Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

Csütörtök, 1981. február 12. 5 Múzeumi Díszdok,toravotás A Csongrád megyei Mú- táplálkozásának leírása; nözeumok Igazgatósága az iden vények, füves gyógymódok is meghirdette immár hagyó- szerepe a paraszti orvoslásmányos két pályázatát. Az ban. ezeken kívül más népúj és legújabb kori történeti rajzi tárgyú dolgozatokkal is pályázat az országos történe- lehet pályázni. Részt vehette pályázat része; a néprajzi nek az Erkel diákünnepek és nyelvjárási gyűjtőpályá- pályázatára beadott megyei zat pedig megyei fordulója a témájú dolgozatok készítői is. JffilfvS Mindkét pályázat beadási nyelvjárási gyűjtopalyázat- hatirideje J^L augusztus 31. c v' A két példányban elkészíA megyei új és legújabb tett dolgozatokat a Csöngkori történeti pályázaton rád megyei Múzeumok Igazhelyszíni gyűjtésen alapuló, gatóságának cuiére (6720 saját tapasztalatból vagy Szeged, Roosevelt tér 1—3.) visszaemlékezésből kiinduló, kell elküldeni, feltüntetve a illetve levéltári kutatásra, pályázó címét, életkorát A •ajtóanyagra épülő, nyomta- történeti pályázatot három tasban még meg nem jelent - , , . dolgozat beküldésével lehet Mn6tt' lfJuságl 08 «°P°rtos részt venni. A tárgyalt kor- — kategóriaban, a néprajzi szak a XV1I1. század elejé. és nyelvjárási gyűjtőpályától napjainkig terjedhet, ^^ íein<stt ^ ifjúsági kasss^s^ rténet, a gazdaság-társada- Eredményhirdetésre októberlom, művelődéstörténet és ben, a múzeumi hónap ideéletmód bármely területével, j^n kerül sor. A legjobb paAjánlott témakörök: helyi l kák vesznek az kiemelkedő személyiségek lyamunkak refzt v§sz"ek ,®z életútja; pártok, társadalmi országos döntőben is. Tovab•zervezetek helyi története; bi útmutatásokat a szegedi városi társadalmi osztályok Móra Ferenc Múzeumban és rétegek életmódjának ala- ka hatnak az érdekiődök. kulasa; helyi kulturális egyletek, csoportok tevékenységének története; a városi és falusi kézműiparnak és a kisipar szervezeteinek története; ipari és mezőgazdasági üzemek fejlődésének története, a szövetkezeti mozgalom, az egyes különböző profilú., szövetkezetek története, évkönyvek. krónikák, szocialista brigádnaplók, üzemtörténeti gyűjtemények földolgozása; nemzetiségiek élete egy községben. A néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton helyszíni gyűjtésen alapuló vagy a paraszti élet saját tapasztalatán, esetleg levéltári kutatáson nyugvó, nyomtatásban még meg nem jelent eredeti ismeretanyagot jeltáró munkák beküldésével lehet részt venni. Ajánlott témakörök: paraszti életrajz, családtör. ténet önéletrajz; tanyai település és telekrendezés; egy település hagyományos népi Nyugalmazott' professzorokat avattak a természettudományok tiszteletbeli doktoraivá szerdán az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácsának ünnepi közgyűlésén. Dr. Kubovics Imre, a természettudományi kar dékánja méltatta a nemzetközileg is elismert tudósok munkásságát. Dr. Gerecs Árpád akadémikus csaknem öt évtizedig kiemelkedő munkásságot fejtett ki a hazai szerves kémiai technológiai kutatások terén. Lengyel Béla akadémikus, az általános és szervetlen kémiai tanszék vezetőjeként korszerűsítette, továbbfejlesztette a szervetlen kémiai képzést, Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus kőzettani és geokémiai kutatásainak eredményei — amelyeket tudományos könyvekben összegzett — nemzetközileg elismertek. Mindhárman tevékenyen részt vettek a közéletben ls. E sokrétű munkásságuk elismeréseként fogadják őket tiszteletbeli doktorokká. Eörsi Gyula rektor az egyetemi tanács nevében köszöntötte a díszdoktorokat. Tanácsok - magánépítőknek Az építkezés — az tudja máris megjegyzik az érde- te végtelen, s előfordul, igazán, aki már próbálta —, keltek a jogász néhány ta- hogy föltételezi ezt partnenemcsak a család pénztár- nácsót. Hogy az építtető ne re anyagi lehetőségeiről is. cáját, hanem idegeit is ala- kerüljön hátrányos helyzet- Ilyenkor esik meg az, hogy posan megtépázza. Márpedig be a tervezővel, a kivitele- már építkezés közben derül a jövőben, mint ismeretes, zővel szemben, a munka ki, fogytán a pénz, pedig a az állam fokozottabb támo- megkezdése előtt szerződés- munka java még hátra van. gatást nyújt azoknak, akik ben rögzítsenek mindent. A részletes terveket és belevágnak ebbe a vállal- Fogalmazzák meg kölcsönö- költségeket tartalmazó feltnkozásba. Indokolt az anyagi sen az elvárásokat, írják le, teb tervek alapján lehet és szakmai segítség, hisz la- milyen munkát mikorra, megkötni a kivitelezési szerkásállományunk jelentős nö- mennyiért vállal a tervező, zödést, amelyből tájékozódvekedését ettől az építési Gyakran csak a tervezési díj bat a megrendelő — az egyformától is várjuk. összegét tüntetik föl, s hogy ságárgyűjtemény alapján —, Törvényszerű-e, hogy az mindezért mit várhat a mennyivel kérnek többet a építtető idegileg kiboruljon, megrendelő, azt nem. Ilyen- kivitelezők a hivatalos ármire elkészül a háza? Sok kor aztán Igen nehéz „beva- nak nézeteltérésnek, háborúsko- salni" a szóbeli ígéretet, és „ , ,, „_cfvn1_ dásnak elejét lehet venni, nemegyszer a költséges per i ena a lenyeR P°ngyoia ha az ember attól a perctől, tesz pontot a vita végére. megfogalmazás helyett részhogy eldöntötte: építkezni Az építési engedélytervre letes, mindenre kiterjedő fog, alaposan fölvértezi ma- is érvényes mindez. Időben szerződéseket kell kötni gát jogi ismeretekkel meg kell egyeznie a tervező- ' ' megállapodasok ter. Ebben kíván segítségre nek és építtetőnek a kolt- • \T. lenni a Hazafias Népfront ségvetésben ls. Elengedhe- mészetesen mindkét szerzovárosi bizottsága: ingyenes tétlen, hogy a leendő tulaj- de felet egyaránt biztosítják jogi tanácsadást szervez ma- donos ne jelentse kl: ennyi a „ráfizetés" ellen. S ettől gánépiták részére, minden pénzem van vagy lesz, egy Igyekszik megóvni őket a páros hét keddi napján. fillérrel sem több, nemhogy népfront is, rendszeres jogi Elöljáróban, paragrafusok százezer forinttalI Az épí- tanácsadásaival emlegetése nélkül jó, ha tész fantáziája ugyanis 6zin- Ch. A. Nők és körülmények Tanácskozás a népfrontnál A választás utáni alakuló mekintézmények. Az elmúlt mint. a fele valamilyen szakülését tartolta meg tegnap, öt évben a tervezettnél több mát tanult, ám közülük jó szerdán a Hazafias Népfront lakás épült föl a megyében, néhányan — a pálvaorienmegyei nő- és rétegpolitikai s ez pozitívan befolyásolta a táció és egyéb, családi okok bizottsága. Szabó Gáborné, nők, az anyák közérzetét. A miatt — betanított munkaa bizottság elnöke megnyi- jövőben te fokozottan szem körben dolgoznak. Szüksétója után Kónya Sándor né, előtt tartják a lakásépítés- ges. hogy a jövőben ki-ki az MSZMP Csongrád me- nél és -elosztásnál a család- egyéni képzettségének és kegyei bizottságónak politikai politikai szempontokat. pességének megfelelő feladamunkatársa tájékoztatta a A nők nemesak kaptak, tokát kapjon. Emlékezés Kom ját Aladárra Romját Aladár, a magyar sára utazott magyar kultuszocialista líra első nagy rális delegáció vezetője — képviselője, a nemzetközi mondott ünnepi beszédet kommunista munkásmozga- Az emléktábla alá elhbzlom kiemelkedő harcosa ták a megemlékezés vlrászületésének 90. évfordulója gait a kassai városi pártbi- - _.„ _ „ noK nemraaK RaDliu, ulwíT1 "UA6; ptt^f és to^esi szervező- résztvevőket az MSZMP XII. sokat Tacltok Ttosadato^ A nők közéleti helyén — a kassai Harang tek képviselői, a Művelődési utca 15. szám alatt — fel- Minisztérium nevében Rátavatták a Bartusz György kai Ferenc, a Magyar Szoszobrászművész alkotta em- cialista Munkáspárt Közléktáblát p0nti Bizottsága nevében Az ünnepeégen Ladislav Fodor László, az MSZMP Benó, a csehszlovák íróssö- KB osztályvezető-helyettese vétség titkára emlékezett koszorúzott Koszorút hozott meg Komját Aladár mun- az emléktábla alá Komját kásságáróL, életművéről, Irén, Komját Aladár harmajd Jozef Mravik, a Szlo- costársa, özvegye, a Magyar vák Szocialista Köztársaság Újságírók Országos Szövetkulturális miniszterhelyet- Bégének alelnöke, és megkotese leplezte le az emlék- szorúzták az emléktáblát az táblát. újságiró-szövetség képviseleRátfcai Ferenc művelődési tében: Pálffy József, a miniszterhelyettes — a MUOSZ elnöke és Benkö Komját Aladár-megsmteke- Károly, a MUOSZ titkára is. zéáfcorozat alkalmából Kas- (MTI) Gémes Eszter \ Történetek Rúzsa Sándorról Veszelka Imre lakodalma Imre elbúcsúzott tőle. elment Akárhogy is szerette örzsét. fecsegését értelmetlennek tartotta. Egész éjjel egész nao szavát sem lehetett venni. Menjen-e? Ne menien-e? Ez a két szó kergette az agyában egvrnást. Elmondta a bánatát a többinek. Az egvik azt felelte: majd leszoktatod róla. a másik meg azt: ha tíz évig csalogattad, illő elvenni; a harmadik: hóttáva hagyi az azt a föesögést ?! A negyedik: majd a sárga agvag kigyógvíti. Végtére csak azt határozta, hogy elveszi. Ez: eb. ha másikat vöszök: kutva. Ahogv szombat este ígérte, el is ment Ügy kéozelte. csak örzse szülei, testvérei lesznek otthon. Meg is akarta a tiszteletet adni. egv kis beszéd kíséretében kéri meg a lánvt. De balul ütött ki a dolog. Vasárnap este űrzse kidugja a feiét a rostélyon: — No gvütt ke? — Elsőbb tán köszönni szoktak! — Ké gvütt ide! — felesel örzse. — De t® hamarabb szótá — mondja Imre. — Huj jaj! Még mai' most mondom az újságot. Híttom árri vendégöket a lakodalmunkra. Angyomékat. sógoromékat szülémet, körösztapámat mán bent isznak! — Jal. hadd mán abba. mer be s® mék! — Mindönki vári kendet! Nyílt ls az ajtó. örzse aoia nagvon kedvesen invitálta befelé Imrét. Kezelnek, itt mindenki ismeri eavmást Ahogv haladnak az éjszakába az ivással, nótázóssal. Imre ls nekibátorodik. A beszédnek igaz nem mestere, de mivel illenék valamit mondani, hót mond. Fejében már van öszszeszedve négv-öt mondat de örzsétől fél. — Amit az Isten ád! — ifiv fohászkodik, és feláll: — Ügv ám! — beleszól örzse —. azér is őtöztcm ki ilven puccosan — mcgriszálin a farát, — Mondjad csak tovább. Imre — biztatják. — Mondja a nehézség! Ennek mán lűttek. összezavart a lánasszon. ettü félem! Hogv az a tífusz...! Nem kenyerem a szónc&lás. inkább ékötnék tíz lovat, mint tíz sort émondjak asztal fölött Valaki elkiáltotta magát: — Adj isten szöröncsét adónak, vövőnek! Ittak, daloltak, táncoltok.' vagyis dorbézoltok. Imre megfogja örzse kezét: — Gvere. tögvünk az Ür színe előtt örök foIsten engöm úgy segéjjön!" Imre is elmondta a maga részéről az eskü szavait. Megcsókolták egvmóst, és egv parázs fejű gyűrűt húzott Imre örzse ujjára, — Mostmá úgv híjjá, hogy: -..uram"! —• Ké engöm hogy hín? — Hékámnak! — Templomban nem ígv eskünnek ám! — iegvzi meg a ..hékám". Hajnal felé volt, megtették a hajnali terítést. Imre örzse mellett ül. Birkapaprikós volt hidegen. leszűrték a levét. ígv nem volt faggvús. fonatos kaláccsal. A bort ilyenkor már forralták, a pálinkát kenvérhéiial égették. Hajnali terítés után ez járta. Mikor vége lett az evésnek. ígv • szól örzse Imréhez: — Adj Isten egészségire kédnek! Ugye. milyen jóízűt övött, a mi asztalunkon termött oanrikásbú, mög hogv csúszik rája a mi kadarunk?! Még c s® togadi, hogv egészségire kévántam kédnek? Ügy szokták éfogadni illedelmesen, hogy: köszönöm szénen. Dehogy fogadta el azt a betvár! Mikor már markolatig forgatta a lánv a kést a szívébe, annyit kieresztett a foga közül: — Fuccs neköd. nászéccaka! Szpiiel ment mindenki virradatra csak Imre maradt ott. Üldögéltek a Pitvarban a nagvláöán Imre úgv elgondolkodott; szereti ezt az örzsét •W _ __ szereplé'.ongresszusa hatarozatainak naIt A munkaképes korú lá- sükkel befolyásolják a küvegrehajtása során fölmeru- r,yc,k, asszonyok többsége lönböző fórumokon hozott lő időszerű nőpolitikái fel- dolgozik. az iparban ará- döntéseket Sajnos, azonban adatoKról. valamint a hato- nyuk megközelíti az 50 szá- még mindig kevés az olyan, dik ötéves terv első évének zalékot. Az ágazati átrende- aki vezetőként kamatoztatná teendőiről. ződésscl együtt, megindult — tudását. Szegeden ugyan Az 1070. évi nőpolitikái a termékszerkezet fejleszté- vannak jelei az előrelépéshatározat óta a lányok, asz- sével összefüggő — munka- nek, főként a könnyűiparszonyok tömegei veszik ki erő-átcsoportosítás is. főként ban. részüket aktívabban a gaz- a nehézipari vállalatoknál. A Természetes, hogy az anyák dasági építőmunkából erő- könnyűiparban ezzel párhu- közérzetét, munkahelyi teljesödött politikai szervezeltsé- zamosan új munkahelyeket sítményét' is befolyásolja, gük, felkészültségük, öntu- is hoztak létre. Tíz vállalat- hogy gyermekük napközben datuk. Az elmúlt két ötéves nál a 431 érintett dolgozó nyugodt körülménye* között, terv időszakában tovább ja- közül 285 volt a nő, de csak megoizható szakemberek felvultak foglalkozási, munka- negyedrészüket irányították ügyelete alatt. van. Mehelyi körülményeik, bóvül- át más munkahelyre, komo- gyéréiben az elmúlt öt évtek a szolgáltatósok. több lyabb zökkenők nélküL A ben — állami erőből és jegyereket fogadhattak a gyer- pályakezdő nőknek több jentős társadalmi összefogásba. i i !• ••!! saj — gyarapodtak a gyermekintézmények, mégis még mindig zsúfoltok az óvodák, a bölcsődék. Ezek a gondok a következő ötéves tervben is enyhülni fognak. Mi az. amit ezeken a feladatokon túl tenni lehet a nók, a családok jobb közérzetéért? Ügyelni kell arra. hogy az új munkavállalók, a gyesről visszatérők ott dolgozhassanak, ahol egyéni adottságaikat legjobban tudják hasznosítani. Szükséges a kereskedelem, a szolgáltatások fejlesztése, a színvonalas kiszolgálás szorgalmazása. Sürgető a fekvőbeteg- é6 szociális ellátás javítása. Az ülés második felében Ábrahám Illésné, a megyei népfront politikai munkatársa a nő- és rétegpolitikai bizottság idei munkatervét ismertette. Különös figyelmet szentelnek ebben az évben a lakókörzetekben élő. dolgozó nők mindennapi gondjaira, munkakörülményeikre, általános és szakmai műveltségűk növelésére, közéleti tevékenységük fokozására. Van még teendő a nók szemléletformálásában is: a család iránti felelősségről, az anyaság megbecsüléséről több szó esik majd. Továbbra te feladata a nőbizottságnak a hátrányos helyzetben éló emberek, az idősek megsegítése és az alkoholizmus elleni küzdelem. Mindezek olyan társadalmi célok, amelyek megvalósít fisáért sokat tehetnek a lépfrontmozRalomban tevé— Na 1ó uram! Csak ennvi a mondanivalója? — Még ennyi se! — felel Imre. Mikor a ház rostélyán kívül volt. akkor adott a rostéivon keresztül örzsének egy csókot. — Áldjon mög az én Istenöm! — Elment. örzse ráborult a rostéivra. ott sírdogált, mikor ráúnt. bement a pitvarba, ott folytatta a brühühűt. — Mér nem tudta azt neköm mögmondani, hogv annvi lánnak lönni. mint asszonnak? —• mondja örzse az anyjának. — Nem öleset hallottad tűlem. hogv ha més ®ccő Ián lönnék. férhön nem mönnék senkihöz! gátlást. Térgyepöli ide mellém! Tödd a szivedre Ajjaj! Nem fenékig téföl ám az asszonsors! a kezed a másikat add ide. mondjad: ..Imre bá- Imre a betvárszóliásra ér. de nagvon szomocsl! én kendőt szeretöm. semminemű balba. rú, szavát nem lehet venni. Kötekednek vele. örömbe é nem hagyom! Soha mög nem csalom! pajkos megjegyzések vaskos tréfák, ahogv már "ilyenkor lenni szokott. De nem tudják felvidító' ni. Csak az a vége. mindenki elcsendesedik, el is alszik. De a két test. egv lélek nem tud elaludni. Imre állatbőrön (ugvan a többi ls). hasra van heveredve, két karián könyököl, fejét tenyerébe hajtja, úgv gondolkodik. Sándor távolabbról figveli: — Gyere ide. Imre! Mi bajod? Én a te bánatod nem nézhetöm. neköm tűnni kő, miiven sérelöm ért? Biztosan az a lötyefötye örzse bántott mög de én helyre igazítom, ha mindön kötél szakad is. LegjoJjb cimborám! Ki vele! Ne öljön n bánat! 'Sándor húz a kulacsból. Imrét is megkínálja. Ígv könnvebb. — Kétféle baj nvomi az én bögvem. — Lőhet-® rajta segíteni? — kérdi Sándor. — Alig híszöm! — felel Imre — Az első az, hogv ez az Örzse annvi sok haszontalanságot összelocsog, hogv a nyelvivé mindiá eliük magátú; aztán truccos is. nem szeretöm a tempóiát. — Abbú mai' kinevelőd. Mi a másik? — A szégvönt a pofám pirkadása igazolhati! — No. tán bizon szömérmötös vagv? * — Dehogyis! Csak hát miiven embör az. aki a m®nn szon apjának iszomán-őszömén tarti a lakodalmát.- Sömmi nem e"ött jó. sí öszöm. s® sösknek valami ünnepi kinézete van. iszom, de még az új embörség s®! Méghozzá kenykedő nők is. A gyes-en tiszta szívéből, ezért is akaria vele az életét ^zségömre kéváni a lanasszonv az asztalukon Icv6k. a bejáró dolgozók és összetenni De ez olvan buta! T'ÍV szóval agvon övest-ivárt. ..Ugye milyen jot övött a mi aszta-, a KISZ-en kívüli fiatalok ' — — —liegymásbu? — kérdi. segítségét is várják a nőbigzil (Folytatjuk.) 1 zottsá&on. TKeTTgyüv^TroS «vilkoüa az embert, és még csak észre sem ve- lunkoa termött miegymásbú?" - kérdi.