány, nap múlva befeje* ződik a szántás is. A gyü­! mölcsöskertek megélénkül­tek; a nagyüzemekben a metszés 75—80 százalékával elkészültek, ennél valamivel rosszabbul állnak a szőlős­kertekben. A következő na­pokban a mezőgazdasági géppark mintegy harmada indul a határba, közöttük Baráti találkozá A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ fennállásának 30. évforduló­ja alkalmából Csongrád me­gye népfrontaktivistái szer­dán baráti találkozón vettek részt a Népköztársaság úti intézményben. A vendégek és a kulturális központ munkatársai évek óta jó kapcsolatot tartanak fenn; Csongrád megyében rend­szeresen tartanak magyar— csehszlovák barátsági napo­kat, heteket. 1979-ben példá­ul több mint harminc ren­dezvényt: kiállításokat, iro­dalmi esteket, zenés progra­mokat szerveztek közösen. A kulturális központ ter­mészetesen más megyékkel is jó együttműködést alakí­tott ki: az ország szinte minden részében tartottak már barátsági rendezvénye­ket. Kiállításokon, előadá­sokon. filmvetítésekkel is­mertették meg a városok, a községek lakóival a baráti Csehszlovákia népének éle­tét, eredményeit, kulturális kincseit. Az idén Békés, Vas és — tíz év után ismét — Zala megye ad otthont a hagyományos barátsági he­tek programsorozatának. A baráti találkozón Tibor Chovan, a CSKTK igazga­tóhelyettese, az intézmény három évtizedes tevékeny­ségéről tájékoztatta a ven­dégeket. akik viszont a Ha­zafias Népfront VII. kong­resszusának megyei előké­születeiről szóltak. (MTI) az új, idén megvásárolt traktorok és műtrágyaszóró berendezések. A gyors felmelegedés után benépesült a határ a makói hagymás tájkörzetbem Ültetik a fokhagymát. A fűszernö­vény az utóbbi években ki­szorult a nagyüzemi táblák­ról, mindenütt a háztájiban termesztik, mert az üitetés és a szedés is csak kézzel végezhető. A termelőszövet­kezetek azonban segítik tag­jaikat; a táblákban kiosz­tott háztáji parcellákon gé­pekkel készítették' elő a ve­tőágyat. A gépek most már a nagyüzemi földeken a má­sik makói fűszernövénynek, a vöröshagymának „ágyaz­nak", és amint jobban fel­melegszik a talaj, hozzá­fognak a vetéshez. A szege­di paprikás tájkörzetben szintéri szorgos munka kez­dődött: a feldolgozó válla­lattól megkapták a szerző­dött 5500 hektár területre a jó minőségű vetőmagot. Az ország legnagyobb ve­tőmagtermelő gazdaságában, a bólyi kombinátban az utolsó vetömagtételeket fém­zárolják ezekben a napok­ban. A borsó, a kukorica és a szója feldolgozása már be­fejeződött, s rövidesen zsá­kokba kerül a vetőmagnak szánt étkezési bab is. Az ország nagy gabona­termő táján, Szolnok me­gyében jól telelt az őszi bú­za. Noha hótakaró nem min­dig védte a vetéseket, a zsenge növények idejekorán megerősödtek, bokrosodtak, és végül is jól tűrték a téli időjárás viszontagságait. Pest megye zöldségterme­lő gazdaságai és háztáji kertészetei nagy tempóban készítik elő a munkát. Az idén 17—18 ezer hektárról akarnak zöldségféléket beta­karítani. Változatlanul a zöldborsó termelése a leg­nagyobb. mintegy 4500 hek­tárról takarítják majd be a fontos konzervipari alap­anyagot. A tavaszi munkákhoz szükséges mezőgazdasági gé­pek 90 százalékát kijavítot­ták Fejér megyében. Külö­nösen nagy terveik vannak a takarmánynövényekkel. A szokottnál nagyobb gondot fordítanak a magágy elő­készítésére. A Balaton-felvidéki törté­nelmi borvidéken jól halad­nak a szőlő metszésével. Veszprém megye több mint 3 ezer hektárnyi nagyüzemi szőlőültetvényének 80 szá­zalékán végeztek már a munkával. Ez a sok kézi erőt igénylő tavaszi munka a legszervezettebb a Bada­csonyi Állami Gazdaságban, a nemesvámosi, a kővágó­órsi és a balatonedericsi tsz-ekben. Megállapították, hogy a nagy tél ellenére lé­nyeges rü£_vkárosodás nem érte a Balaton-felvidéki szőlőtáblákat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents