Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

tolJHo VUÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 46. szám 1981. február 24„ kedd Ára: 1,40 forint Hétfőn, tegnap délelőtt Moszkvában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXVI. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitón csaknem ötezer választott kül­dött száznál több külföldi küldöttség, nagyszámú meghívott vendég előtt a Kreml Kongresszusi Palotájában a Központi Bi­zottság megbízásából Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára mondott megnyitót Hosszan tarló, lelkes tapssal fogadták a kongresszusi küldöttek az elnöki emelvé­nyen helyet foglaló szovjet vezetőket a párt. Politikai Bizottságának tagjait és pót­tagjait a Központi Bizottság titkárait Él­tették a pártot, annak Központi Bizottsá­gát. Az elnökségben kapott helyet számos külföldi küldöttség vezetője, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Jelen volt az ülésen Gás­pár Sándor, a Szakszervezeti Világszövet­ség elnöke, a SZOT főtitkára, aki az SZKP KB meghívására vesz részt a kongresszu­son. Leonyid Brezsnyev bejelentette: a kong­resszusra 5002 küldöttet választottak meg. A megnyitóülésen 4994 küldött volt. jelen. Ezután a hétfő délelőtti ülésen elnöklő Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra köszöntötte a jelenlevőket. Elmondotta, hogy a kongresszuson 123 kommunista és munkáspárt, haladó párt küldöttsége van jelen. 109 országból. Ezután megemléke­zett a szovjet és a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalomnak az SZKP XXV. kongresszusa óta elhunyt nagy alakjairól: Alekszej Kosziginről. Andrej Grecskóról. Fjodor Kulakovról. Pjotr Maserovról. Msziyiszlav Keldisről, Joszip Broz Titóról. Ludvik Svobodáról. Ton Duc Thangról, Arnedo Alvarezrpl, Knud Jespersenről. Luigi Longóról. Mar Reimannról. Huari Bumedienről, Marién Ngouamiról. Javas­latára a jelenlevők egvperces néma felál­lással juttatták kifejezésre tiszteletüket a nagy munkásmozgalmi vezetők emléke iránt. A megnyitó után a kongresszus megkezd­te munkáját a vezető testületek megvá­lasztásával. a napirend elfogadásával. A napirend első pontjaként Leonyid Brezsnyev terjesztette be a Központi Bi­zottság nagy tetszéssel fogadolt beszámo­lóját a XXVI. kongresszusnak. A beszámoló felett megkezdődött a vita. A kongresszus má folytatja munkáját. L. Brezsnyev előterjesztene a Központi Bizottság beszámolóját A napirend első pontja­ként L. Brezsnyev előter­jesztette az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját. Elöljáróban megállapította, hogy az eddig megtett út eredményes volt, sikeresen oldották meg az előző párt­kongresszuson kitűzött fel­adatokat. A tizedik ötéves terv eredményeként a Szov­jetunió gazdaságilag gya­rapodott. termelési és tu­dományos-technikai poten­ciálja növekedett és védel­mi képessége megszilárdult. Jelentős esemény volt a Szovjetunió új alkotmányá­nak elfogadása. Ez az al­kotmány magasabb rendű szakaszt nyitott meg a szo­cialista demokrácia fejlődé­sében. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott, hogy nemzetközi vonatkozásban a beszámolá­si időszak bonyolult és vi­haros volt. „Mindenekelőtt a világpolitika két irányzatá­nak intenzív harca jelle­mezte. Egyfelől: a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­nek, a béke és az enyhülés megszilárdításának, a népek szuverén jogai és szabadsá­ga védelmének irányvona­la. Másfelől: az enyhülés aláásását, a fegyverkezési hajsza fokozását célzó irányvonal, a fenyegetőzés­nek és a más népek ügyei­be való beavatkozásnak, a felszabadító harc elfojtásá­nak politikája. Ezekben az években to­vább növekedett a Szovjet­uniónak és a szocialista kö­zösség többi országának ere­je, aktivitása és tekinté­lye". Leonyid Brezsnyev kitért a népek forradalmi harcá­ban elért győzelmekre. és rámutatott, hogy leszűkült az imperialista uralom szfé­rája a világban, kiéleződtek a tőkés világ ellentmondá­sai. Jelentősen növekedett az imperializmus agresszivi­tása. „Amikor a 80-as évek ele­jén a nemzetközi látóhatá­ron sűrűsödtek a felhők, a Szovjetunió állhatatosan folytatta a harcot a hábo­rús veszély elhárításáért, az enyhülés megőrzéséért és el­mélyítéséért, a gyakorlatban fejlesztette a kölcsönösen elő­nyös együttműködést a vi­lág országainak többségé­vel. Más békeszerető államok­Ma teljesen nyilvánvaló: a Szovjetunió és szövetsé­gesei most még inkább, mint valaha a béke fő tá­maszai földünkön. Egészében véve, elvtársak, a XXV. kongresszus óta el­telt időszak nem volt egy­szerű. Nem kevés volt a ne­hézség — mind az ország gazdasági fejlődésében, mind a nemzetközi helyzetben. Ennek ellenére a kitűzött cél okai elértük. Ez ismé­telten a szocialista rend­Tanácskozik a kongresszus. Képünkön: részlet az ülésteremből kai, a Nyugat reálisan gon- szer hatalmas lehetőségeit, a dolkodó köreivel együttesen szovjet nép áldozatkészsé­folytattuk a harcot a beszá- gét, lenini pártunk elvi osz­molási időszakban a fegy- tálypolitikájának helyessé­verkezési hajsza ellen. gét bizonyítja.' Az SZKP nemzetközi politikájáról Az SZKP nemzetközi po- béke megőrzése, minden ember legfőbb jogának, az bizto­litikáját részletesen ismer­tetve Leonyid Brezsnyev élethez való jogának hangsúlyozta, hogy ma min- sítása. denoiél föntosabb kérdés a Az SZKP lankadatlan fi­gyelmet szentelt a szocialis­ta országokkal való barát­ság és együttműködés meg­szilárdításának — folytat­ta. „Velük együtt építjük az új, szocialista világot, az államok közötti. kapcsola­toknak a történelemben ed­dig egyedülálló új típusát, a valóban igazságos, egyenjo­gú testvéri kapcsolatokat." Éppen ilyen szellemben alakulnak kapcsolataink a szocialista közösség orszá­gaival : Bulgáriával, Cseh­szlovákiával, Kubával, La­osszal, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal. Mongóliával, a Német Demokratikus Köz­társasággal, Romániával, Vi­etnammal. „A társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi po­litika valamennyi nagy hord­erejű problémáját illetően megszilárdult elvi nézetazo­nosságunk. Ez a testvéri kommunista pártok állan­dó együttműködésének az eredménye, a mi közös vív­mányunk. Igen fontos, hogy párt­jaink vezetőségei között mély, kölcsönös megértés, bi­zalom és egyetértés van". Ebben az összefüggésben méltatta a legfelső szintű ba­ráti találkozókat a Krím­ben, a párt- és kormány­küldöttségek cseréjét, a minden szinten megvaló­suló együttműködést. Üj típusú államközi kap­csolatok alakultak ki a szo­cialista országok között — mutatott rá. „A testvéri or­szágok többségének alkot­mánya hangsúlyozza a Szov­jetunióval való barátság és együttműködés eszméjét. Ez nagy bizalom országunk iránt, és mi ugyanezzel vá­laszolunk. A Szovjetunió új alkotmánya a szovjet, kül­politika sarkkövének nyil­vánítja a szocialista orszá­gokkal fennálló barátságot, együttműködést és kölcsö­nös segítséget­Az elmúlt időszak meg­győzően megmutatta, hogy milyen befolyásos és jóté­kony szerepet játszik az európai és általában a nem­zetközi ügyekben a Varsói Szerződés szervezetének, és mindenekelőtt Politikai Ta­nácskozó Testületének tevé­kenysége. Szerződésünk leg­felsőbb politikai szerve, egyengetve az összeurópai ' értekezlethez vezető utat, bukaresti, moszkvai és var­sói üléSein egész sor új • kezdeményezést tett, ame­lyek széles körű érdeklő­dést keltettek az egész vi­lágon". Fö cél: az enyhülés megvédése E kezdeményezések fő cél­ja az enyhülés megvédése, az. hogy erőteljes ütemet, azaz új lendületet kapjon. „A Központi Bizottság je­lenti a kongresszusnak: a szocialista országok katonai­politikai védelmi szövetsé­ge hűségesen szolgálja a bé­két. Minden szükségessel rendelkezik ahhoz, hogy megbízhatóan megvédelmez­ze a népek szocialista vív­mányait. És mi mindent megteszünk, hogy tovább­ra is így legyen! • Elvtársak! Mi távol állunk attól, hogy a mai szocialis­ta világ képét csupa ünnepi színekben ábrázoljuk. Elő­fordulnak országaink fejlő­désében bonyodalmak is. A gazdaság intenzív fejlesztésé­re, a nagyszabású szociális programok megvalósítására való áttérés, a kommunista tudat formálása — nem megy végbe egy csapásra. Idő és fáradhatatlan alko­tó útkeresés kell hozzá. És természetesen tanulnunk kell egymástól. A szocialista építés évei alatt a testvéri országok sokrétű pozitív tapasztala­tokat szereztek a termelés szervezésében, az irányítás­ban, a népgazdasági protí­lémák megoldásában. Tudjuk, például, milyeh hozzáértőén szervezték meg a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek és vállalatok munkáját Magyarországon, milyen értékes tapasztala­tok vannak a termelés ész­szerúsítésében, az energia-, a nyersanyag- és az anyag­takarékosság területén az NDK-ban. Nem kevés az érdekes és értékes tapasztalat Cseh­szlovákia társadalombiztosí­tási rendszerében. Bulgá­riában és több más európai szocialista országban az ag­ráripari kooperáció hasz­nos formáit találták meg". A szocialista integráció­val foglalkozva az előadó megállapította, hogy az elő­ző kongresszuson megsza­bott feladatok megvalósu­lásának eredményeként konkrét tettekben öltertek testet a hosszú távú cél­programok, meggyorsul az integráció üteme. Mintegy 120 sokoldalú és több mint (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents