Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

Szerda, 1981. március 18. A magyar—délszláv kapcsolatokról Kddár János én Joszip Pro? Tito látható azon a fény képen, amely egv tegnap. kedden megnyílt kiállítás beíúrátánál fogadia az érkezőt. mintegy szimbolizálva Magvar* ország és Jugoszlávia barátságát, együttműködését. Harmadízben nyílt, meg a magyar—-délszláv kapcsolatokat bemutató fotókiállítás Csongrád megyében. amelvet az UNESCO és a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége rendezett. A közös történelem ezer évét. a históriai kapcsolatokat. Csongrád megye és ValdasAg lelentegl együttműködését reprezentáló tárlatnak a JATE (UNESCO, asszociált) Ságvári Endre gyakorló gimnáziuma adott helyet. A bemutató anyagát, társadalmi munkában, a Szegedi Tervezd Szövetkezet. B Szegedi Bőrdíszmű Szövetkezet és a Szegedi Nyomda dolgozói, szocialista brigádlai állították össze. Fáradozásukat a kiállítást megnyitó dr. Huss Mdffc országgyűlési képviselő, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke, emléklaoóal és emlékplakettól köszönte meg A magvar—délszláv kapcsolatokat 101 tablón bemutató kiállítás a lövőben el|ut az ország valamennyi UNESCÖ-asszoc)élt iskoláiéba. Képünkön: dr. Ruím Márk megnyitó beszédét mondja. Klub Gregor József hangja már a lépcsőházban hallható. A meglepetés — a sztentori hang metamorfózisa — teljes akkor lesz, mikor az érkező a Ságvári gimnázium dísztermének ajtajún belép. A Szegedi Nemzeti Színház művésze ugyanis — egyszerre énekel és magyaráz is. A hallgatóság — vagy 00—70 ember — szinte kivétel nélkül idős. Színhely: a Pedagógus Szakszervezet Városi bizottságának nyugdíjasklubja. Az első ilyen Szegeden. — A klub idén februároan alakult — mondja dr. Pap Jánosné, a városi bizottság titkára. Nézem a programot. Előadás a család helyéről a szocialista társadalomban. beszélgetés orvossal: elkerülhető-e az érelmeszesedés, látogatás Kopasz Márta képzőművész műtermében, Péter László előadása Szeged történeti érdekességeiről, a Feszty-körkép restaurálási munkálatainak megtekintése, tavaszi kirándulás ÓpusztasZérre. Időközben Gregor József előadóestje tovább tart. A pedagógushivatás nyugdíjasai, első szegedi klubjukban, Örömmel figyelik, élvezik a zenét, az énekhangot — az életet, munkás évtizedeik után, pihenve. Helyzetükre érdemes lenne jobban figyelni, D. L. Múlt • • • ff „ | Kiállítási ŐS JOVO I napló Á Filharmóniai f r r ii .>• ruvosotos Zenei naptár Á hétfő esti hangverseny hallgatóságáról Molnár Ferenc jutott eszembe. Az író szerint, ha a színházban „félház" volt. az optimista úgy fejezte ki, hogy a színház félig megtelt, a borúlátó pedig úgy, hogy félig ílres. Nos, én optimista vagyok: a zeneművészeti főiskola előadóterme félig tpeglelt. Á „családias" hangulatú koncert programja — bár az eredetihez képest módosult — nem okozott csalódást. Elsőként Petrovics í'.mil négytételes fúvósötöse hangzott el a Filharmóniai Fúvósötös (Kovács Lóránt, Kemény János, Friedrich Ádám, ifj. Hara László és vendégként Varga István) tolmácsolásában. Különösen a II. tételtől kezdve sikerült nűen visszaadni a váratlan ritmikai és dinamikai fordulatokat, és a tételeken végigvonuló dzsesszes hangzást. Az öt hangszer tökéletesen egészítette kl egymást, s a művészek előadói intenzitása nem csökkent Durkó Zsolt: Improvizációk című miniatűrjénél sem. A cím (rögtönzés) ellenére Igen szigorúan, pontosan megszerkesztett, hagyományos kottaírással készült mű hangzott el. A homályos, sejtelmes kezdő akkordok után szinte kinyílnak a hangok, mesterien fogócskúznak a hangszerek a II. tételben. A két fúvósötös között mutatta be Szecsődi Ferenc (zongora) és Kerek Ferenc (hegedű) Sugár Rezső Szonátáját, amely 1946-ban keletkezett. A két kiváló muzsikus ezúttal is rokonszenves, szellemileg és technikailag egyaránt igényes produkciót nyújtott. Előadásuk legszebb pillanatait hozta a hegedű virtuóz „dongása" és a zongora ruganyossaga. Az e6t zárószáma a Szegedi Egyetemi Énekkar fellépése volt Keréngthé Varjáéi Ida és Szécsl József vezetésévei. Kitűnt pontos szövegejtésük és kellemes, csiszolt hangzásuk, amellyel sikerült összhangot teremteni a versek és a dallam között. Sugár Rezső—József Attila Kórus a naphoz című kompozíciójának záróakkordjai hem hatottak ugyan teljesen felszabadultnak, túlfűtöttnek, de a mély tónusú, szép hangzásuk Itt ls maradéktalanul érvényesült. Szabó Márta Négy szegedi festménykiállítás a hagyományos, a század első fordulóira jellemző lokális festői törekvéseket és a holnapba mutató jelén szándékok eredményeit, problémáit reprezentálják. Hódi Géza születési centenáriumát május 9-én ünnepeljük. A szegedi hajóács fia Bzül óvárosában halt meg 1942-ben. Emlékkiállítása a Közművelődési Palota Kupola Galériájában láthatd. Balogh Ervin kecskeméti születésű művész, a realista élményekből táplálkozó alkotó tárlata a Képcsarnok Oulácsy Lajos-termében tekinthető meg. A fiatal Vágó Magda szín- és formastruktúrái az Ifjúsági Ház mirtigalériájában látható. Korga György aprólékos kidolgozású, gazdag koknitu sci-fi látomásait az újszegedi November 7. Művelődési Központban mutatják be. HÖDI GÉZA EMLÉKKIÁLLÍTÁSÁN bizonyítja, hogy sok szállal kötődik Szülővárosához, Szegedhez. Mégis azok a művei értékesebbek, melyek oroszországi hadifogságáról tudósítanak. Az első világháború katonája a tomszki hadifogolytáborban is kamatoztatja művészi kvalitását, e naplószerfl festménysorozatában egyforma tehetséggel és Intenzitással örökíti meg a barakok mindennapi életét, a tomszkl táj hó borította motívumait és a fogolytábor orosz őrségének Arcképcsarnokát. 1001-es datálású az első festménye, mely egy alföldi pásztorfiút ábrázol, s az l942-es jelzésű utolsó alkotása is itteni élményekből táplálkozik. így kapcsolódik egybe a tápéi táj a szegedi külvárosi baromfiudvar tyúkjainak, pulykáinak. libáinak képe, a szegedi paprikapiac, a tiszai csónakos ábrázolása az oroszországi élményekkel. Hódi Géza emlékkiállításét korabeli fotók, újságkivágások, s egyéb dokumentumok teszik teljessé. BALOGH ERVIN KÉP' CSARNOKI TÁRLATA igen egyéges alkotói szándékot és magas színvonalú művészi megvalósulást tükröz. Zajos és rohanó világunkban a festő a Balaton-mellék egy tenyérnyi természeti közegében találta meg azt szigetet, amely festői habitusának és emberi tartalmainak gazdag kincsesháza lett. Gyakran mondjuk, a Balaton ezerarcú, s festők sora bizonyította;, hogy valóban az évszázadok váltakozásával, a napszakok múlásával sók-sok mondandója lehet a magyar tengernek. Az már az alkotók tehetségén és mesterségbeli fölkészúltségén múlik, ki mit képes észrevenni és megragadni ebből az ezerarcú tájból. Balogh Ervin fértiíis lírával és nagyfokú mesterségbeli felkészültséggel éri tetten a balatoni táj tűnő harmóniáit, gazdag üzeneteit. A nagy csöndek festője Balogh Ervin, aki ezekben a csöndekben képes megragadni a tartalmat IS: a nádasok zizegését, a víz csobogását, a leszálló pára neszeit) a fények játékét. Ezért lehetnek alkotásai mindennapjainkat gazdagító, tartalmas művek. VAGO MAGDA FESTMÉNYEI annak a művészi szándéknak félmegoldásai, amely a táj konkrét élményeiből igyekszik szín- és formastruktúrát építem. AZ elképzelés nyilvánvaló: a festő a látvány élményéből kivárt sajátos képi elemeket kialakítani, s ezzel az átírással sajátos művészi élményt teremteni. Csakhogy Vágó Magda festményein az étlrt tájelemek nem tudnak elszakadni a vászon felületétől, s még inkább egy birkózás izzadt eredményei, mint műalkotás öntörvényű elvönt képi motívumát. Nyilvánvalóan tudja és érzi, hogy megvan a lehetőség számára, hogy a táj motívumaiból átírhatóvá