Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! {« \0 X ftr 71. évfolyam 34. szám 1981. február 10., kedd Ára: 1,40 forint gfAZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ­Ai SZKP kongresszusának köszöntése Gépek Hagyományosan a legna­gyobb külkereskedelmi part­nere a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnak a szovjet mezőgazdaság. Év­ről évre több tízmillió fo­rint értékű gépet és alkat­részt — túlnyomórészt a zöldségfélék betakarítására szolgáló berendezéseket — exportálnak a vásárhelyi vállalattól szovjet kolho­zoknak, szovhozoknak. E szállítások szervezeti kerete az Agromas Egyesülés, hi­szen a KGST-tagországok e szakosított szervezetében vállalta hazánk a szabad­földi zöldségfélék több be­takarító gépének nagy so­rozatú gyártását. A HÖDGÉP-nél végzett, átgondolt gyártmányfejlesz­tés eredményeként ma már sokféle eszköz áll a mező­gazdaság rendelkezésére a betakarításhoz. Közülük a legfontosabbnak mondható a konzervipari szükségleteket kielégítő zöldborsóarató­cséplő vonal. A BC—75 tí­pusjelű berendezés legna­gyobb vásárlója a Szovjet­unió. Ez magyarázza, hogy az idén, az SZKP XXVI. kongresszusának évében, a HÓDGÉP valamennyi gyá­rában és gyáregységében kü­lön gondot fordítanak a szo­cialista brigádok a borsó­eséplők gyártására. Kitűnik ez az idei munkaverseny­felajánlásokból is. Alkatrészgyártás — három műszakban A szállítási szerződések­ben az első negyedév vége szerepel határidőként a BC -75-ös borsócséplök elké­szítéséhez. Ennek betartásá­tól függ ugyanis, hogy a gépek megérkezzenek a Szovjetunióba a borsósze­zonra. A garanciát a HÓD­GÉP makói gyárának dol­gozói magukra vállalták. A február 2-án megtartott mű­szaki konferenciáin, és az azóta tartott brigádtanács­kozásokon a kollektívák sorra hozták a döntést: az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére védnökséget vál­lalnak a szállítási határidők maradéktalan betartása fö­lött A vállalásnál persze fon­tosabbak a tettek. Ezekben sincs azonban hiány. Min­denekelőtt az jelent ma garanciát a március 31-i határidő betartására, hogy a makói gyár szocialista bri­gádjai egyöntetűen vállal­koztak a 32 darab gépgyár­tási feltételeinek biztosítá­sára. A szereidében dolgo­zók jelenleg az alkatrész­gyártó üzemrészekben vál­laltak három műszakos munkát azért, hogy a maj­dani szerelési munkákat fo­lyamatosan. fennakadás nél­kül végezhessék. Segítenek a társgyárak A HÓDGÉP többi gyárá­ban — Szeged-Dorozsmán, Sándorfalván, Szentesen és Vásárhelyen — a makóiak­hoz hasonlóan külön fel­ajánlásokat tettek-tesznek a brigádok a szovjet kom­munisták iránti tiszteletük kifejezéseként. E vállalások között mindenütt szerepel: az első negyedévben szállítan­dó export maradéktalan tel­ranciák jesítéséért készek segíteni az abban legnagyobb terhet viselő makóiaknak. A 32 darab borsócséplő különbö­ző részegységeinek gyártá­sára vállalkoztak a szeged­dorozsmaiak, a vásárhelyiek, a sándorfalviak és a szen­tesiek is. Külön gondot fordítanak mindenütt a gépek kifogás­talan minőségére. Biztosí­tani akarják ugyanis, hogy a sokéves hagyományoknak megfelelően idén is elége­dettek legyenek gyártmá­nyaik szovjet fölhasználói valamennyi géppel és ki­egészítő egységgel. Kulturális vállalás is... Az első negyedévre szóló szállítási szerződések kor­rekt tejjesítese persze nem az egyetlen megnyilvánulása annak a tiszteletnek, amely­lyel a HÓDGÉP kollektí­vája várja az SZKP so­ron következő kongresszusát. Része ennek az is, hogy a szocialista brigádok több­sége valamennyi gyáregység­ben vállalta: a kongresszus anyagát földolgozó szeminá­riumokon vesznek részt. Ez­zel teszik teljesebbé a vál­lalatnál minden évben meg­rendezésre kerülő Ki tud többet a Szovjetunióról? — vetélkedőre történő felkészü­lésüket. B. N. Enyedi Zoltán felvétele Beemelésre kész a BC—75-ös borsócscplö verőlapátja : makói gyár szereidéjében. Ipari vezetők tanácskozása Hétfőn az Építők Szak­szervezetének székházában Méhes Lajos ipari minisz­ter az iparirányítás és a vállalati szervezet korszerű­sítéséről és az idei, valamint a következő évek tervcéljai­ról tájékoztatta a tárcához tartozó több száz vállalat gazdasági, párt- és tömeg­szervezeti vezetőit. Az igaz­gatói értekezleten részt vett Marjai József miniszterel­nök-helyettes és a társható­ságok, valamint a szakszer­vezetek vezetői. Méhes Lajos elöljáróban hangsúlyozta, hogy gazda­ságirányítási rendszerünk fejlődése szükségessé tette az egységes iparirányítást. Ko­rábban a vállalatok az in­dokoltnál nagyobb védettsé­get élvezhettek a gazdálko­dás feltételeiben végbement vá'fcojráíok hatásaitól, a rossz vállalati eredmények követ­kezményeit átháríthatták az egész népgazdaságra. Az új minisztérium létrehozása nem egyszerűen három tár­ca összevonását, hanem az egész hazai iparirányítás ma­gasabb szintű megújítását jelenti. Az eddig végzett irányítói munka egy részét az új mi­nisztérium is folytatja, vagy­is felügyeleti jogokat gyako­rol, gondoskodik a központi fejlesztési programok vég­rehajtásáról, szervezi a nem­zetközi kapcsolatokat, új módszerekkel ellenőriz, de nem lép fel a vállalatok ér­dekképviselőjeként. Méhes Lajos szólt arról is, hogy a feladatok megoldásá­nak alapfeltétele a párt, az állami és a társadalmi szer­vezetek összehangolt mun­kája. Fontos feladat a nagyüze­meket valóban olyanokká tenni, hogy ott legyen a leg­magasabb a munka haté­konysága, szervezettsége, és ez vezessen a bérek növelé­séhez is. A beszámoló további ré­szében a miniszter összegez­te a múlt évi terv tapaszta­latait. Az idei tervfeladátok­ról szólva kiemelte: nagyon fontos, hogy a szerkezetvál­tás felgyorsuljon. Méhes Lajos végül a vál­lalatok tervezömunkájának eddigi tapasztalatait össze­gezte. s bejelentette: a mi­nisztérium február végéig irányelveket ad ki a vállala­toknak. (MTI) Új szolgáltatások az Alföldi TÜZÉP nél Segítség magánépittetőknek Eddig ls épültek föl házak magánerőből, itt. a szemünk előtt, Szegeden is. De mire tető került a bátor vállalko­zó feje fölé, bizony minden „magán ereje" elhagyta. Ala­posan belefáradt az építő­anyagok utáni hajszába, és saját tájékozatlansága is sok. fölösleges szaladgálásra, ide­gességre, tervezővel, kivitele­zővel való veszekedésre kész­tette. Országos érdek, hogy minél több lakóház épüljön föl ma­gánerőből a következő öt­éves terv időszakában, ezért az építtetők érdekeit is foko­zottabban szem előtt kell tartanunk. A jelentős állami kedvezmények mellett szük­ség van a különböző intéz­mények segítőkészségére i6. Egyebek között a TÜZEP-ére, hisz az évekig elhúzódó épít­kezés ideje alatt itt fordul meg a legtöbbször az építte­tő. A szándék nem áll távol az Alföldi TÜZÉP Vállattól sem, sőt eddigi szolgáltatása­it valósággal megreformálja a jövőben, a lakosság telje­sebb ellátása érdekében. Az előkészületek már el is kez­dődtek. Szegeden holnap, szerdán új típusú termelési tanácskozásra hívják nem­csak saját dolgozóikat, ha­nem a tanács építési osztá­lyának képviselőit, tervezőit, kivitelezőket — szövetkeze tieket és kisiparosokat —, valamint közületi vásári óka is. együttműködésük első je leként. A cél az, hogy közö sen tegyenek meg mindent a magánerőből építkezők igé­nyeinek kielégítésére. A TÜZÉP tovább akarja fejleszteni az anyagbiztosítás^ szerződés rendszerét, és új szolgáltatásokat vezet be: telepein az építkezéssel kap­csolatos információkat is megkaphatják az érdeklődök. A helyi tanácsokkal való együttműködés eredménye • ként tájékoztatást tudnak ad ni arról, hol van eladó, be építhető üres telek. A terve­zői névjegyzék alapján terve­zőt is választhat itt az, aki nem ismerős építészek köré­ben. Megtudhatja, mikor, hol és miként kell kérni az építé si engedélyt. S. ha megvan a telek, a terv és a szükséges papírok: meg lehet kötni a TÜZÉP-pel az anyagbiztosítási szerző­dést. S. hogy kivel építtesse föl az ember a házát, arra is kap tanácsot. Végre Szege­den is lesz egy hely. ahol szak­mánként fölsorolva látható a városban dolgozó kisiparo sok név- és címjegyzéke. S, ha adódik szövetkezeti szabad kapacitás, itt arról is értesül az építtető. Sokszor késlelteti az épít­kezést a kisgépek hiánya. Szegeden betonkeverőt, darut lehetett eddig is kölcsönözni a TÜZÉP-től. Az igények azonban ennél jóval nagyob­bak, ezért úgy tervezik, hogy a szövetkezetek használaton kívüli eszközeit, gépeit is a magánépittetök szolgálatába állítják, bérleti díj ellenében, a TÜZÉP a közvetítő szere­pét vállalja. Az Alföldi TÜZÉP Válla­lat 30 egységében — így Sze­geden is — az év második felében vezetik be az új szol­gáltatásokat. Ezeken kívül, bár közvetve, az építtetők látják hasznát annak is, hogy a TÜZÉP ezentúl — kérésre — folyamatosan tájékoztatja a tervezőket, kivitelezőket az ajánlott árucikkekről, újdon­ságokról és az árakról. A vállalat belső szervezés­sel is áttekinthetőbbé kíván1 ja tenni árukínálatát. Egy­egy különlegesebb építő­anyagért a vevőnek be kellett utaznia eddig az egész me­gyét, míg rátalált a keresett cikkre. A szétszórt, apró te­lepek ezentúl a napi szükség­letek kielégítésére lesznek hi­vatottak, a kiemelt központi egységekben — Gsongrád me­gyében a szegedi rókusi tele­pen —, lehet majd kapni az áruk széles skáláját, köztük a bemutatkozó, új terméke­ket is. S végül még egy jó hír a szegedieknek: új, időszakosan nyitva tartó, építőanyagokat, műanyag- és fémajtókat, ab­lakokat, fürdőszoba-berende­zéseket — árusító üzlet nyílik április 1-én a Marx téri C. pa­vilonban. Az augusztus vé­géig üzemelő önkiszolgáló al­kalmi áruházban olyan új­donságokkal ismerkedhetnek meg a vevők, amelyeket en­gedményes áron vásárolhat­nak, s a Volán irodájában, helyben megrendelhetik az áru elszállítását is. Ennyi jó szándék és hasz­nos ötlet láttán bízunk ben­ne, hogy a magánépítkezők­nek ezentúl elég lesz „csak" anyagi áldozatot hozniuk, s marad erejük az új otthon okozta örömhöz is. Ch. A. Korszerű haltenyésztés Megkétszereződik a hal­termelés Fejér megye egyik legnagyobb nagyüzemi gaz­daságában, a Mezőfalvi Me­zőgazdasági Kombinátban a negyedik éve tartó halastó­rekonstrukció eredménye­ként, amely az idén fejező­dik be. A munkálatok so­rán 930 hektárnyi össze­függő halastórendszert ala­kítottak ki, mélyítették a ré­gi tavak medrét, húsz va­gon hal elhelyezésére al­kalmas telelőt építettek, megoldották a víz leveze­tését, cseréjét. A korszerűsítés első ered­ményei már tavaly mutat­koztak : hektáronként más­fél tonna hallal „fizettek" a tavak, a haltenyésztő ága­zat árbevétele meghaladta a 33 millió forintot, nyeresé­ge elérte a 10 milliót. A me2őfalvi kombinát nemcsak a hazai üzletekbe szállít, tavaly már Nyugat­Németországba is exportált halat. Az egészségügy idei tervei Az egészségügyi és szo­ciális feladatok 1981. évi kiadási előirányzata 23,4 mil­liárd forint, s ez 1,8 mil­liárd forinttal (8,5 száza­lékkal) több a múlt évinél. Az életszínvonal-politikánk­ban kiemelkedő jelentősé­gű feladatok ellátására az állami költségvetés 22 mil­lárd forintot juttat. Milyen fejlesztésekre jut, mi min­denre költenek ebből a megnövelt summából most, a középtávú tervidőszak első esztendejében — erről ér­deklődött az MTI munka­társa az Egészségügyi Mi­nisztériumban. A tájékoz­tatás szerint: az előirányzat lehetővé teszi, hogy meg­őrizzük a lakosság széles körét érintő gyógyító és megelőző szolgáltatások színvonalát, a meglevő in­tézmények jobb kihasználá­sával növeljük az ellátóké­pességet, megteremti az el­készülő új intézmények, bő­vített létesítmények műkö­désének feltételeit, és segí­ti a gyógyászati szakmai programok fokozatos meg­valósítását. Kiemelt, feladat a körzeti orvosi ellátás színvonalának emelése, körülményeinek ja­vítása. A költségvetés az arányosabb ellátás céljából lehetővé teszi újabb 25 ál­talános és 40 gyermekorvosi körzet szervezését. A járóbeteg-ellátás napi 600 rendelőintézeti szakor­vosi órával, az üzemorvosi rendeléseké pedig 400 órá­val bővül. A szakorvosi el­látást hatékonyan segíti az országos szakkórházak és a klinikák járóbeteg-rendelé­sének erősítése, a szűrések, illetve a gondozás szélesí­tése- A járóbeteg-ellátás pénzügyi előirányzata 9 szá­zalékkal nő. A kórházi ágyak száma 1200-zal gyarapodik. így ai év végére 10 ezer lakosra 92 kórházi ágy jut. Sürgető feladatok vannak a kórházi munkák szervezettségének, » szakmai ellátásnak és a* ápolás színvonalának javí­tásában. A fekvőbeteg-ellátó in­tézmények műszerezettségét fokozatosan tovább javít­ják. Egyidejűleg az eddigi­nél jóval szervezettebbé te­szik az eszközgazdálkodást, s kihasználás irányitását és ellenőrzését. A kórházi és a klinikai kiadások 12,9 százalékkal növekednek. A bölcsődei helyek száma — a születésszám kedve­zőtlen alakulásával is szá­molva — kisebb mértékben nó. 1981-ben várhatóan 3300 hellyel bővül a bölcsődei há­lózat, főként az új lakóte­lepeken. Ezzel száz bölcső­dés korú gyermekre 15,7 hely jut. A szülést követő keresetpótló anyasági és a gyermekgondozási segélyt is figyelembe véve az ál­lam a bölcsődés korú gyer­mekek több mint 80 száza­lékának neveléséhez ad — a családi pótlékon felül — pénzbeli vagy természetbeni támogatást. Az idős korúakról való gondoskodás javítására a szociális otthonok, illetve a szociális gondozás és segé­lyezés feladatait szolgáló előirányzat összege 7,1 szá­zalékkal nő. A szociális ott­honok befogadóképessége az idén ezer hellyel bővül. A tanácsok további 46 napközi otthon megnyitását terve­zik az öregek részére.

Next

/
Thumbnails
Contents