Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

ÍJ ^^'VHHHI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! •w 71. évfolyam 55. szám 1981 március 6., péntek Ara: 1,40 forint H S 2 M P SZE G E D VÁ R 6 ST fr L ? p T T S Á 6 A NA K L Á P J A Hazaérkezett Moszkvából a magyar pártküldöltség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tegnap. csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagja volt: Lázár György, a Politikai Bizottság tagia. a Minisztertanács elnöke. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Berecz János, a KB tagia. a Központi Bizottság osztályvezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete. A pártküldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly. Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, valamint Horváth István belügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter. Pullai Árpád közlekedésés postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagiai és Varga István, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Valerij Muszatov. a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) lést tartott Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közit: a Minisztertanács tegnap, csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság, valamint a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság ülésszakáról. együttműködési bizottságok feladatok megoldására az ülésszakáról. érdekelt szervek részletes intézkedési tervet dolgoznak ki. A kormány elfogadta az , , Országos Tervhivatal elnötuaamasul kének jelentését az 1980. a* mi m«._ , , • . evi nepgazdasagi terv teljesítésének tapasztalatairól, s megszabta az irányító szervek további feladatait az eredményesebb és ki gyensülyozottabb fejlődés elősegítésére. A Minisztertanács jóvá A kormány elfogadta a veszteséges, alaphiányos vállalatok helyzetének rendezésére vonatkozó jogszabályokat. Az új szabályozás növeli a vállalatok lehetőségeit, hogy elsősorban saját erejükből, indokolt esetben az illetékes bank segítségéTöbbet essze!, mint munkaerővel Ugyancsak tudomásul vette hagyta a gazdatótf bizotlság a^^T teségek, ott külön eljárás Faluvégi Lajos miniszterei- tájékoztatóját a VT. ötéves nök-helyettes beszámolóját terv hulladék- és másodprágai és pozsonyi útjáról. Elfogadta Borbándi János miniszterelnök-helyettes jelentését a magyar—vietnami, a magyar—laoszi, a magyar—kambodzsai gazdasági és műszaki-tudományos nyersanyag-hasznosítási programjáról. A szanálás keretében kell program azt "^'lapítani a felelősségét irányozza elő, hogy 1985-re <® atszervezn. a termelest. a másodlagos anyagfelhasz- A Minisztertanács határonálás megkétszereződjék, s zott a kiváló és az érdemes értékben közelítse meg az művész kitüntető címek ez évi 12 milliárd forintot. A évi adományozásáról. (MTI) Próbaüzem a folyékonycukor- és szeszgyárban Begyújtották az első kazánt, megindult a gőztermelés, s ezzel tegnap csütörtökön megkezdődött a négymilliárd forintos költséggel felépített szabadegyházai folyékonycukor- és szeszgyár júliusig tartó próbaüzeme. amelynek során folyamatosan kezdik működtetni, próbálják ki a gyár gépeit, berendezéseit legelőször a kazánokat. A lengyel szakemberek és egy osztrák konzorcium közreműködésével tető alá hozott üzem — élelmiszeriparunk egyik legnagyobb be- megkezdődnek A szabadegyházai gyár jövendő termékei igen keresett tek: a folyékony cukrot az üdítő ital és konzervgyárak használják majd. a finomszeszre vegyi, és gyógyszeriparunk tart igényt A kukoricacsírából készített olaj pedig igen keresett, jól értékesíthető exportcikk. A több. mint négy hónapig tartó próbaüzem következő lépéseként hamarosan az úgyneveruhózása — a kukorica fel- zett „vizespróbáik" majd ezt dolgozására szolgál. Az év követően kóstol csak kukomásodik felétől naponta ötmillió forint értékben, ötféle. a világpiacon igen keresett, s gazdaságosan értékesíthető terméket állít elő: évente csaknem százötvenezer tonna kukoricából 49 500 tonna folyékony cukrot, csaknem 195 ezer hektoliter finomszeszt, 26 ezer tonnával több magas fehérje értékű takarmányt, s több, mint 8600 tonna — finom olaj készítésére alkalmas — kukoricacsírát készít. A feldolgozás során a kukoricaszemnek szinte minden részecskéjét hasznosítják. ricát a feldolgozórendszer. (MTI) Fészkelnek a ludak Olvad a jégj A Per tő tó nagy részét még jég borítja, de már mind több a szabad vízterület. A vándormadarak mozgása megélénkült: megkezdődött a különböző récefélék északra vonulása, s az útvonal egyik pihenőhelye a Fertő. Tőkés-, csörgő-, böjti- és kercerécék népes csapatai érkeztek a tóra. A nyáriludak megkezdték a fészekrakást. Ezekből a nagytestű védett madarakból több mint 100 pár költ a magyar oldalon, az egész tavon pedig mintegy 150 párra tehető a létszámuk. A nyáriludak a nádasok magasabb pontjain, rakják fészküket, s egy-egy pár általában 5—7 fiókát nevel fel. (MTI) Sok gondunk van, mindenekelőtt a (külső és belső) piaci egyensúlyhiány. Az okok összetettek, de az idevezető utak lényege viszonylag röviden összefoglalható. Korábban mindenből egyre több kellett, ám az ehhez szükséges gépesítésekre, technológiai fejlesztésekre csak alig volt mód, így hát nem annyira fejlesztettünk, mint inkább a régi bővítgetésével és a még meglevő munkaerőtartalékok bevonásával növeltük a termelést Ám mire kezdtünk nagyjából megfelelni a mennyiségi igényeknek, kifogytak extenzív tartalékaink. Ráadásul ekkortájt minőségi változások mentek végbe a világpiacon, s mi az alaposan megnövekedett pelső felhasználásunkat külkereskedelmünkben képtelenek voltunk a kevéssé értékes és keresett termékek tömegével ellensúlyozni, hiszen az tovább növelte volna a drága energia- és nyersanyagimportunkat azért, hogy viszonylag kevéssé értékes termékek nagyobb tömegét, állíthassuk elő, amire ráadásul már munkaerő sem állott rendelkezésünkre. Egyedüli kiútként maradt hát számunkra az értékesebb; sokkal jobb minőségű, termékek előállítása, amihez viszont gepekre és fejlettebb technológiára van szükségünk. Nemcsak a viszonylagos munkaerőhiány miatt, hanem azért is, mert a jó minőségű tömeggyártás elképzelhetetlen elavult technológiával. (Lötyögő, elavult esztergán ugyan lehet századmilliméteres pontosságot produkálni, no de az még egy ázsiai kuli bérét számítva is drága mulatság lenne!) Itt tartunk hát. Am a fejlesztéshez is ama három dolog kell, mármint pénz, pénz és pénz, aminek igencsak szűkében vagyunk. Más kiút viszont nem létezik. De hát nem lehetne olcsón fejleszteni? A saját maguk által korszerűsített mártó gépsorok egyike, amely immár dobozokba tölti a gyufát és össze is csukja azokat nagy részét kicseréljék, Sze- csereltek és olcsón Egy tiszgeden rpái- jóval kevesebbre, tító asztalt például 1976-ban Itt maradtak hát vegyes (el- 1,5 millióért tudtak volna beavult és korszerű) technoló- szerezni — és csak a náluk giával, ami legalább annyi gazdaságtalanul nagy teljesítt gondot okozott, mint az ál- ményűt —, ők viszont mintA gyufagyárban Kovács József üzemvezető és Borovics József műszaki vezető beszél módszereikről. Vagyis arról, ahogyan elkezdték az intenzív fejlesztéseket. A hetvenes évek elején ugyanis alaposan megnőtt a kereslet, létszámmal és elavult gépeikkel azonban sehogy sem tudtudtak boldogulni. Már gyufaimportra is szorultunk. Kényszerré vált tehát a gépesítés. A vállalat 1974-ben belevágott egy 230 milliós rekonstrukcióba, amelynek fele hitel, fele állami juttatás volt. A pénz arra futotta, hogy a még elavultabb budapesti gyár berendezéseinek landó munkaerőhiány. Újabb pénzekről viszont szó sem lehetett ... Igen ám, csakhogy, közben a munkások és szakemberek kezdték látni, máshogyan is lehet dolgozni, mint addig. Mert már új gépek is működtek a gyárban, s a hetvenes évek elejéh egyre több dolgozójuk utazott külföldre, ahol jó és rossz tapasztalatokat egyaránt szereztek gyufagyárakban. (40—45 műszaki szakemberük, karbantartó szakmunkások közül legalább 30-an többször is jártak külföldi tanulmányúton, mert nem elsősorban a vezetők utazgattak, hanem ók. S egy-egy útnak általában 8—10 újítás a következménye. A költség elenyésző a haszonnal szemben.) Egyre többen kezdték hát törni a fejüket a gyárban, mit lehetne jobban és másként Az eredmény pedig: náluk is megtörtént szinte a teljes rekonstrukció, önerőből, ötödhatodáron. egy százezerért kihozták. És az eredmény? Sok milliós megtakarítás. Megtakarítás? Hiszen pénzük egyszerűen nem lett volna komoly fejlesztésre, ha másokra várnak. És míg 1971-ben a gyár 392 dolgozójával 347 millió doboz gyufát állított elő, most 264 emberrel 370 milltt ót. Jobb minőségben és — jóval több bérért. Mert az 1970-es 21 ezer 400 forintos bérszínvonalukat éppen a műszaki fejlesztés eredményeként 46 ezerre tudták nö- " vélni. És, hogy mi kellett a megoldáshoz? Akarat, elszánás, jó szakembergárda. És amit nem tudtak beszerezni, amihez nem volt gépük, ahhoz kerestek megoldást. Például segítette őket gépeivel a közlekedési vállalat, a kábelgyár, speciális anyagok különösen megvehetetlenül kis mennyiségével a kéziszerszámgyár. S ma már —' mindennek eredményeként — munkakörülményeik, termelékenységük és az általuk produkált minőség nem roszszabb, mint az igényesebb európai átlag. A munkát pedig folytatják... Különleges acélok Különleges, nagy ellenálló- tékű exportot teljesít. A képességű acélfajtákat fej- Ganz-MAVAG számára 1300 lesztett ki a Dunai Vasmű, tonna különböző méretű és a Rálba-gyár és a Ganz- minőségű lemezt és profilt MÁVAG részére. A Dax—6 szállít a dunaújvárosi komtípusú járműszerkezeti acél binát. Az időjárásálló acélok- vósággal — rendelkezik. Az lemezeiből illetve profiljá- bó1 a Ganz-MÁVAG-nál új- ebből gyártott szerkezetek a zélandi megrendelésre 44 A Dunai Vasmű harmadik lemezfajtája izotróp tulajdonsággal — szál- és keresztirányban egyforma szíból a Rába-gyár 1983-ig 150 motorvonat teljes ezer pótkocsitengelyt gyárt, s burkolószerkezetét ebből évi 17 millió dollár ér- eL váz. és készítik trópusi éghajlatot és a mínusz 50 fokos hideget is alakváltozás nélkül bírják. (MTI) Például: volt egy korszerű mártó automata vonaluk, ami termelésük egyharmadát adta. A pesti üzem szakembereivel közösen régi, negyvenéves gépeiket is átalakították, ami így már ugyanany- * nyit tud, mint az új, a kor- , ,. _ , szerű. S az átalakítás a be- Ime- a megoldas szerzés 25—30 millió forintja cső és jó lehetősége. ami helyett (1976-os árakon) kő- kiutat mutathat abból a ká. rülbelül 5 millióba került gé- tyúból, amiben kissé a nép penként És valóban forintba, gazdaság általában, egyes mivelhogy ilyen gépeket csak vállalatok pedig nagyon is tőkés importból, dollárért le- benne vannak. Másutt nyilhe± beszerezni. (Ugyanannyira ván mások a lehetséges sikerült munkájuk, hogy a megoldások, de az is biztos, nyugati cég ajánlatot tett a hogy valamiféle megoldások gépek közös gyártására, gyá- majd mindenütt vannak, rak közös szerelésére.) Reméljük, a példa ragadós Lehet, hogy minden kez- lesz. Ennek érdekében pedet nehéz, de csak egyszer dig várjuk vállalatok, szökell valaminek rájönni az vetkezetek jelentkezését, ízére. Így aztán egyik saját Szívesen közzé tesszük. ők fejlesztésű gépük követte a mit csináltak. Hívásra — másikat. A csomagoló gép- házhoz megyünk, parkot teljes egészében 10- Szávay István