Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

SzerÖa, 1981. február 11. 3 Bányák fejlesztése 1 MüplMáS Megerősített létszámmal és gyorsított ütemben dol­goznak a márkushegyi és a nagyegyházi új bányák épí­tésén, hogy a • tervezettnél korábban kezdhessék meg a termelést. A munkák jelen­legi állása-szerint a bányá­szok teljesítik ígéretüket, s mindkét üzemben egy évvel az eredeti határidő előtt — Márkushegyen áprilisban. Nagyegyházán júliusban — kezdik meg az első front­fejtés művelését. Az év vé­géig már 620 000 tonna szén kerül felszínre a két új ak­nából. Dolgoznak a tatabányai bányászok az eocénprogram harmadik új bányájának, a mányinak az építésén is. Ott egyszerre két lejtős ak­nával hatolnak a mélybe. Várhatóan az év végére el­érik az aknákkal a legfelső széntelepeket, s ezután már több munkahelyet alakíthat­nak ki, tovább gyorsíthatják a bánya építését. Az új eocénbányák épí­tésén kívül az ország más szénmedencéiben is jelentős beruházási program teljesí­tésére készültek fel. A Me­cseki Szénbányáknál példá­ul több éves rekonstrukciós munka kezdődik azzal a céllal, hogy 1990-ig megdup­lázhassák a kokszolható szén termelését. Balinkán folytat­ják, Dudaron pedig meg­kezdik a bánya átfogó re­konstrukcióját a dudari bányaüzem kapacitását a hatodik ötéves terv során 10 százalékkal növelik. Az év során az ország több bányájában új szén­mezőket kapcsolnak be a termelésbe. Ilyen szénva­gyonpótló beruházásokra 600 millió forintot költenek az idén. Több helyen kor­szerűsítik a szállítási rend­szereket, javítják a föld alatti térségek szellőztetését. A fizikai munkát könnyítő, a biztonságot növelő új gé­pek vásárlására egymilliárd forintot szánnak. Egészség­ügyi és szociális beruházá­sokra ugyancsak több száz millió forintot fordítanak a szénmedencék üzemeiben. (MTI) Az 1976-ban megkötött együttműködési megállapo­dásból következő teendők egyeztetésére kedden Győrött a megyei tanács székházá­ban tanácskoztak hat megye es Budapest tanácselnök­helyettesei. Az együttműkö­désben a főváros mellett Fe­jér. Győr-Sopron, Komárom, Pest. Vas és Veszprém me­gye tanacsai vesznek részt A győri megbeszélésen hangsúlyozták, hogy a fej­lődés olyan újszerű feladato­kat tűz napirendre, amelye­ket az egymás szomszédságá­ban levő megyék tanácsai csak együttesen, szoros mun­kakapcsolatok kialakításá­val tudnak megoldani. Az együttműködés máris kiter­jed olyan országos jelentősé­gű feladatok megvalósításá­nak segítésére, mint az eocén-program, a dUnántúli gyűjtőerőmű megépítése, a pilisi hegység és a Duna-ka­nyar összehangolt idegen­forgalmi fejlesztése. Megállapodtak abban, hogy a jövőben szorosan összehan­golják az észak-dunántúli tér­ség és Csehszlovákia határ­menti területei közötti kis­határmenti áruforgalmat. nevében Szövetkezetek számvetése ló úton a szegedi Móra Tsz Folytatódnak a zárszám­adások. A hét elején több téeszben és szakszövetkezet­ben mondták el véleményü­ket a tagok az elmúlt esz­tendő gazdálkodásáról. Csongrádon, a Kossuth és a Vörös Csillag, Balástyán, az Alkotmány, Mindszenten, a Lenin, Csanádpalotán a Sza­badság Termelőszövetkezet, Makón, a Rákóczi, Zákány­széken és Ásotthalmon, az Egvetértes Szakszövetkezet küldöttei tanácskoztak. Eperjesen, az Ifjú Gárda Tsz-ben vezetőséget válasz­tottak, s ott közgyűlést tar­tottak. » A Móra Ferenc Tsz dol­gozói tegnap, kedden a Bocskai utcai irodában vi­tatták meg a hátuk mögött hagyott esztendő tanulságait. Elégedett volt a vezetőség cs az ellenőrző bizottság is a tagok munkájával. Sike­rült megtalálniuk a kiutat a kátyúból. Két éve még na­gyon rosszul állt a gazdaság szénája, jó földön vesztesé­gesen gazdálkodtak. Idejé­ben fölismerték azonban a bajok eredőjét — s némi se­gítséggel — orvosolni tud­ták azokat Tavaly több mint 40 mil­lió forintot hozott a közös­ségnek az állattartás, a be­vétel 13 millióval meghalad­ta az 1979-es esztendőét Mint ismeretes, a Móra Tsz­ben piacra való csirkéket keltetnek, nevelnek és hiz­lalnak. A gondozók lelkiis­meretes munkáját, hozzáér­tését igazolja, hogy tavaly az átadott szárnyasok 96 százaléka első osztályú mi­nőségű volt. (Ami azért lé­nyeges, mert a másodosz­tályú minőségűért csak a fele pénz jár.) A zárszám­adás adatai szerint az el­múlt évben 845 ezer 800 csirkét hizlaltak. Átalakítot­tak, modernebbé tettek né­hány ólat, ésszerűbben bán­tak az energiával, s keve­sebb takarmányt etettek. Év közben többletmunkát ls vállaltak a baromfigondozók. 1 terven felül 27, összesen '19 vagon baromfit adtak it. Segítette a gazdaság 'alpraállását az is, hogy ja­vították költséggazdálkodá­sukat, ami ötmilliós megta­karítást eredményezett Ár­bevételük meghaladta a 160 millió forintot. Egy tag átla­gosan 44 ezer forintot kere­sett 1980-ban. . Kiemelték, hogy tavaly minden befek­tetett 100 forint 42 forint nyereséget hozott. Részt vett és felszólalt a tegnapi zárszámadáson dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csong­rád megyei pártbizottság el­ső titkára ls. — Nagy örömmel tettem eleget meghívásuknak — mondotta. — Néhány évvel ezelőtt részt vettem önök­nél egy hasonló rendezvé­nyen. Akkor azokról a prob­lémákról folyt a vita, ame­lyek a szövetkezet válságos helyzetéből adódtak. Több felszólalóval egyetértve én sem gondoltam akkor, hogy a "tsz ilyen gyorsan leküzdi a nehézségeket, és olyan ki­emelkedő eredményt ér el, amit a 8 millió forintos nye­reség is bizonyít. Ezután Csongrád megye mezőgazdaságának fejlődé­séről szólt. Hangsúlyozta, hogy kalászosokból a megye rekordtermést ért el, s a Móra Tsz majdnem minden növényfajtából a megyei át­lagnál jobb termést takarí­tott be. Figyelemre méltó­nak tartotta, hogy a mező­gazdasági termelés emelke­dése olyan körülmények között következeti, be, ami­kor a háztáji és kistermelés — különböző okok miatt — nem nőtt, sőt bizonyos terü­leteken visszaesett. Kedve­zőnek ítélte meg, hogy a Móra Tsz — más közös gaz­daságokhoz hasonlóan — megfelelően támogatja a háztáji termést. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a következő idő­szakban a gazdaságoknak — a növénytermelés elhanya­golása nélkül — nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniuk az állattenyésztés fejlesztésére, mert a mezőgazdasági ter­rnelest ezzel tehetik bizton­ságosabbá. Nagyon fontos az is, hogy állandóan figye­lemmel kísérjék és elemez­zék a termelési költségek alakulását, tegyenek meg mindent a takarékos anyag­és energiafelhasználás. az ésszerű gazdálkodás érdeké­ben. Az energia, a nyers­anyagok, a műtrágya ára jelentősen emelkedett az utóbbi időben, ezért nem mindegy, hogy a termelő­üzemek milyen módon és mennyire ésszerűen használ­ják fel ezeket. Felhívta a figyelmet a gyümölcs- és szőlőültetvé­nyek telepítésének fontossá­gára, amit nemcsak a bel­földi ellátás javítása, és ex­portérdekeink indokolnak, hanem a természetvédelem követelményei is. Az utóbbi időben ugyanis megyénk ho­mokos területein kivágták a gyümölcs- és szőlőültetvé­nyeket s emiatt néhol je­lentkezik a futóhomokoso­dás veszélye. Ezért indokolt tovább folytatni — főleg a nagyüzemi, gépi művelésre alkalmas •— gyümölcs- és