Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

Péntek, 1981. március 6. 3 « Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Eüncfci Tanácsa Titusz János- j nak, az IBUSZ nyugdíjas ve- j aértgazgatójánák. az MSZMP KB Ellenőrző Bizottsága tit­kársága tagjának több évti­zedes munkásmozgalmi tevé­kenysége elismeréseként 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zász­lórendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Loson­ca Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Április 12-én i Időközi választások A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1981. április 12-re tűzte ki a Budapesti 33. számú országgyűlési vá­lasztókerületben az ország­gyűlési képviselő időközi vá­lasztását. A választásra Vass Istvánné képviselő elhunyta miatt került sor. Ugyancsak április 12-én tartják a helyi tanácstagok időközi válasz­tását az elhalálozás, elköltö­zés és egyéb okok miatt megüresedett tanácstagi vá­lás ztóikerületekben. (MTI) Számv A tavalyi esztendő komoly erőpróba elé állította a gaz­daságokat. A gazdálkodás mindennapos gondjait még tetéz­te, hogy új szabályozók között kellett dolgozniuk. Ezektől az Intézkedésektől idegenkedtek a szövetkezetek. Mint utó­lag, a zárszámadásokon kiderült, ennek nagyobb volt a füst­je. mint a láng ja. A szegedi és a járásbeli téeszek összessé­gében jobban dolgoztak, mint 1979-ben. Több árut küldtek a piacra és segítették a népgazdaságot. Előbbre léptek. A tavalyi gazdálkodás tapasztalatinak összegezésekor dr. Boda Sándor, a szegedi városi pártbizottság munkatársa és Ocskó László, a járási pártbizottság osztályvezetője segített. Ötöt előre ­kettőt hátra A szegedi szövetkezetek előre haladtak. Ugy ls Ír­hatnánk, ötöt előre léptek, kettőt hátra. Tavaly jól gaz­dálkodtak, yiszont nottea a különbségek is. Több, piac­ra való portékát termeltek a Szeged környéki földek. Bőven arattak gabonát a gazdaságok, s a padlást is telerakták az év kezdéséhez nélkülözhetetlen anyagok­kal, abrakkal, takarmánnyal. Külön öröme a szegediek­nek, hogy maguk erejéből leptek előre. Tartalékokat tartak föl, spóroltak az energiaval. Okosan, tervsze­rűen számoltak az emberek és a gépek erejével. A zár­számadás szakszavaival: változatlan eszközállomány­nyal. kevés létszámnöveke­déssel, 5,6 szazalékkal nö­vekedett az összes jövede­lem, és 11,4 százalékkal a termelés. . Pedig nem is hozott hasz­not minden parcella. A víz tizedelte, a jég tette tönkre, a fagy aratta a beérett ter­mést. Ilyenkor odaveszett a befektetés, hiábavaló lett a munka. Igaz. a földdel bánók min-' dig ki vannak téve a ter­mészet csapásainak, de a múlt év, egyöntetű véle­mény szerint, mostohább volt az előzőeknél. Azonnal hozzá keli tennünk, hogy voltak olyan gazdaságok, ahol kevés kárt okozott a szeszélyes időjárás. A Fel­szabadulás Tsz-ben például. (Éppen az időbeli fölkészü­lés. a tervszerű munka mi­att.) Ugyanígy a biztosabb közösségekhez sorolható a dorozsmai József Attila Tsz is. Jó szervezéssel rendet tartottak a maguk portáján. Ennek tudható be, hogy a ..szigorodó közgazdasági környezetben" is növelni tudták eredményességüket. A munkahelyek összejöve­telein — és ez is fejlődés — zömében a köz dolgain vi­táztak. A szervezetlenségről, az italozásról, a lopásokról sokan mondták el vélemé­nyüket Otthon maradtak az apróbb-cseprőbb személyes ügyek. Segítette a természe­tes erjedést, a közösségi tu­dat fejlődését, hogy a veze­tők „partnerek" voltak. Azonnal reagáltak a fölvető­dő kérdésekre. Becsülték a tagokat, nem egymás ellen, hanem egymásért dolgoztak. Ha nem is látványosan, de előbbre jutottak. Nem így a veszteséggel záró szövetkezetek. A tápéi Tiszatáj és a mihálytelki Oj Élet Tsz nehéz évet hagyott maga mögött. Az egyiknek már olyan súlyos a baja, hogy gyors erősítő injekció­ra van szüksége. Nem képes egyedül a talpára állni. A mihálytelkieknek még friss a sebük. Az okos. józan megfontolásból eredő döntés gyors gyógyuláshoz vezet­het. Természetesen legtöbbet maga a gazdaság tehet A tagok összefogására soha ek­kora szükség még nem volt mint most. A téesznek meg­vannak az adottságai, majd­nem a legjobb földeken gaz­dálkodnak, szorgalmasak emberei. Rövid időn belül kilábalhatnak a baibóL Ta­lán az egységes akarat át­segítheti a holtponton a „paprikás mihálytelkieket". Sajnálatos módon nőtt a különbség a szegedi téeszek között. Még a jól gazdálko­dók megerősödtek, a veszte­ségesek gyöngébbek lettek. Mindez csak növeli a gon­dokat így nem meglepő, hogy a hét téesz összes nye­resege nem érte el tavaly a 30 millió forintot Mindösz­sze 27 millió lett Kár a visszalépésért! Maradva a hasonlatnál, abban reménykedhetünk mindnyájan, hogy a hátrá­lás egyben erőgyűjtés a ne­kifutáshoz. Kenyér a tarisznyában Ha kenyér van, nagy baj nem lehet — mondhatnánk. A Szegedi járási szövetkeze­tek földjein termett gabona bőven. Jutott alom. s takar­mány a jószágoknak. Több állatot tarthattak, és ezért nagyobb darab földre is hordhattak trágyát. Ennek hasznát minden gazdálkodó tudja, s be is sorolja az évi sürgős teendői közé. Persze más is segített a gazdaságoknak. Megváltoz­tatták a növénytermesztés szerkezetét. Az éghajlati es táji adottságokhoz igazítot­ták azt. Növelték a takar­mánytermesztő területet, gyümölcsfákat, szőlővesszőt ültettek. A víz pusztította gabonaföldeket kukoricával vetették be. Nem volt könnyű a váltás, de végül I is a járási gazdálkodóit j érezték a hasznát. Sőt, még azt is megtanulták (zsebü- I kön, igaz), nem szólam a takarékosság, a munkák ész.- j szerű szervezése. A gazdaságok tavaly is folytatták, amit már korao­ban elkezdtek. Bakson és Sándorfalván talajt lavitot­tak, vizet vezettek. tólde: poroltak. Pusztaszeren és Zsombón is csatornáztak Tíz növénytermesztési, öt állattenyésztési rendszer se­gítette a szövetkezeteket. Ta­nácsokat. vegyszereket, ve­tőmagokat adtak. Sajnos a téeszek, szakszö­vetkezetek kevesebb gépet vásároltak, mint ami kellett volna. Énnek elsősorban az az oka, hogy jobban be kel­lett osztani a pénzt, és drá­gább gépekre nem minden­hol futotta. Nem termett annyi zöldség sem, mint ter­vezték. Az előző évinél ki­sebb területet hagytak pap­rikának, paradicsomnak, burgonyának, de a föivásat­lók és a termelők sem jöt­tek ki mindig egyma^sal Még szerencse, hogy a ház­táji gazdaságokból eljutott a fogyasztókhoz a kívánt áru. Kevesebb veszteség Mint ismeretes, a szegedi járás téeszeinek többsége gyönge földeken gazdáik.*? dik. Eddig a homoki gazda­ságokat bőven segítette az áliam. A megváltozott gaz­dálkodási körülmények kö­vetkeztében most már job­bára csak a maguk erejé­ben bízhatnak a szövetkeze­tek. A forráskúti Haladás és a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz-t alig viselte meg, hogy kevesebb pénzt kaptak az állami kasszából. Megálltak a saját lábukon. A tavalyi év sikere, hogy a járásban kevesebb lett a hiánnyal záró téesz. A bak­sí Magyar—Boigár Barátság és az ásotthalmi Felszabadu­lás Tsz jó irányba terelte gazdálkodását, s reményked­nek. hogy megtalálták a helyes utat, amelyen halad­hatnak tovább. Nincs öröm üröm nélkül, mert igaz, összességeben ilyen kevés vesztesége még nem volt a járás szövetkeze­teinek, de két új téesz is föl­iratkozott a rendezendők lis­tájára. A rúzsai Napsugár és az ópusztaszeri Árpád ve­zér Tsz vezetősége -veszte­ségről számolt be tagjainak. Az egyiket szanálni kell, míg a másik maga erejéből talpra állhat. A zárszámadási adatok alapján tavaly a járás tée­szei 1 milliárd 428 millió fo­rint termelési értéket produ­káltak, 200 millió forinttal többet, mint 1979-ben. Nőtt a jövedelmük, több nyere­séget oszthattak. Fejlesztés­re viszont kevesebb jutott A szakszövetkezetek is job­ban gazdálkodtak a vártnál. S ez biztonságot ad az idei esztendőre, még akkor is, ha tavaly nem sikerült fölzár­kózni a közepeseknek a jók­hoz, a gyengéknek pedig a közepes gazdaságokhoz Biz­tató, hogy kenyér már van ... Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak a tápéi kapu­nál levő gépüzeme helyettes vezetője -és ugyanott a párt­vezetőség titkára Némethy Gyula. Tápéi születésű. Mint frissen végzett gépész tech­nikus. 1962-ben lépett itt munkába. Azóta elvégezte le­velező tagozaton a műszaki főiskolát, majd a marxizmus —leninizmus esti egyetem há­roméves általános tagozatát. Mcst másodéves a szakosítón a politikai gazdaságtan sza­kon. 1970-től volt alapszer­vezeti párttitkár. — Beszélgessünk a meg­kezdett és az idáig megtett útról — invitáltam annak alapján, hogy esztendők óta ismerjük egymást, többször is találkoztunk pártvezetósé­gi ülésen. — Kezdem a legelején — mondotta. — A Déry Miksa gépipari technikumból kike­rülve. azóta is ez az első munkahelyem. Vasasnak vallom magam. Itt lettem fel­nőtt, szeretem a munkámat és az embereket. 1965-ben lettem párttag. Voltam a KISZ-ben alapszervezeti tit­kár, majd — akkor úgy ne­veztük — a csúcsvezetőség titkára. A gépüzem, az igaz­gatóság és a szegedi szakasz­mérnökség pártalapszerveze­te tartozik hozzánk közvetle­nül. Az ATIVIZIG viszont há­rom, — Csongrád, Békés, és Bács-Kiskun megyére kiter­jedő hatáskörben dolgozik az ár- és belvízvédelemben, épít és fenntart fontos vízügyi objektumokat. Az igazgató­ság egységes gazdálkodasá­nak magától értetődően a párt szervező, irányító és el­lenőrző munkájában is tük­röződnie kell. Ez hogyan ér­vényesül a más-más közigaz­gatásu területeken? — Hódmezővásárhelyi, szentesi és csongrádi sza­kaszmérnökségeink pártszer­veivel jó együttműködést ala-* kítottunk ki, úgyszintén vá­rosi pártbizottságokkal és a tanácsokkal. Közös témákban felkeressük vagy meghívjuk őket, hogy együtt döntsünk fontos dolgokban. Ugyan­ilyen jó a kapcsolatunk a szomszédos megyék párt- és állami szerveivel is. Évente legalább egyszer, szükség sze­rint többször is találkozunk. Az igazgatóság terveit, mun­káit egyetértésükkel és se­gítségükkel alakítjuk ki. — Milyen egy párttitkár közérzete ma, amikor egyre növekszenek a feladatok, s a régi módon és teljesítmény­nyel sem vezetni, sem dol­gozni nem lehet? — A közérzetem jó akkor is, ha olykor feszültségek adódnak. A munkasiker és annak élménye felfrissít és igyekszünk lépést tartani az új feladatok elvégzésével. Jellemző párt vezetőségünk minden tagjára, kollektívánk erejére, munkájára, helytál­lására, hogy összetételében a tavalyi újraválasztáskor nem volt személyi változás. Min­denki bizalmat kapott. Ilyen együvé tartozásban — a ne­hézségek ellenére is — öröm a munka. — Érdemes témák tárgya­lásakor többször vettem részt pártvezetőségi üléseken. A vitában érezhető volt a ke­mény, de igazságos szóki­mondás, a véleménykülönb­ségek ellenére az egymáshoz közelítés a jó döntés érdeké­ben. Máskor is így van ez, amikor nem hívnak meg kül­ső „megfigyelőt"2 — Talán még ugyabbul ér­vényesül a szókimondás — mosolyogta ed magát Né­methy Gyula. — Vendégek jelentlétében inkább vissza­fogottabb a vita heve, ne­hogy rossz hírünket keltsék. Egy bizonyos: az elvi dönté­sek végrehajtása mindenkire kötelező. S, ha azok gazdasá­gi jellegűek, fontosságukat megerősíti igazgatói utasítás is. Az ATIVIZIG-nél dolgozó párttagok és párton kívüliek, fizikai és szellemi foglalkozá­súak jó közérzetét bizonyítja néhány adat. Kommunista műszakon 1979 ben 376-an dolgoztak 3215 órában, s közel 300 ezer forint értéket hoz­tak létre. 1980-ban 907-en munkálkodtak 6349 órában és mintegy 400 ezer forint érté­kű munkát végeztek, nem szólva az egyéb társadalmi tevékenységről, bölcsödék­ben, óvodákban, iskolákban és az igazgatóságon belül. Álljon itt még egy jellem­ző szám: az V. ötéves terv­ben a találmányok és az újí­tások közel 26 millió forint értékű hasznot eredményez­tek. Heten kapták meg a Ki­váló Üjító arany, kilencen az ezüst és ketten a bronz foko­zatot. Az ATIVIZIG-nél dol­gozók 80 százaléka törzsgár­datag. Három nemzedék dol­gozik itt együtt, például a gátőrtől a szakaszmérnök­helyettesig. apa, fia és nagy­apa. A párt vezetőség titkára a Szegeden dolgozók kéthar­mad részét név szerint isme­ri, és őt is ismerik. Ez a köl­csönösség jó alap a bizalom megtartásához. I.ődl Ferenc • • u megyei Szegeden, a TIT Kárász utcai székházában ülésezett tegnap dr. Kelemen Miklós vezérőrnagy MKBT-elnöK vezetésével a Csongrád me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. Előbb Vígh László számolt be a megyei KBT-verseny és rendezvényszervező szakbi­zottságának munkájáról. El­mondta, hogy a szakbizott­ság 16 főből áll, főként az ATI, az Autóklub és a Vo­lán 10. számú vállalatának közlekedési szakembereiből. Tevékenységüket a megye felnőtt lakossága, azon be­lül is főként a gépjármű­vezetők körében fejtették ki. Legjelentősebb rendezvé­nyük már több mint két évtizede — az azóta orszá­gos jellegűvé is vált —„ve­zess baleset nélkül" moz­galom, amelyet annak ide­ozcgj- es korotnfajcss A MÉM közleménye jén hivatásos gépjárműve­zetők részére hirdettek meg. Ügy tervezik, hogy a jövő­ben az üzemeltetett gép­járművek számától függő­en négy kategóriában ren­dezik meg e vetélkedőt a hivatásos járművezetők ré­szére. Mivel egyre több mezőgazdasági vontató és különböző mezőgazdasági rendeltetésű gépjármű is részt vesz a kózűti forga­lomban, a jövőben három kategóriában lehetőséget ad­nak a mezőgazdasági üze­meknek is a „vezess baleset nélkül" mozgalomban való részvételre. így e legnagyobb múltú vetélkedőjük most már valamennyi gépjármű­kategóriában nevezési le­hetőséget ad. A megye vál­lalatai az elmúlt évben 700 ezer forint pénzjutalomban részesítették a VBN-vetélke­dőn jó eredményt elért jár­művezetőjüket. A szakbizottság másik nagyszabású rendezvénye a — most már ugyancsak évek óta ismétlődő —, no­vember 7-e tiszteletére meg­rendezésre kerülő közleke­désbiztonsági verseny. Az egyes városok nevezett ver­senyzői minden alkalommal megkoszorúzzák lakóhelyü­kön ilyenkor a szovjet hő­sök emlékművét is. Ma már elmondhatjuk, hogy ezek a rendezvények szerves ré­szeit adják városaink no­vember 7-i ünnepségeinek. Ezek mellett még számos saját szervezésű vetélkedő­jük volt, illetve részt vet­tek a gyermek- és ifjú­ságnevelési szakbizottság is­kolai versenyeinek szerve­zésében és lebonyolításában is. A beszámolót vita követ­te. majd az elnökség úgy határozott, hogy március 24-ére összehívja a Csong­rád megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács ez évi ta­nácskozóülését. Az osztrák állategészség­ügyi hatóság hivatalosan je­lentette, hogy Bécstől 60 km­re fekvő St. Pölten körzeté­ben száj-és körömfájást álla­pítottak meg. A szükséges intézkedéseket a járvány fel­számolására megtették. Az illetékes magyar állat­egészségügyi hatóságok ezzel kapcsolatban kérik azokat a nagyüzemeket és egyéni gazdákat, akik a betegség iránt fogékony állatokat — szarvasmarhát, sertést és ju­hot — tartanak, hogy foko­zott gonddal figyeljék az állományt és idegen látoga­tókat ne engedjenek az állat­tartó helyesre. A megyei ál­lategészségügyi állomások a szükséges megelőző intézke­désekről rendelkezést adtak ki. Az Ausztriával közvetle­nül szomszédos megyék ha­tárállomásain belépő egyes osztrák állat- és termény­szállító gépjárművek fertőt­lenítését elrendelték. Román újságírók CsongiátÉ megyében Csütörtökön kéttagú ró­nán újságíró-küLdötiséa lá­l ugatott megyénkbe. Tudor Oancea, a Galatban meg ' ­lenö Viata Noűa című és Titus Zagrean. a Bistrita Nosaud (Beszterce-Naszód) megyei Ecoul című lap fő­szerkesztője a Csongrád me­gyei Hírlap szerkesztőségét is fölkereste, majd a Csong­rád megyei tanács székházá­ba látogatott. Itt dr. B02Ó Sándor, a végrehajtó bizott­ság titkára fogadta és tájé­koztatta őket a megye gaz­dasági. társadalmi és kultu­alis életéről, a tanácsok te­ékenycágéről. A delegáció délután a for­iskúti Haladás Tsz életével ismerkedett, majd elutazott megyénkből.

Next

/
Thumbnails
Contents