Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

Péntek, 1981. február 13. 5 Költözködés után „Profiltisztítás", szegedi szakközépiskolákban II Szegedi Akadémiai Bizottság pályázata Az elmúlt tanévtől a Rózsa Ferenc Szakközépiskola első pillanatban látszik. Mi­kereskedelmi „részlege", a mostanitól kezdve a Tömörkény vei a Kereskedelmi Szak­István Gimnázium és Szakközépiskola „egészség-ügyesei" munkásképző Intézetben költöztek el intézményükből. A változások, tudjuk, soha legalább annyira nincs hely nem történhetnek gondok, ismeretlen feladatok, új helyzetek a szakközépiskolásoknak, nélkül. Még az emberek életében sem. hát még ha isko- mint ahogyan a Rózsában Iákról van szó, melyek tanulóikat, pedagógusaikat — s »zo- sem volt> a kétféle oktatási kasaikat, sajátosságaikat is költöztetik. jelleg közös pontját, kellett megtalálni. Nem volt túl Az átszervezéseket mind- ókban nem is ringathatja nehéz: a kereskedelmi szak­két esetben „profiltisztítás" magát, egyelőre, az iskola középiskolai • oktatás még tette szükségessé. A Rózsa vezetősége): az idő megoldja mindig a közgazdaságihoz Ferenc Szakközépiskolában ezt a problémát. A tárgyi áll közelebb. A szakközép- j I. Orvosi rehabilitációra szo­a többi szakma jellege lé- feltételekkel nem volt baj. A iskola gondosan felkészült a nyegesen eltér a kereskedel- szakiskola kollégiumát el- jövevények fogadására: pél­mitól, ráadásul helyiség gon- költöztették, demonstrációs dául a szolgálati lakásokbol dokkal is küszködtek. A Tö- laboratóriumokat, új tantér- új tantermeket hoztak létre, mörkényben hasonló volt a meket alakítottak ki — kö- s külön szerencsének számi­helyzet. A kereskedelmisek a zel 3 millió forintos költség- tott. hogy a kereskedelmi Körösy József Közgazdasági gel. Két pedagógus és a négy szakközépiskolások gyakor­Szakközépiskolába. az egész- szakközépiskolai osztály 150 latvezető tanára a gyerekek­ségügyi szakközépiskola lá- tanulója költözött át a Tol- kel együtt jött át á Tisza nyai a Kossuth Zsuzsa buhin sugárútra. Üj nevelői másik partjára; minden me­A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága az elmúlt évekhez hasonlóan pályázatot ír ki tudományos munkák készítésére. Az aláb­bi témákban lehet pályázni: Egészségügyi Szakiskolába státusokat kapott az iskola, kerültek. Utóbbi esetben kü- a tanári testület kollektívája lönösen logikus volt, ami kö- most kezd „összerázódni", vetkezett: a lehető legcél­szerűbb dolog, hogy a nő- úldrmsjWtói val,, fé- ""munaio, s na a KeresKe­vekvő igénvek kielégítését J^^L^Jt Timisek tanulmányi ered-. hetett tovább a maga útján. A beilleszkedés — négy pe­dagógusnak és 120 gyerek­A szülők kezdetben aggód- ~ zökkenőmentesnek „x—xi ..rn tA mondható, s ha a kereske­szolgáló szegedi egészségügyi alapképzés egy helyen, „egy kézben" legyen. Végső so­ron mindkét sággai is párosult. Jó néhá­nyukat meg kellett győzni változtatás arró1' hoey lányaik éppen úgy érettségiznek egy volt ménye valamivel gyengébb ! is. és persze más házirendet! szóltak meg addig — az el- ; telt másfél év tapasztalatai biztatóak. Az épület homlokzatán ma ugyanannak a folyamatnak ?£y nv része egyben betetőzése ls- szaklskolaban- mintha a To­^tóMnfSt szakmunkát mörkény falai között okosod­^pzSr céW szItóSSt négv éven át A fel- is olvasható a régi felirat: UüMktatást mSS sö® tanulóknak szokatlan felsőkereskedelmi iskola. A Sen átszertetfe^e teS volt a sok « tanár érettségi háború előtti fél évszázad Wen átszervezésekre is szuk- előtt Wzony, ez nem nagy gyakorlata szerint a > felső_ ^ öröm), a harmadikosoknak kereskedelem" fogalmába a A Kossuth Zsuzsa ápolónő- pedig már az ötödik osztály- közgazdasági (igaz. csak képző intézet volt, egészen főnök jutott tanulmányaik részleges) képzés éppúgy be­1975-ig. A köztudatban még során. Egyszóval: akad bök- letartozott mint a kereske­ma is így él: 17 éves kortól, kenő elég. A következtetés delmi jellegű ismeretek okta­tehát jóformán felnőttként mégis egyértelmű: az átszer- tása. A második világháború készítették föl tanulóikat vezés elkerülhetetlen volt után voltaképpen ez vált ápolónőknek. asszisztensek- a jövő követelménye. A pers- ketté, de világos: mélyek a nek. Hat évvel ezelőtt, lett pektívát némiképp csak az közös gyökerek. Ráadásul a szó hagyományos értelmé- ronthatja, hogy a következő éppen a „régi egység" épüle­ben középiskola, s az 1980/ tanévtől két szakközépiskolai tében találkozott most össze S-'rSrt:^1^^ OVztálv 8 -ha ma a kétféle oktatási forma s a szakiskolai fe négyéves szak- még a végzősök számának rokonterületek lövőben! középiskolai képzés. Előnye kétszerese a betöltendő átlö­vőit, hogy a Tömörkény soké — közeleg a demográ­egészségügyi szakközépisko- Elai robbanás első nemzedó­la tanulói korábban is itt ke- (Győr-Sopron megyében végezték a szakmai gyakor- Például már 120 végzős együttélése optimistán ítélhe­tő meg. Két szakközépiskola elköl­tözött, két intézmény szere­pe, feladatköre bővölt, módo­latukat. Ám, ami előnynek egószségügyisnek összesen 22 sult. Hogy a változások mi­lyen eredményeket hoztak és hoznak ezután is. a dolgok jelenlegi állása szerint elkép­zelhető. A gondok-bajok el­lenére is. D. L. számított, hátrányt is jelen- ^Wst hirdettek.) tett: a szakközépiskolások A Körösy József Szakkö­bizony némileg alábecsülték zépiskolában a „profiltisztí­a szakiskolásokat, a mostani tás" persze némileg „profil­helyzet, azonban mindenkép- keverést" is jelentett, ám a pen reménykeltő (ha illúzi- helyzet vigasztalóbb. mint rulók (balesetet szenvedet­tek, csonkolások, alkoholis­ták stb.) helyzete; 2. A visz­szavágás stresszhatása a bú­za terméskomponenseire; 3. A Dél-Alföld gabonatermelé­i sének jelentősége Magyaror­szág regionáiis körzetei kö­zött az ökológiai potenciál szintézise alapján; 4. A Ti­sza és vizgyűjtőrendszere víz­utánpótlásának ökologikus földrajzi fe hidrogeográfiai elemzése. A pályázat négy témakö­rében készítendő tudományos munkával bárki részt vehet, terjedelmi korlátozás nél­kül. A dolgozatok beküldési határideje 1982. szeptember 30. A pályamunkákat a Sze­gedi Akadémiai Bizottság ál­tal felkért bíráló bizottság értékeli, a pályadíj összege 3000-től 5000 forintig terjed­het. kivételesen értékes tudo­mányos munkák esetében (az MTA illetékes tudományos osztályával egyetértésben) 10 ezer forint is lehet. Ered­ményhirdetésre 1982 decem­berében kerül sor, a bíráló bizottság döntését a kiiró szerv sajtó útján hozza nyil­vánosságra. A SZAB további pályatéte­leket is kiírt, amelyekről részletes felvilágosítást a bizottság központjában (Sze­ged, Somogyi Béla utca 7. el­ső emelet 101., illetve a 12-586-os telefonszámon) kaphatnak az érdeklődők. Ez utóbbi pályázatok beadási határideje 1981. szeptember 30. Emlékezés Lőwy Sándorra Löwy Sándor, a munkás- A VIII. kerületi pártbi­mozgalom fe a kommunista zottság és a Hazafias Nép­ifjúsági mozgalom mártírja front kerületi bizottsagá­születfeének 75. évfordulója nak képviselői meg-ko­alkalmából csütörtökön ko- szorúzták Lőwy Sándor­szorúzási ünnepséget tartót- nak a róla elnevezett utca 1 tak a Mező Imre úti temető —3. számú háza falán elhe­munkásmozgalmi panteonjá- lyezett emléktábláját, ban. Az MSZMP Központi Vácott, a Lőwy Sándor Bizottsága nevében Deák Gépipari Szakközépiskolában Gábor fe Szakali József, a emlékeztek meg az iskola KB tagjai, a KISZ Központi névadójáról. Az emlékünnep­Bizottsága nevében Varga ség résztvevői, köztük a Lő­László titkár és Wrhovszky wy Sándor nevét viselő szo­Nóra, a KB tagja koszorúzta cialista brigádok tagjai, meg­meg az 1929-ben meggyilkolt koszorúzták a szobrát, majd harcos sírját. A család tag- együtt vonultak a börtön jai, a harcostársak, és a Lő- épületéhez hogy elhelyezzék wy Sándorról elnevezett in­tézmények képviselői is elhe a kegyelet virágait az épület lyezték a megemlékezés rágait. vi_ falán levő Lőwy emléktáblá­nál ls. MTI) Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Veszelka Imre lakodalma — Emmán komolv ok a bánatra — mondja Sándor. — Most az ^ccő jó. hogv az a buta liba kotyogott. Hogy ezt én nem értem fő ésszel? Falba szeretném a fejem verni! Aludj cimbo­rám. lösz rajta segítve, de még magam se tu­dom. hogy csinálom, de három vármegye mög­láti. hogy ot» betyárlakodalom van. Vállalom a terhöd. aludj. Imre! Reggelre már kész volt a terve. Szólította Pi­sze Matvit. Azt lehetett legiobban elküldeni, mert az nem félt a kutyáktól. Olvan nagv ku­tyák voltak régen a házaknál, mint, egv borjú. — Idehallgass. Matvi! A Vörös csárdátú visz­szafelé lakik Bajai Apolló, özvegy. — Üsmeröm. — Anná jobb. Szórú-szóra cmondod neki. amit üzenök. Innék mégy Farkashó. Erre még mindég haragszok! Sándor elmondta a mondókáiát. jól a szájába rágta Piszének. Pár perc múlva már csak egv porfelleg mutatta merre jár Pisze. — Adion Isten, ió estét. Polla néném! — ödd mög. ha ló! — vágta rá Polla. — Maj' nem gúnyo'ódik ké. ha mögmondom. miiven iáratba vónék! Polla néni elfehéredett, rossz sejtelme kelet­kezett. — Azt üzeni kédnek a gazdám, szombaton dél­után nyúzassék meg öt darab ürüt. még kédnek marad 85 darab, nem sínyli mög azt az ötöt. — Tudtom nékű számadóm van? Mit élünk?! — ígv a Polla. — Laistrom van rúla. nemcsak a kendérű a másérú is! Még két darab hízott bornvút abbú is marad még 8 darab. Azt se sínvli mög. Süs­sék két kemince kinveret félméterösre hasadjon a púpja. Négy kemince túrúslepényt. vagv ré­test is! — Jai neköm! Szögén özvegynek! Szent Mi­hály arkangyal. engedj a sátánnak ilyen ha­talmat a fődön! Futó kódussá vagyok téve. jaj neköm. Istenem! — Csöndesebben. Polla néném, nem ió lösz ám ebbű! Amit émondtam, szombaton este 8 órá­ra lögvön kész! — Elfeleltöm mönnyi! — Itt az árkus! — Azzal odaad egv durva pa­pirfélét. — Vonyásba van legyőzve, hogv mirű van szó! A tanyábú mindönki tűnjék é. másnap délig mög ne közelítsék.a tanyát! Ha kennek mögszegni kedve van a parancsot ám tögye. de akkó nem szeretnék a bűnbe lönni! Polla sűrűn emelgeti kékvászon kötényét, om­ladozó könnyeit töröli vele. — Mos mán mék Farkasékhon! — Annak is szól valami parancs? — kérdi Polla. — Hogy szól-e? Hui.iaj! Teljesíthetetlen! — Azt mán csak möghallgatom — hagy alább a sírással. Mennek együtt Farkasékhoz. — Adl Isten Farkas bátvám! — Fogadj Isten. Te Polla. mé pityörödté el olyan fancsaliképpen? — Lőhet, hogy ké is belekezd a pincsi-nótába, ha a rovást fölmutatom. Nem viccel már Farkas, fehér lett mint a fal. — Idehallgasson ké! A gazdám parancsát adom tudtára. Húsz akó kadarkát szombaton es­tére átgurít Polla nénihez, az udvaron úgv he­lvözi el a hordókat, hogv egvmás után csapra löhessön ütni. Még kármentő is lögvön alatta. Ez az első parancs. — Száz forintot adnék Szent Antalnak, ha ezt a csapást eltüntetné a feiem fölű — remeg Far­kas száia. — Várjék ke ne siesse el az ígéretöt. mer még sok minden követközik. oszt sokra rúg a Szent Antal bére! Harminc darab muzsikust röndöl. de alkudjék ám velük, mer azt is ké fizeti. Lö­gyön abban vonyós fújós. bőgős, citerás. bőr­dudás. csak példázódok. a többi a ké soria! — Védszentöm, könyörögi értem! — Mér csak kendér? Énértem ne? — szól Polla. — Még most követközik a velős részi — szól Pisze Matyi. Ezer darab gyertya. de nem ám faggyúbű, mé az büdös; viaszbú csinátat ké Szö­gedébe. Ez éppeg egy éccakára való. A lakosság szolgálatában Szövetkezetek és kisiparosok együttműködése Közelebb kerülnek egymás- rosok anyag- fe eszközi gé­hoz a fogyasztási szövetkeze- nyét, és amennyiben megbí­zetek és a kisiparosok, akik zást kapnak, ugyanúgy jár­korábban egymásról szinte nak a kisiparosok áruja után tudomást sem véve dolgoz- — megkötve a meg rend elése­tak, újabban viszont mind ket a kereskedelemmel és a gyakrabban megkeresik egy- gyártókkal az alapanyagok­mást és közös érdekeltség ra, felszerelésekre, alkatré­alapján működnek együtt, — székre, — mint saját szük­ez derül ki abból az elemzés- ségletük után. Ezt segíti az bői, amely a SZÖVOSZ és a idén alapított KIOSZ— Ská­KIOSZ két évvel ezelőtt la-COOP közös iroda is, megkötött szerződésének ta- amely főleg a kisiparosok pasztalatait összegezi és a to- jobb ellátása, anyagbeszerzé­vábbi teendőket határozza si gondjaik enyhítése érdeké­meg. ben tevékenykedik. Tervezik A szövetkezetek fe a kis- azt iá hogy az AFÉSZ-ek ki­iparosok közös munkájával használatlan helyiségeit « számos városban és község- kisiparosoknak adják bérbe, ben bővítették az áruterme- A községekben gyakran meg­lést és szélesítették a lakos- ürülnek szövetkezeti boltok, sági szolgáltatások körét irodák, ezeket kínálják fel a A következő időszakban még felvakban dolgozó kisipart* hatékonyabbá teszik a kap- &°knak. csőlátót A fogyasztási szövet- Érdekes kezdeményezés kezetek a korábbinál rend- lesz az >s, hogy a lakásszö­szeresebben veszik számba a vetkezetek nem hasznosított területükön dolgozó kisipa- helyiségeiben a kisiparosok barkácsoló-szolgáltató mü­M | heiyt rendezhetnek be. Ezek­ben hetente meghatározott időpontban két-három ügye­letet tarthatnak és elvégezhe­tik a ház körüli teendőket, kijavíthatják a lakások meg­rongálódott vezetékeit, sze­relvényeit, aj ajtókat és az ablakokat, egyszóval