Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

8 Csütörtök, 1981. február 19. Az élet itt is többet követei Beszélgetés az MHSZ-ben folyó honvédelmi nevelésről Feszültségekkel telített vi- A? MHSZ feladata pedig az, lágunkban természetes, hogy hogy sajátos eszközeivel és az emberek másképpen néznek a katonai dolgokra, máskent szemlélik saját szerepüket, feleiősségüket, tennivalóikat ls, mint az enyhülés viszonyai között De amikor kézzel fogható közelségbe kerülünk a honvédelemmel, amikor szó esik arról, hogyan foglalkozunk az iskolában, a napi életben a honvédelem kérdéseivel, vagy esetleg megkapjuk a papírt, amelyik sorozásra, bevonulásra szólít, nem min- megyei dlg válaszolunk helyesen a kérdésre: személyesen tő. lflnk mit vár a honvédélem? A szakember, a katonapolitikus azzal indokolja ezt hogy nem látjuk eléggé az összefüggéseket Megkérdeztük M i h a 11 k Ferenc alezredest, az MHSZ megyei vezetőségének titkárét: — Mi teszi időszerűvé, hogy jobban foglalkozzunk ma ilyen kérdésekkel, mint korábban? — A választ a párt XII. kongresszusa világosan megfogalmazta. A lényeg, hogy az imperializmus hidegháborús törekvései erősödnek és ezért a szocializmus építésének békés feladatai mellett jobban kell törődnünk azzal is, hogyan őrizzük, védjük meg vívmányainkat A kongresszus többek között azt a feladatot tűzte elénk, hogy eredményeseb. ben folytassuk az eszmei politikai nevelést, mélyítsük el a szocialista hazafiság és az internacionalizmus érzését — Ez valóban világos. Bizonyára érti as emberek többsége és egyetért vele. De akkor miért fontos erről újra és újra beszélni? — A fokozódó imperialista propaganda indokolja ezt és az is, hogy mindig jönnek az új, fiatal generációk. Fontos, hogy ők is lássák összefüggéseket A honvédelmi nevelés ezért állandó, folyamatos feladat — De ez egyedül az MHSZ feladata? — Nem. A honvédelmi nevelés társadalmi feladat, amely a családban kezdődik, érinti az iskolát, a munkahelyet, egész életünket. tájékoztatásra. Erre ismételten felhívjuk a figyelmet, mert van olyan veszély, hogy inkább csak a szakmai kérdésekkel foglalkoznak. Célunk: olyan klubvezetőket, előadókat állítani a klubok élére, akiknek egész munkáját áthatja a nevelés. Elmondhatom, egyre jobban megy ez. Elismeréssel szólhatok a MÁV Szegedi igazgatósága, a Textilművek, a DÉLÉP, a derekegyházi, a székkutasi, az ásotthalmi MHSZ-klubokról, vagy a párt-végrehajtöbi- 600-as ipari szakmunkásképötévi munkánkat ér- zőben folyó honvédelmi nevelőmunkáról. Ügy lehetőségeivel a lehető legjobban segítse ezt a munkát Többé-kevésbé helytálló azt mondani, hogy a szövetséget ismerik az emberek. Nem is csupán a fiatalok. Mégis azt kérjük: beszéljen arról, hogyan teljesíti feladatát megyénkben az MHSZ? Amint nemrégiben zottság tékelte, megállapította, hogy alapjában véve jól teljesíti feladatát a szövetség. Segítjük az iskolai honvédelmi oktatást, ami — ez ismeretes — a honvédelmi törvény értelmében kötelező része a tananyagnak. Az MHSZ feladata pedig a sorkötelesek előkészítéséhez hozzájárulni. Akik nem jártak középiskolába, részükre kötelező oktatás folyik szövetségünk klubjaiban. Igen fontos a gépjárművezető-képzés. A