Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

fG VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ,-< •vr se,*-. G4 ö>\ /V „es / v /;• ui 71. évfolyam 35. szám 1981. február 11., szerda Ára: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI Bl Z O T T S ÁG ÁNAK LA P J A mm Ülést tartott a megyei tanács vb Gazdasági életünkben egyik állandóan vitatott kérdés a beruházások helyzete és sorsa. A témában kevésbé járatos ember is tudja, ha egy építkezés elhúzódik, akkor a kivitelezés többe kerül, mint ahogy eredetileg eltervezték. Ilyenkor aztán megkezdődnek az oknyomozó tárgyalások, egymásra mutogatnak a kivitelezők, tervezők, beruházók, és a hibákat keresik. Közismert, hogy a beruházási piacon még nincs egyensúly. A sajátos állapotnak még mindig szenvedő szereplői a beruházási vállalatok. Sokat beszélünk munkájukról. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén vitatta meg, elemezte a Csongrád megyei Beruházási Vállalat több éves tevékenységét. Természetesen a testület nem azért tűzte napirendre e kérdést, hogy bűnbakot" keressen, hanem, hogy pontos képet kapjon a fontos gazdasági tevékenység alakulásáról. Különösen nagy figyelmet érdemel és kap ez a téma most, a hatodik ötéves terv elején. A megyei vállalat a tanácsi beruházások és felújítási fel-adatok 85 százalékát végzi, Az ötödik ötéves tervben pedig 2,5 milliárd forint értékű munkával járult hozzá valamennyiünk boldogulásához. Végül is ez a vállalat nagyon fontos feladatot lát el. A megbízók, a városi és községi tanácsok helyett bonyolítja a beruházást. Tehát koordinál, szervez. arra ügyel, hogy a tervszerűség, a hatékonyság és a minőségi követelmények érvényesüljenek. A végrehajtó bizottság minősítése szerint a beruházási vállalat általában jól végezte munkáját, de gazdasági eredményei igazán csak akkor javultak, amikor új vezetők kaptak bizalmat, és a munka feltételeit megváltoztatták, jobb légkört teremtettek. A testület több hiányosságra rámutatott. Például hasznos lenne, ha csökkenne a kivitelezők monopolhelyzete, s a beruházó vállalat fokozná az árellenőrzést. Ezt mindegyik tanács pénztárcája megérezné, mert még mindig tapasztalható, hogy a szabad árformában a tervezők és a kivitelezők ceruzája „vastagon" fog. A végrehajtó bizottság több határozatában javasolta a hatékonyabb gazdálkodás és a szerződéses fegyelem javításának követelményeit. Mi jellemezte a beruházási piacot az elmúlt tervidőszakban? Mindenki előtt ismert, hogy a gazdasági körülmények szigorúbbá váltak. ami azt jelentette, jobban kellett (és kell) takarékoskodni az anyagi lehetőségekkel. Ezt a követelményt megnehezítette egy általános jelenáég. Nevezetesen, a nagyobb építkezéseknél nem találnak generálkivitelezőt, illetve a vállalatok nem szívesen fogadják el az általános felelősséget jelentő pozíciót. Ugyanis a generálkikitelezőnek törődnie kell a határidő betartásától kezdve a költségvetési fegyelemig minden fontos és apró kérdéssel. Generálkivitelező hiányában a megyei beruházási vállalat végezte el azt a munkát, ami a kivitelezői vállalkozás körébe tartozik. Igen sokszor vitára adott alkalmat, hogy a kivitelezők, a tervezők költségvetésénél nagyobb összegért vonultak fel égy-egy építkezéshez. Ez nemcsak a beruházónak okozott gondot, hanem nehezítette a tervszerű tanácsi gazdálkodást is. » A megyei beruházási vállalat nagy figyelmet fordított arra, hogy zavartalan legyen a lakások átadása, Korszerű tejgyár pontosabban; amikor a tanács átveszi a lakásokat, a fűtőművek is működjenek. Az erőfeszítések ellenére is sokszor csak az ideiglenes üzemelésű, termokonténerekkel fűtötték a lakásokat. Egy másik jelenség: az elmúlt két évben a beruházónak többször kellett perelni a kivitelezőt, hogy a műszaki átadás után a hibákat kijavítsa. A végrehajtó bizottság másik javaslata; az átgondoltabb munkaszervezés, pontosabb befejezési határidők miatt hasznos lenne, ha a beruházó már az előkészítésnél a tervtárgyalásnál megjelenik, és egy-egy lakás vagy intézmény építésének történetét az első kapavágástól kezdve a kulcsátadásig figyelemmel kíséri. Ettől a szerepkörtől azt remélhetnénk, hogy csökken az árvita a tervezők, kivitelezők és beruházók között, aminek hasznát biztosan mindenki érezné. Végül a testület rámutatott arra, hogy a korábbinál kedvezőbbek a beruházási vállalat fejlődésének lehetőségei. A következő években a legfontosabb feladat érvényre juttatni a tanácsi gazdaságfejlesztés alapvető politikai célkitűzéseit. A tanácsi tervszerű gazdálkodást, a beruházási programokban fe a kiviteli tervekben meghatározott költségek összhangjának megteremtésével lehet csak biztosítani. Ugyancsak fontos követelmény, hogy a beruházási vállalat javítsa a tervezőkkel, illetve a kivitelezőkkel kapcsolatait. A testület megvitatta és elfogadta a KPM Szegedi Közúti Igazgatóságának tevékenységéről szóló tájékoztatót. Áttekintette az útépítés. útjavítás és -fenntartás eredményeit és elismerését fejezte ki a vállalatnak eddigi munkájáért. Az útkorszerűsítési program során az elmúlt években elkészült az 5-ös számú főút szegedi, a 43-as főút kiszombori és makói, valamint a 451-es főút csongrádi átkelési szakasza. Terven felül is több utat korszerűsítettek, mint például a Csongrádi sugárutat, a sándorfalvi utat, bővítették a nagylaki határátkelőhelyet, korszerűsítették a vásárhelyi November 7. téri csomópontot, a 43-as számú főút Odessza körúti szakaszát, hogy csak a legfontosabb munkákat említsük. Baráti találkozó Kedden baráti találkozót rendeztek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A meghitt hangulatú összejövetelen részt vett az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny élenjáró szovjet munkások — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására — hazánkban tartózkodó küldöttsége és ott voltál; a szovjet üzemek magyarországi testvérvállalatainak képviselői. A baráti találkozón jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Iván Szalimon a szovjet baráti társaságok szövetségének magyarországi képviselője. (MTI) Kádár János látogatása a budapesti pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságában — kedden a budapesti {jártbizottság székházába látogatott, ahol találkozott a végrehajtó bizottság tagjaival. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a főváros politikai és gazdasági nelyzetéről, valamint fejlesz. tésónek időszerű kérdéseiről. Kádár János a Központi Bizpttság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunisták munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a fővárosi pártszervezetek helytállásának, példamutatásának nagy jelentősége van országog feladataink megoldásának szempontjából is. A találkozó végén a Központi Bizottság első titkára további sikereket kívánt a budapesti dolgozóknak, a főváros kommunistáinak és a budapesti pártbizottság vezetőinek. (MTI) Sajtótájékoztató Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkról Az elmúlt évben mind külső, mind belső egyensúlyi helyzetünk javult, sikerült fenntartani az életszínvonal korábbi szintjét, a lakosság ellátása kiegyensúlyozottabbá vált — mondotta kedden a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Az eredményeket a fokozatosan rosszabbodó külpiaci körülmények között értük el. Az elmúlt év első negyedét még -a viszonylag kedvező világpiaci irányzatok jellemezték, a második negyedéviül kezdődően azonban számos fontos exporttermékünk ára csökkent, a piaci viszonyok jelentősen romlottak. Ilyen körülmények között különösen jelentősek a szocialista országokkal kialakult stabil kapcsolataink. Exporttermékeinknek csaknem 60 százalékát ezekbe az országokba szállítottuk, és az importáruknak több mint a fele is innen származott. A fejlett tőkés országokba teljes exportunknak mintegy egyharmada jutott el, az onnan érkező termékek pedig behozatalunknak körülbelül 40 százalékát alkotják. A fejlődő országokba exportcikkeinknek csaknem tíz százalékát szállítottuk, importunk mértéke azonban nem érte el ezt a hánvadot. A szegedi te.ieyárban készülő különböző. Ízletes termékeknek, a naponta beérkező 150 ezer liter tej az alapja. Ennek a mennyiségnek nagyobb részét NDK automaú? leicsomagoló gépen töltik egy- és félliteres tasakokba. 20 ezer liter tejből pedig a vaj, kakaó, kefir és sokféle ízesítéssel krémtúró készül. Képünkön: az üzemcsarnok, magasból Különleges kábelek A miskolci December 4. Drótművekben megkezdték a gyár huszonhét országban bejelentett új szabadalmának, a korai-kábelnek a gyártását. A korai-kábel a szakemberek szerint forradalmasíthatja az elektromos energia továbbítására szolgáló távx>ezetékek építését, ugyanis azonos keresztmetszet mellett huszonöt százalékkal kisebb a súlya, húsz százalékkal több benne az elektromos energia továbbítása szempontjából fontos alumínium aránya és mintegy hat-kilenc százalékkal kisebb az ellenállása, mint a hagyományos acél-alumínium kábeleké. A koraikábel kipróbálására és bemutatására az országban már több helyen építettek kis-, közép- és nagyfeszültségű kísérleti szakaszokat és az újtípusú kábelről igen jó tapasztalatokat szereztek A miskolci üzem a gyártással egyidőben kooperációban gondoskodott a koraikábel beépítéséhez szükséges szerelvényekről, a csatlakozókról és a függesztők előállításáról is. Ezeket az olaszliszkai Gazdász Termelőszövetkezetben készítik. Ami az összegszerűségeket illeti: tavaly 4330 millió rubelért, -és 4968 millió dollárért exportáltunk, ami 7,7, illetve 16 százalékkal haladja meg az 1979. évit, az import értéke 4931 millió" rubel és 5067 millió dollár volt, 14,6, illetve 8,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal a tervezett szint körül alakult. Legerőteljesebben a Szovjetunióval növekedett kereskedelmi forgalmunk. A nem rubelelszámolású forgalomban egyenlegünk a tervezettnél kedvezőbb volt. A fejlett tőkés országokba irányuló exportunkban növekedett Ausztria, Franciaország, Svájc, Finnország és csökkent Nagy-Britannia súlya Importunkban nagyobb szerepet kapott az Egyesült Államok, Japáin, NagyBritannia Ausztria. Az átlagosnál kisebb mértékben növekedett behozatalunk az NSZK-ból. A hatodik ötéves tervidőszakban az áruforgalom 25—30 százalékos bővítésével számolunk, ezen belül a kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyorsabban kell növekednie. A nemzetközi gazdasági kapcsolatainknak továbbra is meghatározó tényezője a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával folytatott gazdasági együttműködés. A két- és sokoldalú kapcsolatok kiszélesítésére, különösen a kooperációs kapcsolatok bővítésére törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján fejleszteni kívánjuk kereskedelmi kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is. Fontos törekvésünk a gazdaságos export erőteljes növelése, amihez elengedhetetlen az áruszerkezet korszerűsítése. a termékek minőségének javítása, a piaci munka tökéletesítése. Tovább akarjuk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is, jobban kihasználva a termelési és a fejlesztési együttműködésben rejlő lehetőségeket. Mindez már az idei feladatokat is meghatározza. Az 1981-es esztendőben alapvető cél, hogy tovább javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Célunk, hogy a rubelelszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubelelszámolású mérleg pedig egyensúlyban legyen. Ennék megfelelően 1981-re a kivitel 9—10 százalékos növelését tervezik, miközben a behozatal kismértékben emelkedhet. A fejlett tőkés országokban a szakértők 1981-re minimális gazdasági növekedéssel számolnak, a piacért tehát nagy lesz a verseny, s vállalataink csak akkor tudnak helytállni, ha műszakilag korszerű, jó minőségű termékeket tudnak felkínálni előnyös szállítási feltételekkel. Az export gazdaságosságát is csak így lehetséges növelni. A miniszter az egyik legsürgetőbb feladatként az exporttermékek összetételének korszerűsítését említette. Nem rubelelszámolású exportunkban változatlanul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tartják szilárdan az első helyet, ezt követik az anyagok, míg a gépipari termékek részaránya a tőkés exportban egyetlen esztendőben sem lépte túl a 13 százalékot, sőt, tavaly 12 százalék alá csökkent. Pedig a gazdaságos exportnak fontos feltétele a kevés anyagot és sok szellemi értéket tartalmazó gépek, finomtechnikai cikkek exportjának fokozása. Nagyon sok múlik, tehát a gépipari üzemek vállalkozóújító törekvéseitől. Annál is inkább, mert a VI. ötéves terv külkereskedelmi előirányzatait csak akkor tudják teljesíteni, ha a gépipar nem rubelelszámolású exportja az átlagosnál sokkal gyorsabban növekszik. További fontos feladat sok területen az úgynevezett kitermelési mutatók javítása, vagyis gazdaságosan exportálni csak akkor lehet, ha egy-egy terméket minél kisebb önköltséggel állítanak elő vállalataink. Az utóbbi időben több területen javulás tapasztalható, de ez még messze nem mondható el a vállalatok összességéről.