Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

5 Szerda, 1981, március 11. Zenei naptár Máté passió Hétfő este, tömeg a dóm „Erbarme dich", vagy az abejárata előtt Az impozáns moll ária. „Aus Liebe") arany-tarkán ragyogó falak nyújtották Takács Tamara között tömör padsorok, el- (alt) és Kalmár Magda (szopfoglalt pótszékek. Nem min- rán) megszólaltatásában. Az dennapi, kivételes esemény érett, telt, aranyos fényű hangolja ünnepivé az első, hangzással éneklő kórus a igazán tavaszi estét. Az em- legszebb perceket a méltóberi alkotó szellem lélekbe sággal. egységes erővel hömmarkolóan felmagasztosító, pölygő homofon korálok hallhatatlan szépségű, zenei életrekeltésével okozta, azok hangokba varázsolt meg- közül is a legihletettebbek, nyilvánulásának. Bach Máté az F-dúr „O Haupt volt passiójának előadására vára- Blut und Wunden", s az akozunk. Jeles előadógárda mollban fohászkodó „V/enn vállalkozik a megszólaltatás- ish einmal soll scheiden" ra, a Budapesti Filharmóniai voltak. A meggyőző drámai Társaság zenekara, a Magyar erővel zengő „kórusfreskók" Állami Operaház kórusa, Kó- (például a második részben rody András vezényletével, kettős kórussal „Andc.rn hat A szólisták is rangos művé- er geholfen) már csak akkor szek: Kalmár Magda. Takács kelthettek volna hiánytalan Tamara. Fülöp Attila, Melis élményt, ha az akusztikai viGyörgy. Sólyom Nagy Sán- szonyok is lehetővé teszik a dor, Faragó András, Kovács zseniális Bach-i kontrapunkPál. sőt még egy kedves tika. Illetve az invenciógazgyereksereg is felsorakozik a dag szólamvezetés nyomon dóm kupolája alatt. Buda- követését. Nem beszélve, pestről: a Horváth Mihály adott esetekben, a ritmusfetéri gyakorló általános iskola gyermekkórusa. A fentiek figyelembeGrandiózus előadói appará- vételével Kórody Andrást lus, feszült várakozás, mi- csak elismerés ilieti. hogy a lyen lesz a zenei élmény? hatalmas előadói együttest Sajnos a várt káprázat, a a*2* tudta tartanig ügyesen lelket felemelő katarzis el- átlendítvén őket az olykor maradt S ennek oka bizo- életveszélyesen kísértő szétnyára a Fogadalmi templom esés pillanatain. Mindezek ellúlzottan visszhangos akusz- lenére a dómbeli hangvertikája. Mert a Dóm orgona- senv nem volt hiábavaló. Az koncertek számára az auten- érdemben valójában nem értikus, ennek a hangszernek tékelhető előadás is meg természetes palotája. Már £udta sejtetni a jelenlevőkkel kórushangversenyekre is csak Bach muzsikájának érzelmi fenntartásokkal alkalmas, mélységeit, szenvedélyes drágondos mérlegeléssel válasz- maiságát, líraiságát, s az igétott énekes művek kelhet- nyesebb zenekedvelőkben nek csak itt életre. Az eleven bizonyára ellenállhatatlan tempójú, polifon, bonyolul- vágyat ébresztett arra, hogy tabb szövetű zenék groteszk, rövidítés nélkül, tökéletes, alaktalan masszává sűrűsöd- mindent hallható akusztikai nek, s elvesztik eredeti jelen- viszonyok között hallgassák tésüket. tartalmukat Bach meg ezt a zeneművet. Ha Máté passiójában is a leg- másképpen nincs mód rá, megkapóbb pillanatokat a hát hanglemezről, a Hunganyugodtabb metrumú, a befe- roton által közreadott Sánlé forduló lélek áhítatos dor Frigyes vezényelte remek csöndjéből panaszra nyíló előadásban. Bartók művészete az oktatásban Az óvodai, az iskolai pedagógusokhoz, a népművelési szakemberekhez szól a Művelődési Minisztérium pályázati felhívása: Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából ismertessék az ének-zenei nevelésben szerzett tapasztalataikat, az általuk alkalmazott új, korszerű módszereket, hogy azokat széles körben hasznosíthassák. A pályaművékben írják le, hogy az óvodákban, az iskolákban, a zeneiskolákban milyen módszerekkel viszik közel a tanulókhoz Bartók művészetét; szólaltatják meg gyermékkari műveit hogyan ápolják a lakóhely népi ének-zenei hagyományait A pályaműveket szeptember l-ig küldhetik be a pályázók a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályára. A pályázat eredményét novemberben hozzák nyilvánosságra. evezőn panaszra áriák (II. rész, h-moll ária, Gémes Eszter Berényi Bogáta Irodalmi tanácskozás Budapesten A magyar és az osztrák tudományos akadémia irodalomtörténeti vegyesbizottságának kétnapos ülése kezdődött meg kedden az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófiai tanszékén. A tanácskozáson magyar és osztrák irodalomtörténészek öt előadáson számolnak be a két irodalom századvégi kapcsolatairól. rokon és eltérő vonásairól, és az ezzel kapcsolatos kutatások legfrissebb eredményeiről. Az ülésen szó lesz a további közös kutatásokról, együttes kiadványokról, a két ország literatúráját bemutató kiállítások rendezéséről Történetek Rúzsa Sándorról Á Duna vizéből itattam — Hozta Isten szerény hajlékomba kigyelmeteket! — Köszönjük a szíves fogadtatást? Nemrégiben a Kenderfo- emberi törődésen. ismeret- Jutaárugyár életét, mindennó és Szövőipari Vállalat ségen alapuló kapcsolat ré- napi munkáját jellemzi. A klubjában ünnepélyes kere- vén közelebb hozni a művé- kapcsolat gyümölcseit setek között kötötték meg az szeteket azokhoz a napi regnyi alkotás éppúgy bizo. idei esztendőre szóló szocia- munkában elfáradt em be- nyitja, mint a sok-sok naplista szerződéseket a képző- rekhez, akiknek nincs arra lóbejegyzés vagy az egyéni művészekkel. Hogy emléke- lehetőségük, hogy közvetlen és közös kiállítások sora. A zetessé tegye az alkalmat, környezetükben kalauzra KSZV-nél annak az ideje Lapis András szobrászmű- akadhatnak, akik bevezetik jött el, hogy az ismeretsévész egy kis éremmel ked- őket a művészetek csodála- geken, a tapogatózásokon, a veskedett a résztvevőknek, tos, embert formáló, embert fölméréseken túl most már Egy régebbi szobrának, a nemesítő, a szellemi magas- valóban a tartalmi színvoTerhes nőnek variációját ságokba felemelő világába, nal emelése kerüljön a készítette el, s ez számom- a dolgozók és a művészek munka fókuszába. Hogy a ra jelképes értelmet nyert, kölcsönösen meggyőzödhes- művészek alkotásain mindKülönösen akkor, ha a kép- senek arról, aminek termé- inkább tetten érhető legyen zőművészek és üzemek, vál- szetesnek kellene lennie, a konkrét üzemi élmény allalatok közötti kapcsolatok hogy a munkás és a művész kotói átértékelése, a mun. kérdését városi méretekben is munkát végez, szükségük kások életében pedig a mű. szemlélem. A lehetőségek van egymásra, közösen azo- vészét gazdagító, embernemár adottak, a „fogamzás" nos célt szolgálnak, a tár- mesítő hatása, megtörtént, de még mindig sadalom formálását, a mi Az idei elképzelések ennem születtek meg azok az világunk emberibbé tételét." nek jegyében születtek. A eredmények, amelyeket im- Kellenek-e tartalmasabb művészek kimozdulnak samár öt esztendeje joggal el- feladatsík?! Az elvárások- ját gyárukból, vendégtárlavárhatnánk. A KSZV külö- nak egyáltalán nem könnyű tokát rendeznek a vállalat nös és követésre méltó pél- eleget tenni, hisz rajta van más-más üzemeiben. Így leda. Gyáraiban Cs. Pataj Mi- az istráng művészen, mun- hetőséget teremtenek a dolhály, Nóvák András és ZoL káson egyaránt. De, hogy a gozóknak. hogy ne csak egy tánfi István festőművészek kapcsolat, a kétoldalú, köl- alkotó pályájával, elképzemellett ezután Lapis And- csönös együttműködések léseivel, szándékaival isrás szobrászművész is a szo- eredményekre vezethetnek, merkedjenek meg, hogy hocialista szerződés keretei arra az elmúlt években pél- rizontjuk táguljon. A tevéközött vesz részt a munka- dát adtak. Az egykori „mű- kenység egyik legfontosabb ban. S hogy e tevékenysé- vész elvtársak" a „mi mű- része, hogy minden geneget kiemelten kezeli az öt- vészeink"-ké váltak. az ráció részesülhet a művéletadó, inspiráló közösség, a üzemcsarnokokban vázlat- szi tevékenységből. A vállavárosi pártbizottság, a ta- füzetekbe rajzolgató „csoda- lati bölcsődék, óvodák rénács és az SZMT. bizonyítja bogarakat", ismerősként üd- szére már eddig is készülvezetőik részvétele az lm- vözlik a munkások, a mű- tek dekorációk, mesefigurák, már hagyományos szerző- vészek élményeiből fogant fantáziaszárnyalást segítő désmegújításokon. Legalább, alkotásokból három eszten- alkotások; a KISZ-fiatalok is a Kenderfonó és Szövő- deje kollektív kiállítást ren- szervezik a találkozókat, ők ipari Vállalatnál. Mert nem deztek, s ma már nemcsak a kapcsolat továbblendítői, mindenütt egyforma esély- a művészek alkotásai díszi- az együttműködés bázisai, lyel, eredménnyel és követ- tik a gyárak tanácskozóter- Ha eljutnak a nyugdíjasokezetességgel valósulnak meit, vezetőt szobáit, de a kig, akkor nyugodtan mondmeg a szándékok. A pozitív munkáskollektívák, szocia- hatják, három munkásgenepéldák mellett stagnálások- ijsta brigádok naplói ta- ráció esztétikai ízlését, viról és kiaknázatlan lehető- núskodnak tárlatvezetések- zuális ismereteit formálták, ségekről is szólnunk kell. ről, találkozásokról, közös bővítették. A KSZV szerződésmegújí- élményekről, diaképekkel Sajnos, a KSZV-ben tató ünnepségén Onczay Zsolt- illusztrált előadásokról, mű- pasztaiható szocialista né osztályvezető megfogal- terem-látogatásokról. E kö- együttműködés nem vált mazta azokat a célkitűzése- zös programok élménye városszerte mozgalommá. A ket, amelyek minden ilyen mindkét félre alakító, for- ruhagyár ugyan évek óta kapcsolatra érvényesek le- máló hatással van. A megújítja szerződését Zomhetnek. Érdemes idézni. KSZV legutóbbi szerződés- bori László festőművésszel, „Célunk: lehetőséget nyújta- kötése apropóján kiállítás is a DÉLÉP is vásárol Stéhlik ni ahhoz, hogy a ma dolgo- nyílt a művészek munkál- Jánostól alkotásokat, a Gazó emberének életét, vágya- ból. Jó volt látni, hogy pél- bonatermesztési Kutató Init, gondolatait, hétköznap- dául Nóvák András néhány tézet rendszeres kiállításojait országépítő, társadalom- képén miként jelent meg az kat szervez, a Szegedi Akaformáló tetteit hü és ava- üzemi élmény lényege, túl démiai Bizottság klubjában tott krónikásként örökíthes- minden naturalizmuson, mi- is gyakran láthatók kiállisék meg azok a művészek, ként tudta képileg megfő- tások, Dér István festőműakik hivatottak lehetnek galmazni az üzemcsarnokok vésznek a Szegedi Szalámierre a mindennapi megtisz- atmoszféráját, azt a légkört, gyár és Húskombináttal van telő küldetésre, tehetségük, azokat a motívumokat, azt kapcsolata. De hol vannak emberismeretük révén; az a sodró lendületet, ami a olyan szegedi nagyvállala• tok, mint a Volán, a gumigyár, az NKFV, textilművek, és sorolhatnánk. Még mindig lassan változik a szemlélet. Nehezen hajt csírát a gondolat, hogy ma. egyre szűkösebb anyagi lehetőségeink között a leghamarabb megtérülő beruházás. a leghatékonyabb vállalás a szellem gyarapodásának elősegítése. A közös nevezőt már sok helyen megtalálták. Erről az alapról gazdagabb termés lenne begyűjthető, ha nemcsak a nevező lenne közö3, hanem a mindennapi munka és feladatvállalás is. Tandi Lajos átadta Sándornak, ha akármikor ér oda, csen- — Ma Félegvházán vásár van. gyerünk mi is. gesse fel, adja oda a levelet, akinek szól, már hogy valami hasznot hajtsunk! kapja is a valaszt imre nt,m akart vele kettesben menni. Hiszen TÍZ óra hossza allt rendelKezesre Sandornak. ha Rüzsával mennek akkor is még negyvenen is Fogta a levelet elment a közeli tanyába, neve- mennek. mert már az árusok is kieszelték. hogy egy bandában jönnek-mennek, összefog a szűcs, a rőfös, a bognár, a kalapos, a cipészek, rézüstösök stb.. így indulnak. Néha még harminc kocsi is megy egymás után. s már ezek is el vannak látva pisztollyal meg ütleggel. Épp a betyárok ellen adták meg a város elöljárói a fegyvertartási engedélyt Imre azért nem akart kettesben menni Fánival. mert kikalkulálta, hogv Fáni rosszban töri a fejét. De Rúzsa Sándor megmondta. távollétében engedelmeskedjenek neki. zetesen Csányi Andráshoz, aki a fehértói kapi tányságban lakott. Mondta neki, hogy a szürke lóra szüksége van. Ezt a lovat nem lopta el, de akkor használta, amikor akarta. Már vezette is András gazda kifelé, felugrott rá, a levél egy nagy bugyellárisba volt téve. — Pihent — mondja a gazda. — Röggére itt löszök vele! — Möghiszöm azt! — Mosolyogva nézett a gazda utána, de csak addig, amíg a száját mosolyra húzta. Az úr a feleségével meg csak rebegett. Rúzsa mert feleségeként kezelte. Fáni a rablásban, ke— Mivé messzirű tetszöttek gyünni, inni-ön- felkereste a címzettet, kapott is rá választ, gyetlenkedésben. ravaszságban fölülmúlta még a nivaló van. Terítsetek Pali, úri módra! Né megitatta a lovat a Duna vizéből, nyargalt visz- betyárokat is. Észrevette már Imre az epekedő mondhassák, hogy Rúzsa nem tud urakat mó- szafelé. Reggelre megérkezett, átadta a levelet, pillantásait és talán figyelmes is lett volna rá. disan mögkénáni. — Lehetetlen! ha Rúzsa nem a legiobb cimborája. Meg ott volt Felkerültek az asztalra az ezüst evőeszközök, — Tekintetös úr! Ez a ló az éjjel a Duna vi- neki az örzséje is. ide is elhozatta, hozzá is ela szalvéták, a fehér abrosz, levestányérok, kis- zibűl ivott. mehetett Meg akit akartak a betyárok, mindentányérok, még fogpiszkáló is volt. Fácánleves, Hintóba fogatott Sándor, útnak bocsátotta kit birtokolhattak bitorolhattak, hideg őzpecsenye, töpörtős pogácsa, meg az el- vendégeit. A cirkáló perzekútorok meg értesül- Ezt a két. szót nem kell összetéveszteni, mert maradhatatlan bor. A betyárok csak a kanalat, tek, hogy a Csányi lovával Rózsa Sándor az éj- sok nő ha nem volt is kedve velük szeretkezni, paraszttányért meg a bicskát használtak, amit a jel Pesten járt. Mert nem volt szabad velük félelmében nem tehetett mást. Voltak, akik örülzsebükből szedtek elő. Az urak alig tudták a barátkozni, a törvény is büntette a népet, meg tek. ha betyár szeretőiük volt; volt. aki anvaeiafalatot lenyelni, mert nem tudták, mi vár rájuk, a betyár is. Megtudta Csányi, hogy jönnek a kért, 0iyan js Volt aki azért, hogy akkor őket Sándor a kisfiút a térdére ültette, ott lovagol- perzekútorok, kivezette a szürkét az ágyásba. tatta. A kisgyermek szülei rémületére átölelte Odaérnek a perzekútorok: a betyár nyakát. Kijelölte Sándor a fekhelyet — Csányi bátyám! A maga szürkéjével az is, jó helyet csináltak nekik, de aludni nem éjjel Pesten járt Rúzsa Sándor, tudtak, reggel indulni akartak. — Tcnnap jártak itt, látták is a lovam! — Sehová se! Milyen vendégszerető lönnék. — Hát az igaz! — felelték. ha elengenném kigyelmetöket? _ Hát elhiszik azt kigyelmedék. hogv ez a ló fi yen' '"helyen" otthtm voltak.' Leheveritek 'a Harmadnap megint nem engedte. De este az bírna nyomtatni, ha az éccaka Pestöt megiárta fűbe úriember megmondta Sándornak, már úgy gon- vóna? •n i a „ „ dolja. hogy úgyis mindegy, mert neki holnap _ Löhetellen is! - mondák a perzekútorok. "Pf *"ká odamaradnak a Sandorek! reggelre választ kellett volna hozni Pestről Sze- ^ békén hagyták Csánvit. -. Mit fái Ár neked' _ kérdi Fáni gedre, a háború érdekében. Országok sorsa for- Dp ennek az esetnek olvan nagy híre volt , . , „ , dilit mee ezen a mulasztáson de a vendégsze- u ~ ° ví" , . , , , — Faini epoenseggel nem fai de lobb. ha íttault meg ezen a mulasztason, cie a venaegsze hogv meg most is. 80 eves emberek hitelnek mel- hlm v„n, olv.n „ hanHa „éter „awi mfT1+ „„ retet miatt fuccsba ment az egesz. lette. Meg Rúzsa Sándor is felhányta az elítélése- as'V kmvér nékű — Hónap roggere jo lonne a valasz? — kerde kor e.M a szivességit asztal ^k,inver nek \ nem fosztogatják. Így álltak a betyárok szerelmi ügyei. Csak elindultak ketten. Mire a halasi—félegvházi úthoz értek, az árusok nagvrész.e. a bandások már elmentek. Ezt Fáni iol tudta. Bementek a sumarasba lovaikat elcsaokodták legelni, azok Fáni kudarca Rúzsa. — Akkor még nagyon jó. — Akkó még nincs ckésve! — szól Sándor. — írja le kigyelmed levélbe, mi a beszéd, mi a felelet. Én fő nem bontom, se egyiket, sé a má- Öszi idő volt. de a meleg napok mée visszasikat, röggere itt vagyok a válasszal. Mögbíz- visszajártak. Azt mondia Fáninak Rúzsa: hátik bennem! — Tízen emönvünk a hortobágyi ousztára. a — Megtehetem, de egy éjjel, olyan nincs, téli eleségöt elkészíteni, hanem mög ne csali ám! hány beszédöt hallani életöm legiobb cimboráhogy megjárja az utat. Veszel kára gyanúja volt. iának a feleségitű. Megírta mégis az úr a leve'st, lepecsételte, Vasárnap, estefelé így szólt Fáni Imréhez: (Folytatjuk.) — Nekem nem jobb. ha itthon van! — felel Fáni. Egész Imre mellé hemperedik a zöld gyepen. Kezdi is a támadást. — Tudod. Imre én iobban ősszeitlenék veled, mint Sándorra! Gondótál-e má ára? — Nem gondótam. de nem is akarok ilyen préSzegedi tudós nemzetközi dija Dr. Anderle Adám, a JATE Bölcsészettudományi Karának docense kapta meg — a szocialista országok tudósai közül első ízben — a Casade las Amaricas-kiadó Jósé Carlos Maria Tegi-dí ját, Politikai mozgalmak. Peruban a két világháború között című, spanyol nyelvű pályamunka, jáért. összesen 36 ország 520 pályázója közül adományozna 18 ország 42 tagú zsűrije a szegedi tudósnak a latin-amerikai értelmiség egyik legnagyobb tudományos díját. Dr. Anderle Ádám ma, szerdán a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségén Jósé An&nio Taberes del Real nagykövettől veszi át a díjat.