Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. 5 Killinlefés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fodor Zoltán nagykövetnek, a Külügyminisztérium főosztály vezetőjének a munkásmozgalomban és a diplomáciai szolgálatban kifejtett tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja, valamint nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczl Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át csütörtökön. Fórum kell Dtanköiiyviráskérdései Szükség lenne olyan fórumra, amely egységes pedagógiai elvek alapján megjelenésük előtt elemzi és bírálja az új tankönyveket, majd értékeli, hogyan válnak be a gyakorlatban. Ebben alakult ki egyértelmű állásfoglalás a Magyar Pedagógiai Társaság csütörtökön zárult tatabányai kétnapos tanácskozásán, amelyen a tankönyvírás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak. Az összejövetelen részt vettek a Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Tankönyvkiadó munkatársai, neves szerzők és kritikusok. Az új tankönyvek elkészítéséhez hatalmas szellemi és anyagi befektetés szükséges. A munkásművelődés kottaképe Mintha manapság már zül egyedül a 624-esben mű- programok összeállításával: kissé feledésbe merült vol- ködik énekkar, 1974 óta. a Várady Zoltán által vezetett KISZÖV-kórus színvonalas Bartók-népdalcsokrot „hozott össze '. A MÁV Hazánk munkáskórusa többször elnyerte már a Szocialista Kultúráért kitüntetést, a tagok közül többen egyémlatt bezárták, s az utánpótlásgondokat — a Vaiútforgalmi Szakközépiskolában sincs kórus — most helyiségproblémák is tetézik. Egyszóval: ha a város munkáskórusainak szakmai na; egykoron a munkáskó- Próbálkoztak a 600-asban eb rusok, a különböző dalár- a kereskedelmi szakmundák igen jelentős szerepet kásképző intézetben is — játszottak nemcsak a kultú- eredmény nélkül. A rendra egészséges „proletarizá- tartás szerint ugyan kötelásában", 'hanem még hala- lező lenne kórusokat „tardó politikai mozgalmakban tani" az intézményekben —, is. Igaz, ama régi idők óta de kinek van még erre is nileg is birtokosai e címnek, sok minden megváltozott, gondja? A fiatal karveze- Az együttes még úgy ls él Megmaradt viszont az elne- tőknek (közülük igen sokan és fejlődik, hogy a Vasutas vezés — munkáskórus —, s elvégezték a felsőfokú kar- Művelődési Házat átalakítás a művelődés, a kulturáló- vezetői tanfolyamot) nemdás zenével kapcsolatos fel- igen akaródzik bekapcsolód, adata. A munkásművelődés ni az öntevékeny, amatőr részeként. zenei mozgalomba. A lét.Ha helyzetjelentést adunk számproblémák következtéSzeged munkáskórusainak ben több együttes arra jelenéről, a kép — stílsze- kényszerül, hogy onnan rűen szólva kottakép — fö- „töltődjék föl" — ahonnan löttébb elgondolkodtató. Mi tud, ahonnan lehet. Jó, ha potenciálját a mostani helytöbb, olyan gondokat fölve- jönnek az értelmiség, a dl- zet elszomorító tényeivel tó, olyan kérdéseket provo- ákság soraiból, a munkások együtt tesszük mérlegre, a káló, amelyek esetében nem aránya így persze csökken, képzeletbeli' szerkentyű lehet helye a kényelmes „ez A fiatal karvezetőknek pe- nyelve igencsak billegne. Az lenne a legfontosabb ?"-kéz- dig szervezést, vezetést kel- okok feltehetően igen meszlegyintésnek. lene vállalniuk — s kórus- szlre vezetnek, igen összeA tények: a városban je- hétköznapokat, melyek csak tettek. Végső soron a munlenleg öt munkáskórus dol- munkát, elfoglaltságot, gya- kásművelődés zenei vetülegazik — a DÉMÁSZ Erkel korlást jelentenének. tében a művészeti nevelés Ferenc, a MÁV Hazánk, a Lehetne — ellenpontként általános döccenői tűnnek DÉLÉP Ladvánszky, a KI- hivatkozni az eredmé- elő, elsősorban a szakmunSZÖV, valamint a Szakszer- nyekre. A szegedi munkás- kásképzésben. A kiindulóvezetek Szegedi Általános kórusok szép sikereire, pél- pont logikus módon a maMunkáskórusa. Akármely!- dauj a dr. Mihálka György gyár népdalok valóban közket vesszük elő: így vagy vezette szakszervezeti mun- kinccsé teendő csodaegvütúgy, de a „nem kielégítő" káskórus évi 25—30 föllépé- ,tese lehetne, kulcsfeladatminősítés elkerülhetetlen. A sére. a tavalyi svájci ven- ként. nagy múltú, 92 éves MÁV- dégszereplésen a Lausanne-i A KÖTA megyei szervekorus átlagéletkora például Kádló elnyert különdíjára, zete, a városi és a megyei 59 év. A Szakszervezetek a pÉMÁSZ-kórus 1979-es tanács művelődésügyi oszAltalénos Munkáskórusában Aranylant-kitúntetésére. a tálya. a megyei módszertais 35 százalék már a diá- Különböző fesztiváldíjakra, ni központ, az SZMT — kok aránya, s még jó, hogy minősítések diplomáira. A együttműködve lép fel taegyáltalán fiatalok is tag- repertoárokban egyaránt mogatóan a munkáskórusok jai az együttesnek. A Lad- megtalálhatjuk a régi és az érdekében. A művelődés — vánszky kórus letszama forradalmi dalokat, a a munkásművelődés — fonegyre csökken. klasszikus kórusműveket, a tos közügy. A közös éneklés A szegedi korusok tenát magyar népdalkincs Bartók nagy öröm. A munkáskóru„kórusban panaszkodhat- Kodály által világhírűvé sok hagyományai pompásan nak": a lassú elöregedés tett énekkari darabjait. A Pofonegyszerű kijelentéveszelye fenyegeti őket Rá- Bartók_év tiszteletére a sek, tények. Akár a már ko^megoldS0^ EE SZÖVOSZ népda,éneklési rábban elmondottak, munkásképző intézetek kö- versenyt hirdetett, önálló Domonkos László A Pasaréten Bartók-emlékház Március 18-án ünnepélyes külsőségek között emlékházzá és kulturális központtá avatják fel azt a pasaréti, Csalán út 29. szám alatti kétszintes villát, ahol Bartók Béla, korunk egyik legnagyobb zeneművésze élt és alkotott 1932-től 1940-ig, amerikai emigrációjának kezdetéig. A napokban fejeződött be a villa átépítése, felújítása, s azóta már meg is kezdődött a múzeum és a kulturális intézmény berendezése. A földszinten Bartók és a természet kapcsolatával ismerkedhetnek a látogatók. Két képzőművészeti alkotás is díszíti majd a földszint falait: Flllenz István nak Bartókról készült portréja és Mester Sándor grafikusművész munkája, ez utóbbi a Merkúr-bolygónak azt a kráterét ábrázolja, amelyet annak Idején Bartók Béláról neveztek el. A földszinti tárlókat Bartókról szóló könyvek töltik meg, s a Rózsavölgyi Zeneműbolt kihelyezett részlegében a látogatók megvásárolhatják Bartók Béla műveinek kottáit, hanglemezeit, magnetofonkazet- ven férőhelyes kamarahang- kapcsolatos kiállítást, külön táit és a legújabb Bartók- verseny-termet alakítottak tárlókban metronómját, tolköteteket, tanulmányokat. Az ki, melyet quadrofontechnl- lát, tintásüvegét, cvikkeret, első emeleten helyezik el azt kával, képmagnóval, dia- és ceruzáját, radírját és sakka XVII. századi, festett ka- filmvetítővel is felszerelnek, készletét. A falakat népi zettás famennyezetet, ame- Rendszeresen tartanak majd hangszerek, népművészeti lyet mindeddig az Iparmű- nyilvános koncerteket. Az cserépedények, valamint vészeti Múzeumban őriztek, emlékház vezetősége lehető- hímzett ingek és tarisznyák, Egykori alkotója korának séget biztosít fiatal hazai és népviseleti ruhák, szűrök, híres művésze: Asztalos Sza- külföldi zeneművészek első főkötők, mellények díszítik bó István volt, s a közel- nyilvános bemutatkozására. mindezeket Bartók evűtmúltban konzerválta és res- Az emlékház második eme- mindezeket BarioK gyuj taurálta dr. Sárdy Lóránd létén helyezik el a Bartók tötte, hazai és külföldi néprestaurátor. Az emeleten öt- életével és munkásságával dalkutató útjain. A mren.itás alkalmából avat iák fel a villa kertiében Varga Imre szobrászművész egészalakos Bartok-szobrát Nyelvoktatás az óvodákban A városi TIT tervei A TIT igyekszik alkal- gítségével állították össze gyárakból az egyetemi elömazkodni a különböző kö- ezeket, azzal az Igénnyel, készítőkre is, hogy felfriszösségek és az egyének hogy az egyes előadásokban sítsék ismereteiket, melyekgyorsan változó művelődési vagy a sorozatokban a hall- ről több évvel ezelőtti szükségleteihez, s egyre gatóságot valóban foglalkoz- érettségijükön adtak utolszínvonalasabban kielégíti a tató kérdések kerüljenek jára számot, sokrétű igényeket Muncz szóba. A mai problémákat Ennek Károly szerint, aki a szege- ismerő, a korszerű közgazdi szervezet titkára, mosta- daságtudományban jártas 8y nában legnagyobb az érdek- szakértőket kérik majd fel lődés a közgazdasági témák előadóknak. A szegedi üzelránt. Ezért készítették el (s mekben egyébként egyre a napokban eljuttatják az szaporodik a TIT által szerüzemekbe és az Intézmé- vezett, szakmunkásokat tonyekbe) a hatodik ötéves vábbképző tanfolyamok szá- tervidőszak gazdasági fel- ma is. A gazdasági élet Jm { di f ,söoktatági adataival és a gondokkal szükségszerű változásaival ?*£?„J.Jf „í foglalkozó, valamint a nap- jár együtt, hogy sok az fáink világgazdasági hclyze- úgynevezett átképző tanfotéről tájékoztatást nyújtó lyam is, amelyeken új szaktematikát. Vállalati és mákkal ismerkednek meg a egyetemi szakemberek se- munkások. Sokan járnak a Ennek a tanfolyamnak az a fő célja, hogy a 18 éveseknek segítsen az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára fölkészülni. A fiatalok egyetemi éveik alatt is kapcsolatban maradhatnak az ismerettertársulattal: palaGémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról A kegyelem Veszelka: — Százötvenet tartunk számon! Kapitány: — Ló mindnyájának van? Veszelka: — Mind azon ültünk! Kapitány: — Fegyver van? Veszelka: — Küllőképpen. Kapitány: — Most szépen lemennek, megebédelnek, azbetyárcsanatot. Vetter meghökkent, a betvárok meg befelé nevettek. A cifra fegyverzeten szívből tudott volna nevetni Vetter ha a helyzet komolysága vissza nem tartia. — Hát kendtek kik? Mit akarnak? Veszelka felel: — Instállom. hadvezér uram (rangot nem ismert a betyár, katona nem volt azok közül egv sem. hol is tanulta volna?), ide vagyunk küldve, ebbe a regimentbe! — Milyen város a kend hazájuk? Szöged vóna. de münk puszta- mög erdö— De rossz lova van némiknek! — mondogatják. — Mire a tetthelyre érnek, mindnyáj inak első rangos lova lösz, addig cserélgetik, míg be nem válik. Értenek ám ezök a lóhoz. — Máshon se! — válaszol a másik. — Igy haladt a menet n városháza elé. A szenttamási ember ott várja őket. Egy kúpba tömörülnek a betvárok az új drótos, szöges, sallangos karikás a nyakukba akasztva, de voltak náluk pisztolyok, fokosok is. Csupa újság volt ez a néDeknek. — Begvüttek a betyárok az erdőbű! A főkapitány leüzent, hogv a vezér menjen fel. Erre Veszelka fölüzent: Ha a polgármester úr legvön közénk, s addég köztünk lösz. még a vezér le nem gvün. Mit volt mit tenni, lelőtt a polgármester űr. Rózsa pedig Veszelkával felment a kapitányhoz. A kapitány odafordult Rúzsához: — Hánvan vannak? Rúzsa biccent a feiéveL — Mai' a helyöttesöm! Kapitány: — Hányan vannak? tán indulnak. Aki a kegyelmet kieszközölte, az lakók vagvunk! Segíteni akarunk az ellenség leverésibe. harcónt. védelmezni a hazát, mert ha elfoglall az elleasée nekünk is beborút! Főajániuk az erőnket, ha kő az életünket is! — Szépen beszélt kend! — mondja Vetter. — Akkor felesküdtetem kendteket! Fel is esküdtek azok olyan szívből, hogy még a könnyük is kicsordult. — Jól van. emberek! Minden emberre szükség van most! A haza oltárán mindenkinek egyforma joga van áldozni. Mint baltársakat, mint harcos testvéreket örömmel fogadunk benneteket magunk közé. Majd szépen be lesztek a katonák közé osztva. — Münk nem mögyünk széjjé! — mondta Veszelka. — Nem tudok velük mit kezdeni, ezek szót nem fogadnak, én leveszem róluk a kezem — vélekedett az ezredes. Nem mentek a betvárok a rendes katonasággal harcolni. Nem is mehettek olyan fegyverekkel! Kezdték volna őket kis katonai dolgokra tanítani. pl. szalutálni, haotákot. jelentést. Azok ugyan nem csinálták. Szalutálni a betvár?! Rúzsa Sándor nem beszélt egv tiszttel sem. (Folytatjuk.) vezeti magukat! Veszelka: — Hun lösz az övés? — A várudvarba! Veszelka: — Jobb szeretnénk a város szélin! Kapitány: — Miért? Veszelka: — Szűkös az a várudvar! A kapitány elmosolyodott: ezek félnek, hogy beszorít iák őket. Veszelka: — De a polgármester úr velünk öszik! Kapitány: — Tőlem ehet. akár magukkal is vihetik. Fimehetnek remélem, becsületesen viselkednek, nálam a kegvelmi rendelet másolata. Ha megjönnek én fogok becsületes munkáról gondoskodni maguknak, hogy ne kellien tovább betyárkodni. Meg volt terítve a várudvaron, de ők csak bicskára szúrt falatokat ettek. Egv falat kenyeret szúrtak a bicska hegvére. úgv mártották a piros lébe. Vége lett az ebédnek, és elindultak a szerb ha'ár felé. Ahosv megérkeztek Vetter Antal ezredes elé vezették őket. hogy ő vegye át a Intézményben részt vehetnek a hallgatók az ottani TIT-szervezetek munkájában. Nekik köszönhető, hogy az utóbbi néhány évben kisebb üzemekben, munkás- és ifjúsági klubokban is rendszeres az ismeretterjesztés, ahova a régi apparátusával nem Juthatott el a városi TIT. A haszon kettős, hiszen nemcsak az ismeretszerzők táborának sokrétű igényeit lehet így szolgálni, hanem az egyetemistáknak is sajátos lehetőségük adódik szakmai elmélyülésre, és előadói, szervezési gyakorlat szerzésére. A mostani tanévben kísérletképpen vezették be néhány óvodában a nyelvoktatást. Arra számítanak, hogy ősztől további óvodai csoportok is bekapcsolódnak, ilyenformán a TIT nyelviskolájában szinte minden korosztály tanulhat Az ügy érdekében szervezik most a szakembereket, tanfolyamokon készülhetnek az újszerű módszertani, pedagógiai feladatra, a legkisebbek nyelvi tanítására. A pedagógiai „fronton" más újdonság is van: a népfront pedagógiai bizottságával közösen állított össze a városi TIT egy szülőknek szóló tematikát, amelyből érdeklődés szerint választhatnak, a tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyagot, nevelési kérdéseket orvosi felvilágosítást. S. E.