Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

Szerda, 1981. február 11. 5 Zenei naptár Bartók kamaraműveibői Nehéz, crtékes és nagyon mű szinte egy időben keletszép feladatra vállalkoztak kezett, a Szonáta 1926-ban, a zeneművészeti főiskola az I. rapszódia 1928-ban. szegedi tagozatának művész- Igen ritkán merik vállalni tanárai. Bartók kamarazené- zongoristáink Bartók Szonájének három remekét szó- tájának előadását Rendktlaltatták meg hétfőn este a vlil nehéz mű, s a számtafilharmónia főiskolai-egye- lan pianistaerényt igénylő temi bérleti hangversenyen, megszólaltatás nem oly látBartók muzsikájáról mór ványosan hoz sikert. Ezért számtalan jelentós analízis, külön elismerést érdemel, méltatás, magyarázat, látott hogy Kerek Ferenc bátor napvilágot, ezért nem szán- választása éppen e darabra dékoztam ezek gyarapításával próbálkozni. Ám, hogy mégsem tudom kikerülni, abban része van, hogy a zsenialis alkotószellem költői megnyilatkozásait olyan esett. Tóth Aladár hajdani kiváló zenekritikus 1926ban, a Szonáta bemutatója után írt esszéjéből Idézem: „Bartók még sohasem volt ilyen erős és kérlelhetetlen, szinten interpretálták, mint még sohasem volt ilyen traSzecsödi Ferenc (hegedű), gikusan magányos, még soGallai Attila (klarinét). Ke- hasem volt ilyen retteneterek Ferenc (zongora), a sen kizárólagos megszállottKontrasztok megszólaltatá- ja szenvedélyeinek." Kerek nában. Része van ebben Ferenc Szonáta-előadásának rnég természetesen annak is, ebben az irányban kell még hogy a Kontrasztok kompo- érzelmileg tovább mélyülnálásának ideje 1938, ami- nie. Jelen pillanatban forkorra a bartóki stílus diffe- mailag biztosan uralja, de renciáltsága, sajátos rit- kissé még küzd a nehéz musgazdagsága, egyéni har- technikai-zenei anyaggal, móniavilága, roppant vilá- előadása visszafogottabb, gos, zseniálisan egyszerű, Ám minden jel arra mutat, mégis oly gazdagnak, izgal- hogy győzni fogja több démasan szövevényesnek ható, moni tűzzel, s a forte-piaraffinált zenei szerkesztés- nők végleteinek érzelmileg módja, formáló ereje, töké- indokolt, még szuggesztíletesen kikristályosodott, vebb megjelenítésével. Ennek a gazdag muzsiká- A régi romantikus magyar nak csaknem maradéktalan műfaj felelevenítése Bartók élményt. nyújtó előadása I. rapszódiája — természeszép teijesítmény volt. Bar- tesen bartóki módra. A szertók szándéka szerint a zőnek, részben a magyar Kontrasztokban a hegedű- verbunkos, részben a hangnek s a klarinétnak jut szeres népi zene (falusi cibriliáns szólisztikus szereo, gány- vagy paraszthegedűmelyben Gallai Attila szép sok) iránti érdeklődését rephangú klarinét- és Szecsődi rezentálják. Az eredetileg Ferenc invenciózus, színes, hegedűre Íródott műnek barhajlékony hegedűjátékával tóki átiratát csellóra — nem kiválóan helytálltak. A II. találom olyan szerencsésnek, tételben foszforeszkált leg- Hegedűn színesebben, fényeinkább a tökéletes együtt- sebben csillog ez a zene, muzsikálás varázsa. A hang- mint a mélyebb tónusú cselszerek szólamainak lágy lón. Ám ez ném a kiváló egymásba simulása, a dina- előadó, Sin Katalin „vétke", mikai feszültség fokozása, a Ö is, s az érzékenyen azoszordinált rész lélegzetelállí- nősülni tudó, remek kamaté finomsága, egyaránt lég- ramuzsikus, Bódás Péter is körteremtő feszültséget mindent megtettek a rapadott. Bartók e művében a szódia tartalmas, szép megzongorának szerényebb, ki- szóialtatásáért, séret jellegű szerepet szánt. Friss Gábor pedig igen érKerek Ferenc ideális mu- tékes zenemű-magyarázataizsikus-zongorapartnere volt val, mint szakavatott műkét. művésztársának. sorvezető járult hozzá a A hangverseny első felé- koncert tartalmi értékeihez, ben elhangzott két Bartók- Berényi BogáU Népi ellenőrök önmagukról A városi tanács székházában, Kalmár József elnökletével ülésezett tegnap, kedden délelőtt a Szeged városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület melynek munkájában részt vett Prágai Tibor, a városi tanács általános elnökhelyettese és Tihanyi Ernő, a megyei NEB általános elnökhelyettese — megvitatta és elfogadta a tavalyi munkát értékelő beszámolót. Megállapították egyebek között, hogy a testület tavaly tervszerűbben tevékenykedett mint korábban, jó együttműködést sikerüli 'kialakítania a pártbizottságokkal, a tanácsi és a társa dalmi szervekkel csakúgy, mint a PM Bevételi Igazgatóság megyei hivatalával, az ügyészséggel és a KÖJÁL városi-járási szolgálatával. Az önállóan kezdeményezett. valamint az országos és a megyei vizsgálatokhoz kapcsolódó ellenőrzések jó részét utóvizsgálatok követték, melyekkel arról igyekezték meggyőződni a népi ellenőrök, hogy a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére tett javaslatokat mennyiben szívlelték meg az érintett vállalatok, szövetkezetek. Munkájukba nem egyszer szakértőket is bevontak. Megvitatták az ülésen az idei esztendőre készített ellenőrzési tervezetet is. Busójárás Az idén március elsején lesz Mohácson a hagyományos busójárás, a poklada, a sokácok farsangvégi népszokása, amely újabban tízezreket vonzó látványosság. Immár tizedik alkalommal rendezik meg a kétnapos Schneider Lajos népdaléneklési versenyt, amelyben Tolna, Somogy és Baranya legjobb hangú általános és középiskolás diákjai vetélkednek. A mohácsi feketekerámia kedvelői kiállításon láthatják az öt évvel ezelőtt elhunyt népművész. Horváth János szebbnél szebb műveit a Kossuth filmszínház emeleti galériáján. Kiállítási napló Retrospektív, kamara, kollektív VINCZE ANDRÁS RET- András gazdag képi világá- frisseséget, az árnyalatok ROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁSA- ban egymásmelleit, egymást gazdagságát, a lírai hangvéNAK szívem szerint a Kint erősítve és hitelesítve van telt sikerült átmentenie egy és bent címet adtam volna, jelen a szürrealista látásmód, kötöttebb festői techn.kába. A Móra Ferenc Múzeum a jelképteremtés, a groteszk Képeinek témavilága a terHorváth Mihály utcai Kép- fogalmazás, az analitikus mészét, mégpedig a vizek, a táróban ugyanis Vincze pá- mozzanat és az összegző fák, csónakok, domboldalak. lyájának keresztmetszetét szándék. S ez rezonál légin- Érett és kiérlelt motívumlathatjuk. Az első időszak kább korunk bonyolultságá- rendszerét, precíz kompozítermészetelvű alkotásai a ra, hisz alkotói figyelme a ciós fegyelmét a zöldek és körülöttünk levő világot tük- teljes emberre irányul. A szürkék gazdag árnyalatú, rözik. a második periódus a teljes ember kinti viszony- férfias lírájába ágyazza. A bennünk rejtőzködő indulati, rendszerére és belső örömei- tájban a lényeges, nagy forérzelmi, gondolati és emlék- re, vívódásaira, összetett ké- mákat keresi, egy-egy széles világ vetülete. A pálya két pei ezért lehetnek korunk ecsetvonással fasorokat teperiódusa a rendezés jóvol- nyomatai. remt, tükröző vízfelületeket tából elkülönül ugyan egy- vin-__ Andrá, vééből né- íelez- Lényegretörő festőisémástól, de nem szakad el. y "cza 1°?' gének következménye az Hisz egyetlen művész kétar- aanyn támadő heteesée kL erőteljes szerkezetesség és rléIiVSlau = ^Lt.TXÁ- dekorativitás. aiuntM folyamat ket egy- á rajztollat, a linómét- FIATAL ALKOTÖK TELI kinovo, egyrúasba ' ... TÍRT ATÍ LÁTWÁ tiWreaealkotói folyamat két egy másból kapaszkodó szakaszáról van sző kést. Mostani tárlata ép- TÁRLATA látható ÜjszegeJUTkZt Viríc'ze "esetében pen ezért a ^adás és az den, a November 7. Művelő. J\ KIM vincze eseieuen ,:„„.,xi,„_ ;„ -_m„ A m, . a természet, a hazai táj, elösszegzés jegyében is szüle- dési Házban. A mártélyi műtett. S hogy érdemes időről vésztelep hagyományos fe famegmunkálás, az erőteljes, s mégis harmonikus színhasználat Több képen fölbuk cácmhor, Rala Kopslromít A* IClU ° nuclll° luu,ul VOOÍICVO*, rmy sosoi pan Baja, ixecsKemeies elővenni értékeinket, ruári seregszemléje két téma kon Vincze fgyekszUt műnél és újra megmérni a köré csoportosul. Az elmúlt CiKKf ö- tlV^ múló időben egy-egy alko- évi 15. jubileumi országos szethez A képek iélleSe tó1 pálya eredményeit, arra ifjúsági képzőművésztáboraz ízes Esetkezelés a kés- bizonyíték ez a kiállítás is. ban az előző évekhez hasonsel felhozott^ festékrétegek Vincze András művészetének lóan plakátpályázatot hirdetfrisseséaeavibrálófelüfeti ma mások a felhangjai, mint tek. A pályázat mostani téévekkel ezelőtt voltak. Bizo- mája. nem volt éppen szenyitván, hogy az egyidejű- rencses, jelmondata: Egészség optikájánál hitelesebbek séget mindenkinek 2000-re! kar, n továbblépésre serken- az e!suhanó évek érlelő, sze- Hogy nehezen megközelíthess S! lektáló és értéknemesítő íté- tő feladatot jelöltek ki az létei. ifjú alkotóknak, azt részint SZABÖ MIKLÖS KAMA- a kevés pályamű részint a • hagyományos, sablonos elekópszerű motívumban, egy légies ecsetfutamban, egy kompozíciós kísérletben. A RATÁltLATÁT a Szegedi , , ... . . ., ... továbblépést segítik a grafi- Megyei Bíróság és a Csöng- satoos "l^eüen egv Em rád megyei Főügyészség ren- fajnos' egyetlen egy sem dezésében nyitották meg a g™ ^fgTelEúU évek" gok. indulatok sűrűsödhet- ^^TSS EttZS S sóhajtek Vincze András művésze- vezok-rendezok nagyomanyi ... f , , „ , ta. kai lapok is. Emberi és művészi válsáigyekeznek teremteni azzal, tek Vincze András művészetének£öker«fordutoponL re„dszeres kamarajel- . . , . jan. Egy uj birodalom fel- bemutatókra híviák el- L°P°kon! térképezésére vállalkozik legu oemutatOKra nívjak eltottunk fel: de jó volna találkozni velük a hirdetőoszfestő Don Quijoteként, s új sősorban Szeged és a megye A mártélyi két hét —ép„;...nvn,,isra bíztatott neea- művészeit. Szabó Miklós e pen mert országszerte fcftisszo.nya.asra Diziaiou pega sorban a második kiállító. A merték szakmai jelentőségét zusan, ecsetdórdaival azem- több mint negyven eszten- és továbbképző jellegét az ber belső világának felfede- deje Szegeden élő művész amatőr művészeti mozgazésére indult, a lélek tájait balassagyarmati és csepeli lomban — a tehetséges fiavallatva. Felfedezéseiről pon- tárlata után most bemutatja ^ ^Yet^Tt tos állapotrajzokban tudósít, akvarellhatású temperáké- rum aboi közel kerülhetnek összekapcsolódik nála sze- peit. Ez az utóbbi összekap- a természethez, ahol megismélyes vallomás és krónikási csolás nem véletlen. Szabó merhetik azokat az alapvető pontosság. Ezeket a szinte- Miklós hosszú esztendőkig ismereteket és fogásokat, T - - x x x - j , , „ , x. melyek elengedhetetlenek tizalo szándékú és érvényű dolgozott akvarellel, s mel- bárminemű alkotómunkához. műveket nehéz egyértelmű- tán volt jeles koloristánk. Hogy aztán ki marad meg a en stílusokhoz, áramlatokhoz akinek nyugalmat és derűt látvány síkjón, s ki próbál sorolni. Ám az igazán jelen- árasztó képei bravúros tech- mast irányokban tájékozódni, az tehetseg, érdeklodes kertős alkotók nerfí is igen skatulyákba Kétségtelen, munkásságát nikával készültek. Mostani dése A állítás masik na_ lehet meglevő kiállításának tán legnagyobb gyobbik része ezt bizonyítja, erőszakolni, erénye, hogy az akvarell- Jórészük kapcsolódik az alhogy Vincze technika sajátosságait: a Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról is, egy kis formaságot adjon az együttélésüknek. Egy szombat este elhatározta, hogy felkeresi a lányt. A kutya felrohant rá. de abbahagyta az ugatást. megismerte. — No te a régi vagy! Nem tom. a gazdád lánya az e? De már erre nyílik is a pitvarajtó, pirospozsgás lányiéi hajol át a rostélyon. — Imre! — sikoltja el magát. — Kerüljék ké beljebb! — Jó lösz ott a pitvarba is, itt a nagyláda, leülünk rá. — Üljünk, no! — felel örzse. — De jaj! BeTörték a fejüket, estefelé csak kisütöttek va- széljék má! Országot, világot látott ké! Vótak-e ára szép lányok? Főcserét-é éngöm? Hozott-é neköm szép, hímzött pruszlikot? Mér nem szól? — Lőhet is tűled szóhoz jutni? Lötyögsz itt, semmi értelme nincs a beszédödnek. Ha beszédre nyitod a szád, úgy szój, hogy talpra essön! — Akkó okosat beszélők, ami kédnek is fáj! Isten őrizte, hogy nagy gyászunk nem lött! — No. ml a fene? — Üg'v ám! Tífuszba estem, és mondik. hogv az hágv maga után nyomot. Hajszálon múlott, hogy a nyelvem mög nem bénút.! Rosszú vótam ^ r•• I F Szili szejjelnez lamit. — összerágatom a kecskévé, akkó neköm is marad valami, mer valamennyit csak adnak érte. A zsivány mög nem viszi el a pízrongyot. Odamegy a gledicssövényhez, kinyitotta a bugyellárist, az egyik sarkán kiigazítja a pénzt. Arra hajtja a kecskét. A kecske kezdi ám a szép. színes, ropogós papírokat szabdalni, rágni összefelé. — Möghasad a szívem! — mondja az aszszony. — így csak marad egy kicsi nekünk is bejüle! Este jönnek a betyárok. Egy szálig mind ismerte őket Farkas gazda. — Jó estét, cimbora! Együttünk kártyázni. Tartod-e a bankot? — Van mibű — feleli Farkas gazda. — Hozd elő, asszony a pízt! Egy szakajtó kosárba hozza az asszony az apróra rágott pénzt. — Játszok, még a pézömbű tart! — Hű. az anyád! Ki csináta ezt? — A kecske — feleli a gazda — Erejöttem a sövénybe, ű mög ráakadt. Ihol ni! — Mögfőzzük a kecskét! Meg is főzték paprikásnak. Ott is mulattak reggelig. Sose tudták Farkasnak megbocsájtani, hogy túljárt az eszükön! Veszelka Imre lakodalma , Imre már ió ideje nem volt örzsénél. Az üzlet másfelé vitte, még Bunyevácországba is járt. Volt már megelőzöttsége is, így hát illendőnek tartotta, hogy a népek előtt, meg az istea előtt hajlik. ám, teljes egy hónapig nem fordút a nyelvem. A' lött vóna a nagv katasztrófa! — Egv kicsinység nem ártott vóna bejüle! — Annvi idő úta nem beszétünk oszt most mög letámad, mint a gyerököt szokás! — Nem is úgv kezdté beszéni. hogv szóhassak rá! — Akkó ne hallgassa ke! — Nem is soká hallgatom a té unalmas replikádat! — Me. van kédnek valakije! — Ügy. mint neköd! — felel Imre. — Ki mondta? — Aki látta! — felel Imre — Biztos a Bódis árúkodott! Ha ké itt van, neköm más nem kő! — örzse elpityeredik, közelebb húzódik. — Hát asz' mondd mög egyszóvá Sra vagyok kéváncSi, szeretsz-e igaz szivedbű? Tudom hogy van bűnöd, méhogv oda vótam. nem vótá állhatatos. de én mögbocsájtom. Mer a fehércseléd olyan mint a lengő nád. amőre a szél fújja, ara — Én csak kendet szeretöm! — Jól van. örzse! Mög van a csapodárság bocsájtva. csak ezután ió viselködj. de azt mögmondom. ha csalfaságon érlek, vagv valakivé összeszűröd a levet mind a ketten dögrovásra nöntök! — Esküdjék ké mög velem! — Nem lőhet — felel Imre. — Dehonnem. Hát kögyelmet kaptak kendtök! Akkó mié harcótak? — Amié a másik! — Úgy gondótam. mögesküdünk. azt idegyün ke. azt dógozunk együtt! — Nem lőhet! — Mié? — Azé! — Hát mögén bujkál? — Ühüm! — Dehát mié!? — Azé. mer betyár a nevem! — Dehát kögyelmet kaptak! —. Ügyám! De kutyábű nem lött szalonna! — feleli Imre. — De azé mögesküdünk. itt mindjá érvénvösen. Gyerünk ki az udvarra, l^térgyepölünk a gyöpre. aztán nézz fő. örzse. oda. az égre! Nézd azt az ezör csillagot Semmilyen gyertya nem ér fő a ragyogásukkal. Az mindegyik az én cimborám, azok neköm ingyen szógának. mosolyognak ránk. azok lösznek a tanúink. azok előtt esküdünk egymásnak örök hűséget. Mé tudod, örzse. ha papná esküdünk, az sé érvénvös. ha nem szeressük egymást. Akkó az is csak cécó! — De miiven szép az. mikó viszik a lant, nvargalnak a lovak a kocsikon nemzeti pántlika, na^v nemzeti zászló, az üvegön vőfélvkalács. Akivé tanákoznak az úton. mögkínálik. isznak az új pár egészségire, s mondják: „De szép menyasszon !" Ezöktű én mind elesök. a ké hőbörtössége végött! — Ketten esküdünk, senkis® lát! Ha ugyan úgvis esküdünk — felel Imre. — Ha az a tífusz iobban kedvezött vóna neköm! — mondia. — Már mögén mi leli kendőt! Esküdjünk no. itt ketten! — Most né; Nagvon citerál a gyomrom, majd hónapra leáll, azt mögesküdünk! — Jó van hónap estére várom kendőt! — Várhatsz! földi tájhoz, a tanyák, a szántások, tarlók, fák, virágok, vizek világához (Szalai Pál, Német János, Szabó László, Kókai István, Lőrincz Judit, Erdei Judit, Szatyor Győző. E sorból mégis Király Tamásné Pulykája és Fenyvesi Márta karakteres portréi emelkednek ki. Göcsej/ József szingazdag A sétány című festményének az sem vált kárára, hogy fordítva akasztották a paravánra. A természeti ihletést izgalmasan építi tovább Sitkei András és Bereznai Péter. Legnagyobb igényű alkotásokkal Erdélyi János György jelentkezik, összetett, az emberi kapcsolatok problematikáját árnyaltan fölvető három képét viszont kissé irodalmiassá teszik a felesleges szövegek. Karakteres ifj. Holler László szoborportréja. dekoratív Fehér Anna két rusztikus textilje és nagyszerűek Réthly Sarolta érmei. Mostantól kezdve hagyományteremtő szándékkal ezeken a téli tárlatokon néhány alkotással bemutatkozik egy-egy olyan fiatal művész. aki többször volt a mártélyi tábor hallgatója, s alkotói impulzusait is jórészt ott szerezte Első alkalommal Lipták György grafikáit állították ki, akiről mestere Kass János ezt írta: „Lipták György tehetsége kihívás, müvei visszhangoznak b ennünk és feléje forduló figyelmünk impulzusokat kap." Ezek a gondolatok — biztosak lehetünk benne — a mártélyi táborok mind több hallgatójára érvényesek lehetnek. Tandi Lajos i \ »