Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
SzerÖa, 1981. február 11. 3 Bányák fejlesztése 1 MüplMáS Megerősített létszámmal és gyorsított ütemben dolgoznak a márkushegyi és a nagyegyházi új bányák építésén, hogy a • tervezettnél korábban kezdhessék meg a termelést. A munkák jelenlegi állása-szerint a bányászok teljesítik ígéretüket, s mindkét üzemben egy évvel az eredeti határidő előtt — Márkushegyen áprilisban. Nagyegyházán júliusban — kezdik meg az első frontfejtés művelését. Az év végéig már 620 000 tonna szén kerül felszínre a két új aknából. Dolgoznak a tatabányai bányászok az eocénprogram harmadik új bányájának, a mányinak az építésén is. Ott egyszerre két lejtős aknával hatolnak a mélybe. Várhatóan az év végére elérik az aknákkal a legfelső széntelepeket, s ezután már több munkahelyet alakíthatnak ki, tovább gyorsíthatják a bánya építését. Az új eocénbányák építésén kívül az ország más szénmedencéiben is jelentős beruházási program teljesítésére készültek fel. A Mecseki Szénbányáknál például több éves rekonstrukciós munka kezdődik azzal a céllal, hogy 1990-ig megduplázhassák a kokszolható szén termelését. Balinkán folytatják, Dudaron pedig megkezdik a bánya átfogó rekonstrukcióját a dudari bányaüzem kapacitását a hatodik ötéves terv során 10 százalékkal növelik. Az év során az ország több bányájában új szénmezőket kapcsolnak be a termelésbe. Ilyen szénvagyonpótló beruházásokra 600 millió forintot költenek az idén. Több helyen korszerűsítik a szállítási rendszereket, javítják a föld alatti térségek szellőztetését. A fizikai munkát könnyítő, a biztonságot növelő új gépek vásárlására egymilliárd forintot szánnak. Egészségügyi és szociális beruházásokra ugyancsak több száz millió forintot fordítanak a szénmedencék üzemeiben. (MTI) Az 1976-ban megkötött együttműködési megállapodásból következő teendők egyeztetésére kedden Győrött a megyei tanács székházában tanácskoztak hat megye es Budapest tanácselnökhelyettesei. Az együttműködésben a főváros mellett Fejér. Győr-Sopron, Komárom, Pest. Vas és Veszprém megye tanacsai vesznek részt A győri megbeszélésen hangsúlyozták, hogy a fejlődés olyan újszerű feladatokat tűz napirendre, amelyeket az egymás szomszédságában levő megyék tanácsai csak együttesen, szoros munkakapcsolatok kialakításával tudnak megoldani. Az együttműködés máris kiterjed olyan országos jelentőségű feladatok megvalósításának segítésére, mint az eocén-program, a dUnántúli gyűjtőerőmű megépítése, a pilisi hegység és a Duna-kanyar összehangolt idegenforgalmi fejlesztése. Megállapodtak abban, hogy a jövőben szorosan összehangolják az észak-dunántúli térség és Csehszlovákia határmenti területei közötti kishatármenti áruforgalmat. nevében Szövetkezetek számvetése ló úton a szegedi Móra Tsz Folytatódnak a zárszámadások. A hét elején több téeszben és szakszövetkezetben mondták el véleményüket a tagok az elmúlt esztendő gazdálkodásáról. Csongrádon, a Kossuth és a Vörös Csillag, Balástyán, az Alkotmány, Mindszenten, a Lenin, Csanádpalotán a Szabadság Termelőszövetkezet, Makón, a Rákóczi, Zákányszéken és Ásotthalmon, az Egvetértes Szakszövetkezet küldöttei tanácskoztak. Eperjesen, az Ifjú Gárda Tsz-ben vezetőséget választottak, s ott közgyűlést tartottak. » A Móra Ferenc Tsz dolgozói tegnap, kedden a Bocskai utcai irodában vitatták meg a hátuk mögött hagyott esztendő tanulságait. Elégedett volt a vezetőség cs az ellenőrző bizottság is a tagok munkájával. Sikerült