Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-20 / 67. szám

5 Péntek, 1981. március 20. Egy hónap után Hazaérkezett az opera Pál Tamás értékelése — Landgraf távirata Teanap. csütörtökön hajnalban, hazaérkezett egyhóna­pos nyugat-európai turnéjáról n szegedi opera. Száztizenha­tan mentek, ugyanannyian lőttek, négy csoportban, buszok­kal, vonattal. Nyugat-Németország. Hollandia. Bélai um 16 városában mutatták be Verdi: A trubadur című operáját, az eredetileg tervezett 21 helyett 22 előadásban, a Köln melletti Bergischgladbachban terven felül. Mindhárom szereposztáshoz szóhoz jutott, a szükségletekhez igazított összeállításokban, egyrészt hogy mindenkire sor kerüljön, a nagyobb városokban természetszerűleg n legjobbak szere­peljenek. másrészt meg attól füaaően is. ki hogyan bírja a fárasztó igénybevételt. zsának is nagy sikere volt A másodkarmester, Molnár László, a zenei segédmunká­latokban szerzett elévülhetet­len érdemeket, s le a kalap­pal a műszakiak rendkívüli teherbírása előtt, hiszen szá­mukra az út Jobbára munká­ból élit, díszletállításból, cso­magolásból, pakolásból. Hogy az impresszárió cég­nek mi volt a véleménye: Pál fölolvasta táviratát, me­lyet az utolsó előadásukra együttműködést, már előre örülök a következő turnénak. Az Önök impresszáriója, Landgraf" A némileg talá­nyos sorok megfejtése: az Pályázat tiszthelyettes­iskolái jelentkezésre kézbesítettek Berglschglad­Pár órával hazaérkezésük kitűnő maradt. Zenekarunk „Köszönöm a jó után Pál Tamás, a Szegedi teljesítménye mindenütt osz­Nemzeu Színház igazgatója, tatlan elismerést váltott ki. még érthetően álmosan, de Általában dicsérték a női kó­jóleeő elégedettséggel nyilat- rust, a szólisták ansamble tel­kozott az útról. jesitményét, s külön örömmel - ... : „ - . . — Nehéz reálisan ítélnem, nyugtázhatom, hogy Lengyel impresszárió 1982 január.iá­hlszen a kedvező fogadtató- Ildikó például pályájának ban- "ónosak egyhónapos eok erősen befolyásolják az csúcsára érkezett Azucená- turnéra, Verdi Johanna Cl­embert. Mind az előadásokon, val, a szegedi bemutatón még mu ,fi2erzodtetne a mind a sajtóban rendkívül indiszponált operaházi Tar- «zegedi támuiatot, sot szo előzékenynek mondhatom a nay Gyula is „föltámadt", fel- van későbbi utrol is. vendégszerepléseink vissz* tétlenül dicsérhetem a két esetleg rövidebb, kisebb uta­hangját. Telt házak, bravók tenorista, Juhász József és zásokról, a Sevillaival, illet­mellett a meglehetősen loká- Relí Csaba példás helytálló- ve a Qianni Schicchivel a lis jellegű nyugatnémet sajtó sát, s miért ne lennék bol- Kék__„kállúval vfl£rv málBal kritikái is nagy szeretettel ér- dog, ha a már félszerző.lés- K-ókszaKaiiuvai vagy massai. tékeltek bennünket. Ahhoz, ben nálunk levő Misura Zsu- N. I. hogy előadásaink értékét föl- —— mérhessük a szaksajtóban is, több hónap beletelik. Egyet­len összehasonlítási alapunk azonban máris vans a fürthi bemutatónkról azt írta a he­lyi recenzens, jobb a nürn­bergiekénél — ahol viszont ennek az ellenkezőjét állítot­ták. Maga a tény, hogy bár­milyen relációban jobbnak neveznek bennünket a nürn­bergi operaháznál, azt hi­szem. önmagáért beszél. — Ml persze sokkal szigo­rúbban ítéljük meg saját ma­gunkat Aprólékos, elemző munkával fogjuk levonni a turné művészi konzekven­ciáit. Annyit azonban felelős­ségem tudatában mondhatok, a társulat hozta önmagát, s bár a szegedi előadásokon ta­pasztalható hibák természe­tesen nyugaton sem tűntek el nyomtalanul, sokat érett a produkció; csoportosan, de személy szerint sem tudnék senkit elmarasztalni. így tur­nénk belső sikerét értékelem nagyra, hiszen a fárasztó hó­nap során körülbelül 11 ezer kilométert tettünk meg, hoz­závetőlegesen 22—23 ezer né­zőnk volt, s úgyszólván egyetlen hangos szót sem kellett kiejteni, nem volt szükség a fegyelmezésre, a társulat hangulata mindvégig A Honvédelmi Miniszté­rium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szol­gálatát hivatásuknak válasz­tó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesei kívánnak lenni. A jelentke­zés feltételei: magyar állam­műszaki szakokra. A tiszthe­lyettesi iskolán a tanulmá­nyi idő két év. A hallgatók teljes ellátásban, illetmény­ben. a második félévtől kez­dődően — az elért tanulmá­nyi eredménytől függően — tanulmányi pótlékban ré­polgárság. feddhetetlen elő- szesülnek. A tanulmunyaikal élet. erkölcsi, politikai meg- eredményesen befejező hall­bízhatóság. hivatásos kato- gatók hivatásos állományba nai szolgálatra való egész- kerülnek. tiszthelyettesi ségi alkalmasság, általános rendfokozatot kapnak, ezzel iskolai végzettség. nőtlen egyideiüleg a katonai • szak­családi állapot, á tiszthelyet- képzettség mellett szakmun­tesi Iskola kezdetéig betöl- kás-képesítést. vagy szakmai tött 17- életév, de 23 évnél gyakorlatot is szereznek, nem idősebb életkor. A tiszthelyettes-iskolára A Jelentkezők pályázhat- pályázók a jelentkezési la­tiak parancsnoki és anyag- , . . . . ... ­ellátási profilban gépesített pot * hadkiegészítési lövész, harckocsizó, csapat- f tlfu ^.ede m'- ®"dape!r felderítő, rádiófeldetítő. ra- e.n ahaök.egeszu­kéta- és tüzér, légvédelmi- to parancsnokságtól, a szak­rakéta és tüzér, híradó, vegy- Z^I&MI ,„ Ju n védelmi, hadtáp, elhelyezési 'SSSSk^ 3 és ügyviteli; technikai Parancsnokaiktol profilban. harckocsi, hir­adó, lokátor, műszai- A pályázati határidő áp ki fegyverzeti és kaphat­repülő- rllis 20. (Március 9. óta országos Turi Ferencné, Idegen nyel- lekedéseink közben néhány kedvezményes könyvvásár vü-, orvosi-, és zeneműbolt percre kikapcsolódjunk, meg­zajlik. A három hétig tartó vezetője: Nálunk régi kész- pihenjünk, véleményt cserei­akció során a terjesztők több mint ezer művet kínálnak féláron az olvasóknak. A kí­nálatban szerepel az 1978­ban és előtte megjelent szin­te valamennyi mű, és az az­óta kiadott könyv termés egy része. Nem árulják „félpén­zen" az alapvető szépirodal­mi, ismeretterjesztő, politi­kai műveket, kézikönyveket, let egyáltalán nem volt a jünk. Csak hát a könyves­raktárban, az utolsó kötete- boltok fala sincs gumiból, s ket is eladtuk a karácsonyi a könyvterjesztés elsősorban egységáras könyvvásáron. A üzlet.) kedvezményes akcióra a be- Nagy Károly, a Tömör­szerzést úgy irányítottuk, kény könyvesbolt vezetője: hogy zenei, orvosi és Ide- Biztos vagyok abban, hogy a gen nyelvű profilunkat az régebbi kiadású könyvek 50 százalékos kötetekből is tartalma nem évül el. csak a ki tudjuk elégíteni. Flgye+ lembe kellett vennünk, hogy lexikonfóléket és szótárakat, vásárlóink nagy része egye­Mlntegy tíz esztendő után rendeznek kedvezményes könyvvásárt hazánkban. Az akció félidejében három sze­gedi könyvesboltban kértünk véleményt a könyvellátésról, vásárlói érdeklődésről, ta­nulságokról.) Dr. Szabó Lászlóné, a Mó­ra Ferenc Könyvesbolt veze­tője: Nem titok, könyvterjesztésnek zási gondjai vannak, utóbbi években hatalmas mértékben nőtt a könyv iránti kereslet, az igény, vi­szont alig gyarapodott a könyvesboltok alapterülete, a raktárbázis. Ennek ellenére nem kizárólag a raktáraink­ban fölgyűlt köteteket kínál­tuk, hanem más boltokból, raktárakból is igényeltünk könyveket. Az érdeklődés kü­lönösen az akció első napjai­temista, akik elsősorban az orvosi és más szakkönyve­kért érdeklődnek. Leggazda­gabb a zenei anyagunk. A vevők örömmel vették, hogy naponta új kötetekkel, friss anyaggal töltöttük meg pol­cainkat. Nyitás előtt meg­hívtuk az egyetemi, u városi és 'középiskolai könyvtárak , vezetőit, így a féláras köny­a vekből közgyűjtemények szá­raktaro- mára riogathattak elsőként. napi propagunda hatásának múlásával csappan az érdek­lődés, az új könyvek megje­lenésével csökken irántuk az igény. Ezért aztán egészség­telenül föltöltődnek régi könyvekkel a raktárak. S ha már Időeltolódással kerülnek a boltok polcaira, csappan vonzóerejük. A mostani ak­ció sikerét bizonyítja, hogy a mi boltunkban egy hét alatt mintegy százezer forin­tot forgalmaztunk féláras kötetekből. Különösen a ma­gas áru könyveknek és a Az Adminisztrációnk viszont há- szaktudományok köteteinek romszorosára nőtt, hisz min­den egyes könyvet külön kellett blokkolni, ellenőrizni és lebélyegezni. Ez különö­sen az első három nap csúcs­forgalmában jelentett rend­kívüli megterhelést. Viszont kárpótolt bennünket a vá­sárlók öröme, megelégedett­sége. (Nemrégiben egy televíziós műsor vizsgálta a könyvter­volt sikere. Számunkra,_ a könyvterjesztés munkásai számára pedig további tevé­kenységünkhöz újubb utakat nyitott. Arra is jó ez a mos­tani akció, hogy világosan láthassuk, nincs értelme zúz­dába küldeni azokat a könyveket, amelyek még el­adhatók. (Félidejéhez érkezett az or­szágos kedvezményes könyv­t- J-IA.I - „ —.„„„K tlin-wi Vl£»feaitct ti |\UUJ,*LCI- aiafiua Rcuvct-uíciyw ­, L ?.' !?„,»? "ifi"®* jesztés helyzetét, nehézségeit, vásár. Az egyik vevő mellet­velte a könyvesbolti dolgo- Szó esett többek közöu ar. tem ,.gzellemi lomtalanítás­ról, miként vált a könyves- nak" nevezte ezt a vállalko zók munkáját. Szinte át kel­lett rendezni üzletünket, rengeteg könyvet kellett megmozgatni, tényleg Igaz, hogy ma munkaidejük jó ré­szében segédmunkát végez­nek a könyvesbolti dolgozók. A Vásárlók közül sokan visz­szatértek, mert szinte na­ponta töltöttük fel a köny­vespolcokat. Rengeteg művé­szeti könyv talált gazdára, és sok olyan kötet, amelyet né­hány évvel ezelőtt, teljes áron drágultak a vásárlók. (A legfrissebb statisztikai adatok szerint 1980-ban 8 ezer 240-féle könyv 9 és fél millió példányban hagyta el a nyomdagépeket, s kezdő­dött meg néha kalandosnak mondható útjuk a nyom­dákból konténerek, raktárak, teherautók é!ÍS"»4sain át a könyvesboltolt eladóterébe. Tíz esztendő alatt a forga­lom duplájára emelkedett, g 1975-höz képest is óriási a növekedés. Mintegy 40 ezer tonna könyv mozgatása úgy tűnik, egyre nehézkesebbé vélik. A mostani kedvezmé­nyes könyvvásárnak a rak­tározási gondok enyhítése is a célja, s talán elősegíti, hogy a zsúfolt, szűkös könyves­boltokban a vevő válogatni, ismerkedni, barátkozni is tudjon a kötetekkel.) bolt szellemi fórumból, a könyveket szerető emberek találkozóhelyéből gyors szol­gáltatást nyújtó üzlet, ho­gyan lett a könyves ember hatalmas csomagokat cipelő, könyvesbolti segédmunkás. Pedig a könyv igényli a ve­le való foglalkozást, de le­het-e úgy válogatni, ha el­sodor a tömeg, ha minden mozdulatnál vigyáznia kell, föl ne döntsem a könyvbálát, ha nagykabát alatt csorog a hátamon az Izzadtság, ha fél órákat kell várni a blok­kolásnál. ugyancsak fél órát a pénztárnál. Pedig a köny­vesboltok nagyon alkalma­sak lennének arra, hogy min­dennapi rohanásaink és tü­zást. Ha nincs is teljesen iga­za, arra mindenképpen utal­nak szavai, hogy az egész magyar könyvkiadásnak és terjesztésnek felül kell vizs­gálnia egész koncepcióját, struktúráját, módszereit és lehetőségeit. Választ kell kapnia arra, találkozik-e ke­reslet és kínálat; megfele­lők-e a terjesztés mechaniz­musai; az ünnepi könyvren­dezvények mellett nem le­hetne-e rendszeresíteni ha­sonló akciókat stb.7! S ha ennyi gondolatot felvet ez az elsősorban a könyv és vá­sárlók érdekeit szolgáló vá­sár, már nem volt hiába, a „félpénz" is egész értékű!) Tandi Lajos Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról A betyárok és a papok Kilenc év hosszú idő. ki erre. ki arra elhúzó­dott. ki megnősült vagv a katonaságnál maradt. Hatan, hogy megszabadultak, újr^ bandát szer­veztek. De már ez kelletlenül ment. A püspökség elrendelte. hogy az odatartozó egyházközség pénzét szállítsák a püspöki anva­pénztárba. Két pap volt a pénz összehozásával megbízva. Kellőképpen kioktatta a püspök őket. Bizonyság okáért a püspöki gyűrűvel is ellátta őket. melynek a kövében az Űr Jézus keresztié­nek szilánkja volt. Másnap Indultak könnvű ha­tárral. két ló volt eléje fogva. A kocsissal hár­man útrakeltek a lakatlan vidéken. Nem is olvan messze volt már a község, ahová menni kellett, amikor elélük topoant a sűrűségből öt ember. — Dicsértessék a Jézus Krisztus! — köszönnek a betyárok. — Mindörökké ámen! — fosadiák a papok. — Messzi visziaz útjuk, lelklatyám? — kér­dik. — Há't jóemberek, meglátogatjuk a oaDtest­véreket. Még nem ls vagvunk velük személves ismerősök, aztán ez hozzátartozik a hitünkhöz! — Csak ez a cél vezeti az atyákat? — kérdé a betyár. — Csak ez! — Figyelmeztetőm a lelklatvákat. níhogv Tül- eszémltottam hogy önként ideadia az egvház lentsenek, mer nagy baj kerűhet ám abbú! oénzit a pap. Mer ha netn kigyelmedék által. — Hát. ló emberek, nem végeztem be a kér­désre a feleletet. Az apró parókiákról összehord­juk a pénzt, visszük az anyapénatárba a püspök úrhoz. — Töszök egv ajánlatot, szentatyák. Messzirfl gvüttek. fáradtak. Itt nálunk mözolhennek. Mink fóváltsuk. émönyünk a pézér. oszt hónap mÖ­hetnek tovább — mondja Sándor. — Nem lehet azt kedves felebarátaim, azt csak papi embernek adják ki. civilnek nem. — Nem is úgv akarunk műnk odamönni. ha­nem kigyelmedék levetik a napruhát. münk mög ^ránkvögyük, úgyse üsmerősek a pappá. A püs­pök úr levelit, gvűrűjit ideadják, a beszéddé egv kicsit fővllágosítanak az atyák, oszt mlndön jól gyün ki. — Kedves Isten gyermekei! Nem lehet a oanl ruhát megszentségteleníteni! A püsoökgyűrűt szentségtelen kézre nem lehet húzni! Azt a ke­zet először föl kell szentelni! A gyűrű fejében is oltári szentség van! — De a papok bűrit mög lőhet ám egy kicsit luggatni. kedves Isten gyermekei! — Engedjetek útunkra! Ne vonjátok a püspök úr méltó haraslát magatokra! — Annyit ér a haragja, mint a ió kedve! En­nek így kő lönni! Münk ráérünk várni, kigyel­medék mög gondolkodni. Ezzel betuszkolták őket egv penészes, rideg helyiségbe. Ötödik éjjel már sem ivás sem evés, sem alvás. Patkánvok közt ki tud aludni? Hato­dik napra megtörtek. Előhozták őket birkanaori­kás. jó bor volt előttük egv földre teritett mar­habőrön. amelv asztalul szolgált nekik. — No atvák 1 Kigvelmükön áll hoav lakmá­roznak. Ruvát cserélünk mög hivatalt fél nap­ra. Oszt mindön jóra fordul — mondia Sándor — Csere csalással iár — felel a nap, — Az nem a kiavelmedék bűne hanem a mienk, Gondollak mög mennyivé jobb lösz igv, ahogv Nemzetközi utazási kiállítás Csütörtökön a Néprajzi amelyet az idén a budapesti Múzeumban Kállay Oszkár, tavaszi fesztivál részeként az Országos Idegenforgalmi rendeztek. Hivatal elnöke megnyitotta A kiállításon a megyei az Utazás, 81-et, a negyedik idegenforgalmi hivatalok, nemzetközi utazási kiállítást, utazási irodák és szálloda­^^^vállalatok, az idegenforga­lom szervezésében és lebo­nyolításában érdekelt egyéb szervek mellett 13 ország lé­gitársasága, utazási irodája is bemulatja idegenforgalmi kínálatát. Több mint 500 programot ajánlanak példá­ul a hazai vállalatok, ame­lyek közül sokan kedvezmé­nyeket nyújtanak a helyszí­nen lekötött üdülésekre, tú­rákra. A kiállítás hétköznapjain délelőttönként szakmai na­pokat ls tartanak. Az Utazás, 81 március 29­tg naponta 10—18 óra között tekinthető meg. már magunktól is émöntünk vóna. mer valami­bű éni kő! Oszt ha ellent áll. ne mondjam to­vább! Még életmentés is kisülhet a kigyelmedék taktákálábú. Letérdeltek a papok, úgv könyörögtek. — Ez. a ml bűnünk I — felelt Sándor. — Csakhogy a nyálért a Juhász felel! — vála­szolt a pap. Hogv a papokat megölhetik, annak okáért be­leegyeztek a ruhacserébe. Ahogv vetkőztek a pa­pok. Rúzsa Sándor meg Veszelka Imre úgv öl­töztek. Még a föveget is föltették. — Hogy kezdjük a beszédöt? — kérdé Sándor. — Dicsértessék a Jézus Krisztus! Az O szent nevében küldött a oüpök úr őhatalmassága. hogv a kisebb parókiákról a pénzek szállíttassanak be a püspöki hivatalba, onnan jobban tudják gaz­daságilag szétosztani. Ez a megtiszteltetés minket ért. — Akkor a püspökgvűrűs kezet oda kell a papnak nyújtani, s ő megcsókolja a kőben rejlő szentséget. A püspök által írt levelet oda kell adni. Hogv a pap miiven kérdéseket tesz fel. azt én sem tudom. — Az az fl baja lösz. ha molesztálni tanál! Mer én aztán nem gazsulórozok neki. Atvák! Ha igazat mondtak, ügy nap múlva szabadok. Ha ta­lán tán nem ..Iszik a főd", mer az mindég szom­jas ám! Mög lösz itt egy kis csete-paté. mi­egymás. Azt is evárom. hogv szöröncsés útat ké­ványjanak! Mi is a nevük? — Én Csillag Benjámin vagyok! — Én meg Karaki Pál. — Köszöniük. atyák. Én vagyok Csillag, te mög Imre. Karaki. Előszólították a kocsist neki jó sofa volt. a lo­vak is iól ellátva, ő maga Ivott kártyázott a be­tyárokkal. Sándor meg Imre felültek a hátsó ülésre de csak úgv ordítozott róluk a barbárság, A kocsist Gazsinak hívták. Mikor a fiáker kiin­dult az erdőből, a papok csak utánukszóltak: — Szerencsés utat kívánunk! (Folytatjuk.) A kiállítás megnyitása előtt a budapesti tavaszi fesztivál egyik díszvendége, Róbert C. Lonaü. a WTO, az Idegenforgalmi Világ­szervezet elnöke sajtótájé­koztatót tartott . a világ­turizmus 1980. évi alakulásá­ról. Elmondotta egyebek kö­zött. hogy az idegenforgalom kifejezetten Jó évet zárt. A belföldi turizmus, az orszá­gokon belüli utazás — több mint 1 milliárd 350 millió vendéggel — világszerte föl­lendült. de a nemzetközi Ide­genforgalom ls 5—fl száza­lékkal növekedett az előző évihez képest. Külföldi or­szágokba 285 millióan utaz­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents