Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

Péntek, 198Í. február 6. A Trubadúrral Nyugatra készül a szegedi opera Három előadás a Kisszinházban, vendégművészekkel berendezésekkel, az Félév iskolákban Egy rendhagyónak, készü- doré (Luna), valamint a pó­ló premier láza majd 40 fo- esi — egykoron szegedi — melyekhez a Trubadúr kivi­kos ezekben a napokban a Kisszinházban. Igaz, a teg­nap délelőtti próbára érkező- tájékozatlanok kivanesisa ket váratlan eseményprizni- gat tovaob csigáznánk, gyor celte: beázott a mennyezet, san annyit még: a szerda meg kell kockáztatnunk az orchester és az első szék- délelőtti nyugdrjasbérleti hogy kevéssé csorbuljon a sorok között, s úgy csöpögött eloaciast követően február produkció egésze. Ugyancsak 13-án és 14-en, más-mas sze technikai szegedi — Szabadna Judité (Leonóra), telezésében az impresszárió Anélkül, hogy az ügyoen még előírásaihoz igazodnunk kell. létszámú lehet csak, viszont az eső e hirtelen szabadtéri­Ma tudja meg „dokumen- vábbá a gép- és gyorsíró táltan" is Szegeden minden iskolák második osztályait általános és középiskolás kivéve — június 12-én feje­diák: újabb időszak zárult ződifc be. Azokban az intéz­le tanulóéveikben. Megkap- ményekben, amelyekben az A zenekar ugyan csökkentett ják az első félévről szőlő éves óraszám 90 százalékát „végelszámolást" s, noha a nem teljesítették — a szük­forma itt-ott változó, híva- séges, még hátralevő óra­talosan most lesz végleges a számtól függően tart tovább tanév első felének mérlege, a tanév. A végzős középis­esített kőszinházban. odakint se különben. hogy reposziasban. mindössze te­a Landgraf cég követelmé­nyeihez igazodva adunk há­fóliasátor került a veszély- a Trubadúrt. Mire hát még kétszer játsszák el rom egyenértékű szereposz­zónára. alaposán átnedvesed- mindjárt le is veszik a mú tek a szőnyegek, bútorhuza- sorróL Mert tok — a körötte serénykedő műszakiak egykedvűen csó­válták fejüket, nem az első eset, újságolták, az O'NeilL s egy hónapra tást, s mivel huszonegy tagú magánénekes-gárdánk erre pillanatnyilag nem elég erős, - A teljes társulat február l^tfLtlT^ * JJE 18-tól nyugat-európai turnéra utazik — mondja a karmes­névai összefüggésben annyit még a müncheni cég kifizeti ter Pál Tamás, a színház *zt * bevételi kiesést, melyet a színház nehezen vallalna egy hónapig úgy, hogy nem látszik operettet, operát. A Toscáról. Való igaz, ez a Puccini-mű szerepelt előze­igazgatója. — Huszonegy al­szemei Keit. Az gy nasznal- kalommal mutatjuk be a gyorsan^vakuálták 'az éne Trubadúrt, tizennégy város­porsan evaKuaitak az ene- b ^ Nyugat-Nemet keseket. zenészeket. Átvonul- ruauu-mu szerepen eiuze­tak a szimfonikusok Festő tes elképzeléseinkben, ám utcai rezidenciájára, hiszen körtt Sius lö-T tart a turné ^bejöttével mind­sürget az idő, próbálni kell, egy hét. múlva premier. S hogy mitől rendhagyó? zunk, föllépünk. 1. Hosszabb idő után megint Előzménye, hogy össze annyi a változás, hogy az eredetileg 1981 őszére szánt Trubadúrt most előre­vagyis némi leegyszerűsítés­sel azt is mondhatnám, uta­alszunk. be ősszel. Amíg távol va­_ gyünk. íebruár 27-én bemu­rét, azokra a hónapokra em- nem utolsósorban a társulat latjuk a Zenés Színházban megtartása okán, hogy kellő Gozzi Turandotját, fölkészü­számú előadáshoz jussunk, lünk a Kisszinházban a Csá­ha netán Szegeden keveseb- szár pékjének márciusi pre­a Kisszinházban tartanak nagyszínház bezárásakor kü­operabemutatót a Trubadú- lönböző lépéseket tettünk. rét. azokra a hó lékeztetőn, hogy a nagyszín­ház bezárása és a moziszín­ház átadása közti interval­lumban egyetlen épületbe, , , ... ,...., ide szorult a próza, operett bet játszhatnánk. Az Inter- mierjere. Es a nehez korul­opera. És a kisszínházi ope- koncert sietett segítségünkre, mények dacára újdonsággal rabemutatónak oka van. 2. s közvetítette már a tavalyi is tudunk szolgálni, önálló Verdi népszerű remeke soron egyhetes bulgáriai turnénkat balettesteket adunk, amire kívül került, a premierlistára, is. most pedig teremtett kap- a szegedi színház történeté­a Tosca helyére, mely körül- csolatot az egyik legelöke- ben régen volt példa, mény szintén magyarázatra lőbb utaztató impresszárió — Hírlik, a nyugat-európai szorul. 3. Bár megszokott do- céggel, a müncheni Landgraf- körutat esetleg újabb kovet­log hogy Szegeden több sze- fal. A mi útvonalunkon elő- heti? reposztásban visznek színre zően. ugyancsak a Land­operákat ezúttal a fontosabb graíék jóvoltából, utazott a szólamokra hárman is ké- grazi opera és a szombathe- lesz 1932 januárjában—feb­szülnek. s több vendégmű- lyi szimfonikus zenekar. Ami mórjában hasonló progra­vész neve olvasható a pia- a kisszínházi bemutatót in­kátokon: az operaházi Miau- dokolja, nevével ellentétben ra Zsuzsáé (Leonóra), Tarnay itt van nagy színpad, olyan Johannájával, Gyuláé (Manrico), Tóth Sán- műszaki felszereltséggel, Az 1980/8 l-es tanév első féléve idén is január 31-ig tartott A város 17 ezer 413 általános iskolása közül az első, a második és az ötödik osztályosok nem kapnak fél­évi érdemjegyeket, csak ösz­szefoglaló értékelést me­lyet az osztályfőnök tolmá­csol szülői értekezleteken a papáknak-mamáknak. (A dolog izgalmassága feltehe­tően eme eljárás esetén sem marad a hagyományos bizo­nyítvány hatásfoka alatt.) Hatodikban fizikából, hete­dikben kémiából szintén nincs érdemjegy. A harma­dikosoknak és a negyedlke­hoztuk. s a ^Toscát mutatjuk seknek az eddigi anyanyel­"" ' * ' 1 "" 1 vi tárgyak — írás, olvasás, 'ogalmazás, nyelvtan — he­kolások utolsó tanítási nap­ja: május 9. Az érettségi vizsgák a kö­zépiskolákban május 18-án, a dolgozók középiskoláiban június 1-én kezdődnek. A közös írásbeli érettségi-fel­vételi vizsgákat május 25­>n és 26-án tartják meg. A kistermelés segítése Az elmúlt években az ál­talános fogyasztási szövet­kezetek alapvető feladata lett a kistermelök támoga­tása, munkájuk szervezése és az értékesítési biztonság megteremtése —, állapította meg a SZÖVOSZ elemzése, amely egyúttal az elkövet­kező évek feladataira is fel­hívta a figyelmet. A kis­termelés anyag- és eszköz­ellátásában az AFÉSZ-ek ki­emelkedő szerepet vállalnak. A kapcsolat túlnő az egy­szerű adásvételen. Az ÁFÉSZ-ek nagy gondot for­dítanak a mezőgazdasági szakcsoportok kiépítésére és fejlesztésére. — Az impresszárió leírta a szerződésben, ha sikerünk mot szervez társulatunknak Mozart Figarójával és Verdi Ivett egyetlen, „anyanyelv1 elnevezésű tárgyból adnak osztályzatot Az idei tanévben 1875 gyermek fejezi be általános iskolai tanulmányait Szege­den. A középfokú oktatási intézményekbe jelentkezők június 22-én iratkozhatnak be. Valamennyi általános és középiskolában o tavaszi szünet április 6-tól 11-ig tart. az első tanítási nap: április 13. Ugyancsak ápri­lisban rendezik meg az Is­kolák a tavaszi nevelői ér­tekezleteket mind az általá­nos, mind a középfokú in­tézményekben. azonos témá­ból: a képességfejlesztésről. Nők, férfiak, gyermekek Változó idíj, változó társadalom Növekszik-e a lányok ban alig változott. Az előző férjhezmenési esélye? Hány tíz évhez közel hasonlóan, tanító nénire lesz szüksége 1980-ban 1000 férfire 1061 a mostani bölcsödéseknek, nő jutott Ez az arány a leg­akik 5 év múlva iskolába magasabb Budapesten mennek"' Mennvi tanterem- (U26)" továbbá Somogy menneK. Mennyi tanterem mooK Heves aogg) & Bacs_ re lesz szükség? Lesz-e elég Kiskun (1084) megyében, divatos, olcsó cipő, ruha Ez a he]yzet nemcsak a azoknak a fiataloknak, akik „ŐK férjhezmenési esélyeit 3 év múlva már önálló ke- befolyásolja, de az új mun­resók lesznek? A nyugdíjba kahelyek létesítésénél figye­menők részére tudjuk-e }emmelkelllennianóifog­lalkoztatottsag biztosítására majd biztosítani a megfele- js_ lő életfeltételeket? . , . . . Az adatokbol kitűnik. Mindezekre a fontos kér- hogy Budapest öregszik! Itt désekre kiszámítható és ugyanis a legalacsonyabb a megtervezhető a válasz az °~14, éves gyermekkornak, ° , . , . .... , es a legmagasabb a 60 eve­1980. evi népszámlálás de» sek ^ idösebbek aranya. A mográfiai adatai segítségé- területi statisztika azt is vet kimutatja, hogy a legíiata­a tehetséggondozásról. A tanév — a gimnáziumok ne-|tot.< ma Magyarországon? A gyedik, az egészségügyi j nemek aránya az elmúlt év­ii. 1. szakiskolák harmadik, to-1 tizedben országosan átlag­„„., . . ..... labb Szabolcs megye, ahol a Milyen aranyu a notooo- megve Iakosságá*ak 26.9 Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Yeszelka Imre búcsúzósa Imre kezdi keservesen: — Angyomasszony! Hogy is mondjam no!? Vendégeink vannak, oszt. azt üzonik, hogy tüsz­tölettel híjjam mög kentüket vacsorára, maj étút­sük az üdőt. — Minnyájunkat hittak? Nemcsak a Julist? — De nem ám! Kendőt is 1 — Mc Julist magát nem engenném ám! — Há^ azé hijjuk kendőt is! — Engöm csak azé? lígy érzőm ott magam, mint kocsiba az ötödik kerék! — Ne silabizájék ké hanem gyün kentök? — Maj meglátjuk. Még nem is kérdöztem, kik lösznek a vendégük? — Mintha nem tunná! — Hát az illendőség úgy kévánl. hogy . kérdjük mög. Vagy mi a manó? Imre elköszönt, elment, Mihály gazda vissza­felé előfüttyentette a három komondort — No, Julis! Möhyjünk-e? — Ühüm! — felel Julis. v — Te asszony! Ez a gyerök engöm is nagyon kötény. Vagy hét darab fejes gyűrű, parázs, csí­kos pecsétíejűek. Némelyiket alig tudta az ujja bütykőin felhúzni, emiait némely ujjára kettó is jutott. Végre elindultak. Már bent voltak az X-lábú asztalok, mellelte a úeszkapaúok, he­lyükre irányítottak mar mindenkit. Julisnak Sándor mellett volt hely hagyva, mivel az any­jának ott nem volt hely. így szemoen foglalta el a posztállást. Hordtak a paprikást cserep­tálakba, de a bogrács is felkerült középre a te­lítetlen deszkaasztalra. Semmi teríték, evőesz­köz nem volt Zsebkendőből kerültek elő és nyíltak ki a bicskák. A tálakból bicskahegyre szurkálva szedték ki a falatos, csapatosból fő­zött paprikást. Ez azért csapatosból főzött pap­rikás, mert minden része venne van a birká­nak. Az egyik testrész ize kiegészíti a másik izét.. Ezért voltak híresek a laKodalmi meg a betyái paprikások. A levét meg. a falatos ke­nyeret bicskahegyre szúrták, ügy mártogatták. Hajában főtt krumpli a tálak közé, a deszka­asztalra széjjelrakva. Annyit pucolt mindenki belőle, amennyire szüksége volt. A nagy rozs­kenyérből akkorát vágott mindenki, amekkorát gondolta, hogy megeszik. Az akós hordó bor még a tulipános láda tetején volt. de már csapra üt­ve. Evés végeztével felkerült az asztal közepére. Ott már mindenki annyit ereszt tönc3őrébe. bög­rébe. kancsóba. kupába, amennyi jólesik neki. Vacsora előtt még az András bora járta. Va­csora alatt nemigen esett szó. Julis anyja min­dig a fiatalokat, nézte. — Honnem szegyöli anyád örökké idenézni? — mondja Sándor. — Lányát nézi! — rándít vállat Julis. Vége lett a vacsorának, az asztalokat kihord­ták, csak egy mulatóasztalt hagytak bent. Az inöghíjott. — Asz má nem! Kicsalnának mindnyájunkat asszonyok igencsak a padkán terebélyesedtek el. a cimboráik mög évinnék a szép két pej csikót, A fiatalok a fal mellett végighúzódó lócapadokon mög sö ánának velük Szabadkáig, oszt mögve- foglaltak helyet. A zenészek rákezdték: igencsak betné ke a másik csikókat. Ké marad itthun! citerások, bőrdudás — mikor milyent kaptak el. Imre Julistól örzséhez ment. meghívta, hisz Egy ilyen zenész. Széli nevezetű vallotta, hogy neki van a búcsúestje. Hívtak oda még több egy ilyen mulatságban több pénzt keresett, mint fehércselédet is. de hívatlanul betyármulatságba egész nyáron. Gyönyörűség volt nézni a kipi­nem mehetett senki. Mikor Imre hazaért, kérdi Sándor: — No Imre, gyünnek-é? — Gyünnek — felel Imre. — Biztos, hogy együn az anyja is? — Amilyen biztos, hogy Imre a nevem. — Pejig nem bánnám, ha otthun maranna, mert olyan a szöme. mint a kényóé, mindön hent, derék férfiakat, ahogy mulattak. Legked­vesebb táncnótájuk a Ritka búza, ritka árpa, rit­ka rozs. Járták a csárdást, dobogóst, reszketöst, nyúltáncot. Éjfél után megkopogtatta a zenész az asztalt: — Nőválasz! Ekkor mentek a nők, és fizettek a zenészek­nek. A zsebkendő sarkából előkerülték a rég mozdulatom lesi. A múltkor mulatságba mög- spórolt hatosok, krajcárok. Hajnal felé vége lett szorítottam a Julis kézit, meglátta, aszondi: „Nem muszáj ám mindig szerbuszén! r Julisékr.ál is folyt az öltözködés. Magyaros, piros ruhát vett magára, zsinórkötéses szoros se­lyempruszlikot. kétágra a haját, piros pántlikát '•ele. Sárga szattyáncsizmák a lábán. Hát án­gyomasszony? Tanigérő. kefezsinóros aliú kilenc szélből szabott ruha, csipkebetétes liszter blúz. hátrakötött parasztos konty, fodros selyem- vonakodik, a táncnak. Imre örzsével párosodott el a pa­don. Sándor Julissal. Imre kezdi pengetni ör­zsének, hogy most már ő is elmegy, örzse rá­gyújt a rívásra. — Na most mit picsogsz? Húzod a pindzsi nótáját! Neköm ne óbégass! Akkó ríjj, ha mög­hatam. Lösz rúlad szentenciám. Sándor Julis mellett fii. Keze után nyúl, Julis — No mia? Hát így állunk? — Mire érti kg? —Hót. Julis! Valamit kő neköd mondanom. Már régön nyomi a bögyem. — Hát mondja! — Az én szivem nagyon hajlik téfeléd! Mi­lyen jó lön ne, ha a tied is úgy érözne: úgy lő­hetne belűlünk égy pár. Julis nem szót lehajtja a fejét. — Mondja' valamit! Vagy anyátitú fész? Nem röstell egész éccaka ide bámészkodni? — Nem félők én? De mit tudjak erre a söm­milyen beszédre szóni? — Julis! Julis! Vigyázz a lepénylesödre. — Nem is tunna ké huvá vinni! Sándor vörös lett. mint a paprika. Azt felelte: — Amék búkor neköm szállást ád, az a lány­asszont is betakart Julis nem szólt a pecsétfejü aranygyűrűjét babrálta. — Mit vétött a gyűrűd, hogy örökké azt for­gatod? —Az égadta semmit, csak így jobban eszöm­be jut. akitű kaptam. — Ml a manó! Hát mán van szeretöd!? — Ügy ahogy — feleli Julis. — Mög merőd-® mondani a névit? — Hát mié né!? A Bétyár Pista. — Mikor mátkásodtá é vele? — Két hete — feleli Julis. — Mégis égyütté az üzenetömre! Hát mivé kü­lönb Pista nálam? Ü is bétyár! — Azt jobban szívelöm. mög azoknak kocs­májuk is van! — Jó van, Julis. azé mögtérünk égymástú a nagyvilágija! Szerelmet kódúni neköm nem ki­nyerem ! Sándor otthagyta Julist. maga kezdett mu­latni: volt abban bánat, keserűség, "sértett büsz­keség. Imre szólt Andrásnak, menjenek a fel­házba, Intézzék el az intézni valójukat Imre hozta a papírt, kalamárist, kökénybogyótintát. Imre a katonaságnál tanult meg írni. Irta: „Ti­zenhét köblös fődem odaadom András öcsém­nek. neköm nincs rá szükségöm, enyim az egész világ!" Imre bemártotta hüvelykujját a tintába, rá­nyomta a levél aljára, minek ide tanú. ha a saját \ ujjlenyomata hitelesen ott van. — Imre. n® mönj él Hát vízzé válik a véröd? — könyörgött András. — Mán azzá is vált! — Vigyázz, bátyám, fordítva né mondódjon ez a szó neköd! Ha öhagyod a tanyát, ide a lábod többé be nem töhetöd! Sándor rosszkedvű volt. csalódás érte. Annál iobb kedve volt Imrének. Felugráltak a lovakra, s mikor a határhoz értek, integettek visszafelé. András még csak utánuk sem nézett, szégyentel­jes haragot érzett. (Folytatjuk.) százaléka 0—14 éves, míg a 69 év felettiek aránya csak 13.9 százalék. Ezt követi Veszprém megye, ahol 25,2 százalék a gyermekkorúnk és 14,7 százalék az idősko­rúak aránya. Fentiekből levonható a .övetkeztetés, hogy Buda­pesten fokozottabban kell gondoskodni az idősebb, nyugdíjas korú lakosság megfelelő életfeltételeinek kialakításáról, es miután so­kan közülüv egyedül élnek, meg kell teremteni társa­dalmi erőre támaszkodó gondozásuk, szükség szerin­ti ellátásuk feltételeit is. Ugyanakkor a „fiatal" negyekben az elsődleges I L-ladat a gondoskodás a ölesődei és óvodai elhelye­zésről, valamint az általá­nos és középiskolai képzés .echnikai és személyi felté­eleinek megteremtéséről, a Telnövekvö fiatal nemzedék elhelyezkedésének, kulturált öltözködésének és szórako­zásának biztosítása. Nem voltak megértőbbek a házastársak egymás iránt az elmúlt, évtizedben sem. Sőt! 19B0-ra az elváltak száma mind a nők. mind a férfiak körében több mint másfélszeresére emelkedett 1970-hez viszonyítva. Buda­pesten az elvált férfiak ará­nya kétszer akkora, mint a községekben, és a Budapes­ten élő nők egytizede el­vált ami háromszorosa a községekben élő elvált nők arányának. A válások nö­vekedése mellett csökkent újraházasodások az ujranazasoaasok száma. Ugyanakkor mindkét nem­nél emelkedett az özvegyek aránya, ami az idősebbek számának növekedéséből is következik. Fentiekből kiderül, hogy sok az egyedüléiő ember. Az okok vizsgálata szocioló­gusok, pszichológusok, köz­gazdászok feladata, de a ve­lük való fokozottabb törődés az egész társadalom ügye. _ Gy. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents