Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

Kedden delben a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotá­jában ünnepélyes keretek kö­zött Leonyid Brezsnyev zár­szavával ért véget az SZKP XXVI. kongresszusa. A kongresszus nyolc napon át tartott. Megvitatta a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, a Szovjetunió új ötéves nép­gazdasági tervének irányvo­nalait, megválasztotta az új Központi Bizottságot és köz­ponti revíziós bizottságot. A kongresszus munkájá­ban több mint ötezer küldött vett részt. Százkilenc ország­ból 123 párt küldte el delegá­tusait a tanácskozásra. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kül­döttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának eltó titkára vezette. A záróülés elótt. hétfőn délután a kongresszus zárt ülésen választotta meg a Központi Bizottságot. A Köz­ponti Bizottság választotta újjá az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjait és pót­tagjait, a titkárság tagjait. A választás eredményét Leonyid Brezsnyev ismertette a záró­ülésen. A befejező ülés ünnepi hangulatban kezdődött meg a Kongresszusi Palotában. Jelen voltak a külföldi kül­döttségek vezetői és tagjai A kongresszus küldöttei nagv lelkesedéssel köszöntötték a/ elnökséget, a külföldi vendé geket. Leonyid Brezsnyev beje­lentette, hogy a Központi Bi­zottság első ülésén ismét őt választotta meg a párt főtit­kárává. őszinte köszönetet mondott ezért a megtisztelő bi­zalomért. Ezután Ismertette a Politikai Bizottság tagjainak és póttagjainak, a Központi Bizottság titkárainak névso­rát, az SZKP KB mellett mű­ködő pártellenőrző bizottság és a központi revíziós bizott­ság elnökének nevét. Leonyid Brezsnyev az újonnan megválasztott Köz­ponti Bizottság nevében kö­szönetét fejezte ki a küldöt­teknek a nekik nyújtott biza­lomért. Hangsúlyozta: nagy­ra értékelik ezt a bizalmat és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kongresz­szus által megszabott felada­tokat teljesítsék. Az SZKP XXVI. kongresz­szusát értékelve azt hangsú­lyozta. hogy a tanácskozás megmutatta a kommunista párt egységét és összeforrott.­ságát, ennek jegyében ment végbe, s ez jelenti a párt si­kereinek biztosítékát is. — Nyolc napon át ebben a teremben megfeszített mun­ka folyt — mondotta Brezs­nyev, hangsúlyozva: a kül­döttek teljes mértékben . át­érezték felelősségüket. Két, egymással összefüggő fel­adatról volt szó: az alkotó munkáról és a béke biztosítá­sáról. A kongresszus elvi és ugyanakkor konkrét feladar tokát adott,-s most hozzá kell kezdem e feladatok megvalór sításához. • Az SZKP KB főtltkárá hangsúlyozta': mindenekelőtt feltétlenül teljesíteni kell a XI. ötéves tervet. Ehhez nagy felelősségérzetre, igazi tuda­(Folytatás a 2. oldalon.) Áz SZKP vezető testületei Az SZKP XXVI. kongresszusán megvá­lasztott úi Központi Bizottság teljes ülésén megválasztotta a párt vezető szerveit. Ezek összetétele a következő: Az SZKP KB főtitkára Leonyid Iljics Brezsnyev. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai: Leonyid Brezsnyev. Jurij Andropov. Konsztantyin Csernyenko. Mihail Gorba­csov. Viktor Grisin. Andrej Gromiko. And­rej Kirilenko. Gyinmuhamed Kunajev. Ar­vid Petee Grigorij Romanov. Vlagyimir Scserbickij. Mihail Szuszlov Nyikolaj Tyi­honov. Dmitrij Usztyinov. Az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagjai: Gejdar Alijev. Pjotr Gyemicsev, Tyihon Kiszeljov. Vaszilij Kuznyecov. Bo­risz Ponomarjov. Saraf Rasidov. Eduárd Sevardnadze. Mihail Szolomencev. Az SZKP Központi Bizottságának titká­rai: Leonyid Brezsnyev (főtitkár). Konsz­tantyin Csernyenko. Vlagyimir Dolgih, Mihail Gorbacsov. Ivan Kapitonov. Andrej Kirilenko. Borisz Ponomarjov. Konsztan­tyin Ruszakov. Mihail Szuszlov Mihail Zimjanyin. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottság elnöke Ar­vid Pelse. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságá­nak elnöke Gennagyij Szizov. 71. évfolyam 53. szám 1981. március 4., szerda Ára: 1,40 forint fMílto VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! béke, az aSkefos A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz­szusa minden tekintetben igazolta azt a várakozást, amellyel munkáját világszerte kísérték. Nemzedékek tapasztalata alakította ki a meggyőződést, hogy a szovjet kommunisták kongresszusainak helyzetelemzése és az eb­ből következő feladatok meghatározása túlmutat az ország határain, igen nagy hatást gyakorol a nemzetközi kommu­nista mozgalom életére, sőt az egész világ helyzetére. Ez a tény egyaránt összefügg a történelemmel, s a je­lenlegi világhelyzet realitásaival. Ami a históriát illeti: Le­nin pártja volt az első új tíousú forradalmi munkás oá rt. s ma egyetlen olyan kommunista párt sincs, amelynek tör­ténete elválasztható lenne az SZKP történetétől, a leniniz­mus kialakulásától. Ami pedig a jelent illeti: az SZKP an­nak az országnak veziető ereje, amely szilárd támasza és önzetlen segítője a szocializmusért, a társadalmi haladá­sért. a szabadságén és nemzeti függetlenségért, a bekéért folyó küzdelemnek. Az SZKP XXVI. kongresszusa mélyrehatóan elemezte a világhelyzet alapvető vonásait. A két kongresszus között eltelt időszak igen bonyolult volt. Ahogv a beszámoló meg­határozta, e periódust mindenekelőtt a világpolitika két irányzatának harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilár­dításának irányzata, az elnyomott népek felszabadulásáért folyó küzdelem; másfelől: az enyhülés aláásásának. a fegy­verkezési hajsza fokozásának vonala, a felszabadító harc el­fojtásának politikája. Ilyen körülmények közt különösen jelentősek és reáli­sak azok az új javaslatok, amelyeket az SZKP — béke­programját továbbfejlesztve — fogalmazott meg és fogadott el ezen a kongresszuson. A javaslatok között egy sincs, amely egy Oldalú előny megszerzésere irányulna, vagy amely­nél ne vették volna figyelembe a másik fél érdekeit és le­hetséges biztonsági szempontjait is; vagyis mindezek a ja­vaslatok az azonos biztonság elvén alapulnak. A javasolt lépések, tárgyalások, megállapodások' aligha képzelhetők eJ az Egyesült Államok nélkül. Ezért is. de nemcsak ennek okán lenyeges az a mód ahogy a Központi Bizottság beszámolója a szovjet—amerikai kapcsolatok ügyével foglalkozott Fontos ez azért is. mért Washingtonból huzamosabb ideje a korábbi évekből ismerős hidegháborús hangokat hullani a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben, Népszerű jelsző létt a^.nagvobb erő" -Követelése — ilyen 'hátsó gondolatokkal fejlesztik Kínával is a Ejoüttkai­katonai kapcsolatokat — és' hidegháborús 'oropagárídtófKws . kampányokat emelnek az állami politika rangjára. Ilyen előzmények adnak különös súlyt annak, hogy a beszámoló minderre a mérséklet, s a józanság hangján reagált más­ként. mint azt az erőpolitika prókátorai szerették volna. Moszkva a fegyverkezési verseny helyett a fegyverkezés korlátozására: a helyzet kiélezése helvett higgadtságra: a kontaktusok felszámolása helyett normális kapcsolatokra; propagandakampányok helyett párbeszédre hívja fel a leg­magasabb szinten is Washingtont. A XXVI. kongresszus igen nagy figyelmet fordított az építőmunka soron levő feladataira. Megjegyzendő, hogy ezt a Szovjetunióban sok hónapos, igen széles körű 'óta készí­tette elő a Központi Bizottság 1980. decemberében közzétett gazdaságfejlesztési tervezete alapján. Az iparfejlesztés irányait meghatározva, két tényezőt húztak alá különösen nagy nyomatékkal. Az első: az új öt­éves tervben a többi ágazatnál gyorsabban kívánják fej­leszteni azokat az ágazatokat, amelyek a népgazdaságban progresszív szerkezeti változásokat, stabil és kiegyensúlyo­zott bővített újratermelést, biztosítanak. A második: bizto­sítani kell. hogy az iparban a B szektor (fogyasztási cikkek) valamivel gyorsabban fejlődjön, mint az A szektor (ter­melési eszközök). Így kívánják elérni, hogy a megnöveke­dett szükségleteknek megfelelően álljanak rendelkezésre a fogyasztási cikkek. A mezőgazdasági termelés fellendítésé­nek fő irányait a kongresszuson köivonalazott külön élel­miszer-termelés fejlesztését szolgáló program határozza meg. A Szovjetunió XI. ötéves terve a szovjet nép további életszínvonal-emelkedésének, a békés építőmunkának a programja, s ígv mindennél jobban bizonyítja hogy a Szov­jetunió politikáját a béke fenntartásának céljai vezérlik. A XXVI. kongresszusnak a béke. az enyhülés védelméről és a szovjet emberek jólétének fokozásáról szóló határozatai él­választhatatlanul összefüggnek, s egyszersmind a szocialista rendszer lényegéről és magasabbrendűségéről tanúskodnak. Az SZKP XXVI. kongresszusának munkáját a meg­nyitástól kezdve a tanácskozás befejeztéig az egység, a cse­lekvő és harcos internacionalizmus, a szocializmus és a kommunizmus ereiébe vetett hit hatotta át. Valóban alkotó szellemű tanácskozás volt ez. amelv a kor valóságát ragadta meg a maga változásában, számításba véve az adott tör­ténelmi korszak sajátosságait és a legújabb fejleményeket is. A vita. a tanácskozás egész tartalma és menete ilv mó­don újra tanúsította a Szovjetunió Kommunista Pártiának eszmei szilárdságát magas fokú szervezettségét, jó tömeg­kapcsolatait. A magyar kommunisták dolgozó népünk számára a XXVI. kongresszus mérlegéből fontos következtetés, hogy az összes lényeges elvi és politikai kérdésben telies az össz­hang a magvar és a szovjet testvérpár-tok között. K ádár János elvtársnak a Kongresszusi Palotában el­mondott szavai is kifeiezésre juttatták: a mi pártunk nagyra értékeli ezt az összhangot, ezt az egvséget. Bizonyosak vagyunk abban, hogv a szovjet kommunisták Lenin alapította, harcokban edzett pártja. élen az úijává­llasztott Központi Bizottsággal és Leonyid Brezsnvev élv­társsal. sikerrel halad tovább történelmi útján, eredménye­sen váltja valóra az SZKP XXVI. kongresszusának határo­zatait is — a szovjet nép. a szocialista országok testvéri közössége, az egész emberiség javára. L. Brezsnyev zaróbeszede Hegválasztották a vezető testületeket Leonyid Brezsnyev ismét az SZKP KB főtitkára A kongresszus záróülése; L. Brezsnyev záróbeszédét mondja 'i

Next

/
Thumbnails
Contents