elvé­gezhetik a gyakran hiányzó, mindenes munkát. A továb­biakban az AFÉSZ-ek a nem hasznosított gépeiket bérbe adják majd a kisiparosok­nak, de felkészülnek arra is, hogy úgynevezett géphaszno­sitó szakcsoportokat hozza­nak létre. Ebben a szövetke­zetek több kisiparossal együtt vásárolnak meg olyan gépe­ket, amelyeknek beszerzése külön-külön túlságosan igénybe venné az anyagi le­hetőségeket, és emiatt gyak­ran — mindenekelőtt a kis­iparosok — nem juthatnának hozzá kellő műszaki színvo­nalú felszereléshez, techni­kához. Az ÁFÉSZ-ek szakemberei — amint az elemzés megál­lapította — még mindig nem ismerik eléggé a kisiparosok áruját. Ezért szövetkezeti­kisiparosi termékbörzéket tartanak. Legutóbb Szolnok megyében volt ilyen. A fogyasztási szövetkeze­tek egy része szak- és szere­lőipari részleggel rendelke­zik. Munkájuk még hatéko­nyabb lesz akkor, ha szerző­dések alapján tevékenységi körükbe bevonják a kisiparo­sokat, akik egy-egy részfel­adatot oldanak majd meg a beruházás során. A szövet­kezeti általávydíjas javítá­sokba is be akarják vonni a kisiparosokat, akik a fo­gyasztási szövetkezetek köz­vetítésével frissítik majd a javítóhálózat tettrekészség ét. (MTI) Farkas a maga magosságából elvágódott Pi­sze Matvi egy rovásos raizot nyomott az alélt ember kezébe, és megindult Polla nénivel haza. — Mos mán jobban érzőm magam, mert Far­kason még nagyobb eret vágtatok, mint rajtam. Milyen pipogya ez a Pista! Én rongy fejércse­léd létömre nem vágódtam e. — Polla néném! A gyertya! A gyertya! Nem tudja beszorozni, oszt abbú lösz ám baj. de nagv. — Rittig. akkó ájút el! — mondja vígan Polla. — Minden röndbe lögyön. mind a két háztú takarodjon ki a nép! — Én öleget toszök a parancsnak, a jószág bűiit eladhatom-e a zsidónak? Errű még nem beszét. — Hagyja mög ke! — Ünnézöm Farkas is főkét mán! Ügöncsak nyútózkodik! — Isten áldja kendőt! Hibára nS gyfljjünk! Sándor megbeszélte Imrével, hogv aki csak ott volt örzsééknél a lakodalomban, mindenkit meghívjon szombatra. A többi cimboráknak is meghagyta, akit csak jónak látnak, szeretőiket, rokonokat, mindenkit meghívhatnak. — Lösz tágas hely.'inni-önnivaló is. zenész is! Még égy régön folyó ügyet is e kő intézni. Szombat este szép csillagos este volt. — Még az Isten is pártomon áll — szólt Im­re. Arrú lengedöz a szél éppen, amőrű néköm kévánatos! Polla tanyájának környéke olyan, mint ahon­nan mindenki kihalt. De bezzeg a belseje menny­országról regél. Hét óra felé jönnek ám minden­felől a hívottak, kik kocsin, ki lóháton, ki gya­log. Telik a tanya környéke. A vendégek nagy része le is telepedik a hűs gyepre. Sándor Imrével jön. Imrének nyergébe egv nő: örzse. Pisze Matvinak meg volt mutatva, hogy a galambdúcban lesz a kulcs. Mivel Matyi hamarabb érkezett, a kulcs már nála volt. Sán­dor kizárta az ajtót, olvan szag csapta meg ame­lyért halni érdemes. A nagv ház közepén 5 bog­rács paprikás. Félig hamus parázsban viszkolva. hogy forrón maradjon, de a bográcshoz oda ne égien. Púpos kenyerek a padkán. Az asztalon, felforgatott tepsik állán, kenyérkosarakban a tú­rós lepény. A két borjú nvárson sütve, a geren­dákra aggatva. Ami cseréotánvér. fedő vo.lt. mind rakásra volt. meg kések, bicskák, bugyiik. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents