Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

Vasárnap, 1981. február 22. 3 1 népgazdaság fejlődése az V. ötéves tervidőszakban (Folytatás a 2. oldalrólj külgazdasági egyensúly javí. tására hozott intézkedések eredményeként 1979-ben és 1980-ban a behozatal mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csökkent. A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-tagorszá _ gokkal a tervszerű együttműködés. A műszaki-tudományos kapcsolatok kedvezően fejlődtek, hazánk több közös beruházás megvalósításában vett részt, amelyeknek nagy szerepe volt az ország kiegyensúlyozott energiaellátásában. Az áruforgalomban nőtt a szakosított termékek aránya. 1980-ban a KGSTtagorszá gokba irányuló gépipari export majdnem felét szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállított termékek tették ki. A külkereskedelmi forgalomnak 1980-ban több mint felét R szocialista országokkal bonyolítottuk le. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk a Szovjetunió aránya megközelítette az összes forgalom 30 százalékát. A tervidőszakban a behozatal közel fele a termeléshez szükséges anyagokból, félkésztermékekből és alkatrészekből, több mint 10 százaléka energiahordozókból állt. 1980-ban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatalának volumene az 1975. évinél 21 százalékkal több volt. Energiahordozókból öt év alatt 23 százalékkal nőtt az import.. Az ipari késztermékek aránya is behozatalban mintegy 30 százalék volt, importjuk öt év alatt 24 százalékkal emelkedett. Az ipari késztermékek és az energiahordozók 62—70 százalékát rubel viszonylatból vásároltuk. Az V. ötéves tervidőszakban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek, valamint a gépek, berendezések és szállítóeszközök kivitele nőtt a legdinamikusabban, 57, illetve 39 százalékkal. A gépipari termékek közül jelentősen fokozódott az autóbusz, a közúti járműmotor, az izzólámpa, az orvosi röntgen, a magnetofon, a hűtőszekrény stb. kivitele. Az élelmiszeripari alapanyagok és termékek kivitelén belül többek között a vágósertés, a nyershús. a baromfi, a főzelék- és paradicsomkonzerv, a napraforgómag és -olaj exportja növekedett nagymértékben. Beruházás A tervidőszakban megvalósított beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valóeí tóttá k meg. Az ötéves tervidőszak elején a beruházási tevékenység élénk volt. Az egyensúly javítása és a beruházási feszültségek csökkentése érdekében az 1979—1980. évi tervek korlátozták a felhalmozást, ezen belül a beruházásokat. Az utóbbi két évben a folyamatban levő beruházások száma és költségvetési összege egyaránt csökkent. A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését új beruházások, rekonstrukciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza II. Hőerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, az Özdi Kohászati Üzemekben a kohómű oxigénes intenzifikálása, a folyamatos acélöntőmű, valamint a rúd- és dróthengermű fejlesztése. A vegyipar kapacitását növelte a TVK polipropilén és a BVK új pvc gyára. Befejeződött a dunaújvárosi hullámpapír vertikum, a Szikra Lapnyomda építése. Az élelmiszerfeldolgozás fejlesztésére húsüzemek, kombinátok épültek, bővült a Szegedi Szalámigyár, elkészült a Hajdúsági Cukorgyár, a Martfűi Növényolaj Gyár, A közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében folytatódott az autópálya-építés, elkészült az Interszputnyik földi követő állomás, a 2000 kw-os középhullámú adó. Budapesten és vidéken több új áruházat, bevásárlóközpontot adtak át. Használatba vették a kerepestarcsai, a dél-pesti, a kecskeméti megyei kórházat. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszköz-állománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett. 1980-ban nyugdíjakra 56 milliárd forintot fizettek ki, az 1975. évinél 29 milliárd forinttal többet.. Az egy nyugdíjasra jutó átlagos öszszeg az 1975. évi 1272 forintról 1980-ban 2267 Ft-ra emelkedett. Az átlagnyugdíj az átlagkeresetnek 1975-ben 41°okát, 1980-ban 52 százalékát tette ki. A nyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új nyugdíjasok magasabb nyugdíja mellett az áremelésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A kiegészítések az alacsony nyugdíjak esetében biztosították a nyugdíj reálértékének megőrzését. A családi pótlék összege 1980-ban 13,6 milliárd forint volt, 7,1 milliárd forinttal több az 1975. évinél. A növekedést nagyobb részben az 1976. és 1979. évi fogyasztói árintézkedések ellensúlyozására fizetett kiegészítések, • valamint a 3 és többgyermekesek pótlékának 1980. július 1-i emelése eredményezte. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelkedett, azt követően, a születések számának mérséklődésével összefüggésben, folyamatosan csökkent. 1980 decemberében 254 ezer anya volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel ezelőttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermekgondozási segélyre 1980-ban 3,9 milliárd forintot fizettek ki, a segélyen levők számának csökkenése ellenére 0,9 milliárd forinttal többet, mint 1975-ben. A növekedés az áremelkedésekkel kapcsolatos jövedelemkiegészítésekből adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszerfogyasztás mennyisége évek óta kielégítő, összességében az 1975. évi szinten stabilizálódott. Az élettanilag értékesebb élelmiszerek közül a hús- és halfogyasztás 1980-ban fejenként 73 kg volt. A tervidőszakban a tej- és tejtermékfogyasztás 162 kilogrammra, a tojásfogyasztás 335 darabra, 28, illetve 22 százalékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek fogyasztása, amelyben a legnagyobb súlyt a szeszes italok képviselik, a korábban is magas szinthez képest öt év alatt 22 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek fogyasztása csökkent A tartós fogyasztási cikkek közül az V. ötéves tervidőszakban a kiskereskedelem 1,2 millió hűtőszekrényt, több mint 1 millió mosógépet, majdnem 1,5 millió televíziót, több mint 500 ezer személygépkocsit értékesített. Hűtőszekrénnyel, mosógéppel, televízióval az aktív keresők háztartásának több mint 90 százaléka rendelkezik. A háztartások nagy részében egynél több rádiókészülék található. Viszonylag gyors ütemben nőtt, korszerűbbé és az 1979. júliusi áremelések után valamivel takarékosabbá vált a háztartások energiafelhasználása. A szolgáltatások egy lakosra jutó igénybevétele az összes fogyasztás emelkedésénél nagyobb mértékben, öt év' alatt 24 százalékkal nőtt Az elmúlt öt év folyamán több ízben került sor a fogyasztói árak emelésére. A központi árintézkedések közül jelentősebb volt 1976ban a húsáruk, 1978-ban a kávé, az édesipari áruk és az égetett szeszes italok árának, 1979-ben a motorbenzin, a dohányáruk, a sör, az újságok árának emelése, valamint a július 23-án végrehajtott áremelés, amely az élelmiszerekre, a fűtésre és háztartási energiára, a bútorokra, a személygépkocsira, egyes' építési anyagokra terjedt ki- A fogyasztói árszínvonal 1980-ban 36 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság életkörülményeit javította, hogy öt év alatt felépült 453 ezer lakás, 15 ezerrel több, mint az előző tervidőszakban. A lakások 36 százaléka állami erőforrásból, a többi a magánlakás-építés keretében, és nagyrészt állami kölcsön igénybevételével készült A lakásállomány nagysága szerint és minőségi összetétele gyorsan javult. Az 1980. évi lakásösszeírás időpontjában a lakások majdnem fele kétszobás és 24 százaléka három- és többszobás volt. Fürdőszoba vagy mosdófülke a lakások több, mint 60 százalékában található. Hépesség, népmozgalom, foglalkoztatottság Egészségügyf oktatás, művelődés 1981. január 1-én az ország népessége 10 millió 713 ezer volt, 150 ezerrel több az 1976. január l-inél. A népesség számának növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult. Az élveszületések száma a szülőképes korú nők számának alakulásával és egyéb tényezőkkel összefüggésben csökkent, és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt. A halálozások száma, elsősorban az idősebb korosztályok növekvő aránya miatt, az el. múlt öt évben emelkedett és 1980-ban, ezer lakosra számítva 13,6-et tett ki. A csecsemőhalandóság évről évre mérséklődött és 1980-ban ezer élveszülöttre 23 egy éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 millió 50 ezer fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaság, ban dolgozóké kisebb mértékben csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak végén, mint öt évvel korábban. A lakosság jövedelme és fogyasztása A tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresetének és az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítéseknek az összege 1980-ban több mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazásban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénzben i társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. öt év alatt a társadalmi juttatások 29 százalék, kai emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980-ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit 1980 végén a nyugdijasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz dolgozók nyugdíjkorhatárát fokozatosan csökkentették. és 1980-tól ugyanabban az életkorban jogosultak nyugdíjra, mint a munkások és alkalmazottak. Az V. ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980 végén 28,8 orvos jutott, az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermekorvosi körzet megszervezésével folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások száma. 1980 végén a körzeti orvosi állások 4,7 százaléka, a gyermekkörzeti orvosi állások 5,9 százaléka volt betöltetlen, az 1975. évi 6,6, ilL 9,4 százalékkal szemben. 1980 végén egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra 2100 lakos jutott, csaknem 200-zal kevesebb, mint öt évvel korábban. A kórházi ágyak száma öt év alatt, a jelentős számú ágymegszűnések vagy szüneteltetések ellenére majdnem 5600-zal nőtt. 1980 végén tízezer lakosra 89,2 működő kórházi ágy jutott, 4 ággyal több, mint 1975 végén. A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új helylyel bővült. 1980 végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelkezésre; ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több, mint öt évvel korábban. 1980-ban a három éven aluli gyermekek 16 százalékát vették fel bölcsödébe, további háromnegyedéről pedig a gyermekágyi és gyermekgondozási segélyen levő anyák gondoskodtak. Az óvodai helyek száma 1980-ban 385 ezer 500-ra emelkedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/81-es tanévben az általános iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és felsőfokú intézmények nappali tagozatain valamivel kevesebben tanulnak, mint 1975-ben. Az alsó- és középfokú intézményekben tanulók számának változása a megfelelő korosztályok létszámának alakulásával függ össze. A tanulók aránya a megfelelő korúakhoz viszonyítva minden fokozaton emelkedett. Az alsófokú oktatásban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14—17 évesek 40 százaléka jár, az öt évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14— 16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló, valamivel több mint öt évvel azelőtt Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain a 18—22 évesek 9,2 százaléka tanul. Ez az arány 1975-ben 6,9 százalék volt. Napköztotthonos ellátásban az általános iskolai tanulóknak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980-ban 38,2 százaléka részesült. A középiskolai tanulók 24 százaléka lakik diákotthonban, az 1975. évi 20,8 százalékkal szemben, míg a felsőfokú intézmények hallgatóinál ez az arány alig változott: 1980ban 47 százalékuk kapott kollégiumi ellátást 1976—1980. években a nappali tagozatokon 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, felsőfokú oklevelet 74 400 fiatal és 59 200 felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkás vizsgát. Az elmúlt ötéves időszakban a kultúrálódás közösségi formái közül a mozi és a színház iránt csökkent, a hangversenyek és múzeumok iránt nőtt az érdeklődés. A Budavári Palota felújítása keretében megnyitotta kapuit a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Nemzeti Galéria, megkezdte működését a Várszínház. Befejeződött a Vigadó helyreállítása, felépült a győri Kisfaludy Színház. 1980-ban 8240 könyv jelent meg, 7 százalékkal több, mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. Az elmúlt öt évben az ifjúsági és gyermekkönyvkiadás nőtt a legnagyobb mértékben. A televízió heti átlagos műsorideje az utóbbi öt évben 15—16 órával bővült, a rádió műsorideje 50 órával. 1980-ban több mint 7,5 millió hazai gyártású hanglemezt hoztak forgalomba, kétszer annyit, mint a tervidőszak elején. Idegenforgalom 1980-ban összesen 14 millió külföldi érkezett áz országba, 49 százalékkal több, mint 1975-ben. Közülük a turisták száma 9 millió 410 ezer volt, 88 százalékkal több, mint öt évvel koráb-, ban. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. 1980-ban 5,2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 50 százalékkal több, mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szocialista országokba irányult. A tervidőszakban a szállodai kapaditás 5000 hellyel bővült, ezzel 1980-ban 34 ezerre emelkedett. Az egyéb szálláshelyek — kempingek, turistaszállások, fizetővendéglátás st.b. — befogadóképessége ugyanebben az időszakban 78 ezerrel bővült és meghaladja a 200 ezret. Az idegenforgalomból származó bevétel öt év alatt megkétszereződött. Budapest, 1981. február 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (MTI) Az SZKP kongresszusának köszöntése Húszezer méter tömlő Készülnek a tömlők Korunk egyik kulcskérdése az energia kitermelése. Energiahordozóink legnagyobb szállítója a Szovjetunió. Az olajkitermeléshez nélkülözhetetlen mélyfúrókat viszont kizárólag Magyarországról, a Taurus szegedi gyárából szerzik be a szovjet olajkutatók. A szegedi gyár természetesen különböző alapanyag- és részegység-gyártóival is egyezteti a szovjet exportszállítások tervét. 1981-ben például 110 ezer méter mélyfúrótömlőre kötöttek szerződést. Ebből az első negyedevre 1528 darabot, 20-án, péntekig 835 darabot kellett volna legyártaniuk. Ehelyett a tervet jóval megelőzve péntekig 1009 mélyfúrótőmlő készült el a gyáriak megfeszített munkája nyomán. A XXVI. koYigresszus tiszteletére vállalta a gumigyár munkáskollektívája azt is, hogy 20 ezer méter, a bányászatban a szénfalak nedvesítésére használt, úgynevezett injektálótömlőt készítenek túlmunkában szovjet exportra. A mélyfúrótömlőt készítő üzem munkásai, a Kun Béla és a József Attila szocialista brigádok tagjai vállalták, hogy soronkívül elkészítik a bányászok munkáját gyorsító és könnyítő tömlőket. Hidraulikus tömlőkből is gyártanak többet, ha a szovjet partnerek igénylik. Elvtársi, baráti kapcsolatok épülnek ki a szegedi gyár és termékeinek szovjet közvetítői között. Tavaly októberben például a gumigyári pártvezetőség a TECHNOMASEXPORT nevű szovjet országos egyesülés pártvezetöségenek segítségét kérte, hogy a hengerüzem rekonstrukciójához szükséges hengerszék szállítását meggyorsítsák. Októberben elment a levél, december elején megérkezett a keresett gép. A rekonstrukciót sikerült határidőre befejezni, sa termelékenységet a tervezett mértékben emelni. A továbbiakban — a kongreszszus idején és azt követően — is hasonlóan gyümölcsöző kapcsolatokra törekszenek erre mindkét fél egyformán törekszik. * i