Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

12 Vasárnap, 1981. március 22. Juhász Gyula Bartók Béla Erdély erdői zúgnak. Ezüst és arany erdők. Borongó, barna felhők. Hárfái Nemerének. — Sírámos dajkaének A dalaidban. Tiszai tájak sírnak. Panasza jegenyéknek, Halottas őszi rétek. Zúgó. fekete nyárfák. Magányosak és árvák A muzsikádban. És fölérez és fölzeng Az áhítatos, ős, szent. Az ázsiai mély, nagy. Szllajdús. büszke méla, Pogány és boldog lélek. A régi. régi Éden A zenédben! Nagy László Csodafiú-szarvas Tavasz kerekedik, bimbó tüzesedik, jázminfával fényes agancs verekedik, csodafiú-szarvas nekitülekedik, nekitülekedik. Jázininfa virágát lerágom hajnalra, inaimmal ugrok nyárdelelő napba, pörkölődök, vékonyodok, maradok magamra, maradok magamra. Vadászok meglőnek, golyó a szügyemben. Balatonban a sok víz mind az én könnyem, sírva sírok, sírva sírok, ha sietek lemaradok, csodafiú-szarvag hiába vagyok, hiába vagyok. Deresen, havasan, eljön a karácsony. csodafiú-szarvas föláll az oltáron. szép agancsa gyúlva gyullad: gyertya tizenhárom. gyertya tizenhárom. FERENCZY BÉNI RAJZA TÓTH LASZLU fESTMÉMVE Még egy szegedi írás SOMOGYI JÓZSEF SZOBRA Képen, bronzban, fotón Petőfi. Arany? Későbbi .másaikból" aligha. Az ösztövér Csokonait a debreceniek derekasabbra mintázták. Izsó meztelen Petőfiiét Huszár Adolffal felöltöztették. Arany Jánost Stróbl Alajos tette a Nemzeti Múzeum elé megnyugodott öreg fiskálissá. Nem ismernénk rájuk, ha találkozhatnánk. Bartókot is másképpen láttatjuk. mint a kortársaik. Bár Ferenczv Béni is messzebb ment. 1936-ból való rajzában. A keményen. határozottan körvonalazott arcél mögött ott van az arc formáinak láavságában Bartók lírai telítettsége és a kuszált vonalakban a nyugtalan lázadó. Ezeket a vonásokat vitték tovább a későbbi Bartók-portrék; hol a tanáros szelídségre helyezve a hangsúlyt, hol határozott szókimondásra. Ha egvikre Iván István pénzérméje lehet példa, a másikra Vilt Tibor szigorúságra épített arcképe. mellékelt ábráinkra utalva. Mindebben ott volt Bartók, de sem eevik nem volt sem a másik. Az ..Éjszaka Zenéiének" sejtelmesen halkra fogott erdei hangjai. vagv a ..Cantata Profana" nemzedékek világok összecsapásait jelző hangzatai lennének Bartók zenéiének lénvege? Egyrészt amit a ..Gyermekeknek" írt, másrészt az Allegro Barbaro belénk hasító figyelmeztetése? Kiss-Nagv András szobrászunk nem ismerhette Bartókot. De felismerte. amit Ferenczv Béni már rajzban elmondott. Vagyis, hoev Bartók Béla rendkívül sokrétű egyéniségét egyetlen plakettben is össze lehet foglalni. Ferenczv Béni ismerte. KissNagv András nem ismerhette, mert amire ő felnőtt. Bartók nem élt. De élt a szobrász abban az örökségben, amit továbbadott Bartók Béla. amit áthagyományozott számunkra zenében, tudós írásokban. emberi magatartásban. A képzőművészek úgy mintázták meg szobrát, úgv festették meg. ahoev és amit számukra mondott Láttam Bartókot, életben. Amit rdla festenek, mintáznak, rajzolnak. egyre kevésbé hasonlít hozzá. Ahhoz az arányosan szép fejhez. amelyik kemény arcélével. szigorú szájvonalával tiltakozás ls volt. Ok kéknek tudják Bartók szemét, pedig barna volt. Ám abból a kékségből ami sohse volt. mi a bartóki zene, az emberi ftozzáállás líraiságát, humánumát szeretnénk kiolvasni. Molnár Antal írta róla. hogy: .Szigorúság és féktelenség, tárgyilagosság és önkívület eevesültek példátlanul egvéni előadómodorában." Molnár Antal ismerte Bartókot Nehéz volna tanácsot adni. miből ismerlük mee Bartókot. A kortársak kénekben megformált. Írásban megfogalmazott vallomásaiból. a mai. az igazi Bartóktól egyre iobban távolodó de mégis azzal az ieénnvel készült alkotásokból hogv tükrözzék őt hűen. igazán? Talán mégis hozzá kellene visszamennünk, a sokszor emlegetett tiszta forráshoz. Régi tapasztalat, hogy a tudományban egy-egy tárgykört nem lehet befejezni, csupán abbahagyni. Bartók szegedi vonatkozásainak történetét sem lehet lezárni Bartók Szegeden c;'mü könyvecskémmeL már csak terjedelmi OK okból sem. hiszen például külön fejezetet érdemelt volna a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának a nagv magvar zenetudóshoz fűződő kapcsolata amelyet tíz éve a Tiszatái hasábjain Csaplár Ferenc részletesen bemutatott, és említést. rövid tárgyalást Bartóknak Bálint Sándor népdalgyűjtésére tett hatása, lektori szerepe az ifjú szegedi tudósnak Szeged népe címmel 1933ban kiadott dalgyűjteményében. Bartók kultusza, műveinek itteni fogadtatása szintén tanulságos lehet ha akad, aki módszeresen földolgozza. Limbusomból most még egy szegedi Bartók-írás került elő, amely több okból is megérdemli a külön figyelmet. Érdekessége mindenekelőtt, hogy címe szerint is (Bartók Béla az európai zene csúcsán) egyértelműen elismeri. szinte magasztalta Bartók zenei nagyságát, mégpedig nem a baloldali Délmagvarország vagy a Szegedi Napló hasábjain, hanem a szélsőjobboldali Szegedi Üj Nemzedékben, amely előtte is, utána is gyakran közölt a zeneművészről lekicsinylő; fitymáló, de legalább kétkedő bírálatokat. Szerzője, dr. Lukács Iván előttem nem ismeretes, nem tudom, mi köze lehetett az újsághoz, a zenéhez. Bartókhoz. Abban is elüt ez az írás az eddigiektől, hogy nem volt neki időszerűsége: nem kapcsolódott Bartók semmilyen szegedi szerepléséhez, hangversenyéhez. látogatásához: 1929. július 7-én jelent meg. Bartók legutóbbi szegedi koncertje után éppen negyedévvel. Annál érdekesebb. hogv megjelent. Szerzője a zenei izmusok „handabandázásának" elítélésével kezdi cikkét, azt hihetnék tehát, hogy Bartókot is elintézi ezzel együtt. Am ellenkezőleg: éppen azt bizonyítja, hogv a modern zene zűrzavarából kiemelkedik néhány markáns művészarc. Külföldön Debussy. Strauss Richárd, Sztravinszkij, hazánkban pedig Bartók. „E korszak modern hőse: Bartók Béla. ki egyszersmind a modern zenének kiemelkedő alakja." 0 kapcsolta be — úgymond Lukács Iván — a magyar zenét az európai zenei életbe. ..Már ezzel ls hozott valami egészen újat. de az igazi Bartók csak akkor talált magára, midőn szinte példátlan odaadással evűitötte Kodály Zoltán társaságában a régi magyar, tót és román népdalokat. „A népzene tehát megváltóan hatott Bartók művészi fejlődésére. Sót az sincs kizárva, hogy enélkül Bartók sohasem tudta volna magát tökéletesen kifejezni. és az sem lehetetlen, hogy Feltűnő, hogy egyre több kép jelenik meg a Bartókról alkotott szobrokról, rajzokról, mint valóságos önmagáról. Ez veti fel a kérdést, hogy melyik Bartók Béla-képre van szükségünk? A feltehetően valóságot tükröz^ korabeli fényképekre, a kortársak képi vallomásaira, vagv valami egyébre, a számunkra fontos, szükséges Bartókra. ..Szobrot kell csinálni, mert az marád meg nem a modell" — ez az ugyancsak száz éve született Medgyessv Ferenc örök érvényű mondása. Malraux. a nagv francia gondolkodó. író. s egyben miniszter is mondott olyasmit, hogv nem az élő. valóságos ember él bennünk, hanem a róla alkotott, s bennünk élő képe. Szelíden hangzik és mégis kegyetlen megfogalmazás könyörtelen ítélet. Legyünk, éljünk tehát bárhogyan, amit örömben. bánatban átéltünk, az nem fontos az utókornak, a lényeges, ahogyan ők látnak minket, amilyennek látni akarnak. Ezen érdemes elgondolkodnunk azzal a döntéssel, hogy: éliük magunkat s ne azzal törődjünk, hogv mit következtet ebből utókorunk. Bartók Béláról számtalan fénykén készült életében, néhánvan le is festették, mások szoborba öntötték alakját. Vajkjában a fényképészeket kellene dicsérnünk, mert ők őrizték meg Bartók Béla talán beszélhetünk még a fénykén esetében hűségről. Vargha Győző grafikus elismerő díiat kapott a Bartók-lemezeket borító fénykénekkel ékes lapjaiért. Vonzóan széoek ezek a felvételek, mert Bartókról nem lehetett rossz fénykénét készíteni. Akárhogy vették fel: elgondolkoztatóan szép feje volt. S ezt kevés férfiról mondhatjuk el. Lehet az is. hogv ezek a félvételek versengeni fognak a később, s talán a nyomukban felhasználásukkal alkotott szobrokkal, festményekkel, rajzokkal. Mégis úgv van. s talán igaz. hogy Bartók Béla is. mint mindenki más. Petőfi. Arany. Ady. József Attila a róluk, később megképzett kénekben él tovább. ..Nem a Való csak annak égi mása" — hogy Arany Jánost idézzük. Kegyetlen törvény ez. Bartók Béla a mi századunk, a mi korunk. vagvis zenében kifejezve, kimondva a mai hatvan-hetven éveseké. Már a tegnap, de fiataljaink is belőle élnek. Sok úiat hozott századunk zenéle Bartók után. kétségtelen, de a század mégis: ő Bartók Béla. Ami előtte volt a tegnapé aki aztán iött. keveset adott hozzá, inkább kiegészítette. változatokban bővítette. A róla alkotott kénünkben mintha ezek az utódok is ott lennének. vagvis századunk teliesen. Tud1uk-e. milyen volt Csokonai. KOCZOGH ÁKOS enélkül ő sem menekült volna azon ballépésektől, amelyek például Schönberg, Hindemith. Sztravinszkij. Fallá stb. művészi, fejlődését nemegyszer üres és modoros játékhoz vezették." „Bartók a népies elemek segítségével elérkezett az igazi Bartókig. ki erős és nagv művészegyéniség lévén, az idegen hatásokat maradék nélkül magába olvasztotta. Nem vált nála semmi sem néoieskedő kuriózummá, hanem kiteliesedett benne Bartókká. Bartók pedig éppúgy Európa lelkéből lelkedzett. mint a többi nagv kortársa. Az ő lelkét is Euróna sorsa rezgi át. Egyetemes értékű tehát művészete, bár soha nálánál magyarosabban nem alkottak zenét magyar földön. Európa szerencséje Bartók művészete és természetesen a mi büszkeségünk is." Nem tudom eléggé bizonyítani ennek az egyértelmű elismerésnek jelentőségét Ha szóhasználatában ott is a kor bélyege, mondanivalójának érdeme szerint 1981-ben sem mondhatnánk mást Bartókról. S hogv ennek — éppen a szegedi jobboldal lap hasábjain — milyen az értéke, csak egyetlen kontrasztot idézek. Bartók régi ellenfele, aki már 1913-ban a hazafiatlanság vádiát emelte ellene. Haraszti Emil. kevéssel Lukács Iván írása előtt, éppen május elsején cikket írt Bartók és Kodály ellen a Budapesti Hírlap hasábjain: „Semmi esetre sem lehet Bartók és Kodály harmonizált népdalainak feldolgozásával kezdeni a magvar nép zenei nevelését ..," Ilyen és hasonló érvekkel emelt szót Bartók. Kodály és a magvar népzene fokozatos térhódítása ellen. S akkor iön Szegeden ez a bizonyos Lukács Iván, és félretéve minden politikai elfogultságot. fölmutatja Bartókot mint a magyarság legnagyobb zeneművészét — az európai zene csúcsán! S ígv folytatja: „Ez a sajátságos szubjektivizmus, amely eddig csak az irodalomban találta meg teljességét, a modern magyar zenével — elsősorban Bartók géniusza folytán — a zenében is megérkezett az európai csúcsokra." A két befejező mondat Lukács Iván írásának legmeglepőbb, legbátrabb megnyilatkozása: „Nem tartom kizártnak azt sem. hogy a lírai formavilágban a mai zenének európai reprezentánsa Bartók Béla. Vajon mi. magvarok, kellően tudjuk-e ezen naav eseményt értékelni és hasznosítani?" Ez a cikk szinte érthetetlen kivétel a Szegedi Ű.1 Nemzedék hasáblain. Érdemes lenne utánajárni szerzőie kilétének, munkásságának. Talán ezen a nvomon új eredményekhez is jutnánk Bartók korabeli fogadtatásának tanulságos történetéhez. PÉTER LÁSZLŐ