megtalálniuk a kiutat a kátyúból. Két éve még nagyon rosszul állt a gazdaság szénája, jó földön veszteségesen gazdálkodtak. Idejében fölismerték azonban a bajok eredőjét — s némi segítséggel — orvosolni tudták azokat Tavaly több mint 40 millió forintot hozott a közösségnek az állattartás, a bevétel 13 millióval meghaladta az 1979-es esztendőét Mint ismeretes, a Móra Tszben piacra való csirkéket keltetnek, nevelnek és hizlalnak. A gondozók lelkiismeretes munkáját, hozzáértését igazolja, hogy tavaly az átadott szárnyasok 96 százaléka első osztályú minőségű volt. (Ami azért lényeges, mert a másodosztályú minőségűért csak a fele pénz jár.) A zárszámadás adatai szerint az elmúlt évben 845 ezer 800 csirkét hizlaltak. Átalakítottak, modernebbé tettek néhány ólat, ésszerűbben bántak az energiával, s kevesebb takarmányt etettek. Év közben többletmunkát ls vállaltak a baromfigondozók. 1 terven felül 27, összesen '19 vagon baromfit adtak it. Segítette a gazdaság 'alpraállását az is, hogy javították költséggazdálkodásukat, ami ötmilliós megtakarítást eredményezett Árbevételük meghaladta a 160 millió forintot. Egy tag átlagosan 44 ezer forintot keresett 1980-ban. . Kiemelték, hogy tavaly minden befektetett 100 forint 42 forint nyereséget hozott. Részt vett és felszólalt a tegnapi zárszámadáson dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára ls. — Nagy örömmel tettem eleget meghívásuknak — mondotta. — Néhány évvel ezelőtt részt vettem önöknél egy hasonló rendezvényen. Akkor azokról a problémákról folyt a vita, amelyek a szövetkezet válságos helyzetéből adódtak. Több felszólalóval egyetértve én sem gondoltam akkor, hogy a "tsz ilyen gyorsan leküzdi a nehézségeket, és olyan kiemelkedő eredményt ér el, amit a 8 millió forintos nyereség is bizonyít. Ezután Csongrád megye mezőgazdaságának fejlődéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy kalászosokból a megye rekordtermést ért el, s a Móra Tsz majdnem minden növényfajtából a megyei átlagnál jobb termést takarított be. Figyelemre méltónak tartotta, hogy a mezőgazdasági termelés emelkedése olyan körülmények között következeti, be, amikor a háztáji és kistermelés — különböző okok miatt — nem nőtt, sőt bizonyos területeken visszaesett. Kedvezőnek ítélte meg, hogy a Móra Tsz — más közös gazdaságokhoz hasonlóan — megfelelően támogatja a háztáji termést. A továbbiakban arról beszélt, hogy a következő időszakban a gazdaságoknak — a növénytermelés elhanyagolása nélkül — nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az állattenyésztés fejlesztésére, mert a mezőgazdasági terrnelest ezzel tehetik biztonságosabbá. Nagyon fontos az is, hogy állandóan figyelemmel kísérjék és elemezzék a termelési költségek alakulását, tegyenek meg mindent a takarékos anyagés energiafelhasználás. az ésszerű gazdálkodás érdekében. Az energia, a nyersanyagok, a műtrágya ára jelentősen emelkedett az utóbbi időben, ezért nem mindegy, hogy a termelőüzemek milyen módon és mennyire ésszerűen használják fel ezeket. Felhívta a figyelmet a gyümölcs- és szőlőültetvények telepítésének fontosságára, amit nemcsak a belföldi ellátás javítása, és exportérdekeink indokolnak, hanem a természetvédelem követelményei is. Az utóbbi időben ugyanis megyénk homokos területein kivágták a gyümölcs- és szőlőültetvényeket s emiatt néhol jelentkezik a futóhomokosodás veszélye. Ezért indokolt tovább folytatni — főleg a nagyüzemi, gépi művelésre alkalmas •— gyümölcs- és szőlőültetvények