Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

Csütörtök, 1981. február 26. 5 Balettpremier Háromrészes önálló műsorral mutatkozik be a Szegedi Nemzeti Színház balettegvüttese holnap, szombaton este 7 órakor, a Zenés Színházban. Az est címe: Gondolatok — mozdulatok. A műsor első részében kompozíciót mutat be az együttes Gluck: Orfeusz és Euridiké című operáiénak balettzenéiére szólót táncol: Ugjai Ilona. Ábrahám Anikó, Ménesi Gabriella. Kolep Zoltán és Ggörkő Szilárd. A,második részben Prokofjev: Péter és a farkas című mesebalettjót láthatja a bemutató közönsége, a Táncpanoptikum című harmadik részben pedig klasszikus- és dzsesszbalettszámokat táncolnak — a Garay Márta által összeállított zenére. A jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte, a színpadkép Bischof Sándor munkáia A balettest koreográfusa: Veöreöt Boldizsár. Képünk a próbán készült mozdulatok Gluck zenéjére. Öltözék a trópusokra Varrnak olajosnak, matróznak, kohásznak Trópusi munkaruhákat készített a szentlőrinci ÁFÉSZ védőruhaüzeme. A Közúti Gépellátó Vállalatnak, amelynek munkásai hidat építenek a közeljövőben a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban. A távol-keleti országban uralkodó monszun éghajlat hatásai — a fülledt forróság és a tűző napsütés — ellen speciális védőruhát rendeltek a baranyai szövetkezettől. A szentlőrinci asszonyok világos színű, láng- és kopásálló kelméből varrták a kétrészes munkaruhát, amelyek nemcsak az időjárási viszontagságoktól, hanem a dwungelben kellemetlenkedő ezernyi apró rovartól is megóvják, majd viselőjüket. A pamut-len alapanyagú overall, dzseki, s a hozzájuk tartozó széles karimájú kalap kellemes, szellős viselet, könnyen tisztítható, a mosásban sem megy össze, nem nyúlik meg. A baranyai kisüzem a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetével együttműködve fejlesztette ki speciális védőruháit, amelyek országszerte és a határainkon túl is sikert arattak. A magyar tengerjáró hajók matrózai éppúgy szentlőrinci védőruhában dolgoznak, mint például a hazai kőolajkutatók vagy a dunaújvárosi és az ózdi kohászok. A védőöltözeteket a megrendelők különleges kívánságai szerint készítik el sokféle színben és kivitelben. A KISZ megyei Mementó 1944 bizottságának ölése Emlékezni és emlékeztetni Tegnapi ülésén a testület tagjai Bódi György megyei első titkár vezetésével megvitatták a gazdaságpolitikai munkabizottság jelentését a tavalyi és gazdaságpolitikai feladatainak teljesítéséről. Horváth András és Tulipán Andrisné számoltak be arról, hogy a fő célkitűzések a tervfeladatok teljesítésére vonatkoztak. Az ifjúsági szövetség sikeres propagandát fejtett ki a népgazdasági feladatok és az ebből következő helyi tennivalók tudatosításában. A fiatalok jelentős része szocialista brigádok tagjaként vesz részt a termelő munkában. Szó esett az Alkotó Ifjúság-pályázatokról. A termelésben viszonylag sok, különböző csatornán ösztönzik az újitó munkát. Egységes mederbe kellene terelni ezeket. Sikeres KISZ-védnökségi munka folyik a megyében. A paksi atomerőmű építkezésén ré3zt vett fiatalok gyarapították szakmai tudásukat és munkamoráljuk is fejlődött Keresik a lehetőségeket, hogy alkotó kezdeményezésekkel támogassák a fiatalok lakásgondjainak megoldását. A vitában részt vett Haskó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa. j Ezt követően a KISZ me- I gyei küldöttgyűléséről, a! nyári KISZ-vezetőképző tá-| borok turnusbeosztásáról, i valamint a nyári építötábo- j rok keretszámáról tárgyal- j tak a testület tagjai. Vannak kiállítások, melyekről nem lehet felindultság nélkül beszelni. amelyekről lehetetlen hagyományos kritikát írni. Nem is ezért születnek. Sokkal inkább azért, hogy rohamléptekkel haladó világunkban egy percre megállásra késztessenek, emlékeztessenek a történelem figyelmeztető eseményeire, dátumaira. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Mementó 1944 címmel rendezett doJcumentumkiállitása ls ilyen rendezvény. A Horváth Mihály utcai Képtár két szintién a magyar történelem legsötétebb lapjai figyelmeztetnek. Ez a fotókból, dokumentumokból. újságcikkekből összeállított fekete-fehér kiállítás a magyarországi deportálások és fasiszta tömeggyilkosságok 600 ezer áldozatának emlékére készült. Több mint félmillióan vesztették életüket koncentrációs táborokban. gettókban, munkaszolgálatok lágereiben, börtöncellákban. rendőrségek vallatószobáiban. Több mint félmillióan, akiknek arca immár elmosódik a történelem évtizedeiben, de akiknek emléke kitörölhetetlen nemcsak a családok szivéből, de minden olyan ember emlékezetéből, aki megveti a fasizmust, a faji megkülönböztetést A társadalmi tudatból nem veszhet ki ennek a sötét kornak az emléke, éppen azért, hogv még egyszer ezek a szenvedések ne fordulhassanak eló. A kivégzettek, meggyilkoltak tömegeinek csoportképéből élesen rajzolódnak elő az ellenállási mozgalom kiválóságainak, a szocialista művészet kiemelkedő egyéniségeinek. a munkásmozgalom vezéreinek, a kommunisták üldözöttéinek, az elnyomott nemzetiségek vezetőinek arcéle. Fekete-fehér kiállítás a Mementó 1944. Annak a kornak döbbenetes krónikája, amely az 1930-as években mutatta meg oroszlánkörmeit: 1941-ben és 42-ben négyezer szerb nemzetiségű és zsidó lakos lemészárlása van a számlájukon a magvarok által megszállt Jugoszlávia területén; amely rendeletet hozott: .A sárga csillag viselése szigorúan kötelező!", melynek nyomán tömött vagonok sora Indult Auschwitz. Dachau és a többi haláltábor felé. Nehéz volt embernek maradni az embertelenségben. mégis sokan voltak, akik mindent megtettek a tömegevilkosok uralma ellen, akár életük, árán is. A Magyar Népkartársaság Alkotmánya kinyilvánítja az állampolgárok teljes egyenlőségét. Harmincöt éve békében, biztonságban építjük szocialista társadalmunkat De emlékezni és emlékeztetni nem felejthetünk el. Az a generáció, melv az elmúlt három és fél évtizedben született, nem ismerheti ezeket a szörnyűségeket, de tudnia kell róluk, hogy megakadályozhassuk újraéledésüket T. L. Mecseki génbank Tovább szaporítfák a ritka, védett háziállatokat — iVaíjy érdeklődés külföldön is Az ősi magyar állatfajták ritka, védett háziállatokat. A egyik országos jelentőségű gondos tenyésztői munka génbankját alakította ki a eredményeként sorra látnak Mecseki Állatkert. A vadon napvilágot az újszülöttek, élő hazai és egzotikus állatok legutóbb például a szürke mellett összegyűjtötte a ma marha, a fekete bivaly ós a már kihalóban levő házlál- szőke mangalica hozott vitatok tekintélyes csoportját lágra egészséges utódokat. Milyen vevő legyen a kereskedelem? is. A Mecseki Zooban szürA szaporulat iránt itthon ke marhát, fekete és fehér ^ küUöldön igen nagy az bivalyt, racka és cikta juhot, érdeklődés, főképpen állatszőke és fecske hasú manga- kertek vásárolnak beiőlük, llca sertést tartanak. illetve cserélnek más értékes Az Országos Állattenyész- állatokért. Az alapvető cél tési és Takarmányozási Fel- természetesen a fajta megőrügyelőség támogatásával zése esetleges későbbi nemetiszta vérben tartják fenn, sítés, továbbtenyésztés véilletve tovább szaporítják a gett (MTI) A folyamatos, biztonságos áruellátás feltétele, hogy a kereskedelmi vállalatok — a fogyasztói igények ismeretében — megállapodnak a termelőkkel: mikor, milyen áruból, milyen áron, milyen minőségijén, mennyit szállítanak, Csakhogy már az efféle megállapodások — a szállítási szerződések — megkötése is akadályokba ütközik. A minap a belkereskedelmi miniszter teljes nyilvánosság előtt nevezett meg néhányat azon termelők közül, amelyek nem hajlandók szállítási szerződést kötni, vagy ha Igen, akkor nem tartják be az aláírt feltételeket. Az országos belkereskedelmi tanácskozáson említette a miniszter például a Hódlköt-öt, amely csak értékre hajlandó szerződni. Csakhogy ilyen körülmények között a vevő nem léphet fel más igénnyel, mint hogy kér egy pulóvert. Márpedig mi, fogyasztók, nem csak úgy általában egy pulóvert keresünk, hanem legalábbis meghatározott méretűt, hogy színéről, fazonjáról, anyagáról és egyéb jellemzőiről ne is beszéljünk. Más termelők — ezek között említette a miniszter a Osavarárugyárat — a szükséges árumennyiségnek csak egy töredékére kötnek szerződést. Az Elzett, a Lampart, a Jászberényi Hűtőgépgyár, a Kaposvári Ruhagyár, a Halasi Kötöttárugyár a miniszteri beszámolóban azok között szerepelt, akik az egyszerűbb megoldást választják: megkötik a szerződést, de nem teljesítik. Vagy nem azt, vagy nem akkor, vagy nem olyan mennyiségben szállítanak, amint vállalták. Előfordul az is, hogy a többnyire monopol helyzetben levő — termelők megtagadják a szerződéskötést. Ha a termelő nem tartja be ígéretét — a szállítási szerződést —, akkor a keresGémes Eszter Történetek Rúzsa Sándorról Az öreg koldus Ezzel elváltak, a koldus eltűnt a hangabozótban. Dejszen éppen úgy tűnt el ez a koldus, mint máskor a betyárok szoktak. — Hát én híjon haza sí mék. megvárom itt az éjfélt — gondolja a legény. Éjféltájon alig hallható zörgést hall. abban az irányban, amerre a koldus eltűnt. Nem ért rá sokat gondolkodni, két ember mellette termett, bekötötték a szemét vezették nagy sebesen. — Egy szót see! — súgják nelri. Nem olyan messze mentek, mikor érzé a legény. hogy lefelé haladnak. Kis idő múlva megállnak. Leoldják-a kendőt a szeméről. Egy emt>er áll mellette, súgja neki: — Ne órdlts ám. suba! A legény csak ámul. a furcsa szobabútorzaton akad meg a szeme. — Na. hé! Ic'e ülj ebbe a székbe! — szólnak neki. A legénv leül. Két legénv kétfelől melléáll.. elkezdő r körme alját gombostűkkel szurkálni. Aztán tüzes vasakkal sütögetik. Gvöngvözve pergett a legénv honiakéról a veríték. Ájulni eláíult. de egv hang sem jött ki a száián. — További Továob! — adja a parancsot valaU. Most egy kést adnak a kezébe, s azt mondják neki. hogy ott. hátul egy fehér lepedővel le van terítve a szolgabíró, azt kell agyonkéselnl. Odamegy a legény, úgy össze-vissza szurkálta a sötétben a leterített alakot, hogv az csak mekegett. Nem is csinálhatta másként, mert mint kiderült. egv kecske volt — Mindön próba príma vót! — dobja le magáról a koldusruhát Rúzsa Sándor. — Nél — Ámulj, öcsém, a szöröncse fia vagy. mer ha te ott az erdőbe aszondod. hogv pízé elárúnád a betyárokat, a feied lött vóna ketté hasítva. nem a jegenyefa. Fővönni se akartam mán a bandába, de te nagyon belevaló, taloraesött kemény gverök vagy. Kiátad a kénozást is. ami azér vót szükségös. ha kénozna a vérmögve. elárúnád-e a cimborákat? Én nem is kérdőm, ki ija-fija. ki borja vagv. Köztünk Rádás lösző. Merhogv mindönnek van ráadása, te a banda ráadása lösző. Mivé ki is vót a számunk, nem akartam szaporítani ígv te Rádás vagv! Erre érts! Egyformán osztunk, de ha a legkisebb 1elit észrevöszöm a csalafintaságodnak, ez szolgál é! — odanyomta homlokához a hideg oisrtolvcsövet. Még csak most nyújtott kezet a legénynek, nem is kell írnom a megszorítást. De még a fődolog idehátra van: az éldomásivás! Ahánv ember itt van. annvival fenékig inni a kuoát. Ez is nehéz dolog nem egv embernek hasadt már ki a bendője az áldomásiváson. De Rádásnak vo'.t esze. ha érezte hogv sok lotvoe benne félremont. az ujiát leöltötte. klbül'fentette magából. Így ezt is megúszta. — Türükkös cimbora lösz ebbű a Rédisbú — mondja Rúzsa. — No ennek a cé-ónak is vége. főavatott cimbora vagv! Máris megbízást kapsz. Azt még senkise sejti hogv közénk tartozó ígv könnyen évégezhetöd Adok kétszáz aranvat. bejársz a Palásthy-tanyába. A katonák ott tartóakonnak a pajtába, barátságot kötsz velük, viszöd a bort. itatod űket. Mondod nekik, hogv annyi pízt kapnak, ha életükbe szógálik ls Palásthyt, akkó se kapnak annyit. Hitvány a zsold, hagyják itt Palásthyt. ha oedig nem. magukra vessenek. Rádás végrehajtotta a megbízást a katonákat kifizették a betyárok, s eltűntek erról a vidékről. Palásthy kezet fogott a halállal. Yeszelka Dóskát felakasztják A hortobágyi ménes nyugtalankodott. A csikósok figyelték mi lehet az oka? Lovaikra ugráltak. körülkerülték a ménest. A bűz már akkora, hogv az orruk alá terlengett. Most már mindent megértettek — a tegnapi cimbora betvár volt. Nem tudtak a betyárokhoz igazodni, meg kár is lett volna, mert azoknak egy-két halállal több vagv kevesebb, nem számított Meglátták, hogy a ménes külső szárnya leszakad, és ész nélkül fut De már egész banda betyár a nyomukban. Utánuk mentek azért egvpáran. mert azt tudták, hogv amit a betvérok nem akarnak elvinni, azt a Tiszán nem viszik át. Tehát ezeknek a visszaterelésére indultak. Ügy is lett A Tiszánál — kinek, mennvi kellett — kötélre fűzték, a maguk lovához kötötték és vágtattak velük. Hanem a csikósok ezt a nagy kárt jelentették. Az odavaló Dandúrok utánuk! Hajtották őket. Mikor Csongrád mesvéhez értek pihent erővel a megvet pandúrok vették üldözőbe őket. Fénves napoal volt bú int sehova nem lehetett. Lovaik is ki voltak fáradva, a távolság nagyon fogvott a két csapat között. Elcsapkodték már a betvárok a lppott lovakat is. AZOK megfordultak és vágtában vissza. A ló az bárhová vissza tud menni. Veszelka Imre azt mondja: (Foly,atjukJ kedelmi vállalat kötbért követelhet Ezt olykor meg is teszi, ám a kötbér nem kárpótolja a hoppon maradt vásárlót. csupán a rosszul teljesítő termelöt bünteti. Máskor azonban a kereskedelem még a kötbért sem igényli, mert nem akar rossz viszonyba kerülni száílttójával. Vagy azért nem, mert valamilyen tekintetben maga i« „sáros" — mondjuk korábban egy szerződött szállítmányt nem vett át —, tehát tart a viszont-szankcióktóh A kéz kezet mos rossz gyakorlata érvényesül. Más esetekben viszont akkor jár el helyesen a kereskedelmi vállalat, ha nem veszi át a szállítmányt. Olyankor, amikor annak összetétele eltér a megrendelttől, amikor a termelő nem azt küldte, amiben megállapodtak, amire a fogyasztóközönségnek szüksége van. Az Ilyen, várhatólag eladhatatlan árut helyesebb — és jogos! — most átvenni, akárcsak a rossz minőségűt Inkább legyen átmenetileg hiány valamiből, minthogy teljes áron silány termékeket kínáljanak. Ez a Belkereskedelmi Minisztérium álláspontja. Es mit lehet tenni akkor, amikor valamelyik termelő nem hajlandó szállítási szerződést kötni? Ha olyan termelőről van szó, amely egyébként rendszeresen szállítója a kereskedelemnek, csupán nem óhajtja magát szerződésben elkötelezni, akkor gazdasági bírság kiszabását lehet indítványozni. Látszólag mindenre van tóhát orvosság, szankció. Legalábbis jogi természetű. Azt mondhatja erre a fogyasztó: mit nekem a jog. a vállalat büntetése — nekem az áru kell! Igaza van — és nem is. Bár a kötbérből, a bírságból nem lesz áru, a kereskedelem keményebb fellépése, jogos igényeinek érvényesítése mégis a vevő pozícióit erősíti, ós a termelő gazdasági erőfölényét mérsékli. Vagyis hozzájárul olyan állapotok kialakulásához, amelyek előbb-utóbb mégis rákényszerítik a termelőt, hogy alkalmazkodjon • vásárlói kereslethez. G. 7A