Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 29. szám 1981. február 4., szerda Ara: 1,40 forint rt S Z M P SZEGED VÁRÓ SÍ BIZ OTTSÁ.GÁN AK LAPj A P A cél: helytállni itthon és külföldön is Az atomerőműtől a kórházakig Az idei évre vonatkozó népgazdasági tervből egyértelműen kiolvasható, hogy az építőipar teljesítményének növelése immár nem tartozik alapvető célkitűzéseink közé. Más dolog azonban egy egész ágazat átlagteljesítménye, és megint más egy konkrét vállalat feladatrendszere. Jól érzékelhető ez a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál 1981-re meghatározott munkaprogram ismeretében. Az építési kedv mérséklése érdekében hozott kormányzati intézkedések hatása ma még alig ilyen bőven megyénkben is. És ezt a legjobban a DÉLÉP-néi tudják. A vezérigazgató például egyértelmű ígéretett tett arra, hogy az idén megfelelő ütemben halad majd a megyei KöJÁL-székház, valamint a Gyógyszertári Központ építése; és végre befejezik a makói kórházrekonstrukcióból váilalt munkájukat is. A röntgenépületet a maguk részéről befejezik. Hasonlóképpen a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet 6000 négyzetméteres üvegházának építését érzékelhető a DÉLÉP-nél. . Egyetlen számmai is bizo- A szakipar terhei nyitható az állítás: az ország harmadik legnagyobb építővállalata ebben az évben 5 százalékkal több munkát kíván elvégezni. mint tavaly. A halmozottan három és fél milliárd forint értékű építésszerelési és ipari termelési tervnek persze sok összetevője van. Első helyen a nagyberuházások A dolgok természetéből következik, hogy az év során a DÉLÉP-nél is a kormányszinten kiemelt építési munkák maradéktalan elvégzését tekintik a legfontosabb feladatnak. S ezekből van is bőven. Sipos Mihály vezérigazgató. hosszú listát sorolt ezekről. Megemlítette egyebek között, hogy a Paksi Atomerőmű építkezésén a vállalatnak változatlanul sok munkája lesz ebben az évben. Azonos fontosságú ezzel a Szolnoki Papírgyárban vállalt munka. Bár az építkezésen már tavaly is dolgoztak, 1981-ben növelni kell az ottani erőket. E feladatsor része a fővárosi lakásépítés. Miként korábban, ez évben is járnak a DÉLÉP panelszerelői, szakiparosai Budapestre. Sőt, több munkájuk lesz, hiszen a XVIL kerületben épülő lakótelepen 300 —360 lakást kell átadniuk az év végéig. Alapozástól kulcsátadásig rájuk vár minden munka. Hazai tájakon — Szegeden, illetve a megye többi városában — a tavalyival azonos számú lakást várnak a tanácsok a DÉLÉPtől. Így tehát messzemenően biztosított a házgyári kapacitás kihasználása. Ez viszont csak részben öröm, hiszen az ott megkezdett rekonstrukcióval nem állhatnak meg. Az építők mindannyiunk társadalmi ellenőrzése alatt végzik munkájukat. A városainkban járó-kelő ember akár fejből is sorolja, hol milyen építkezésen halad lassan a munka. .Van Több gondot okoz az építőknek a Szegedi Nemzeti Színház folyamatban levő fölújítása. A munka természeténél fogva igen sok szakmai kérdést úgyszólván menet közben kell megoldaniuk. Ráadásul éppen azt a kapacitást —, tudniillik a szakiparit — terheli, amelyben egyébként sem bővelkedik a DÉLÉP. Márpedig a színháznál a magas szinten képzett tetőfedőre, díszítő kőművesre, bádogosra, épület-villanyszerelőre, f hideg- és melegburkolóra igen nagy szükség van. Olyan szakemberekre tehát, akikből mind kevesebb található. Ennek ellenére is változatlanul célkitűzésük az építőknek, hogy az ötéves terv végére viszszaadják a nagy múltú színházat Thália szegedi papjainak. Am ezzel korántsem értünk végére az építőipari feladatoknak. Hiszen a DÉLÉP 6800 dolgozójára vár az is, hogy Orosházán megfelelő ütemben haladjanak a gabonasiló kivitelezésével, de az ugyancsak ottani üveggyári kapacitást bővítő célú építési munkát is megfelelő ütemben kell végezniük. A szomszéd megyében elvállalt, és megoldandó feladatokhoz mindenesetre az eddiginél jobbak a DÉLÉP feltételei január elseje óta, hiszen a korábban önálló Békés megyei Tanácsi Építőipari Szerelő Vállalat ez év eleje óta beolvadt a szegedi nagyvállalatba. így ötszáz fővel gyarapodott a létszám, ám az is igaz, hogy sok, korábban megkezdett munka jogkövetkezményei immár a DÉLÉP-re hárulnak. Expor (vállalkozások — Medinvest A vállalatnál fölhalmozódott szakmai tudás, valamint a termelő technika minél hatékonyabb kihasználása érdekében immár határainkon túli vállalkozásra is kész a DÉLÉP kollektívája. Ennek első, konkrét megjelenési formája a Nyugat-Németországban vállalt munka, amelynek szerződés szerinti értéke 5 millió DM. A tervek szerint mintegy hatvan-nyolcvan építőmunkás teszi át működésének színterét a szövetségi köztársaságba; a jelenlegi elképzelések szerint másfél évre. Nem titkolt céljuk azonban, hogy munkájuk minőségével további megrendeléseket érjenek el, hiszen ezzel a külkereskedelmi egyensúly javításához járulhatnak hozzá. Ugyanezt a célt szolgálja a Medicor, a Veszprém megyei Építőipari Vállalat, valamint a DÉLÉP társulásaként megalakult Medinvest. Mint az nevéből is kitűnik, elsősorban kórházak, egészségügyi létesítmények generálkivitelezése a három magyar vállalat célja. Mégpedig minél nagyobb arányban, idegen országokban. Ajánlólevelet természetesen a Medinvest is idehaza akar beszerezni. Éppen ezt célozza az új, szegedi klinikai elméleti tömb fölvállalása. A mintegy hétszázmilliós beruházást tervezéstől a kulcsátadásig — tehát valódi generálvállalkozásban — magára vállalta a társulás. A keretszerződést, már alá is írták, mi több, a tervezésre már szerződést kötöttek. A társulás exporttörekvései is realizálódni látszanak már. Cipruson és Algériában vállalkozási ajánlatot tettek kórházépítésre. S bár az eredményről ma még korai beszélni, a gazdasági gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen nagy vállalatok társulása több mint kecsegtető helyzetben szokott létrejönni. A versenytárgyalások megnyeréséhez szükséges hírnév mindenesetre a Medinvest vonatkozásában adott, hiszen a Medicor neve Immár sok esztendeje jól cseng a világban. Bedő Nándor A KPM közúti igazgatóságának idei tervei A „magad uram, ha szolgád nincsen" szólást a KPM közúti igazgatóságának vásárhelyi gépészei így fordították le a maguk nyelvére: ha az útépítő gépláncból hiányzik egy berendezés, gépesítsd azt a munkafázist a magad ötletéből. A kifejlesztett berendezést fogadtasd el az ország többi társvállalatánál is. és gyárts vagy gyártass belőle annyit, amennyit csak rendelnek. A cementes útstabilizációban vagy a hideg aszfaltozásban használatos gépláncok hiányzó „láncszemeit" így pótolták újításokkal : a házilag gyártott teritögépekkel; a zárórétegépítéshez pedig szintén az igazgatóság munkatársai találták ki az önjáró zúzalékszóró szerkezetet. Ennek gyártására a HÓDGÉP vállalkozott, vevőjéül pedig valamennyi megyei közúti igazgatóság jelentkezett.. A Csongrád megyeiek magukon segítettek azzal, hogy aszfaltkeverő és -melegítő berendezést szerkesztettek — így télen sem kell tétlenül nézniük, ha az útburkolat javításra szorul. Mindezt annak szemléltetésére szánjuk, amit Németh Sándor, az igazgatóság vezetője így fogalmazott meg: a műszaki feltételek javulása révén 1981-ben a korábbinál is nagyobb szerepük lehet saját brigádjaiknak, a házi kivitelezőknek az utak megerősítésében, szélesítésében, s a leghatékonyabbnak tartott zárórétegterítésben. (Vagyis amikor az útburkolat felfrissítéséved vízzáróvá és erdőssé teszik az útfelületet.) A munkafolyamatok teljes gépesítése nélkül aligha gondolhattak volna arra, hogy az idén százkét millió forint értékű munkát végezzenek az igazgatóság útépítő brigádjai. Szélesitik a Szőreg és Kübekháza, valamint a Fábiánsebestyén és Eperjes közti utat, ez utóbbit azért, hogy iskolabusz járhasson rajta. Befejezik az idén a Földeák—Makó közti út, a csengélei bekötőút szélesítését, s a tavaly megkezdett balástyai útépítést Az úgynevezett vasútpótló utak szélesítési programja is indul az Idén a Mórahalom—-Ásotthalom közti út első nyolc kilométerén. Tavalyi sikeres kísérleteik alapján az idén a zárórétegépítési program egyötödében már bitumenes emulziót alkalmaznak — tartálykocsikban szállítják ezt nz újfajta útépítőanyagot Szolnok megyéből. E keverék előnye a hígított bitumennel szemben, Nagy László felvétele A Ganz-MÁVAG dolgozói a szegecsek cseréjével megkezdték a szegedi híd felújítását hogy alacsonyabb hőfokon alkalmazható. tehát energiát takaríthatnak meg. (Ugyanez okból tervezik később a hidegen is használható emulziós aszfaltkeverék alkalmazását.) A „házilagds" burkolatmegerősítési munkák mellett természetesen a vallalati kitclezésú útkorszerűsítések is folytatódnak az idén megyeszerte — összesen 166,5 millió forint értékben. Szegeden a nagykörút átépítésére 19 milliót, á Csongrádi sugárúton a nagykörúti kereszteződés átépítésére, a fásításra és parkosításra négymilliót szánnak. Leállósáwal szélesítik az E5-ös utat a KEV aszfaltgyára kijárójánál. s hozzákezdenek az 1981—82-es esztendők legnagyobb szegedi útépítéséhez: a Dorozsmai út korszerűsítéséhez is. Ennek előfeltételeként új, a megtevőnél szélesebb híd épül a csatornán. Mint arról korábban már hírt adtunk. megkezdődött a szegedi közúti Tisza-híd — a régi —fél> újítása is, az elöregedett szegecsek cseréjével. Folytatós remélhetőleg az "idén befejeződik o Csongrád—Szentes közti híd építése. Most a bal parti feljáróhidat szeretnék alkalmassá tenni arra. hogy a csuszóasaluzás újrakezdésekor. április elején a feljáróhidon közelíthessék meg az építők a mederpillérre szerelt zsaJuzókocsikat. A Tisza tavaszi árhulláma előtt kell tehát befejezni a vasbeton pályalemez szerelését Az idén még egy kisebb hidat is átépítitek-: a rákos-bogárzói úton. a Száraz-ér fölött, ötmillió forint értékben. Az idén megerősítik a burkolatot a Vásárhely—Maroslele—Makó közti út két szakaszán, befejezik a Csanádpalotáról Nagylakra vezető út építését, s korszerűsítik a vásárhelyi mérleggyár előtti Bajcsy-Zsilinszky utcát is. A forgalomtechnikai berendezések megújítására, burkolati jelek festésére, jelzőtáblák cseréjére 11,6 milliót, telephelyeinek bővítésére pedig 12 millió forintot fordít az idén a közúti igazgatóság. Makón és Szentesen fűthető garázsokat alakítanak ki, Vásárhelyen az üzemmérnökség új irodákat kap, s megkezdik a bitumentároló-telep építését is. P. K. Halfeldolgozó a hegyháton A mecseki hegyháton kedden felavatták a Bikali Állami Gazdaság halfeldolgozó üzemét. Az üzemnek az eredeti program szerint 1981. májusában kellett volna megkezdenie a működését, ehelyett — háromhónapos sikeres próbaüzemelés után — már folyamatosan termel. Jelenleg tizenötféle konyhakész terméket állít elő. egyelőre belföldi fogyasztásra. később exportra is. Az avatóünnepségen Elek Jáno6 mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy az ízletes húsú magyar halnak korlátlan felvevőpiaca van egész Európában. Az ötödik ötéves terv időszakában 25 százalékkal nőtt az ország haltermelése és hasonló fejlődésre számíthatunk a mostani tervidőszakban is. A bikali üzem évente ötezer tonna élő halat dolgoz fel, világviszonylatban sem épült még ekkora édesvízi halfeldolgozó — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Hazánk és az UNESCO Közgyűlést tartottak Az ENSZ nemzetközi szervezete az UNESCO közgyűlésének 21., tavaly Belgrádban megtartott közgyűléséről szóló tájékoztatót, valamint az 1979—80 évi hazai tevékenységet vitatta meg kedden tegnap megtartott évi közgyűlésén a Magyar UNESCO Bizottság. A TIT Kossuthklubjában megrendezett tanácskozáson Jóboru Magda, a magyar bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket a belgrádi fórum munkájáról, az általános vitáróL Ezt követően a közgyűlésen részt vett magyar delegáció tagjai ismertették az ülésszak nevelésügyi. társadalom- és természettudományi. kulturális. valamint tájékoztatási programbizottságainak munkáját A beszámolók után a bizottság elfogadta az 1979— 80. évi tervének és akcióprogramjának teljesítéséről szóló írásos tájékoztatót Megállapították: a Magyar UNESCO Bizottság és szakmai albizottságéi — az érdekelt hazai intézményekkel karöltve — az elmúlt két esztendőben eredményesen és sokrétűen vettek részi, az ENSZ nemzetközi szervezete programjának megvalósításában. Az UNESCO megbízásából több konferenciának és értekezletnek Magyarország volt a házigazdája. Számos magyar szakember utazott a fejlődő országokba az UNESCO szakértőjeként. Sok UNESCOösztöndíjast fogadtak, illetve küldtek ' Magyarországról más államiba is.