szőlőültetvények telepítések Beszélt a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács által néhány évvel ezelőtt elfogadott hosszú távú komplex meliorációs prog­ram eddigi megvalósításáról. A melioráció azért is hasz­nos. mert a talaj javítása, a belvíz elleni védelem mel­lett elősegíti a mezőgazda­sági termelés feltételeinek javítását, a termelés jelentős emelését, és a beruházások 3—4 év alatt megtérülnek. Majd arról szólt: csak azt tűzhettük ki célul, hogy az életszínvonalat megőrizzük és az életkörülményeket ja­vítsuk. A Móra Tsz és sok más szövetkezet tagjainak jövedelme azonban — reál­értékben is — emelkedett. — Azt kívánjuk, hogy ez a következő években is így legyen — mondotta, s hoz­záfűzte: — Ehhez nem ele­gendő a termésátlagok nö­velése. hanem az eddiginél nagyobb figyelmet kell for­dítani a költségalakulásra. amelyben nemcsak a vezető­ségnek, hanem minden szö­vetkezeti dolgozónak meg­vannak a feladatai. Végül gratulált az ered­ményekhez, és a szövetke­zet tagjainak sok sikert kí­vánt további munkájukhoz. A küldöttek elfogadták az idei terveket, amelyeket a tavalyi esztendő sikereire alapoztak. A háztáji terme­lés jobb 'összehangolására is tettek ígéretet. Hogyan tovább? — kérde­zi a KISZ Központi Bizott­ságának kongresszusi levele. Mit kellene másként, jobban csinálni, ha azt akarjuk, a párt ifjúsági szervezete min­den fiatalnak értelmes célt és jogos érdekeinek hatékony képviseletet adjon? Valóban ezt akarjuk-e? Az ifjúsági szövetség több mint 870 ezer tagja feltétlenül. Ahhoz azon­ban, hogy változtatni lehes­sen az ifjúság szervezetének munkamódszerein, s tartal­masabbá válhasson a moz­galmi munka, meg kell vizs­gálnunk eddigi tevékenysé­günket, értékelni az elmúlt öt esztendő tapasztalatait, ez alapján meghatározni — is végrehajtani — feladatain­kat. A kongresszusi levél nem irányelveket hirdet, hanem együttgondolkodásra hív fel. Arra, hogy a benne feltett kérdésekre minden KISZ­tag — egyenként és valami­lyen kollektíva tagjaként — maga körülményei kört, sa­ját tapasztalatai alapján pró­báljon választ adni. Az ifjú­ság különböző rétegeinek ugyanis különbözőek az igé­nyei, eltérnek az érdekei. Mást jelent a hatékony ér­dekképviselet egy főisko­lán. mást egy lakóhelyi KrSZ-szervezetben. Az értel­mes célok és tevékenységi lehetőségek is csak lénye­gükben azonosak egy patinás nagyvárosi gimnáziumban és egy termelőszövetkezetben. A kommunista ifjúsági mozgalom végső célja, hogy fiatalok sokaságát nevelje — lehetőleg összhangban a csa­láddal. az iskolával, a mun­kahelyekkel — szocialista ér­tékeket belső meggyőződés­ből valló, a szocializmust tu­datosan építő emberré. A po­litikai tudatformálás csak akkor lehet hatékony, ha vá­laszt ad a fiatalokat legin­kább érintő és érdeklő kérdé­sekre. Ha a meglevő demok­ratikus fórumrendszer segít­ségével a különböző ifjúsági csoportok érdekeit a valóság­ban is védelmezik. Ha a programok érdeklik is azo-. kat, akiknek szervezik őket. Miféle értékeket, milyen példákat iát a családjában vagy a munkahelyén az ifjú ember? összhangoan van­nak-e a látottak a társada­lom kinyilvánított értékrend­jével? Példáui: ha folyton a teljesítmény szerinti diffe­renciálásról beszélünk, a gyakorlatban miért érvé­nyesül még mir.üig az egye:;­Iősdi? Vagy , egy másik ré­teg jogosnak tűnő kérdése: miért biztatják tanulásra az ifjúságot, amikor egyre ke­vesebbet érnek az egyetemi, főiskolai diplomák is, a már kiképzettek számára sincs elegendő állás? Aztán: a munkaerő átcsoportosítás jo­gosságához nem férhet két­ség: de nem érint-e ez olya­nokat is — pusztán, mert fia­talok — akik jelenlegi mun­kahelyükön is többet, jobbat, nyújtanak, mint évtizede ott dolgozók? Vagy a mai ma­gyar ifjúság legégetőbb gond­ja: mi lesz a lakásépítéssel? Az állami lakásépítés csök­kentése azzal jár, hogy a la­kásra várok kétharmadának saját erőből kell megoldania lakásproblémáját. Magánla­kás-építéshez pedig százezer forint induló tökén alul nem lehet hozzáfogni. Hogyan gyűjtsenek össze ennyit olya­nok, akik fiatalon keveset keresnek, gyereknevelés, al­bérleti uzsora soványitja pénztárcájukat? Vagy ho­gyan lehet — tömegmére­tekben — szabad idős tevé­kenységet végezni, aktívan pihenni, kirándulni, amikor sokkal fontosabb dolgokra is évtizednyi idő alatt gyűlik össze a pénz? Látszólag egyszerű hát ki­mondani: a KISZ-nek az if­júság rétegeit és egészét érin­tő, fontos társadalmi kérdé­sekben kell állást foglalnia, ám a megvalósítás nem könnyű. Ha következetesen próbálkozik vele az ifjúsági szövetség, igen sok nehézség­be ütközik. Egyetlen ember — pláne fiatal — nem közömbös a sa­ját sorsát érintő kérdések­ben. Ha tehát valaki közöm­bösséget és érdektelenséget mutat a KISZ iránt, ez csak annyit jelent, a KISZ általa ismert szervezetének nem si • került választ adnia azokra a kérdésekre, amelyeket ez az ember fontosnak érzett a sa­ját sorsa alakulása szem­pontjából. nem sikerült elhi­tetnie, hogy a KISZ képes megvédeni az ő érdekeit. Bonyolult, ellentmondásos világban élünk. kérdezni sem könnyű, s választ — hozzá helyes választ — adni még nehezebb. Mégsem lehet — büntetlenül — a való élet problémái* helyett megava­sodott álkérdéseket boncol­gatni. Ahol mégis ez utóbbit teszik, ott előbb-utóbb for­málissá válik, kiüresedik a mozgalmi munka. Tudomásul kell venni a KISZ elvi irányítóinak is, hogy a KISZ-tagok elsősor­ban diákok, munkások, pa­rasztok, családanyák és la­kásigénylők, s mint ilyenek tagjai az ifjúsági szövetség­nek. Hozzájuk az út munka­körülményeiken, élet- és la­káskörülményeiken át rezet A politikai tudatformálásnak pedig a vonzó programok é* a hatékony érdekképviselet sokkal eredményesebb esz­közei. mint unalmas szemi­náriumok, izzadsággal telje­sített akcióprogramok. Nem egyszerű feladat ee. hiszen aki akár csak kérdést tesz fel közvetlen környeze­tére vonatkozóan, annak szá­mítania kell ellenállásra is. Ha bárhol bármit megkérdő­jeleznek, abban bizonyosan más emberek munkája fek­szik, azok személyes érdeké­vel kerülhet szembe a prob­léma felvetője. S az érdek­képviselet, érdekegyeztetés is szükségszerűen jár együtt konfliktusokkal. Mindezt vállalni kell, ha az ifjúsági szövetség erősíteni akarja tömegbefolyását. A kongresszusi levél a hely­zet reális felmérése alapján fogalmazódott. A KISZ irá­nyítói felnőttnek, nagykorú­nak tekintik a tagságot: bíz­nak abban, hogy érdemi rí. tákkal sok kezdeményezéssel, javaslattal állnak elő a kü­lönböző szintű szervezetek­ben. fórumokon. Mi magunk is termékeny, nyílt vitákra számítunk. La­punk hasábjain igyekszünk majd figyelemmel kísérni szűkebb pátriánk ifjúságá­nak gondjait, az alapszerve­zetek munkájáról számot adó, és a kongresszusi levél felvetette kérdéseket tár­gyaló taggyűléseket, vitákat igyekszünk bemutatni olva­sóinknak a legjobb hozzászó­lásokat, a legaktívabb embe­reket. legértelmesebb kezde­ményezéséket. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az ifjúsági szövetség legmaga­sabb fórumának mintegy 900 küldötte valóban a teljes ma­gyar ifjúság nevében tanács­kozzék a májusban sorra ke­rülő X. kongresszuson. Tanács István Energiatakarékosság a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüze­mek energiagazdálkodásában a VI. ötéves terv időszaka várhatóan alapvető változá­sokat hoz. Egész sor hagyo­mányos technológiai mód­szert meg kell változtatni ahhoz, hogy kifizetődőbb le­gyen a termelés az egyes ágazatokban. Az új beruhá­zások megvalósításához — ezekre az átállásnál feltétle­nül szükség van — a terme­lők különféle kedvezménye­ket, állami támogatást és előnyös feltételekkel hitelt vehetnek igénybe. A mezőgazdasági üzemek a PM—MÉM ide vonatkozó rendelete alapián állami tá­mogatást kapnak az ener­giatakarékos raktározási és takarmányozási megoldá­sok megvalósítására. 1983-ig a kukorica mintegy kéthar­madát a nagyüzemek szárí­tás nélkül tárolják és ilyen állapotban használják fel a sertéstenyésztésben és a szarvasmarha-hizlalásban. A módszer széles körű elter­jesztésével évente 100 ezer tonna tüzelőolaj takarítható meg. ennek értéke kereken egymilliárd forint. A tervek szerint 1985-ig a gazdaságok berendezkednek a szalmahulladék, a kukori­caszár és az erdőgazdasági fahulladék kazánokban tör­ténő elégetésére. Ezzel to­vábbi 300 *ezer tonna olaj megtakarítható. A berende­zések első példányai Agár­don, Balmazújyárosban és Bábolnán már működnek. Hasznos együttműködés Ha az ember nekivág va­laminek, jó ha tudja, mi az, amire biztosan számíthat, amire feltétlenül építhet. Így van e^ a vállalatok ese­tében is, különösen a terv­időszakok elején, amikor a célkitűzések, az elképzelések még csak papírra vetve őr­zik a jövőt. E gondolat jegyében tár­gyaltak, kötöttek szocialista együttműködési megállapo­dást hétfőn délután a Volán 10. sz. Vállalat és a Szegedi Konzervgyár képviselői, akik az együttműködés hasznát, mindkét fél számára bizto­sított előnyét hangoztatták. A megállapodás. melyet Darázs Sándorné (Konzerv­gyár) és dr. Kardos János (Volán) igazgatók írták alá. a VI. ötéves terv időszakára szól, s magában foglalja mindazt, amit a két fél a saját és a szerződő partnere számára biztosít. A megálla­podás értelmében a Szegedi Konzervgyár a szállítás fel­adatainak szervezésével és végrehajtásával elsődlegesen a 10-es Volánt bízza meg. (Kivételt képez a nyers­anyagok gyártelepre való be­szállítása. amelyet a terme­lőegységek végeznek el.) A Volán kiemelt feladatának tekinti a konzervgyár min­den szállítási igényének a kielégítését. A kapcsolatok fejlesztését. az együttműködés hatékony­ságát elősegítő lehetőségeket a jövőben mindkét fél fo­lyamatosan kutatja és egyez­tetik, összehangolják a cso­magolással, raktározással iparvágány kiszolgálással valamint egy közös targcm­cajavító bázis kialakításával kapcsolatos fejlesztési elkép­zeléseiket. A feladatok vég­rehajtásában résztvevő esz­közök hatékonyabb kihasz­nálása érdekében a szerződő felek közösen szállítási technológiát dolgoznak ki, amit a feltételek esetleges változásaival összhangban korszerűsítenek. Mindkét vállalat különös gondot fordít a társadalmi tulajdon fokozott védelmére. Arra törekszik, hogy az együttműködési megállapo­dás és az éves végrehajtási szerződések előírásait mara­déktalanul megvalósítsa. Az időközben felmerülő nehéz­ségeket, gondokat egyeztető tárgyalásokon rendezik. A megállapodás időarányos tel. jesítését évenként vezetői megbeszélésen értékelik, fgy közös erővel, összefogással segítik mindkét vállalat előbbre lépését. A közeljövőben. február 20-án hasonló szocialista együttműködési megállapo­dást köt a Volán a Dél-al­földi Pincegazdasággal is. I. A.

Next

/
Thumbnails
Contents