Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

A EGED V Á KOS IWÍZ OTTSÁGÁN A K Az SZKP kongresszusának napirendjén: A Szovjetunió gazdasági és szociális haladása IMÍ160 71. évfolyam 50. szám 1981. február 28., szombat Ára: 1,40 forint A harmadik napirendi pont vitájával folytatta tanácskozását tegnap, pénteken az SZKP XXVI. kongresszusa. Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács elnöke ismertette a küldöttekkel a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének a XI. ötéves terv idejére. t az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó fő irányait. A kongresszus résztvevői csütörtök este fejezték be a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójának vitáját, s egyhangúlag hozott határozatukban elfogadták azokat Döntött a kongresszus az SZKP húsz évvel ezelőtt, a XXII. kongresszuson elfogadott programja módosításának előkészítéséről, s az újiászerkesztett dokumentumnak a XXVII. kongresszus elé terjesztéséről. A kongresszus első négv napján, a KB beszámolója fölötti vitában részt vett 40 küldött fölszólalásai átfogó képet rajzoltak arról, mi a véleményük a szovjet embereknek országuk helyzetéről a további feladatokról a nemzetközi helyzetről. Szót kaptak a vitában valamennyi szövetséges köztársaság képviselői valamennyi főbb termelési ágazat dolgozói, munkások, parasztok, értelmiségiek. A nagv gonddal előkészített mély felelősségtudatot tükröző felszólalásokban a küldöttek örömmel számoltak be a szovjet emberek által elért eredményekről. de nem titkolták az élet sok területén ma még fellelhető hiányosságokat sem. A KB beszámolóját elsősorban saját tovább! -féladataik szempontjából elemezték, vállalva maguk és az őket delegáló pártszervezetek nevében a kitűzött feladatok teljesítését. A tegnapi, péntek délelőtti ülésen, amelyen Viktor Grisin. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. a moszkvai városi pártbizottság első titkára elnökölt, a következők szólaltak fel: Vaszilí) Konotop. a moszkvai területi pártbizottság első titkára; Leonyid Gorskov, a kemerovói területi pártbizottság első titkára: Alekszandr Ljasko. az Ukrán Minisztertanács elnöke; Viktor Poljakov. a Szovjetunió gépkocsiipari minisztere. A külföldi delegációvezetők közül a következők kaptak szót: Luis Corvalán. a Chilei Kommunista Párt. főtitkára: Herbert Mies. a Német Kommunista Pórt elnöke: Ali Nasszer Mohammed Hasszani. a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság állam- és kormányfője. A délutáni ülésen Mihail Gorbacsov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A következő küldöttek szólaltak fel: Bajken Asimov. a Kazah SZSZK Minisztertanácsának elnöke: Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke. A tanácskozás külföldi vendégei közül a következők kaptak szót: Harilaosz Florakisz. a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára: Abdullah Ahmar. a Szíriai Arab Újjászületés Szocialista Pártjának (Szíriai Baath-párt) főtitkárhelyettese: Aarne Saarinen. a Finn Kommunista Párt elnöke: Marcelino dos Santos. a FRELIMO Párt alelnöke. Az elnöklő Mihail Gorbacsov javaslatára a kongresszus 99 tagú szerkesztő bizottságot alakított abból a célból hogv előkészítsék a harmadik napirendi ponttal kapcsolatos határozat tervezetét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott Ali Nasszer Mohammed Hasszanival, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnökével, miniszterelnökkel Az elvtársi szolidaritás légkörében lezajlott találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és megvitatták a két párt. a két ország kapcsolatainak helyzetét, a továbbfejlesztés feladatait. A találkozón nagyra értékelték és teljes támogatásukról biztosították az SZKP XXVI. kongresszusának kezdeményezéseit. melyek a világbéke megerősítését. a fegyverkezési verseny megállítását, a népek közötti kapcsolatok fejlesztését szolgálják. V P. Vinogradov 1915 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. A képen: fiatalabb küldött-társaival beszélget A tanácskozás ma, szombaton a harmadik napirendi pont vitájával folytatja munkáját Á szovjet gazdaság fejlődésének eredményei Ny. Tyihonov Ismertette az áj ötéves tervjavaslatot „Alkotó légkörben. a tárgyszerűség és az összeforrottság jegyében folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. A kongresszus küldöttei, pártunk, az egész szovjet nép történelmi jelentőségű dokumentumként fogadta a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő" — kezdte előadói beszédét Nyikolaj Tyihonov. Hangoztatta: „A beszámolóban megtestesül pártunk bölcsessége, az ország sorsáért érzett magas fokú felelőssége, a kommunisták 17 milliós seregének, valamennyi szovjet embernek egységes akarata. A kongresszus által cselekvési vezérfonalként egyöntetűen jóváhagyott beszámoló új feladatok megoldására mozgósítja a pártot és a népet, megnyitja a kommunista építőmunka lelkesítő távlatait Pártunk belpolitikai és nemzetközi irányvonala kiállta az idő próbáját, az élet igazolta azt. Teljes joggal mondhatjuk el, elvtársak: ez az irányvonal az egyedüli helyes, lenini irányvonal." „Minden ötéves tervidőszakkal nagyobbakká és bonyolultabbakká válnak feladataink. Erről tanúskodik a párt Központi Bizottsága által a XXVI. kongresszus elé terjesztett tervezet a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányairól a.z 1981—198"). évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. A tervezetet a XXIV. és a XXV. kongresszus, valamint az SZKP KB plénumainak határozataiból kiindulva állították össze. A fő irányok értékelik a Szovjetunióban megvalósuló kommunista építés gyakorlatát, figyelembe veszik más szocialista országok tapasztalatát, összegezik a X. ötéves tervidőszak eredményeit, meghatározzák a gazdasági és szociális fejlesztés feladatait az új ötéves tervidőszakra, és az 1990-ig terjedő időszakra, intézkedésen rendszerét dolgozzák ki ezek megvalósítására." „A tervezetet áthatja a gondoskodás a szovjet ember jólétéről, szocialista hazánk további felvirágoztatásáról és hatalmának szilárdításáról. Az anyagi termelés fejlesztése és hatékonyságának növelése, a tudomány és a technika előrehaladása, a külgazdasági kapcsolatok elmélyítése és a népgazdaság irányításának tökéletesítése egyaránt erre irányul" A továbbiakban Tyihonov rámutatott: „A kapitalista társadalommal, annak éles szociális ellentéteivel, munkanélküliségével, válságaival és hanyatlásaival, a növekvő fegyverkezési hajszával a szocializmus a társadalom politikai és eszmei egységét, a dolgozó emberekről történő gondoskodást, a szocialista gazdálkodás rendszer és a tervgazdálkctt dás előnyeit, a fegyverkezési hajsza megfékezésének politikáját helyeri szembe. A két világnak — a szocialistának és a kapitalistának — ebben a szembenállásában a szocializmus mellett szól a népgazdaság stabil növekedése, a nép jólétének és kultúrájának töretlen emelkedése, a marxista—leninista eszmék igaza, -a társadalmi igazságosság, a magas fokú humanizmus, a tényleges demokratizmus és szocialista életmódunk, amelynek jelszava: „Mindent az emberért, az ember javára. A jövő a szocializmusé!" Az előadói beszédnek ezután „a gazdaság fejlődése es a népjólét növekedése a X. ötéves tervidőszakban" című része következett. Tyihonov kijelentette: „Az ország gazdasági és szociális fejlődésének iránya a X. ötéves tervidőszak éveiben maradéktalanul megfelelt az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kidolgozott irányvonalnak. Gyakorlati megvalósításával 'dinamikusan fejlődött a szovjet társadalom életének valamennyi szférája és oldala." „Az eltelt öt év alatt számottevően megnövekedtek gazdasagunk méretei, s magas abszolút' termelési növekményeket értünk el. A IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a nemzeti jövedelem 400 milliárd rubellel az ipari termelés pedig 717 milliárd rubellel nőtt. A többieknél gyorsabb ütemben fejlődött a vegyipar és a petrolkémiai ipar, az elektronika, az automatizálási eszközök és vezérlőrendszerek gyártása, a műszer- és a gépkocsigyártás. Növekedett a korszerű berendezések előállítása. 588 milliárd rubel értékben helyeztek üzembe állóalapokat Több mint 1200 nagy iparvállalat épült Tovább fejlődött a fűtőanyag-energetikai komplexum. Jó nyersanyagbázis és korszerű gépgyártás birtokában jelentős lépést tettünk az atomenergetika fejlesztésében. Folytatódott a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének k'épitése, amely jelenleg már 220 millió főt meghaladó lakosságú területre terjed ki. Létrejött az örszág egysége* földgázellátó rendszere — a fő gázvezetékek hossza a két utóbbi ötéves tervidőszak alatt 64 ezer kilométerrel nőtt, vagyis megkétszereződött." „Nyugat-Szibéria anj természeti viszonyai között a XXV. és a XXVI. kongresszus közötti időben több mint a kétszeresére növelték a kőolaj-kitermelés (beleértve a gázkondenzátumot is), és 4,3-szeresére a földgáz kitermelését. Ez a haza javára véghezvitt újabb hőstett, méltó ajándék a XXVI. kongresszusnak. Intézkedések hatása a mezőgazdaságban A X. ötéves tervidőszakban nagyszabású intézkedéseket valósítottunk meg a mezőgazdaság további fellendítésére. Ennek az ágazatnak a fejlesztésére több mint 170 milliárd rubelt fordítottunk. Iparunk teljesebb mértékben elégíti ki a falu igényeit mezőgazdasági gépekkel és műtrágyával. Tovább fejlődtek az olyan szakosított ágazatok, mint a falusi építés, a talajjavítás és a vízgazdálkodás. valamint az állattenyésztésben használatos és a takarmánytermesztési gépek gyártása, és a mikrobiológiai ipar. „Annak ellenére, hogy öt év közül háromban kedvezőtlenül alakultak az időjárási viszonyok, a mezőgazdasági termelés évi átlagban 9 százalékkal nőtt. A gabona évi átlaghozama először érte el a 205 millió tonnát és a IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint 23 millió tonnával nőtt. A gyapot évi termelési átlaga több mint egymillió tonnával emelkedett." Életkörülmények alakulása „A párt következetesen valósította meg a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelését célzó irányvonalát. Nőtt az egy főre jutó reáljövedelem. Az ötéves tervidőszak végére a lakosságnak mintegy fele egy családtagra számítva több mint 100 rubel havi jövedelem felett rendelkezett, mig 1970ben csupán a lakosság 18 százalékának volt ilyen jövedelme A munkások és alkalmazottak átlagbére csaknem 16 százalékkal, a kolhoztagoknak a közös gazdaságból származó jövedelme pedig 26 százalékkal nőtt. Emeltük a dolgozók egyes kategóriáinak munkabérét az olyan fontos ágazatokban, mint a vas- és a színesfémkohászat, a szén- és a textilipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a vasúti közlekedés. Befejeztük a fizetések és a munkabérek emelését a népgaz(Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!