másik út — úgy is mondhatnám: a fő Út — a honvédelmi klubok tevékenysége. Jelenleg 161 klub tevékenykedik a megyében. Munkájuk szoros kapcsolatban van az úttörő. és az Ifjúsági mozgalommal, és az üzemekkel. Sokféle lehetőséget kínál. Technikai elfoglaltság, sport, rendezvények, vetélkedők adnak lehetőséget a fiatalok szómára, hogy kedvük szerint modellezzenek, rádiózzanak; a lövészsportnak, vagy a repülésnek áldozzák szabad óráikat, Tömegek tartják ma már magukénak a szövetséget — Említette a kötelező előképzést a sorköteleseknek. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Nyolcvanórás elapisme-' réti oktatás ez. Azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok ne felkészületlenül érkezzenek a hadseregbe. Ennek szükségességét a legtöbben látják, d« vannak kis számmal értetlenkedők is. Ezért is fontos, hogy fokozzuk a nevelést. S mi a klubokban is fgntosnak ítéljük ezt Az a törekvésünk, hogy 3 foglalkozásokat, a különböző szakágiakat is, fel kell használni a felvilágosításra, a vélem. fontos megemlíteni, hogy ehhez a mind eredményesebb munkához egyre több segítséget kap szövetségünk a helyi pártbizottságoktól, alapszervezetektől, a KISZszervezetektől, a tanácsoktól. Különösen nagy jelentőségű, hogy a szövetségben végzett munkát, mint fontos politikai tevékenységet ismerik el. Elért eredményeink jó alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy további feladatainkat még eredményesebben hajtsuk végre, és különösen a tagfelvételi munkában lépjünk előbbre, A klubokban ez a legfontosabb politikai feladat Ezt szolgálják a rendezvények, amelyek népszerűsítik szövetségünket és az egyes sportágakat ls. — Mindez érinti a fiatalság különböző korosztályait és részben a felnőtteket. Van-e a szövetségnek feladata a tartalékosokat illetően? —• Természetesen van Mint ismeretes, a tartalékosok, katonák, tisztheiyett©sek, tisztek önkéntes alapon részt vehetnek utóképzésben. A városi vezetőségek éa a klubok feladata többet tenni, mint eddig azért, hogy e tanfolyamok iránt növekedjék az érdeklődés. Egész munkánk azt szolgálja, hogy a dolgozók tájékozottságát felkészültségét elősegítsük. Hiszen, amint a hétköznapi békés munka, a technika fejlődése is mindig többet követel, magasabb felkészültséget, több tudást; érvényes ez a haza, a béke védelmére 's —» mondotta a beszélgetés végén Mihalik Ferenc alezredes. Kaczúr István A Somogyi-könyvtár elsft igazgatója A Szeged városi tanács vb gt határait (Maros 1870.4— központi irattárában, rende- 10. sz.), Csanád vármegye zés közben, most kerültek régi törvénynatósági bizottelö a 75 évvel ezelőtt ikta- ságának közgyűléseit tiszttott iratok, amelyek Reizner viselőit (Maros, 1873. 1—3. Jánosra, a Somogyi-könyvtár sz.), Csanád vármegye határelső igazgatójára és család- pereit 1873—1888-uap (A jára vonatkoztak. Százhar- Csanád megyei Történeti és mlncnógy éve. 1847. január Régészeti Társulat Evköny20-án született Szegeden, és ve. Budapest 1903,). ugyanitt halt meg. 57 éves előkerült iratokból korában. 1904 január 19-én. mee*Uaptthato, hogy Reizner A Magyar Életrajzi Lex kon e*alaüju nehéz sreusrrtsrte snsrsrz&í »V rnsrurfc szony sugárút 18. számú há- , sarkán egv lakást maZ4b?" S? Mesége Jenel X^toUf Si Maria volt aki há arnel 157 négvljzöai>les halt meg E hazugból telken é üu & a ház u ™ "Vt^tl^ c^M állapotban volt, A háletttt. akinek tórtó C«ko* t l0öo évtól állandóan ta. nS iJES^Xt Reízner 'arozni kellett; 1880. SZOPpusztai lakos volt Rw»»r ^^ 12,én 800U forint08 János második feleség© Mol. , , építési kölcsönt vettek fel, s nar Ilona, ebből a hazassag- t 50 éven é fÍ8et©ndŐ félbol három gyermek eaUe- évi 60 forintos elöleg.réSÍ5. tett. Gizella l89t november letekben keUett Vi«sz«íizet26-én. Károly 1893. október 19-én és Ilona Rózsa 1896 ni, A kölcsön halála időpontiában is fennállott. Reizner július 6-án. Édesapjuk haló- = ÍTSSTS lakor az utóbbi három Pír- ma6ót és családját, ami kémek kiskorú volt gyámjuk vésnck bizonyult abban az édesanyjuk lett. Ebben időben Gizella zongorát nult Károly tanonc volt Páoán, Ilona Rózsa pedig Szegeden pof az időben. Voltak kölcsönei is, kereskedelmi PéWÓUl SzeSed Várostól, kereskedelmi osztrák—magyar banktól, Szeged Kereskedelmi és Iparbanktól. de magánszefárt tómdó Acsa- mélktöl Hivatalbai je. iád 1904-ben svéd gránit fe- „v i keI,ett bizonyos összehér márványból síremléket W^gUgi ««£ emelt Reizner Jánosnak en- ^K^és^yéb sor^ nek költsége 1526 korona. gy^m kepott meg. Az ö*. Reizner János pályáját vegy ezen sorsjegyek eladá1871-ben Szegeden kezdte, sábói sem tudta fedezni a mint ügyvéd-jogász. 1872- kiadásokat, ben Szeged városi aljegyző- , , «-,_„-_ vé választották, 1875-ben . 1l80®"b1Bn e főjegyző lett Az előkerült ^^tof.nv^h'eteS iratokból az is kitűnik, hogy iúXyi tanácsosi rangot vitelt Mint JJUt ZJ^tó városi főjegyző, ő látta el a irwrwsrt « ® iagvzői állasát könyvtárosi Kéréssel fordult a városi munkát vállalt; ő lett a So- Árvaszékhez, hogy a lakóházmogyi-könyvtár első igazga- ra l200 korona váltó kőitója. A könyvtárban egészen ,/rthf,_„n f„, am,t .a haiáláig dolgozott Szerette , a munkáját, minek nem ke- evenként 60 korona reszle, vés bizonysága, hogy ő ren- tekben fizetne vissza. Az dezte a Somogyi Károly esz- Árvaszék a kölcsön felvételéhez hozzájárult Komoly Pál tergomi kanonok által ged városának adományozott 43 ezer kötetes anyagot Megalkotta a könyvtár nyilvántartási rendszerét, felleltározta a könyvállományt, és ő nyitotta meg Szeged közönsége előtt a könyvtár kapuit. Nevéhez fűződik a múzeum megalapítása is, ismert művein kívül a levéltári iratok alapján írta meg Csanád vármegye réTanácsülés Mórahalmon Mórahalom nagyközség ta. nácsa tegnap, pénteken, a művelődési házban ülésezett, A testület megvitatta és elfogadta az idei költségvetési és" fejlesztési tervet. Az előirányzat szerint a nagyközségi tanács 30 millió forinttal gazdálkodhat. Ez az öszszeg elegendő, hogy Mórahalom tovább szépüljön, fejlődjön. Az idén 7 millió forintot fordítanak az áílomt lakásépítésre, azonban a 21 célcsoportos lakág csak jövőre készül el. Ám az idén is ünnepelnek Mórahalmon, hiszen márciusban átadják a 75 helyes új óvodát -- nagyon gok szülg örömére. A költségvetési összegből a legtöbbet az egészségügyi ellátás és az oktatás javítására fordítják. Mórahalom nagyközség tanácsa az idén is biztosítani tudja H felügyelet© alá tartozó intéz, ményeg zavartalan működését. Szűcs Istvánná látogatása Csongrád megyéden Teanap megyénkbe látogatott Szűcs Istvánná, a Magyar Üt törők Szövetségének főtitkára. Részt vett és faiszólalt a megyei pártvégrehajtóbizottság délelőtti ülésén, amely a KISZ Csongrád megyei bizottsága 1976 óta végzett munkájáról készített jelentést vitatta megAz úttörőszövetség főtitkára tegnap délután' a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumot kereste fel Bódi Györgynek, a KISZ megyei bizottsága első • titkárának kíséretében- itt az iskola KIBZ-alapszervezetének taggyűlésén vett részt. Műsorajánlat 4 Coliagium 4r«mm film- épületének Auditórium Maesztétikai köre ma, szómba- xlmumában. Ezúttal King tón délután fél 3 órai kez- vt<tor-film szerepel a progdettel tartja foglalkozását a tudományegyetem Ady téri Gémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Veszelka Jóskát felakasztják —- Cimborák! Csak Jóska bátyámig bírnánk mönnl! Akkó mögmenekűnénk, Ott a kettős ajtajú istálló, ami az ingoványba vezet, onnan kétfelé vari szabadulás. Vagv a naffv barlangba az alagúton, vagv le Dorozsma felé a nádasba. Ha ide bevették magukat, nem volt alván pandúr. aki követni merte volna őket. De nem is lett volna tanácsos, mert már az első lépéseknél elsüppedtek volna a lovaik. Csak a betanított lovak ugrálhattak ebben. Ezt ők nagyon is iól tudták. — Mindön erőt bele. cimborák! Még egy kicsit, lovam, fáradt párám, még ügy kicsit! —• Mán csak ügv haüntás! Az istáUóaltó sarkig nyitva. Beugrattak a betyárok. de a nádasba nyíló végaitón ki is ugrattak, Az udvarra nyíló istál'óaitót meg belül eltorla-zolták. Pi'lanatok alatt odaértek a oerzekútorok. Leszálltak a lovaikról, megkötözték őket. Odaálltak az istállóaitóba. lövésre kész puskákkal. — Na bitangok! Innen élve nem menekültök! Adjátok mee magatokat! Sokat envhítl a büntetést! Itt már nincs menekvés! Magatok is láthatjátok! Nem akarunk agyonlűni benneteket! Megkukulhatok? — Semmi válasz. — Nyissátok ki az ajtót! Előklabálják a gazdát, kérdik tőle. nem látta-e a betyárokat? — Én sömmit nem láttam! — Látni kellett! — Instállom. rövidlátó vagyok! — Tíz lónak a dobogását sem hallotta kend? — Mögkovetöm a pandúr urakat, ha s&ás ló dobogna pz udvaromba akkó se hallanám, ha benn vagyok, mer nagyot hallpk. A perzekutor urak beszéd üt se hallanám most. ha nem kajabánának ilven hangosan. Én magukat. sS láttam, se hallottam, mikó gvüttek ide! — Kerítsen kend egy vasrudat, befeszítjük az ajtót! — Azt még lőhet! — felel Jóska bácsi. Felsorakoztak a pandúrok az ajtó előtt Még egyszer: — Adjátok meg magatokat! Az aitót Jóska bácsinak kellett feszegetni, de a keraiztbe vas nem engedett, Egv markos pandúr elveszi a feszítővasat riees-reccs. betörik az ajtó. Üres az istálló! Amul-bámu! a oerzekútortársaság. A másik végén nyitva az ajtó. amelv az ingoványra nyílik és Dorozsmálg vezet, onnan szabad az út Bácskába. Hang se mérges, sem káromkodás nem jött az alkukra, ilven kudarc! Ilven szégven! Ezért lakolni kell valakinek! — Raportra. Jóska bácsi! — ordít a parancsnok. — Mi! Daran...? — szól Jóska bácsi. — Hát kend nem mondta hogv két aitala van az istállónak. — Senkise kérdözte tűlem instállom. Bolond felel kérdés nélkül! — De kend tudta, ha azok bemennek, el is menekülnek! — Én azt s3 láttam mikó a betvárok ide gvüttek. de azt se. mikó a vármöave! Mög én ho' tudnáiVi azt ki mit forgat az agvába. — Ne hazudozzék itt. vén bitang! — Az U bai. ha be tólök. az is ha hallgatok? Némöly embörnek az Isten se tanáná kedvit! — Kend lógni fog! Csak egv nap felkelésót tóti kend! — Még sos2 lógtam! — De azt tudja kend, hogv akinek az udvarán koreaztülmennek a bevárok vagy helyet ad nekik. arra is szól a statárium! — Tudia a ménkű I Enné különbet ss hallottam! — Ha a nép egyetértene a vérmögvével a bütvárek már mind lógnának vagy csücsülnének a hűvösön. — Ügy ám! De a vármögye, ha ki 4 «vün. puska vpn a kézibe, éccakára mös behúzódik a városba. De nem úgv ám a nép! Itt kő Óni ójje" nappá a betyárok közt. Ha visznek valamit, azér se szóhatunk! Ha nincs a lopott jósaiénak helv.« bekötik üsv makulátlan, böcsületös embör istállójába. vagy becsapik ez udvariába. azér sü szóhat, De azér számot tart ám a bl'tvár a lopott tulajdonra. e is mén érte. Ha píz. akkó mög másként kő érte adózni. Ne adj Isten, hogv neki elkallódjék a vélt tulaidonja. Mert ha ű haragbú möglátogat valakit, iobb. ha halva született az illető. Nem kérők beiüle még kóstolót sü. Ü itt 8 kiskirály, nekünk csak ez az egv szó van mondva: ..Jó mögtürűjje kend a szálét. nHhogV zsíros lögyön!" Ha csupa tejet öszik is az atyafi. — Jóska bácsi! Mink tudjuk, hogv ezön a részön vannak legiobban lefészkelődve 8ev szavába kerül kendnek, mögszabadúnak tűlük. — Azt nem foglk mögérni haiasan. kopaszán mög bajosan! — Imre kendnek öccse! — Az igaz de ón is mögtagadtam mint András mög Pétör. De azér nem merünk ám nekik véteni. Az András felházában tartik a télirevaló szárított húst. De azér az se meri ám kihánni csak akkó meri űket szinni. ha nem hallik. — Kend nyomra vezethetne! (Folytatjuk.) rambsn. Nevetséges, ha-ha-ha.,. — ezzel a eímmel rendeznek Szekeres F©rene vezetésével gyermekeknek vizuális ismeretterjesztő- és rajsfoglalkozdst a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matlnék-sorozatá, ban holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órakor. Sem emlék, sem varázslat — ez a címe Ruttkai Éva ónálló estjének, amelyet február 23 este 8 órakor rendez, nek mea az Hiúsági Házban. Ravel: A Gyermek és a Varázslat című művéből tar, tanaic lemezbemutatót aTiT véroei szervezetének hangié, mezklubjában február 23-án este 6 órai kezdettel a TIT Kárász utca 11. szám alattt székházában. Előadó: dr, Keszthelyi Béla. Címek, rangok — a szegedi körzeti stúdió február 26-án este 8 órakor a televízió 2-es programjában e címmel jelentkező műsora a Bács-Kiskun megyében élő és dolgozó agrárértelmiségeit megszólaltatáséval számol be a tudományos fokozatok megszerzésének körülményei, ről, a fokozatok értékéről, rangiáról. Pál Tamás vezényli a Ma, gyár Rádió és Televízió szimfón'kus zenekarát február 26-án 16 óra 15 perces kezdettel a Kossuth rádióban. A Molnár Dlxiland játszik hétfőn este 7 órától a Bartók Béla Művelődési Központ Deák Ferenc utcai Dixllandklubjában. A