Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

Kedd, 1081. február 3. 5 Ne nevess! Kellett annyit beszélni a kok kerülnek a műsorba, tplük). A játék (több metévéq szórakoztató műsorok már meg se lehet számolni, netben) pénzre ment. de hiányáról I Most aztán kap- hányféle. A legújabbat V»t- kaphatott véltei grillsütőt jyk, esőstül, a szándékuk füV Tamás forgatókönyvé- is a győztes, ha a Skála(círnük, alcímük, műfaj meg- bői produkálták, aki felte- reklám mögötti rejtekajtó jelölésük) szerint, spt néha hatően valamelyik amerikai titka iránt kellő kíváncsisáe tartalmuk-*formájuk sze- tévétársaság játékos show- got mutat. A fordulólt? rmt is szórakoztató profra* köleeöpijste az ötletet. Egyik elmésebb, mint a mámokat Nem 'győzzük átezó- (Fröhlieh Márta, a műsor sik: fiiss Anna versét hprakozni a mindennapi adás- szerkesztője nyilatkozta, ő darták értelmetlenre a saíidőket. Ha valaki venné a '8 al Egyesült Államokban neszek, miközben partnereik fáradságot dömping-szem- látott ilyeneket. Én a belg- gombóookat formáltak nyópeptbór is tudná szakaszol- ródi műsorban.) Aí eddig lós tésztából) rpkkáról gomni a televíziózás történetét, bevezetett játékokat öröm- bolyítottak, ezalatt yendéKörülhatárolhatna olyan mel üdvözöltük, hiszen ját- geik férfi, illetve nőj keidőszakot amikor a művé- szani ió- mert a leg- resytneveket soroltak; Rinszetközpontúság szervezte a többjük módot ad rá, hogy denfélét összehordtak, pite műsort egymást érték a valóbar) együtt játszhassunk közben partnereik faarccal színházi közvetítések. Nem a szereplőkkel, A Ne ne, hallgattak, is régen az ismeretterjesz- ves« korán! címűt — nez- Éji ipeg — csak néztem tés, az iskoiásítás időszaka hetjük. M(pt aki nem h!«* a szedívott, mostanában meg, Két színész szerepelt ben. mének-fölének. Készséggel mintha »z lenna a jelszó; pe. Hétonyi HÖNl és Ve- elhiszem, ama angolszász szórakoztatni, mindig, min- rebély Iván; az ő „civil" Vidékén harsány kacagás denkit, mindenáron. vendégeik, a mesterszakács övezi sz efféle jelenetekét. A dolog annál szembetű- M a fw*. ^LW^tfcö'01 Xu nőbb, mert az ideig amo- mmt ^tvnív^atQ shgwman, Jggnm, táia" lyan szezonális cikkek Vol- kot MlC;ke (a kelléke- .mórban gazdag hon! tgjatok a könnyed hangvételű M függöny möffih babordő, YvilffiSÜiS adások, inkább a nyári fényefi öltözetű hölgyeké f^c'kk a^mek tt ntees évadra csoportosultak, s nevezte fgy Antal, arnyait bűkben), «mlheK itt nine* ilyenkor, télen kapták a hanglejtéssé) Sdva tudtunk- keletje mert íztelen (avagy; helyet, a na^obb figyel, ra, mit tart ő a „mioike- '«•!««»>. esetlen, szokatlanul met s közönséget) igényié ségről", s néha kikacsintva szel emtelin, Ésezuk, nem komolyabb mSkni A érzékeltette milyen jópofa esszük• * tévés -g-toogg. legtöbb (S legiobb) tévéjá- dolog is alkalomadtan effe, ws mucfiójft eteaitt, Keitél bemutatója például le Micikékkel együtt játsza- 1«tt . nekünk annyű mondó, évek hosszú sora atatt, « »»•> ült meS a stúdióban a £fbh hogy .a permanens őszi—téli szezonban volt. meghatározhatatlan : Lássuk a medvét!? Ami a néphit mögött van Nagyanyám sárguló göl- ták — az esetek nagyrészé- jak, ha nem is » végérvér nicbányai kalendáriumaiban ben — ha envlte február nyesség igényevei de leg»r lapozgatva febr«á|- másodi- eleje, úgy február vége. már- lábbis m,,»{ani lehetosegekahoz — gyertyaszentelő cius eleje hideget hoz. mert mkhez képest, napjára — rendre egy ásító, a téli időjárásban jelentkező pe igyekezünk Ml- meft álmos medve figuráiét talál- szakaszosáéinak e? törvény- könnyen megeshet, hogy a tam berajzolva. Gondolom, e szerűsége, igen- a medve ősz- medve titkainak feiuerítése tavaszkezdő ünnenhez fűződő töne mindezt megérzi — no elveszti időszerűségét szánom a hazai állatkertek kiflicukorkát néphitet mindenki ismeri- A medve ezen a napon téli álmából felébredve előbújik „barlangiából" és ha napos időt talál — megijedve saját árnyékétól visszabújik te akkor még hosszú jesz a télQg ha hideg, borús időt tapasztal, az nem veszi el a kedvét a további kinntartózkpdástól, s ilyenkor már közeledik a langyos tavasz. Tegnap sütött a nap- igaza van-e hát bozontos barátunknak? MU mond a tudományos meteorológiai előrejelzés? Évtizedek időjárási feljegyzéseiből megallapítotvéget rágcsáló és szopogató mackói, hanem a Kárpátpkban vadon élő társaik. pehát mj az, hogy ösztön? Emberi műszó arra az állati magatartásra, amelynek bonyolult működését, az anyagnak parányi részecskéiből álló részeit még aiig ismerjük, ingerlő rejtély, amely kihívja maga ellen azt § jeiiemgő — talán legjellemzőbb = emberi magatartást, Hogy addig ostromoljuk Conrad Porenz és Tinberg féle újabb „csodákkal", ameddig meg nem old. munkra. Barna barátunk kicammog örökre fenyveseinkből. s egy-két morcos brummogással „átvált" a történelembe. A barnamedve élettere Eétippában csökken, a vadász s/eijemú, de modern ismétlőpuskákkal „leselkedő" trófeavadeozok még siettetik állományuk gyengülését, Pe reményünk megvan, a medve Jesz olyan „okos", alkalmazkodó (mint számos erdélyi eset ezt biav nyitja), hogy nem pusztul ki, mielőtt teljesen megfejtenénk „rejtélyes lényére" vonatkozó időjós „tehetsegét", Cslamazia György ráiiéflgycU Hódolat a szociológiának ismeretszerzés Most? Októberi bemutatók, feladattal, éa a közönség ^ ra emlékszem azóta egy- (természetesen azért, hogy úgy vidámkodunk, ese- nevessenek] h4tHa elkapjuk Sulyok Erzsébet is az időt, csak folytában verészünk, játszunk és játszunk. Dehogy azt kifogásolom, hogy a tévé szórakoztatni igyekszik közönségét Es (is) a dolga. Csak a kampány, szerűség, a dömping okát nem látom. Már az is megfordult a fejemben, tudatos ez időzítés. Bizonyos mű80. rokbap (a Híradó, a világpolitikai helyzetről és a hazat gazdaságról szóló adások) ugyanis annyi rosszhírt kényszerülnek mostanában közölni a kedves nézővel, hogy ellenállhatatlan lehet a késztetés: segítsünk ellensúlyozni, oldani, lazítani. Ne hagyjuk a nézőt komorodni ! fgy aztán, elsősorban is, Játszani engednek bennünket, Újabb és újabb játéTagadhatatlani időnként akad egy-két könyv Magyarországon, amely rejtélyes módon, szőrén-szálán eltűnik, Az efféle könyvről minden érdeklődő fudja, hogy megjelent, többé-kevésbé a kibocsátás idejével is tisztában van, a kjadó és természetesen a szerző nevéről nem is beszélve- A könyvesboltok eladói szintén mindent tudnak (talán még az érdeklődőnél is többet), de csak a karjukat tárják szét, tanácstalanul, sajnálkozva vagy türelmetlenül: volt, nincs. Esetleg: csak ennyi és muk a züriebi tőzsdét ís megszégyenítő módon emelkedik, S 110. nói tön-no a homály, a pletykaözön —és a kutatás utánuk- s noha a* ehhez hasonló esetek nem túl gyakoriak, abban többnyire megegyeznek: rangos művekről, szépirodalmi ap kutasokról vap szó, leginkább valamilyen „cikis" (vagy annak vélt!) tartalommal. Mindez, pémi rosszmájúsággal szólva, még rendjén haszáfntigvar társadalom. (S sábokon január 17-i munkban írtunk róla részletesebben.) A tény már önmagában is szenzáció. A szociológia magyarországi útjáról ugyan tudjuk, hogy a hetvenes években már főútvonallá lett, ám az igazán forgalmasok közé eddig nemigen sorolhattuk. A jelenlegi minden eddigit messze felülmúló, ÍS volna- Hiszen azt is bjzo- örömteli érdeklődés sok minnyftjaV a magva*iroda om dent bizonyít, főleg azonban sziiáidan tertfa h»dáSte fehfnf Ml hajtanunk a népünk műveltségi szint- kom «*">#»» előtt. A rádió rendszeresen jelentkező Szociológiai figyelő ogikus, hogy az ilyen Legutóbb viszont malőr című műsora legutóbbi adásáköpyvöknek növekszik az történt: az ismert könyvbi- ban, mújt Héten csütörtökön ázsiója, ezzpl egyepes arány* ánycikké válási folyamat /Ő* este, a Petőfi adón, a lehető ban már-már misztikussá, szereplője nem szépirodalmi, legkézenfekvőbb módon járt ködben felsejlő fantomképpé hanem tudományos munka ep témájául a könyvet váválnak: Putfogások, taialga- lett. Ráadásul — sgoeiöté- iatetotja, « a szerzővel Hutások lengik körül miattuk a giai. A Kossuth Kiadónál szár Tibor beszélgetett. A fél óra A sorozatgyártás automatizálásáról Február 4—6. között ren- 60—70 százalék a gépipari dezi meg a Gépipari Tudo- termelésben. A* automatizál mányos Egyesület a „Kis- lás elkerülhetetlen, mert és középsorozatgyartás atr- hosszú távon sokkal gazdatomatizáláaa '81" pímű kon- ságosabb, mint a hagyomáferenpiát, amelyen mintegy nyos technológia alkaimazá300 hazai és 30 külföldi sa. A konferencia egyúttai szakember vesz részt, — kiváló tehetőség arra, hegy tájékoztatták a sajtó mun^ a legújabb fejlesztési ereália társait hétfőn azMTESg- ményaket közkippesé tegyék, ben. és a VJ. ötéves tervidőszak A konferencia témává- gyártmány- és gyártásfej: lasztásat az indokolts, Hogy lesztóbi terveit a vállalati hazánkban g kis- és közép- szakemberek műszakilag és könyve boltokat, "a köpyvtá- jelent meg" Kulcsár '^Kálmán rendelkezésre áüó sőt ennyi (tehát kevés!) példányt ja is változatlanul emelkedő, kaptunk belőle. ben vanLo "" ^^to sorozatgyártás részaránya gazdaságilag megalapozzák- ' rakat, feketepiacon árfolyg- műve, cfp»e pedig; A mt Gémes Eszter Történetek Ruxsa Sándorról Rúzsa Sándor szüUtóse Az 1640-es éyekbep a sógorom bent volt a sze«edi bőrgyógyászati klinikán, bementem meglátogatni. itt találkoztam egy 90 éves. Rúzsa nevt} emberrel. Beszédbe elegyedtem vele, ő mondta, hogy Rúzsa Sándor közeli rokena volt. A feleségét Rúzsa ángvónak hívták, és két fia volt neki. Q megélte el a Sándor születését. • — Ugyan, hékám. nézzék ke mán ki. n#m lőhetne máp möpni!? — Asszon, búvá gondósz? Pój á szélt Nem hallod, hogy vert az ablakot? — Jaj. jaj. nem bírom tevábte — hatek a sötétes kis házikó sarkából, a szegényes ágynemű közül a keserves nvögés, — Ugyan mönyjék ke. hékám! — Nem tehetne fögeeJjg várni yefe? Neköd könnyű a jó helyén, Ebbe a ppkoh üdéóe mony. iek annyira!? — 6, jaj. dehogy tehet ewe várni, pem olyan dolog ez. hogy «/-t vísza jöhetne oaranrtenl! Nem bánom, emék! De mi tesz vejed, ha addig elő tanál állítani!? ™ Héf csak Iparkodjék ke. epgftm Pteg a anya mai' mögseaftt — Műn akáFhegy iparkodunk te. hamm éra kő neki. mire hazavergődünk; a bába a hatodik határba lakik. Ezzel fölveszi ez ember n szűrét, m, élte alatt a hemyógembbat begombolja. Bunktebotiát kézbe veszi, indul „Uram Jézus, segíts mög!" A nyitott rHóból még visszatekint vajúdó feleségé-e, gvön«vöző ereán búeaúzóuj megoíhen tekintete. --•Itéietüdő! Nagyon vellámljk! — szól vissza Alig haludt el ötvenlépésnyire, vakító világosság csap le rá, óriást reccsenés, ami maidnem a földre sújtjg. Visszanéz, •n Úristen! A nyila! Láng csap ki a kis házbóL — Tüzes nyila! Jaj nekünk! fölhördül, rohan visszafelé SzöFét már futás közben gombolja kifelé. Kivág ia az altót. első tekintete az aMz°ny. NingS-e valami baja? El-a? Él! Keservesen vergődik— Mié svütt ke vissza? — Hát nem (,udod? Becsapott a házba p nyila! — As Úr haragja! — mondja az asszony nypgve. — Míve is óccsarn? Tej nincs, csak egy pár literGyorsan kiszalad, a kútnál a malaefürdetft Vödrében megmártja a szűrét, magára kapja, keZéoe kgo egy nyeletlen kaszát, meg egy villát, egy-kettőre felfut a taroglván a tetőre. Vágja felében a nádtetejet. ami sikerül is. villával a földre dobálja a fládaf, otj, már. eléghet, cgak q horog/ákat mefirpeotiipsse, Rmberfelettj erővel dolgfirtk- Lent aztán villával addig veri a nádat, az eső is segít hogy megfékez,! 3 füzet, írtabb bal, A megmaradt fele bé'4et<H a vihar eme!getni kesdi. de le is veti. Elég lesz neki egy-két yiharps lökés, Felkapja a fejszét, fel a tetőre, kidöngeti as egészségesen maradt ház végét. — Mos' mán nyargalhat** végig, nem akadályoz sommii — dünnyög; az embgF a szélnek, «- No. hé. Mos' mán mék! Sehuva so! Mög van! Ekkor sfria el mar gát » kis iövevánv. r-, Rosszkó gvütté. az anyád mindönit =» szó) kedves korholásaal a kicsire. ** Gvarök*e vagy Ián? Még nem tem! Ni. — Melegítsék ka ví««t! Hozza ide az "Itet, mög az ablakhú azt a kte fehér ruvát, kicsit emei ie ide a magzatot! Úgy fesz gz embaF.. ahogy mondva van! az asszony elvágja a zsinórt, da ejébb eiköu, — No micsoda? — Gyerök a leiköm I Az ember a teknőt az ágy elé készítj. egy padra szappant egy kis fürdető felteF rongyot, az asszonv félkönvékre támaszkodva megfürdeti. Törlőruha az ember einvűtt ingének a javából lett hasítva. A pelenka meg minden rongy, összeszedve SeDÓfyá/za a szegényes kis dunyhába maga mel lé teszi szoptatni akarja csak úgv fekve. Mint ha egy hónapos jett voina a everek úgv elkapja a mellét, Nézi az anva, simogatja szemével. körülöleli, lelke minden gyönyörűségévé! Neki ennél szebb semmi nincs a világon! Őszöm az Űristenödet. de széo Vggv! Nézze ke mög! »» Mit láisz te még azpn!? — Kibeszélhetetlen, műven §?én! Odamegy az ember, néái SOdOfint á bsisgán, B- Vörös... Olyan, mint a többi gveFök! -- Nem a. hékám! p?. Szöbb. mint a másé! Eltkar beleordít a gyerek, lábával kirúgja az ócska nólyát. — Háti. milyen erősl -- szőj sz asszony diaidallal. — Avé nyaggatott mög ennyjre. hogy erős! A' mán e van felejtve' Mi löavöp a neve, hékám? — Lögyön Sándor) — Lögyön! — gzó} gz SSSZODF, * — De asszon! Ez a gyerök mari tízéves, oszt gemmi hasznát se vöfivük, Maj' odaadtuk ko. váeelnasnak. a' nekjvalp, — Mán möglátszik a karján az izom. úgy szaladgál benne, mint eav kismalac. Oda i» adták Sándort jnasnak. de nem tűrte az inaspofonokat. Mikor aztán megsokallta. e«v vasi'Úddal visszavágott a gazdájának s otthagyta a kovácsságot Hazaállított. persze otthon mindig korholták- Sok hasznát nem vették, a pusztát, a csikósokat bújta birkózott, akármilyen erős embert földhöz vágott. Már nagyon hasa Sem járt Ez a kölök nagyon haza se gyün mondja gpja. Menti az anyja-: t= Hát. hékám. a everök viharos természetű'. Tudja ke hogv a vihar hozta nekünk! Azt nem vöszi észre, müven szótlan, ha itthon van is? Nem beszél- csak ül. oszt bámul. Telt-múlt az idő, a?t monda Sándornak azapia: — Éiqm! Katonaköteles vagy! Jelöntbözttetnél! Csak n»m öttem bolondgombát, hogy evigyeppk vglamőre. messzire! Dehogy mék' ííem negöm valé jdőtőtés a'l Aztán azért CS«k keresték a katonaköteles fi4tqipkat. Keresrtteyclök után tartották számon őket. gttűl kezdve npm i« tárt hasa. Ugyanis a? apját te fejakasztották 12 rendbeli loogsért. A?, erdő volt q háza. csikósok, Pásztorok 8 társasága. Féltre meg meghúzódott valahol, A betyárok s?é* oen szaporodtak. Bandába verődve kigebb-pajvobb lopásokból éltek. Orgazdáiul? az volt. ak'* k-et ők akartak. H3 eavszer kimondták: „Jo megtürűí'e » száját!" vasv a neszeméi veknekKossuth-kurva. 3 szód álljon óm!", ,Sa ne tudi se ne i᧧! Ne is mutogass, hogy erre-arra möotoki" —• aimak úgy keltett lenniI (FolytatjukJ azonban, sajnos, fúl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy mindazok, akiket megérintett a Kuiesár-konyv, teljes joggal szenzációvá viharosodott •szele, megtelelő képet kapjanak a könyv nagyszerű értékeiről- A műsor első része az urbanizációs szintről és a magyar településszerkezetről s*ólo párbeszéddel túlontúl szakmainak tűnt, a második részben pedig a Társadalmi problémák g hatyenes évek MttjpmMí** című fejezetről túl korcs hangzott el, túl jeiztssserfien, PeFsze, azonnal meg is lehet védeni Nonn Varát, a műsor szerkesztőjét, A Szociológiai fíyaló egyrészt szakmaibb jelrtegű műsor mondjuk egy .-supin könyvrecanzálási fur">tiót betö'-tő adásnál, másrészt Kulcsár Kálmán . munkája sokkal mélyebb, ót* j fogó'ob, tudományosaiib, bonyolultabb és sokrétűbb annál, hogysem o*eké|v fél órában a figyelemfelkeltés mégoly pontog, ám mégiscsak felszínes eszközeivel megvilágítható lenne. A megoldás csak az lehet, ha 8 könyvről olvasunk értő, részletes kritikát «— s legfőképpen magát a könyvet. A műsor másra volt Jő, Arra, hogy felmutassa: a mai magyar társadalom egyszerűen — minden, Magyarország ma, hazánk állapotajj), népünk helyzete, gpndjaj — szociológiailag vizsgálva ugyan, dg közérdeklődésre abszolút számot tartva- 8 e könyv most -- hiánycikk, Paradoxon, mégis kimondható: hála a jó istennek, § ha eddig hódolat a ma?"ar irodalmat illethette, ak ir „hiánycikk" ürügyén; terjesszük ki most a magyar szociológiára is; E könyv bizonyítja, megérdemli, _ Domonkos László