Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

4 Szombat, 1981. március 21. Ift / iISRflDIBTtlEK Nemzetközi kereskedelmi fórum A gazdasági kapcsolatok fejlesztésérdi .... # Budapest (MTI) Hatvan magyar vállalat vezetőinek és 14 gazdasági­lag fejlett tőkés ország 70 üzletemberének részvételével kedden háromnapos tanács­kozás kezdődött a budapesti Hilton-szállóban. A Nemzet­közi Kereskedelmi Kamara — a Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködésével — rendezi a konferenciát, amelynek célja a kelet— nyugati párbeszéd a gazda­sági kapcsolatok erősítésére. A Nemzetközi Kereskedel­mi Kamara 60 évvel ezelőtt jött létre, a szocialista or­szágok kamarái 1964-ben vették fel vele az első kap­csolatokat. 1969-ben létrehoz­ták a nemzetközi szervezet kelet—nyugati bizottságát, mint az üzleti körök kelet —nyugati dialógusának ál­landó fórumát. Ez a bizott­ság szervezte a mostani ta­nácskozást is, amelyen napi­rendre kerül Magyarország és a Nyugat közötti keres­kedelem fejlesztésének, az ipari, gazdasági és műszaki együttműködések kialakítá­sának és bővítésének egész sor kérdése. A tanácskozást Kallós Ödön, a Magyar Kereskedel­mi Kamara társelnöke, a Nemzetkőzi Kereskedelmi Kamara kelet—nyugati bi­zottságának társelnöke üdvö­zölte. Elmondta, hogy a nem­zetközi szervezet, amelyhez valamennyi európai KGST­ország ls csatlakozott, már eddig is jelentősen hozzájá­rult a külkereskedelem aka­dályainak elhárításához. Qh/an világban élünk — mondotta —, amikor vala­mennyi fél az export foko­zására törekszik. Ezt a tö­rekvést elő kell segíteni. A külkereskedelmi forgalom­nak hatásos eszközei a koo­perációk, amelyek létrehozá­sában, bővítésében a magyar vállalatok jó partnerek. A mostani tanácskozástól is mindenekelőtt azt várják, hogy személyes kapcsolatok kiépítésével, a lehetőségek kölcsönös feltárásával te­remtsenek jó feltételeket a gazdasági együttműködés és a külkereskedelem bővítésé­hez. Carl-Henrik Winqwist, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara főtitkára beszédé­ben rámutatott, hogy a ta­nácskozás iránti nagy érdek­lődés is jelzi: a külföldi cé­gek gazdasági kapcsolataik­ban számolnak a magyar vállalatokkal, élénk az ér­deklődés a magyar gazda­sági tervek Iránt. A tanács­kozásnak azonban nem ez az egyedüli célja, hanem az ls, hogy számot vessen a nem­zetközi kereskedelem prob­lémáival. a dekonjunktúrá­val járó jelenségekkel, a nö­vekvő protekcionizmussal. A Nemzetközi Kereskedel­mi Kamarának éppen az az egyik fő feladata, hogy se­gítsen a kereskedelmet kor­látozó tényezők leküzdésé­ben. Olyan együttműködési formák feltárásához teremt fórumot, amelyek a külgaz­dasági nehézségek ellenére is elősegítik az áruforgalom bővítését, s a mostani ta­nácskozásnak is ez az egyik legfontosabb célja. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese a magyar gazdasági rendszer jellemző vonásairól tartott előadást. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a világpo­litikában jelenleg fenyegető feszültségi tendenciák mel­lett nagy jelentősége van minden olyan nemzetközi ta­nácskozásnak, ahol a gazda­sági, az üzleti élet vezető személyiségei a józan, gya­korlatias megközelítés jegyé­Marjai /ózsef előadása ben folytatnak eszmecserét. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara találkozói mindig ennek a konstruktív törek­vésnek a szellemében jöttek létre, s örvendetes, hogy a hasonló jellegű moszkvai, varsói, szófial rendezvények után ez alkalommal hazánk­ban kerül sor a magas szintű párbeszédre. A Magyar Nép­köztársaság kormánya is Igen nagyra értékeli a Nemzet­közi Kereskedelmi Kamara munkáját, • örül annak, hogy a Magyar Kereskedel­mi Kamara ennek a hasznos és konstruktív tevékenység­nek aktív tényezője. Gazdaságunk fejlődését — mondotta — nagy mérték­ben nehezítik az utóbbi év­tizedben kialakult világgaz­dasági változások. A nemzet­közi kereskedelem csereará­nyainak gyökeres módosulá­sa 20—25 százalékkal leérté­kelte termékeinknek azt a részét,. amely külpiaci cseré­re kerül. Ezért gazdaságpo­litikánk tengelyében a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének, mindenekelőtt a kül­gazdasági egyensúlynak a javítása áll. Exportképessé­günket elsősorban minőségi oldalról javítjuk. Beszerzéseinket természe­tesen az exporttal kitermelt -devizabevételhez.-.kell. szab­nunk. Ez azonban semmi esetre sem jelenthét vala­milyen gazdasági befeléfor­dulást. Ezért külföldi üzleti partnereinknek változatlanul komoly lehetőségeik lesznek arra, hogy jó üzleteket köt­hessenek velünk, elsősorban azokon a területeken, ame­lyek népgazdasági tervünk­ben elsőséget élveznek, min­denekelőtt a központi fej­lesztési programok végrehaj­tása nyomán fejlődő ágaza­tokban. Előnyben részesítjük azo­kat az ajánlatokat, amelyek olyan kooperációs lehetősé­geket ls nyújtanak a tech­nológia és a know-how át­adás mellett, amelyek az or­szág. konvertibilis deviza­egyensúlyának javítását szol­gálják. Ilyen kooperációs lehető­ségekre elsősorban a szer­számgépiparban, a Jármű­Iparban, az elektronikában, az orvosi technikában, a me­zőgazdasági gépgyártásban, a kábelgyártásban, a vákuum­technikai iparban, a gyógy­szer- és növényvédőszer­gyártásban, az élelmiszer­iparban kínálkozik lehető­ség, vagyis azokon a terüle­teken, ahol termékeink el­érik a világpiaci színvonalat és ezért dinamikusan fej­leszthetők. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a külföl­di vállalatoknak jobban kel­lene élniük a vegyes tulaj­donban levő termelő válla­latok magyarországi alapítá­sának lehetőségeivel. Ezután arról szólt, hogy Magyarországnak jelentős érdekei fűződnek mind a Kelettel, mind a Nyugattal folytatott gazdasági együtt­működéshez. A KGST-orszá­gokkal kiépített, a gazdasági integráció felé haladó együtt­működésünk meghatározó je­lentőségű, akár energia­vagy alapanyag-ellátásun­kat, akár beruházásaink gép­ellátását, akár eladási piaca­inkat vesszük alapul. Erre az integrációra támaszkodva tudjuk növelni a nem szocia­lista világgal kiépített gaz­dasági kapcsolataink haté­konyságát is. A magyar nép­gazdaságban távlatilag is fontos szerep jut a KGST-n kívüli országokból származó nyersanyagok, félkésztermé­kek, gépalkatrészek és kor­szerű berendezések folyama­tos és gazdaságos importjá­nak. Az a tény, hogy a ter­mékszerkezetet a világpiac­hoz rugalmasan alkalmazko­dó módon Igyekszünk átala­kítani, növeli igényünket korszerű technológiák be­szerzése, hatékony termelési kooperációk kialakítása iránt. Az előadó rámutatott, hogy a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés mesterséges akadályoktól mentes fejlesztésének hívei vagyunk. Magyarország ezért lett tagja 1973-ban a GATT­nak. Hazánk a kölcsönösség alapján minden országgal kész az együttműködésre vám- és egyéb akadályainak leépítésére. Ellene vagyunk a protekcionizmusnak és ebben a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara tevékenysége szá­munkra komoly segítség. Törekvésünk, hogy Ma­gyarország és a nem szocia­lista országok gazdasági kap­csolataiban maradéktalanul érvényre jussanak a kölcsö­nös előnyök Ez az egyetlen elv, amelyre tisztességes és hosszú távon is fenntartha­tó, fejleszthető üzleti kap­csolatok épülhetnek. Ezért erőfeszítéseket teszünk an­nak érdekében, hogy partne­reink hagyjanak fel az ex­portálási és importálásl fel­tételeinket mesterségesen rontó, hátrányos megkülön­böztetések alkalmazásával, akár nyílt, akár burkolt for­mában jelentkeznek is azok. Magyarország a tőkés vi­lágpiacon, szocialista társa­dalmi-gazdasági berendezke­désének alapjait megőrizve, a tőkés világpiac játéksza­bályai szerint versenyez, ezt számos nemzetközi egyez­ményben és szervezetben, valamint kétoldalú megálla­podásban kodifikált helyze­tünk, jogaink és kötelezett­ségeink biztosítják. A szá­munkra hátrányos megkü­lönböztetések megszüntetései nem adományként kezeljük. Ahhoz ragaszkodunk, hogy partnereink tartsák magukat a vállalt kötelezettségekhez Külgazdasági politikánkban nem érvényesül semmiféle adminisztratív megkötés, ki­zárólag a versenyképesség dönti el, hogy honnan vásá­rolunk és kizárólag az üzlet hatékonysága dönti el, hogy hova adunk eL Végül arról szólt, hogy minden vállalati vagy orszá­gos gazdaságfejlesztési prog­ramnak lételeme a különbö­ző társadalmi rendszerű 0"­szágok békés egymás mellett élése, vagyis a konstruktív világpolitikai légkör. Meg­győződését fejezte Jt'. hig/a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a jövőben is jóté­kony hatást g> akorol a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok fejlesztesere és a kap­csolatokat fékező akadályok feloldására. A nap folyamán megvitut ták Magyarország és a Nyu­gat közötti kereskedelem fe lesztésének lehetőségeit, az áruforgalom növelésének egyes akadályozó tényezőit, feloldásuk módjait A tanácskozás ma folyta­tódik. | Befejeződtek a magyar — kanadai tárgyalások # Budapest (MTI) A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó dr. Mark Rudolph MacGui­gan kanadai külügyminisz­ter kedden délelőtt — Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes társaságában — a Magyar Tudományos Akadé­mia martonvásári kutatóin­tézetébe látogatott. A láto­gatást követően vendéglátó­jával, Púja Frigyes külügy­miniszterrel folytatódtak, majd befejeződtek a hivata­los megbeszélések a Külügy­minisztérium épületében. A nyílt légkörű tárgyaláson a nemzetközi élet időszerű kérdései mellett a külügy­miniszterek áttekintették a magyar—kanadai kapcsola­tok helyzetét. Magyar részről a külügy­minisztert találkozót, amely­re a két ország kapcsolatai­nak történetében most elő­ször került sor, hasznosnak értékelik. Dr. Mark Rudolph MacGuigan vlszontlátogatás­ra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meg­hívást elfogadta. HETÉNYI ISTVÁN PRÁGAI TÁRGYALÁSAI Hetényi István pénzügy­miniszter — Leopold Lér, csehszlovák pénzügyminisz­ter meghívására — március 16-a es 17-e között — hi­vatalos látogatást tett Cseh­szlovákiában. A miniszterek megbeszélést folytattak a magyar—csehszlovák gazda­sági és pénzügyi kapcsola­tok időszerű kérdéseiről. SZOVJET­CSEHSZLOVÁK TÁRGYALÁSOK Moszkvában, kedden köz­zétették a szovjet—csehszlo­vák külügyminiszteri tár­gyalásokról kiadott közle­ményt. Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter a szovjet kormány meghí­vására tett látogatást Moszk­vában, ahol Andrej Gro­mikóval folytatott tárgya­lásokat. SZALJUT—6 A Szaljut—6 berendezései­nek üzembe helyezésével és ellenőrzésével, a Progressz— 12 szállítmányának kiraká­sával és biológiai kísérle­tekkel tölti űrutazása ötö­dik napját Vlagyimir Ko­valjonok és Viktor Sza­vinih űrhajósok, akiknek a közérzetük, szívműködésük és vérnyomásuk megfelelő. ÁREMELÉS A lengyel kormány ren­deletet hozott arról, hogy március 17-től felemelik a szeszes italok árát. A tö­mény italok ára átlagosan 50, a borféleségeké 15. a sö­röké átlagosan 10 százalék­kal emelkedik. ALLAMOSlTAS A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Iránban kedden államosították a kül­kereskedelmet. Mint a tehe­ráni rádió jelentette, az er­ről szóló törvénytervezetet jóváhagyta a parlament. MEGSZAKADTAK A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK Mauritánia Iszlám Köz­társaság kedden megszakítot­ta a diplomáciai kapcsola­tot Marokkóval, azt állítva, hogy Rabat szervezte és irá­nyította a hétfői, elvetélt puccskísérletet Mauritániá­ban. Az SZKP XXVI. kongresszusa ufán A kölcsönösen előnyős együttműködésért Nélkülözheti-e a Szovjet­unió a nyugati technológi­át? A szovjet közgazdászok és tudósok egyértelmű igennel válaszolnak erre a kérdésre. Egyes tőkés saj­tóorgánumok az utóbbi idő­ben mégis újra fegyvertá­rukba iktatták az elcsépelt tételt, amely szerint a köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködésre irányuló szovjet felhívások indoka az, hogy nyugati technológia nélkül nem érhetők el az SZKP XXVI. kongresszusán megvitatott új ötéves terv Célkitűzései. Az ilyen állítások hamis voltát tények egész sora bi­zonyítja: az elmúlt tíz év­ben a Szovjetunió gépvá­sárlásainak csupán 4—6 szá­zaléka származott a fejlett tőkés országokból, s az ame­rikai technológia importja csupán a százalék tört ré­sze volt a Szovjetunióban készített gépek és berende­zések mennyiségének. A Szovjetunió óriási or­szág, amely hatalmas gaz­dasági és tudományos-tech­nikai potenciállal rendelke­zik. A legnehezebb felada­tokat is képes megoldani, tehát semmilyen embargó vagy tilalom nem fékezheti le a szovjet gazdaság fej­lődését. Éppen ellenkezőleg, ezek a diszkriminatív in­tézkedések arra kényszerí­tik a szovjet szakembereket, hogy állhatatosabban töre­kedjenek saját erejükből megoldani a problémákat. Az új ötéves időszakra szóló társadalmi-gazdasági terv megvalósításában a Szovjetunió — akárcsak az­előtt — elsősorban saját erőire és eszközeire támasz­kodik. Ugyanakkor változat­lanul kész arra, hogy min­den lehetséges módon bő­vítse a gazdasági és tudo­mányos-technikai kapcsola­tokat más országokkal, igy a tőkés államokkal is, ter­mészetesen a kölcsönösen előnyös együttműködés szel­lemében. Egyes nyugati po­litikusok, újságírók tehát alaptalanul állítják, hogy az együttműködés csupán a Szovjetunió számára elő­nyös. Ennek az állításnak a mesterkéltségét már az a tény is cáfolja, hogy a Szov­jetunió két és félszer több technológiai és találmány­licencet adott el, mint amennyit a tőkés piacon vásárolt az elmúlt évek­ben. Az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéssel mindkét fél nyer, ez nyil­vánvaló. Mint ahogy az is, és ez a Szovjetunió állás­pontjának a lényege, hogy a nemzetközi gazdasági és tu­dományos-technikai együtt­működés segíti a béke meg­őrzésének, az enyhülés el­mélyítésének ügyét ls. Gelb Szpirldonov (APN—KSJ Tovább tart a hűtögépvásár! 10-fajta hűtőgép 10% előlegbefizetéssel OTP-re is megvásárolható. Minden megvásárolt hűtőgéphez 300 Ft-os élelmiszer-vásárlási utalványt adunk. Férfiak figyelem! Átmeneti és ballonkabátokból most nagy választék a konfekcióosztályon: 997—2880 Ft-ig. Gyertyafényes csütörtöki esték Március 19-én az étlapon: Bárány- és malachúsból készült ételek. SZEGED NAGYÁRUHÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents