Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

8 Szombat, 1981. február 7. Gyöt Új tan­műhely Forgácsoló tanműhelyt adtak át rendeltetésének pénteken, tegnap a Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál A mintegy 4,5 millió forint ér­tékű új létesítményhez je­lentős társadalmi munká­val járult hozzá a vállalat KISZ-szervezete és a tmk Kossuth Lajos szocialista brigádja. A műhelyben a győri Jedlik Ányos Szakközépis­kola harmadikos és negye­dikes tanulód sajátítják el leendő szakmájuk gyakorla­ti ismereteit. Dr. Kapolyi László államtitkár látogatása Szegeden Szegeden tett látogatást György vezérigazgatóval tegnap dr. Kapolyi László folytatott megbeszélést a ipari minisztériumi állam- Dél-Alföld elektromos ener­titkár. A reggeli órákban a gia ellátásának több kérdé­szeged-algyői olajmező köz- "érői. pontjában a Nagyalföldi A kora délutáni órákban Kőolaj, és Földgáztermelő a? Ipari Minisztérium ál­Vállalat, valamint a Kőolaj- lamtitkára a megyei pártbi­kutató Vállalat gazdasági és zcútság székházában találko­társadalmi vezetőivel talál- zott dr. Komócsin Mihály­kozott az államtitkár, akit lyal. az MSZMP Központi tájékoztattak hazánk legna- Bizottsága tagjával, a me­gyobb bányaüzemének je- gyei pártbizottság első tit­lenlegi munkájáról. A dél- kárával. A megbeszélésen előtt folyamán dr. Kapolyi áttekintették az energiater­László a Dél-magyarországi mdlés és -gazdálkodás ez Áramszolgáltató Vállalathoz évi Csongrád megyei fel­is ellátogatott, ahol Vajda adatait A hitelpolitikáról és a devizagazdálkodásról A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója A gazdaságirányítás és a Ami a devizagazdálkodást az idén tovább folytatja ak­vállalati gazdálkodás na- illeti, 1980-ban kötelezettsé- tív árfolyampolitikáját. A gyobb hatékonysága nyomán geinknek tervszerűen eleget nem rubelviszonylatú fizető­az elmúlt évben kedvezőbbé tettünk. Az egész év folya- eszközök árfolyamait — úgy, vált a népgazdaság egyensú- mán megfelelő likviditással, mint az előző évben — rend­lyi helyzete — mondotta vagyis azonnal lehívható kő- szeresen kiigazítják az egy­pénteki sajtótájékoztatóján vetelésekkel rendelkeztünk, más közt kialakuló piaci ér­Timár Mátyás, a Magyar 1980-ban három nagyobb hi- tékarány eltolódásának meg­Nemzeti Bank elnöke. Nem telfelvételre került sor: há- felelően. A külkereskedelem­rubelelszámolású külkereske- romszázmillió, 250 millió, il- ben érdekelt vállalatok tehát delmünk lényegében egyen- letve 50 millió dollárt vet- helyesen teszik, ha rendsze­súlyba került, tartozásaink tünk fel egy-egy bankkon- resen figyelemmel kisérik a némileg csökkentek. Ehhez zorciumtól. Az MNB 1981- tőkés pénzpiacok alakulását, az is hozzájárult, hogy ru- ben is felvesz külföldi hite- hogy időben felkészülhesse­belviszonylatú külkereske- leket. További hiteleket nek egyes konvertibilis valu­delmünkben — a cserearány- szándékszik igénybe venni a ták árfolyamának esetleges romlásból eredő vesztesége- KGST Beruházási Bankjától megváltozására. E munká­ink egy részére — a Szov- és a Szovjetuniótól. Konver- jukhoz a bank rendszeres in­jetuniótól transzferábilis ru- tibilis valutákban az export- formációkat bocsát rendel ­belben úgynevezett konszo- növelő kapacitások bővítése kezésükre. lidációs hitelt vehettünk céljából lesz szükség hite- Az idegenforgalmat tavaly igenybe. lekre. kedvezőtlenül befolyásolta a Az export árualapokat bo- A magyar bankrendszer nemzetközi politikai légkör, víto hitelkonstrukció kereté- szervezetileg is törekszik .a a tőkés gazdasági konjunk­ben az V. ötéves terv folya- külgazdasági feladatokat túra lanyhulása de a szeszé­man az eredetileg tervezett mind jobban megalapozni. A jyes időjárás is 1980-ban 14 45 milliárd forinttal szemben múlt év elején kezdte el te- millió külföld; kereste fel 54 milliárd forintot bocsátot- vékenységét Budapesten a hazánkat, 7 százalékkal ke­tak a vállalatok rendelkezé- Közép-európai Nemzetközi vesebb mint a korábbi esz sére s ezt az összeget saját Bank (CIB) összesen 20 mii- tendőbén. Az idegenforga­erobol es mas hitel-, illetve lio dollár alaptőkevei, amely- lomból származó bevételek támogatási forrásokból ki- bői a Magyar Nemzeti Bank összege így is túlhaladta a egészítve körülbelül 95 milli- 34 százalékkal japan, fran- 10 milliárd forintot, vagyis ard forint erteku beruházást cia NSZK-beh olasz es 12 százaiékkal volt maga­valositanak meg. 1980 vege- osztrák bankok 66 szazalek- sabb mint 1979 ben Kül­j* « beruházásoknak körül- kai részesednek A bank nye- )öldre 5 2 miUiá magyaT Ál. belül kétharmada fejezodott resege az első évben meg- iampolgár utazott valamivel ^ es a. folyamatban levők haladta a 2 millió dollárt. A több mint j97g.ben_ Valuta­készultsegi foka ;s 85 szaza- bank elsősorban nemzetközi ellátásukra 4 3 milliárd fo­lékosra tehető. Ezek a ka- kooperációkat, közös vállal- nntnt yhltöttéb 11 csalit pacitások 1980-ban 65 müli- hozásokat hivatott elősegíte- ka"Többet mint az előzöév* árd forint értékű termelést ni s tevékenységi köre nem- ben idegenforgalmunkban az biztosítottak, amelynek 60 csak a magyar vonatkozasu idei legfonto.sabb feladat szazaleka közvetlenül nem ügyletekre> terjed ki,,hanem nemzetközi versenvképessé­rubelviszonylatu kivitelűn- a világ bármely részevei lé- günk erősítése vagyis a ket, 10 százaléka a tőkés im- tesíthet bankkapcsolatokat. szolgáltatások színvonalának port helyettesítését szolgálta. A múlt évben bővült az MNB aXa T be- Tkiutós Továbbra is megkülönbözte- tulajdonában levő Központi k érvénves vahitáris olő tett szerepük lesz az ilyen Váltó- és Hitelbank tevé- f^sok nem^áltoznak hiteleknek. A beruházási hi- kenysége is. (Ez a bank a ...... telek összege az idén lénye- bécsi Certtral Wechsel und Vegul az MNB elnöke ar­gében nem növekszik, a gaz- Creditbank AG anyaintéze- tói szólt, hogy a Magyar daságos exportot szolgáló fej- te.) Ez a pénzintézet kezeli Nemzeti Bank rendszeresen lesztések finanszírozására az úgynevezett innovációs bocsát kj emlékérméket azonban van lehetőség. alapot, amit az MNB több iggi-ben a Bartók centená Mind az exportfejlesztő központi szerv által rendel- rium alkalmab61 500 forint mind az agazati hiteleknek kezesre bocsátott összegekből névértékú ezüstpénzt az fokozottan kell szolgálniuk a hozott létre. Ebből az alap- október 16 i élelmezési vi gyorsan megtérülő jövedel- ból finanszírozzák egy-egy lá alkalmából pedig 100 mező. kisebb befektetett jó ötlet gyakorlati _megvalo- forintos nikkel emiékpénzt kisebb igénylő beruházásokat. Ked- sitását. Eddig 50 millió fo­vezményes hitellel támogat- rint folyósítására kötöttek hatják az energiahordozók megállapodást, ebből 22 mű­felhasználásában elérhető Iió forintot már ki is fizet­megtakaritást, valamint a tek. összesen 170 kérést hulladékok és másodlagos vizsgáltak meg, 55-tel volt nyersanyagok felhasználását, érdemes foglalkozni, ebből 20 A beruházási hitelek oda- szerződés született, további ítélésekor a korábbinál átla- 18-at most készítenek elő. Az gosan két százalékkal maga- eddigi tapasztalatok szerint sabb jövedelmezőséget köve- az innovációs tevékenységet telnek meg. általában nem a pénz hiá­Minél nagyobb a tervezett nya akadályozza, a hibát az fejlesztés jövedelmezősége, érdekeltségi viszonyokban és annál kisebb saját erőforrást a szervezésben kell keresni. követelnek meg a vállala- 1980-ban folytatódott a tő­toktol. Változást, jelent az is, kés valuták nem kereskedel­hogy kedvezményes kamat mi és kereskedelmi árfolva­csak a vállalt feltételek tel- matának közelítése. Az 1979. jesitése esetén illeti meg a februári 75 százalékos árfo­hitelt igénybe verő vállala- lvamkülönbözet 1980 végére tot, illetve szövetkezetet. A 33 százalékra mérséklődött. mezőgazdaságban a hitelfel- A Nemzeti Bank hivatalos tételek annyiban változnak, árfolyamjegyzése 1980-ban hogy egyes, főként építési havonta rendszeresen követ­beruházások állami támoga- te a konvertibilis valuták ár­tása helyett hitelt vehetnek folyamainak egymás közötti igénybe. pénzpiaci változásait. A bank bocsátanak ki. Ezenkívül a közforgalmi 10 forintos ér­mék egyik verési szakaszá­ban az értékjelzés oldalán a FAO emblémája szerepel majd. Anyagiak és művelő A z utóbbi huszonöt évben eddig egyik legégetőbb gondja volt a megyének és Szeged városának, hogy arány­lag keveset költhettünk kulturális beruhá­zásra. Nagyon jól tudták az illetékesek, hogy mi hiányzik, hogv új művelődési köz­pontot. könyvtárat, zeneiskolát, mozit, tan­termeket stb. kellene építeni. Mivel azon­ban ezeknél mindig sürgősebbnek bizo­nyult a lakásigénvek kielégítése, valamint a szociális, egészségügyi, kommunális és kereskedelmi lemaradottság megszünteté­se. fájó szívvel ugvan. de végül is a ter­vezett kulturális létesítmények közül kel­lett elhagyni valamit. Éppen ezért üdvözöl­te örömmel a lakosság, hogv a Kisszínház késedelmes átadása után végre sor kerül­hetett a városképi jelentőségű nemzeti színház teljes felújítására, s elkezdődhe­tett a Dóm téri könyv- és levéltár építése. De valóban így látjuk-e valamennyien? Megdöbbentem. amikor egv közismert üzemvezető és' közéleti férfiú (hadd hall­gassam el a nevét) gazdasági gondjainkról elmélkedve maidhogvnem dühösen tette föl a kérdést: „Amikor annvi a bajunk, s az ismert okok miatt csak üggvel-baiial tudjuk tartani az életszínvonalat, nem ér­tem. mi szükség van új könyvtárra?" A „Tóth Mihálv Petőfitelepről" aláírású le­vél szerzője azt tanácsolja a többi között, hogy az újságíró ne Bartókról. Advról. Jó­zsef Attiláról cikkezzen, mert ő úgymond, nem szereti ha embereket istenítenek. „Többre becsülöm azt az embert — írja —. aki tíz-húsz disznót meghizlal nyulat tenvészt. vagy burgonvát termel." Nyugdí­jas ismerősöm tette szóvá: Hallom, milyen sokba kerül a színház fölújítása. Nem vol­na-e okosabb, ha abból a pénzből egv ki­csit megsegítenék a nehéz anyagi helyzet­ben levőket?" Tegyük föl hogy Szegeden csak ez a há­rom ember neheztel a kultúrára — de jó is lenne! —. a többi mind egv szálig pártol­ja. Akkor is megéri, hogv beszéljünk erről a témáról. Nem hiszem, hogv még mindig az anyagiak gyűjtésének stádiumában tar­tana a mi társadalmunk, jóllehet, a kis­nyugdíjasok. az egyedül kereső családos anvák. a sokat betegeskedő emberek ma is komoly anyagi gondokkal küzdenek. Álta­lában vitatom azonban, hogv a puszta megélhetés vágva manapság is előtte iárna az értelmes élet igénvének A turizmus im­pozáns adatai: a tévéelőfizetők magas szá­ma: a közén- és főiskolára illetve politi­kai tanfolyamokra jelentkezők minden ed­diginél népesebb tömege: a könyvek irán­ti föltűnő érdeklődés stb. inkább arról ta­núskodik. hoev messze eltávolodtunk már attól a szemlélettől, hogv „nem számít, csak a has tele legven" Igaznak látszik kétségtelen, hogv a tu­dás nem bőséges forrása a boldogságnak. Mentül többet fogunk föl bonyolult vilá­gunkból, minél szélesebb a látókörünk, an­nál hamarabb hull ki belőlünk a ..csak egv nap a világ"-fajta fölfogás Ellenben mi­nél műveletlenebb valaki, minél keveseb­bet tud a történelemről, természetről, filo­zófiáról. annál iobban csak a mának és önmagának szeretne élni. s leginkább az a gondja, hogv ehessen-ihasson. s halmoz­hassa az alacsonyabb rendű örömöket. Ha az emberiség nem produkált volna kima­gasló egyéniségeket ha nem lettek volna jeles tudósai és művészei már a messzi ko­rokban. akkor talán ma is doronggal csap­kodnánk agvon egymást orvul, télig álla­tokként. Mivel azonban nagyjaink megta­nítottak bennünket gondolkodni, agyunk használata pedig egyre tágította érdeklő­désünk határát, ma képesek vagyunk arra. hogy minél több használható dolgot szed­jünk el a természettől. Aki nem csiszolja, nem pallérozza ma­gát. képtelen tartósan szépnek látni a vi­lágot. abból hamar kihal a tenniakarás igénye, abban előbb-utóbb lelohad az em­bert megújítani képes egészséges becsvágy, az éltető szebbre-jobbra törekvés lángja, és elveszti kapcsolatát a társadalommal. Élni ott érdemes, ahol nem tudatlan töme­gek néma robotja a munka, hanem szíve­sen dalol a teremtő ember, és zenével, ol­vasmánnyal. tartalmas eszmecserével, sze­me-lei ke gyönyörködtetésével teszi mind könnyebbé hétköznaoiait. Azt szoktuk mondani, lehet élni kultúra nélkül is. de nincs értelme. Az elemi életfunkciók gya­korlására valamennyi élőlénv képes. Az ember azzal változott homo sapienssé, hogy megismerte a természeti és a társadalmi törvényeket, ennek birtokában alkalmaz­kodni tudott a környezetéhez sőt a munka révén ki is eipelkedett belőle. Ha nem lennének könyvtáraink, ahol múltunknak minden tapasztalata, ismerete, tudománya megtalálható: ha hagynánk tönkremenni a színházat, ahol szembenézhetünk hajdani és jelenlegi önmagunkkal: ha nem becsül­nénk szellemi óriásainkat, akik európaivá formálták népünket akkor alkalmatlanok lennénk az osztálynélküli társadalom meg­alkotására. s aligha érdemelnénk meg. hogy a környező népek elfogadjanak és be­csüljenek bennünket. N' remcsak az igen tisztelt levélíró, ha­nem magam is sokra becsülöm azo­kat. akik idős korukban, vagy üze­mi. szövetkezeti munkájuk végeztével oda­haza állattenyésztéssel foglalkoznak, gyü­mölcsöt. zöldségfélét termelgetnek. Nélkü­lük minden bizonnyal akadozna az élelmi­szerellátás — ezért részesülnek különfél* kedvezményben anyagi ösztönzésben az állam részéről. Cseppet sem vidítana föl azonban, ha ezek a derék honpolgárok ki­zárólag azzal törődnének, hogv mennyit kapnak a meghizlalt jószágokért. A bezár­kózott. önmagukba fordult emberekkel ne­hezebb meg tanács kőzni az ország dolgait, az ilyenek kevésbé ismerik a népgazdaság teherbíró képességét, távol tartják magu­kat a közéleti szerepléstől, gyanakodva fo­gadják a legbölcsebb intézkedéseket is. örökké elégedetlenek, s úgv vélik, hogv a törvényeket nem a rend fönntartása vé­gett. hanem az ő bosszantásukra talál­ták ki. Nyilván nem mindenki olvasó aki iro­dalmat vásárol. Aki azonban eljutott odá­ig. hogv szellemi termékekért is ad oénzt. az szabad ideiében valószínűleg hajlamo­sabb különféle ismeretek befogadására, mint az. aki csupán lakásdekoráció céljá­ból szerez magának színes televíziót. Fej­lesszük tehát egymásban a kultúra iránti rokonszenvet és befogadóképességet, hogv a jelenségek mögött a reitettebb lényeget is képesek legyünk észrevenni s így a .mi­ként éljünk" problémáját minél megnyug­tatóbban oldhassuk meg. F. Nagy István Alkotó ifióság kiállítás Pénteken az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság székházában megalakult az Alkotó ifjúság országos kiállítást előkészítő munka­bizottság. A Szekér Gyulának, az OMFB elnökének vezetésé­vel tartott ülésen döntöttek a kiállítás megrendezésének főbb kérdéseiről. Az Állami Ifjúsági Bizottság határoza­ta szerint idén is megrende­zik az Alkotó ifjúság orszá­gos pályázatot és kiállítást „Hárfózik" a Balaton Huszonöt centi vastagra Néhány partmenti szaka­hízott a jégtakaró a Balato- szon torlaszok keletkeztek, non. Csütörtökre virradó éj- aminek örülnek a jégvágók, jel — ahogy a halászok mert így csak ki kell szed­mondják — már hangosan ni a tó- medréből a jégtáb­.beszélt" a Balaton. Az éj- Iákat. Gondot okoz a vastag szakák és a nappalok hő- jég a hajósoknok. A kőgá­mérsékleti különbségeinek takkal védett hajótelelökben hatására, az összezsugorodó, rendszeres ügyeletet tarta­iüetve kitáguló jégpáncél hak. Különösen sok a mun­érdekes hangtünemények ía a MAHART siófoki tele­kíséretében több helyen vé- ,Ójében akol több ™"t1ar­„ . . . , . minc uszo jarmu korul al­gigrepedt, es harfaszora em- iandóan vágják, törik a je­lékeztető hangot ad. get A Patientia sikere A Patientia hajregeneráló inkább, mert a Semmelweis szer a hazai érdeklődés után Orvostudományi Egyetem külföldön is sikert arat. er- klinikája kedvező véle­ről tartottak pénteken sajtó- ményt adott róla: a szer tájékoztatót a Konsumex igen jó hatást fejt ki a hai­Külkereskedelmi Vállalat hullás megelőzésébea a kor­és a Ferrokémia Ipari Szö­vetkezet vezetői. A néhány éve sok port felvert találmány gyártását és értékesítését — a Skála érdeklődőnek 1978-ban négy­Áruház közreműködésével ezer dollárért adtak el a — szabadalomhasznosítási szerből, tavaly már 100 szerződés alapján 1978-ban ezer dollár értékűt forgal­kezdle meg a Ferrokémia máztak az országhatárokon Ipari Szövetkezet, amely taL pásodás, a zsírosodás ellen, s elősegítheti a haj növe­kedését is. Az első külföldi most egy összegben; 3,5 millió forintért megvette a szabadalmat Nedeczky Je­nőnétől. Ezzel egy időben a szövetkezet a Konsumex Külkereskedelmi Vállalattal társulási szerződést kötött Az Idén az eddigi tárgya­lások alapján már egymil­lió dolláros forgalomra szá­mít a gyártó és a külkeres­kedelmi vállalat. Vett a Pa­tientiából például olasz, li­banoni, finn, görög és cip­amelynek értelmében közös rusi cég. Nemrégen írták kockázatot vállalnak a ter­mék forgalmazására, a hoz­zá szükséges csomagoló­anyag beszerzésére, a kész­letezésre és a reklámra. A Patientia híre természe­tesen külföldre is hamar el­jutott, számos országból ér­alá idei szállításra hatmil­lió schillinges üzletet egy osztrák céggel. A Ferrokémia ebben az évben 85 millió forint érté­kű Patientiát tervez hazai és külföldi forgalomra, de felkészült ennél nagyobb deklődtek iránta, annai is igények kielégítéséle is.

Next

/
Thumbnails
Contents