váljon egy sajátos képi rendezer, csakhogy a rajzi struktúra kifestő jellege és következetlensége megfosztja Vágó Magdát a konstruktiVitáStól éppúgy, mint a színekben rejlő érzelemgazdag tájélményektől. KORGA GYÖRGY SCI-FI KEPEI a jövőt igyekeznek a mába vetíteni. Jó néhány képének adta azt a címet: Mesélek magamnak sci-fit. Egy látogató azt irta a vendégkönyvbe; „Csodalatos, fantasztikus, hangulatos, de azért ebben a világban néht élnék!" Úgy érzem, pontosai) fogalmazott. Korga György kiváló művész, birtokában van a mesterség minden fortélyénak, Fantasztikusan gazdagon kezeli a felületet, pontosan érzi a színek harmóniájában és diszharmóniájában rejlő lehetőségeket, s mérnöki precizitással helyezi el látomásos tájaiban szkanfanderes figuráit. emberi létünk konkrét motívumait, Talán éppen ezért hat bravúrnak, mondhatnám trükknek minden alkotása. Leonov űrhajós festményein máf realista művészi képet kaphattunk a koímosz világáról. Korgát érdeklődése és fantáziája lendíti egy még távolabbi világba, melyet azonban nem képes eszközeivel követni. Van néhány műve (Éva és Ádám, Elveszett kapcsolat, Déry Tibor), melyek közelebbb állnak napi problémáinkhoz, ezért tartalmasabbak is, hitelesebbek és igAzabbak is, Tandl Lajos A Kékszakállú illusztrációi A szegedi Bartók Béla Művelődési Központ emeleti előcsarnokában ma, szerdán délutántól láthatók Kass János illusztrációi, melyeket Bartók Béla A kékszakállú herceg vára ctmŰ operájához készített. Kass János 'grafikusművész, s egyszemélyben a kortárs könyvművészet kimagasló egyénisége. Mint könyvésznek, illusztrátornak, nehéz feladattal kell megküzdenie, A könyv nem táblakép, s a technika szoros kötöttsége a megvalósulást végletesen és Véglegesen befolyásolja. A nyomdatechnika a könyv az égvszerű beszédet követeli. Ráadásul Kass Úgy érzi: „ ... a Bartók iránt érSétt tisztelet, művészetének nagysága leküzdhetetlen nehézségnek, áthatolhatatlan falnak tűnt Gémes Eszter Torténeteh Rúzsa Sándorról Csörsz Panni A ToJvajós dűlő mellett Volt & Pásztor csárda. Idejöttek össze vasárnap este a csikósok. fohászok. gulyások, kanászok egy kis mulatozásra. Este későn Rúzsa Sándor is ide tartott. Biztosra Vette, hogy a rózsa itt lesz de kinek a kalapjánál? Amelyik pásztornak szeretője volt. annak a kertjéből virág volt a kalapjánál. De ha menyecske vagy olvan lány szeretője volt. akit elvenni nem szándékozott, annak a virágját nem tűzték a kalaphoz. Akkoriban a szerető szó nem jelentett szégyent, mert attól tellesen ártatlan Volt a lány. A Panka rózsáiét megismerte volna ezer közül is. Zsongás-bongás. nótázás. vigalom a csárdában. Rúzsa Sándor belép, megszűnik a Zsivaj. Ez olyan tiszteletadásféle volt. A mestergerendába vert szögön, eav dróton ernvős lámpa lógott A vastaa füsttől imbolygott ide-oda. A kocsmáros két könyökkel tört utat magának. — Mit oaran' a kedves vendég? — Sok icce tkirt! Rakja mög az asztalt! Ide. legényök! MOst az én vendégjeim lősztök. Csikós Tóni ls ott van: dé annak a kalapjánál van ám a Panka rózsája. — Hogy ere nem gondótam énf Tóni nem jött erre a közö.s hívásra Sándorhoz. Akkurátus, méltó pajtás lőhetne belőle. De mint ahogy a lányasszony mondta: egy rózsát kétfelé vágni nem lőhet, vagy egy kocsmába egy dudás elég. úgy agyőnk is ölég a fődön fölű. — Tóni. gyere Ide! — szól át hozzá Rúzsa. — Igyál! — Nem kedvelöm én a potyát! — feleli Tóni. — Szép rúzsa van a kalapodnál! — A mátkám adta! — feleli Tóni. — Ml a szösz? Hát vah? — Ühüm! — felel Tónt. — Mög meröd-e mondani a nevit? — Ügy a! — felel Tórtl. Csörsz Panni. Öszhön egy évre összekerülühk. — üzenettel löszök hozzád. Tóni! Jóccakát! Másnap Veszelkával megtárgyalták a tennivalót. Nem ugranak neki Ilyen jeles, erős legénynek. Hanem egy kissé cselesen, Egv masinatartóba tettek egy szem búzát, egv szőlőmaaot. a két szemet báránvgyanlúSzéllal körültekergették, ezt Veszel ka elvitte TónlHoz. azt mondta neki; — Ha ezt teljesítésbe viszi, soha R,úzsa Csörszék háza tájára nem megv De ha nem akkor vagy Tómnak kell innen a Hörtöbágvra kerülni vasy megvívni vele. Mert Pannát ő is nagyon kedvére valónak talália. Mán pejig egy rúzsát kétfelé vágni nem lőhet. Tóni forgatja markában a küldeményt: „A nehézség tud ezön emönni! De azt tudom, hőgv bal van!" Elmeav Csörszékhez. fontolgatják, találgatták. Nem tudnak kiokoskodni semmit. ..Mögkérdiük a daikámtú!" — mondia Panna Nézegeti az örea Panna is. felkiált naav örömmel — MöírVan! Ez a szöm tiszta búza fehér kinveret ielent ez a szőlőmae bort ielönt ez a gvaoiúszál báránvhúst ielönt a masinatartó lúmpaevúttatót. Ezöket mög kő készíteni, möa kő híni rá vacsorára, aki ezt küdte. Ez az egész titka a kűdésnek. Szombat estére meg lett minden készítve Veszelka már csütörtökön eljött a válaszért. Megvacsoráztak a Fásztorék csárdáiéba. Soha többé nem ment Csörszékhez Rúzsa Sándor. De nem is nagyon mehetett volna, mert utána nemsokára elfogták. Rúzsa Sándori elfogják Negyven-ötvert. év közt lehetett Rúzsa Sándor, amikór első alkalommal elfogták. A hagyományos beszéd így mondta el: Valami Katona nevű gazda lakott Szatvmazon. Komájának nevezték, de hogy keresztkomája volt-e. vagy csak a szőlltás hozta magával? Nem tudom. Akkoriban akik 16 barátságban voltak egymással. nem rokonságban, ügvkomám. jó komám. tó Cimborám földi stb. így szólították egymást Aki rokonságban Volt, annak szabályszerű szólttásl rang|a volt: sógor, bál vámuram. körösztapám. köröszttéstvér. öregbik uram. kisebbik uram. anyó. kisanyó. ángvomasszonv stb. Ennek a Katonának 16 nagy erős felesége völt Katona mint orgazda szerepelt Rúzsa Sándor bandájában, de ő ezt kényszerhelyzetnek minősítette. Olvan esetek is álltak fenn hoav véteni lobban mertek a hatóságnak, mint Rúzsa Sándornak. Mert az eljegyezte magát a halállal, aki annak' vétett. Sokat mulatott meg tartózkodott Rúzsa ennél a Katona komáiénál. A perzekútörok meg ezt szorongatták. A kegyelem már megvonatott a betyároktól hotfv a háborúból hazaszökdöstek. Persze a Derzekútorok sem akartak már üldözésükre menni, mert sosem tudták, melyik tanyából, nádasból lőnek vissza rájuk. (Folytatjuk.) előttem, ügy éreztem, nem tudok megoldást találni, s ez a befalazottság érzése egyre elviselhetetlenebbé, egyre kínzóbbá vált. Ki akartam törni ebből áz állapotból, etek közül a - falak közül, amit a feladat megoldása jelentett nekem. A megoldás nem. leheléit más: a könyv lapjait kapuként felfogni, » a kék-vörös, fekete-vörös, vörös-feketé-arany disszonanciájából kikalapálni a kékszakállú együtteséi..." A Bartók-műiiöz készített Hz illusztráció betekintést nyújt egy más műfajjal, a bartóki szintézist megközelítő alkotó világába. A Bartók Béla művelődési Központ földszínű előterében levő tárlókban zenel Ihletésű ese-librisek láthatók ma délutántól. Kopasz Márta szegedi grafikusművész hatalmas, nemzetközi méretű gyűjteményéből azokat « tenyérnyi lapokat válogatta egybe, amelyek kapcsolódnak a muzsikához, a Bartókcentenáriumhoz. Új röntgengépek Hazai találmányókra épülő új eszközökkel és technikával működnek a Medicor legújabb röntgengépéi. Az egyik ilyen új eszköz az úgynevezett Spot kamera, amely a röntgenfelvételt egy tenyér nagyságú filmen rögzíti, s ezzel olcsóvá, könnyen tárol, hatóvá teszi a falvételeket, ugyanakkor az átvilágítás hot szükséges sugárterhelést is á tizedére csökkenti. A Medicor Művek fejlesztői több magyar találmány alkalmazásával alakították ki a külföldiektől eltérő megoldásokkal működő. ám azokkal diagnosztikai szempontból teljesen egyenértékű spot kamerájukat, és a képátalakításhog szükséges tükröt. Ezeket az eszközöket a Medicor az idén már sorozatban gyártja. » 4