telepítések Beszélt a megyei pártbizottság és a megyei tanács által néhány évvel ezelőtt elfogadott hosszú távú komplex meliorációs program eddigi megvalósításáról. A melioráció azért is hasznos. mert a talaj javítása, a belvíz elleni védelem mellett elősegíti a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítását, a termelés jelentős emelését, és a beruházások 3—4 év alatt megtérülnek. Majd arról szólt: csak azt tűzhettük ki célul, hogy az életszínvonalat megőrizzük és az életkörülményeket javítsuk. A Móra Tsz és sok más szövetkezet tagjainak jövedelme azonban — reálértékben is — emelkedett. — Azt kívánjuk, hogy ez a következő években is így legyen — mondotta, s hozzáfűzte: — Ehhez nem elegendő a termésátlagok növelése. hanem az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a költségalakulásra. amelyben nemcsak a vezetőségnek, hanem minden szövetkezeti dolgozónak megvannak a feladatai. Végül gratulált az eredményekhez, és a szövetkezet tagjainak sok sikert kívánt további munkájukhoz. A küldöttek elfogadták az idei terveket, amelyeket a tavalyi esztendő sikereire alapoztak. A háztáji termelés jobb 'összehangolására is tettek ígéretet. Hogyan tovább? — kérdezi a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi levele. Mit kellene másként, jobban csinálni, ha azt akarjuk, a párt ifjúsági szervezete minden fiatalnak értelmes célt és jogos érdekeinek hatékony képviseletet adjon? Valóban ezt akarjuk-e? Az ifjúsági szövetség több mint 870 ezer tagja feltétlenül. Ahhoz azonban, hogy változtatni lehessen az ifjúság szervezetének munkamódszerein, s tartalmasabbá válhasson a mozgalmi munka, meg kell vizsgálnunk eddigi tevékenységünket, értékelni az elmúlt öt esztendő tapasztalatait, ez alapján meghatározni — is végrehajtani — feladatainkat. A kongresszusi levél nem irányelveket hirdet, hanem együttgondolkodásra hív fel. Arra, hogy a benne feltett kérdésekre minden KISZtag — egyenként és valamilyen kollektíva tagjaként — maga körülményei kört, saját tapasztalatai alapján próbáljon választ adni. Az ifjúság különböző rétegeinek ugyanis különbözőek az igényei, eltérnek az érdekei. Mást jelent a hatékony érdekképviselet egy főiskolán. mást egy lakóhelyi KrSZ-szervezetben. Az értelmes célok és tevékenységi lehetőségek is csak lényegükben azonosak egy patinás nagyvárosi gimnáziumban és egy termelőszövetkezetben. A kommunista ifjúsági mozgalom végső célja, hogy fiatalok sokaságát nevelje — lehetőleg összhangban a családdal. az iskolával, a munkahelyekkel — szocialista értékeket belső meggyőződésből valló, a szocializmust tudatosan építő emberré. A politikai tudatformálás csak akkor lehet hatékony, ha választ ad a fiatalokat leginkább érintő és érdeklő kérdésekre. Ha a meglevő demokratikus fórumrendszer segítségével a különböző ifjúsági csoportok érdekeit a valóságban is védelmezik. Ha a programok érdeklik is azo-. kat, akiknek szervezik őket. Miféle értékeket, milyen példákat iát a családjában vagy a munkahelyén az ifjú ember? összhangoan vannak-e a látottak a társadalom kinyilvánított értékrendjével? Példáui: ha folyton a teljesítmény szerinti differenciálásról beszélünk, a gyakorlatban miért érvényesül még mir.