Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

4 Kedd, 1981. február 24: fiz SZKP Központi Bizottságának EieszáinoSáfa (Folytatás a 3. oldalról.) zetöi Is, ha úgy kívánnák. háború kizárásának módo- Az ülést természetesen ala­zatait. Az ülésen részt ve- P<«an elő kellene készíteni, betnének más államok ve- hogy eredményes legyen. Következetes a Szovjetunió békepolitikája Űj javaslataink a kérdé­sek széles körét ölelik tehát feL Vonatkoznak a nukleá­ris rakétafegyverekre és a hagyományos fegyvertípu­sokra, a szárazföldi csapa­tokra, a haditengerészetre és a légierőre. Érintik mind az európai, mind a közel, és távol-keleti helyzetet. Szó van bennük mind politikai, mind katonai jellegű kérdé­sekről Mindezeket a javas­latokat egyetlen cél fogja össze: tegyünk meg minden lehetaégeset a népeket fe­nyegető nukleáris háború elhárítására, a béke megőr­zésére a földön. Ez eddigi békeprogra­munlc , szerves folytatása. Nincs Jelenleg fontosabb feladat nemzetközi téren pártunk, népünk számára és bolygónk valamennyi népe számára, mint a béke meg­védése. Ezzel gyermekeink és unokáink érdekében is munkálkodunk, a jövő nem­zedékek boldogságáért. Ha béke lesz, a népek al­kotó tettereje — a tudo­mány és a technika vívmá­nyaira támaszkodva — bi­zonyára megoldja azokat a problémákat, amelyek je­lenleg aggasztják az embe­reket. Nem a népek anyagi és szellemi javainak értel­metlen tékozlása, a pusztító háborúra készülődés, hanem a béke megszilárdítása a ve­zérfonalunk a holnapba ve­zető úton. A népgazdaság fejlődésének eredményei Az SZKP főtitkára ezután áttért a gazdaságpolitika kérdéseire. A népgazdaság Irányítása a párt és az ál­lam egész tevékenységének tengelye — mutatott rá —-, hiszen a gazdaságban rak­ják le a szociális feladatok megoldásának alapját, szi­lárdítják az ország védelmi képességét, és az aktív kül­politika alapját. Itt hozzák létre a szükséges feltétele­ket ahhoz, hogy a szovjet társadalom sikeresen halad­jon a kommunizmus felé. A hetvenes évek eleién az SZKP sokoldalúan elemezte a népgazdaság állapotát, és meghatározta a fejlett szo­cializmus társadalml-gazda­ságl problémái megoldásá­nak fő útjait. A XXIV. és XXV, kongresszus fordula­tot határozott el a népjólét emelését célzó sokrétű fel­adatok megoldására: át kell térni a gazdaságfejlesztés in­tenzív szakaszéra, emelni kell a munka hatékonysá­gát, javítani minden téren a minőséget. Brezsrtyev ekkor Ismertet­te az 1971—1980-as években elért fejlődést tanúsító ada­tokat A népgazdaság fejlődésé­nek eredményei meggyőzően bizonyítják a párt gazdasá­gi stratégiájának helyessé­gét Az ország lényegesen előrelépett a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai meg­teremtésében. A tudomány vezető helyet foglal el vi­lágviszonylatban is az is­meretek legfontosabb terü­letein. Az ország gazdasági ereje szavatolja a tovább­Tovább tökéletesedett a szocialista életforma Annak ellenére, hogy az Utóbbi öt évből három ked­vezőtlen volt a gabona évi átlaghozama 203 millió ton­nára nőtt. A gyapottennés 1980-ban csaknem tízmillió tonnát tett kl. Egészében véve a IX. és a X. ötéves tervidőszakban 272 milliárd rubellel több mezőgazdasági terméket állítottak elő, mint a két előző tervidőszakban. A szovjet állam gazdasági erejének növekedése lehe­tővé tette, hogy a 70-es években teljesítsük a nép­jólét emelésének átfogó programját. Harminckét mil­liárd rubelt fordítottak a munkabérek, a nyugdíjak, segélyek stb. emelésére or­szágos intézkedések kereté­ben. Növekedtek a minimális munkabérek, és nőtt a kö­zepes keresetű munkások és alkalmazottak bére a nép­gazdaság valamennyi ága­zatában. A havi átlagos munkabér 1980-ban megha­ga világosan látja' a nehéz­ségeket, a hiányosságokat, a meg nem oldott problémákat ls — hangsúlyozta Brezs­nyev. Nem minden kitűzött célt sikerült elérni. Ennek okai különbözőek. Közre­játszottak objektív körül­mények is, és a tervezésben és az irányításban meglevő fogyatékosságok is. A XI. ötéves tervidőszak­ra és a nyolcvanas évek­re vonatkozó feladatokat részletesen vázolta az SZKP Központi Bizottságának ter­vezete. A tervezet megvita­tásában több mint 121 mil­lió ember vett részt; többsé­gük támogatta azt. Sok hasznos javaslattal, kiegészítéssel és módosítás­sal járultak hozzá gazdagít­va a benne foglaltakat. A 80-as években több té­nyező teszi majd bonyolul­tabbá a gazdasági fejlődést. Lassúi a munkaerőforrások növekedése. Nőnek a ráfor­dítások a keleti és északi körzetek gazdasági haszno­sításában. Emelkednek a környezet­védelemre fordított kiadá­sok. Sok a gyökeres átszer­vezést Igénylő régi válla­lat. Az utak. a közlekedés és a hírközlés elmaradnak a gazdaság növekvő szükségle­teitől. Következésképpen ko­moly erőfeszítésekre, szá­mottevő anyagi eszközökre van szükség mind e té­ren. A terv célja a népjólét eme'ése haladást a kommunista épí­tés útján. Az elmúlt évtizedben meg­feszített harc folyt a nép­gazdaság hatékonyságának fokozásáért. A munka ter­melékenysége ennek ered­ményeként csaknem másfél­szeresére nőtt A tudomány vívmányaiként korszerű, új ágazatok Jöttek létre, mint az atomgépgyártás, az űr­technika. az elektronikai és mikroelektronikai, a mikro­biológiai Ipar, a lézertechni­ka, a mesterséges gyémán­tok gyártása, vagy más új szintetikus anyagok előállí­tása. Nagy változások tör­téntek a termelőerők elhe­lyezésében. A kelet és észak felé ha­ladás szempontjából nagy lehetőségeket tár fel a Saj­kái—Amur vasútvonal. A hetvenes években folyama­tosan növekedett a nehéz­ipar. A termelőeszközök gyártása ugyanolyan .mér­tékben nőtt, mint az előző húsz esztendőben, A hatva­nas évekhez képest meg­kétszereződött a villamos­energia-termelés, Az ország egységes energetikai rend­szerébe bekapcsolódott Szi­béria egyesített energia­rendszere. Gyors ütemben fejlődik az atomenergetika. Megkezdte a termelést az Atornmas — a nukleáris áramfejlesztő berendezések fő szállítója. Az utóbbi két ötéves terv­ben lényegesen megszilár­dult a mezőgazdasági ter­melés műszaki alapja. Fo­kozódott a földművelés és az állattenyésztés kemizá­lása, komplex gépesítése. ladta a 168 rubelt A IX. és a X. ötéves tervidőszakban emelték a munkások, az al­kalmazottak és a kolhozta­gok minimális nyugdíját is. Családi pótlékot vezettek be az alacsony keresettel ren­delkező családok részére. A közszükségleti cikkek ter­melése a hetvenes években az előző évtizedhez viszo­nyítva csaknem kétszeresé­re nőtt. Ugyanakkor. ezen a téren, csakúgy, mint a la­kosság élelmiszer-ellátásá­ban, vannak problémák és hiányosságok. Az SZKP Központi Bi­zottsága az eredmények szo­ciálpolitikai értelmét abban látja, hogy a gazdaság fel­lendülésére alapítva tovább tökéletesedett a társadalmi viszonyok egész rendszere, a szovjet szocialista életfor­ma. Elismeréssel adózva a szovjet nép valóban törté­nelmi jelentőségű tetteinek, az SZKP Központi Blzottsá­A népgazdasági fejlődés fő irányainak tervezete figye­lembe veszi azokat a konk­rét körülményeket is, ame­lyek között az ország fej­lődni fog. „A XI. ötéves terv fő feladata — áll a tervezet­ben — a szovjet emberek Jóléte emelésének biztosítása a népgazdaság folyamatos fejlesztésének, a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsításának. a gazdaság In­tenzív fejlődési szakaszra átállításának, az ország ter­melő erői ésszerűbb fel­használásának, az összes erőforrással való messzeme­nő takarékosságnak, és a munkaminőség javításának alapján". A számítások sze­rint a fogyasztásra és fel­halmozásra fordított nemze­ti jövedelmet 1990-re leg­alább 1,4-szeresére kell nö­velni. Körülbelül Ilyen mér­tékben növekednek a beru­házások ls. A XI. ötéves tervidőszakban a nemzeti Jö­vedelmet 18—20 százalékkal, az ipari termelést 26—28 szá­zalékkal, a mezőgazdasági termelést p.edig 12—14 szá­zalékkal kell növelni. Az ötéves tervidőszakban a be­ruházások elérik a 711—730 milliárd rubelt. Valamennyi népgazdasági feladat megoldásának elen­gedhetetlen feltétele a ne­hézipar fejlesztése. Ez kü­lönösen vonatkozik az alap­vető, elsősorban a fűtő­anyag-energetikai ágazatok­ra. Egyre időszerűbbé vá­lik a fűtőanyag-energetikai mérleg szerkezetének javí­tása. Csökkenteni kell a kő­olaj részarányát, földgázzal és szénnel kell azt helyette­síteni. Gyorsabban kell fej­leszteni az atomenergetikát, ezen belül a áyors neutro­nokkal működő reaktorokat. És természetesen az élet megköveteli az elvileg új energiaforrások felkutatását, beleértve a termonukleáris energetika alapjainak lét­rehozását. Elsődleges fontosságú gaz­dasági és politikai feladat­ként szeretném kiemelni a szibériai földgázkitermelés gyors növelését. Azt várjuk, hogy ennek megvalósításában, csakúgy, mint az atomenergetika fej­lesztésében, részt vesznek az érdekelt szocialista orszá­gok. A kongresszus küldöttei meghallgatják és megvitat­ják Nyikolaj Tylhonov elv­társnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének előadói beszédét a Szovjet­unió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányairól az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. Brezsnyev néhány elvi jel­legű elképzelést fejtett ki a továbbiakban a jövendő gazdaságpolitika szempontjá­ból. Rámutatott: a szovjet gaz­daságban valóban óriási erő­foirásokat vontak be a ter­melésbe. A Szovjetunió az első helyre került világvi­szonylatban számos fontos termékfajta gyártásában, köztük a kőolaj, az acél, a cement és a műtrágya, a bú­za és a gyapot, a távolsági villamos- és dízelmozdonyok előállításában. A világ leg­nagyobb szerszámgéopark­Jával rendelkezik. Túlszár­nyalta a többi országot a mérnökök számát tekintve. Sok mindenre büszke lehet, a büszkeséget azonban ál­landóan magas fokú fele­lősségtudatnak kell kísérnie — mutatott rá az SZKP főtitkára. Miután a legjobb nemzet­közi mutatókhoz viszonyítva mi több nyersanyagot és energiát használunk fel a megtermelt nemzeti jövede­lem egy-egy egységére, a már meglevő erőforrásokból sokkal több végterméket is lehetne gyártani. Az egész gazdaság sikerei nagy mér­tékben függnek majd a ki­termelő ipar hatékonyságá­nak fokozásától. Pótolhatat­lan kincsekről van szó. He­lyes, gazdaságos felhaszná­lásukért a leendő nemzedé­kek előtt ls felelősséget vi­selünk. Leonyíd Brezsnyev ezután felhívta a figyelmet a ter­melési kapacitások Jobb ki­használására, a fokozottabb takarékosságra, valamennyi erőforrás ésszerűbb és haté­konyabb felhasználására. A XI. ötéves tervidőszak­ban és a nyolcvanas évek­ben — mondotta — a fo­gyasztás részarányát a nem­zeti jövedelemben 1985-re 77,3 százalékra tervezzük növelni. Szükséges volt kü­lönleges élelmezési program kidolgozása is a mezőgazda­sági termékek termelésének növelésére. A XI. ötéves tervidőszakban 3 millió ton­nával akarjuk növelni a hűs­termelést, és 1933-ben el kell érni az évi 18,2 millió tonnát — mondta. Megállapította, hogy a fő nehézség a takarmányhiány, ezért a tervidőszakban a ga­bona évi átlagtermelését 238—243 millió tonnára kell növelni, súlyt helyezve a ta­karmánygabona-termesztésre. Meg kell javítani a lakos­ság ellátását számos élelmi­szercikkel, növelni kell a gyümölcs- és zöldségtermesz­tést, meg kell javítani szál­lításukat, tárolásukat és fel­dolgozásukat. Ez a kolhozok és szovhozok, valamint az új Gyümölcs- és Zöldségter­mesztési Minisztérium fel­adata. A szónok felhívta a figyel­met a mezőgazdasági dolgo­zók erkölcsi I és anyagi ösz­tönzésének fontosságára. Megállapította, hogy a szo­cialista mezőgazdaság alap­Ját a kolhozok és a szovho­zok képezik. „Ez korántsem Jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a személyi tu­lajdonú háztáji gazdaságok lehetőségeit." Ezért az SZKP KB szükségesnek tartotta, hogy határozatot hozzon a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok fejlesztését célzó pótintézkedésekről. A fogyasztói kereslet ki­elégítésében óriási a jelentő­sége a helyi kezdeményezé­seknek — mutatott rá Brezs­nyev, és hangsúlyozta, hogy az SZKP gazdaságpolitikájá­nak kiinduló és végpontja a törődés az emberekkel, szük­ségleteik és igényeik felmé­rése. Felhívta a figyelmet a fegyelem, a személyi felelős­ség fontosságára, a terv ma­radéktalan teljesítésére. „El­terjedt az a gyakorlat, hogy csökkentették a terveket. Ez szétzilálja a gazdaságot, bomlasztóan hat, felelőtlen­ségre szoktat" — mondotta. A vezetés rendszerének tö­kéletesítése nem tűri a kon­zervativizmust — folytatta —, nem a gazdaságirányítást kell megszokott formákhoz Igazítani, hanem ellenkező­leg, a formákat a változó gazdasági feladatokhoz. Moz­gósítani kell az egész társa­dalom alkotókészségét. Erkölcsi és anyagi ösztönzés Beszédének befejező részé­ben az SZKP KB főtitkára a szovjet társadalom szociális, politikai és szellemi fejlődé­sével. valamint a párt ebből adódó feladataival foglalko­zott Megállapította, hogv a het­venes években folytatódott a szovjet társadalom vala­mennyi osztályának és tár­sadalmi csoportjának köze­ledése. fokozódott a munkás­osztály szercoe. mélyreható változások történtek a kol­hozparasztság életében, gya­rapodott az értelmiség lét­száma. A fejlett szocializmus keretei között me«v végbe a társadalom osztály nélküli szerkezetének kialakulása. Ez természetesen új felada­tokat állít a társadalompo­litika elé. A Központi Bizottság je­lentős figyelmet fordított a hatékony néoességpolitika kidolgozására és megvalósí­tására is. az utóbbi Időben kiéleződött népesedési prob­lémák megoldására. Szólt a nemzetiségek hely­zetéről. és hangsúlyozta, hogy a párt szigorúan figye­lemmel kíséri a lenini nem­zetiségi politika elveinek megtartását. Szociális kérdésekre térve, behatóan foglalkozott az el­osztás kérdéseível; hangsú­lyozta. hogy az anyagi és er­kölcsi ösztönzési rendszerben igazságosan és tárgyilagosan érvényesüljön a munka sze­rinti elosztás elve. ..Aki job­ban akar élni. többet és job­ban kell dolgoznia" — han­goztatta. a munkakerülőket birálva. Beszámolt a közoktatás fellődéséről. -az egészségügy­ről. a testnevelés és a sport fejlesztéséről a művészet és az irodalom nagv eredmé­nyeiről. Bírálta az „eszmelet­lenség" bizonyos megnyilvá­nulásait. az itt-ott tapasztal­ható .világnézeti zűrzavart a művészek körében. A szovjet pártvezető mél­tatta a nemrég elfogadott új alkotmányt és megállaoította. hogy szemmel láthatóan megélénkült a legfelső ha­talmi szervek tevékenysége. Elismeréssel szólt a tanácsta­gok munkájáról. A további­akban foglalkozott az ország védelmi ereiének megszilár­dításával. a szakszervezetek szerepének növelésével és a párt utánpótlásának, a Lenini Komszomolnak a feladatai­val. Magasztos célunk a kommunizmus fi magyar pártküldöttség megkoszorúzta a Lenin-mauzóleumot Az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, a KB első titkárának vezeté­sével érkezett Moszkvába, és részt vesz az SZKP XXVI. kongresszusán, vasárnap délután a Vörös téren megkoszorúzta a Lenin-mauzóleumot. Az élővirág-ko­szorú vörös és piros-fehér-zöld szalagjain magyar és orosz nyelven ez a felirat olvasható: A halhatatlan Leninnek — az MSZMP KB küldöttsége. A koszorúzásnál szovjet részről megjelent Leonyid Vaszilijevies Szmirnov. a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magvarországi nagykövete, Borisz Gosztyev. az SZKP KB osztályve­zetője. az SZKP KB tagjai. Oleg Rahmanyin. az SZKP KB osztályvezető-helyettese a KB póttagja. Jelen voltak a moszkvai magvar nagykövetség és más magyar külképviseletek vezetői Külön fejezetet szentelt a párt társadalmi szeren ének. megállapítva, hogy a társa­dalom fejlődésével együtt növekszik, erősödik és válik edzettebbé a kommunisták pártja. A beszámolási idő­szakban az SZKP taglétszá­ma 1.8 millió fővel gyarapo­dott: jelenleg a pártnak 17 millió 480 ezer tagia van. A tagság 43.4 százaléka mun­kás. 12.8 százaléka kolhoztag és 43,8 százatéka a műszaki, tudományos és alkotó értel­miség képviselője. Részletesen foglalkozott Brezsnvev a pártépítés idő­szerű kérdéseivel, az ideo­lógiai-politikai nevelőinunka iavításának feladataival felhívta a figyelmet a mar­xista—leninista elmélet alko­tó fejlesztésének fontosságá­ra. Megállaoította azt is. hogy nz SZKP jelenlegi programja helyesen tükrözi ugyan a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, de elfo­gadása óta már húsz év telt el, ezért e program átdolgozá­sára van szükség. Ennek ér­telmében javasolta a prog­ram szükséges módosítását és kiegészítését. .Ha ez a javas­lat támogatásra talál a kül­dötteknél. akkor meg lehetne bízni a Központi Bizottságot az SZKP programja új meg­fogalmazásának előkészítésé­vel" A kongresszuson — hang­súlyozta végül — meg kell vitatni a párt. az ország ter­veit a XI. ötéves tervidő­szakra. és távolabb tekintve, az 1990-es évekig. „Attól amit ezekben » napokban el­határozunk. nagymértékben függ maid hazánk arculata a XX. század végén, a harma­dik évezred küszöbén." • ..Magasztos célunk: a kommunizmus. És mindegyik munkasiker, a hősi tették mindegyik éve. mindegyik ötéves terv közelebb visz bennünket ehhez a célhoz. Ebből a szempontból méri fei pártunk az előttünk álló öt évet is. Sok tennivalónk van még. Nagy. bonyolult feladatokat kell megolda­nunk. de mi megoldjuk őket feltétlenül megoldjuk. Igen. a szovjet emberek magabiztosan tekintenek a Jövőbe. De derűlátásuk nem a sors kegyeltjeinek önbizal­ma. Népünk tudia. hogy mindent amivel rendelkezik, saját munkájával teremtett meg. saját vérével védett meg. És mi azért vagyunk derűlátók, mert bízunk or­szágunkban. népünkben. Mi azért vagyunk optimisták, mert bízunk pártunkban, tudjuk, liogy a párt által ki­ielölt út az egyetlen helves út!" — fejezte be előadói beszédét az SZKP KB főtit­kára. I

Next

/
Thumbnails
Contents