üig az egye:;Iősdi? Vagy , egy másik réteg jogosnak tűnő kérdése: miért biztatják tanulásra az ifjúságot, amikor egyre kevesebbet érnek az egyetemi, főiskolai diplomák is, a már kiképzettek számára sincs elegendő állás? Aztán: a munkaerő átcsoportosítás jogosságához nem férhet kétség: de nem érint-e ez olyanokat is — pusztán, mert fiatalok — akik jelenlegi munkahelyükön is többet, jobbat, nyújtanak, mint évtizede ott dolgozók? Vagy a mai magyar ifjúság legégetőbb gondja: mi lesz a lakásépítéssel? Az állami lakásépítés csökkentése azzal jár, hogy a lakásra várok kétharmadának saját erőből kell megoldania lakásproblémáját. Magánlakás-építéshez pedig százezer forint induló tökén alul nem lehet hozzáfogni. Hogyan gyűjtsenek össze ennyit olyanok, akik fiatalon keveset keresnek, gyereknevelés, albérleti uzsora soványitja pénztárcájukat? Vagy hogyan lehet — tömegméretekben — szabad idős tevékenységet végezni, aktívan pihenni, kirándulni, amikor sokkal fontosabb dolgokra is évtizednyi idő alatt gyűlik össze a pénz? Látszólag egyszerű hát kimondani: a KISZ-nek az ifjúság rétegeit és egészét érintő, fontos társadalmi kérdésekben kell állást foglalnia, ám a megvalósítás nem könnyű. Ha következetesen próbálkozik vele az ifjúsági szövetség, igen sok nehézségbe ütközik. Egyetlen ember — pláne fiatal — nem közömbös a saját sorsát érintő kérdésekben. Ha tehát valaki közömbösséget és érdektelenséget mutat a KISZ iránt, ez csak annyit jelent, a KISZ általa ismert szervezetének nem si • került választ adnia azokra a kérdésekre, amelyeket ez az ember fontosnak érzett a saját sorsa alakulása szempontjából. nem sikerült elhitetnie, hogy a KISZ képes megvédeni az ő érdekeit. Bonyolult, ellentmondásos világban élünk. kérdezni sem könnyű, s választ — hozzá helyes választ — adni még nehezebb. Mégsem lehet — büntetlenül — a való élet problémái* helyett megavasodott álkérdéseket boncolgatni. Ahol mégis ez utóbbit teszik, ott előbb-utóbb formálissá válik, kiüresedik a mozgalmi munka. Tudomásul kell venni a KISZ elvi irányítóinak is, hogy a KISZ-tagok elsősorban diákok, munkások, parasztok, családanyák és lakásigénylők, s mint ilyenek tagjai az ifjúsági szövetségnek. Hozzájuk az út munkakörülményeiken, élet- és lakáskörülményeiken át rezet A politikai tudatformálásnak pedig a vonzó programok é* a hatékony érdekképviselet sokkal eredményesebb eszközei. mint unalmas szemináriumok, izzadsággal teljesített akcióprogramok. Nem egyszerű feladat ee. hiszen aki akár csak kérdést tesz fel közvetlen környezetére vonatkozóan, annak számítania kell ellenállásra is. Ha bárhol bármit megkérdőjeleznek, abban bizonyosan más emberek munkája fekszik, azok személyes érdekével kerülhet szembe a probléma felvetője. S az érdekképviselet, érdekegyeztetés is szükségszerűen jár együtt konfliktusokkal. Mindezt vállalni kell, ha az ifjúsági szövetség erősíteni akarja tömegbefolyását. A kongresszusi levél a helyzet reális felmérése alapján fogalmazódott. A KISZ irányítói felnőttnek, nagykorúnak tekintik a tagságot: bíznak abban, hogy érdemi rí. tákkal sok kezdeményezéssel, javaslattal állnak elő a különböző szintű szervezetekben. fórumokon. Mi magunk is termékeny, nyílt vitákra számítunk. Lapunk hasábjain igyekszünk majd figyelemmel kísérni szűkebb pátriánk ifjúságának gondjait, az alapszervezetek munkájáról számot adó, és a kongresszusi levél felvetette kérdéseket tárgyaló taggyűléseket, vitákat igyekszünk bemutatni olvasóinknak a legjobb hozzászólásokat, a legaktívabb embereket. legértelmesebb kezdeményezéséket. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az ifjúsági szövetség legmagasabb fórumának mintegy 900 küldötte valóban a teljes magyar ifjúság nevében tanácskozzék a májusban sorra kerülő X. kongresszuson. Tanács István Energiatakarékosság a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemek energiagazdálkodásában a VI. ötéves terv időszaka várhatóan alapvető változásokat hoz. Egész sor hagyományos technológiai módszert meg kell változtatni ahhoz, hogy kifizetődőbb legyen a termelés az egyes ágazatokban. Az új beruházások megvalósításához — ezekre az átállásnál feltétlenül szükség van — a termelők különféle kedvezményeket, állami támogatást és előnyös feltételekkel hitelt vehetnek igénybe. A mezőgazdasági üzemek a PM—MÉM ide vonatkozó rendelete alapián állami támogatást kapnak az energiatakarékos raktározási és takarmányozási megoldások megvalósítására. 1983-ig a kukorica mintegy kétharmadát a nagyüzemek szárítás nélkül tárolják és ilyen állapotban használják fel a sertéstenyésztésben és a szarvasmarha-hizlalásban. A módszer széles körű elterjesztésével évente 100 ezer tonna tüzelőolaj takarítható meg. ennek értéke kereken egymilliárd forint. A tervek szerint 1985-ig a gazdaságok berendezkednek a szalmahulladék, a kukoricaszár és az erdőgazdasági fahulladék kazánokban történő elégetésére. Ezzel további 300 *ezer tonna olaj megtakarítható. A berendezések első példányai Agárdon, Balmazújyárosban és Bábolnán már működnek. Hasznos együttműködés Ha az ember nekivág valaminek, jó ha tudja, mi az, amire biztosan számíthat, amire feltétlenül építhet. Így van e^ a vállalatok esetében is, különösen a tervidőszakok elején, amikor a célkitűzések, az elképzelések még csak papírra vetve őrzik a jövőt. E gondolat jegyében tárgyaltak, kötöttek szocialista együttműködési megállapodást hétfőn délután a Volán 10. sz. Vállalat és a Szegedi Konzervgyár képviselői, akik az együttműködés hasznát, mindkét fél számára biztosított előnyét hangoztatták. A megállapodás. melyet Darázs Sándorné (Konzervgyár) és dr. Kardos János (Volán) igazgatók írták alá. a VI. ötéves terv időszakára szól, s magában foglalja mindazt, amit a két fél a saját és a szerződő partnere számára biztosít. A megállapodás értelmében a Szegedi Konzervgyár a szállítás feladatainak szervezésével és végrehajtásával elsődlegesen a 10-es Volánt bízza meg. (Kivételt képez a nyersanyagok gyártelepre való beszállítása. amelyet a termelőegységek végeznek el.) A Volán kiemelt feladatának tekinti a konzervgyár minden szállítási igényének a kielégítését. A kapcsolatok fejlesztését. az együttműködés hatékonyságát elősegítő lehetőségeket a jövőben mindkét fél folyamatosan kutatja és egyeztetik, összehangolják a csomagolással, raktározással iparvágány kiszolgálással valamint egy közös targcmcajavító bázis kialakításával kapcsolatos fejlesztési elképzeléseiket. A feladatok végrehajtásában résztvevő eszközök hatékonyabb kihasználása érdekében a szerződő felek közösen szállítási technológiát dolgoznak ki, amit a feltételek esetleges változásaival összhangban korszerűsítenek. Mindkét vállalat különös gondot fordít a társadalmi tulajdon fokozott védelmére. Arra törekszik, hogy az együttműködési megállapodás és az éves végrehajtási szerződések előírásait maradéktalanul megvalósítsa. Az időközben felmerülő nehézségeket, gondokat egyeztető tárgyalásokon rendezik. A megállapodás időarányos tel. jesítését évenként vezetői megbeszélésen értékelik, fgy közös erővel, összefogással segítik mindkét vállalat előbbre lépését. A közeljövőben. február 20-án hasonló szocialista együttműködési megállapodást köt a Volán a Dél-alföldi Pincegazdasággal is. I. A.